Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Legfrissebb történetek:
A nők bosszúja, 1. felvonás. történetnek a folytatása.
(Fantázia történet)
A történet a fantázia szüleménye, BDSM és Horror keveréke, de alapvetően a horrorba tartozik....
Lecsúsztam a fal mentén, és széttárt lábakkal csupasz fenekemmel a padlóra ültem. A fejem...
Sziasztok! Ez egy skicc, az első írásom. Szeretnék rá őszinte kritikát kapni! A történetet...
Friss hozzászólások
Dr. Stephen P. St.John: Sok gondolatom volt, de végül...
2024-03-28 20:01
Marthy: Mmm! Lányként os imádós történ...
2024-03-28 16:03
Marthy: Tökéletes ritmusú, nagyon jól...
2024-03-28 15:47
Marthy: Tökéletes ritmusú, nagyon jól...
2024-03-28 15:46
Materdoloroza: Pedig én is vártam a folytatás...
2024-03-27 22:41
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

Özvegyek bosszúja

Brian Stock a tengerészgyalogság volt törzsőrmestere elcsigázottan és reményvesztetten görnyedt a Los Angeles Times napi száma fölé. Az álláshirdetés rovatban egymást érték a pirossal bekarikázott majd áthúzott állás ajánlatok. Az LA Times alatt kiterített Daily News Los Angeles már rég át lett lapozva. Stock néha kortyolt az elolvadó jégkockák által felhígított jeges teájából, hogy egy kissé felfrissüljön. Már egy hónapja próbált valami civil munkát találni, hogy fizetni tudja felesége temetése költségeit és a lakáshitel részleteit. A két hónapos várandós Olivia Stock egy autóbalesetben hunyt el míg Brian Afganisztánban teljesített szolgálatot. A lavinaszerű tömeges karambolt egy túlhajszolt sofőr indította el, aki infarktust kapott a volánnál és maga alá gyűrte Olivia kocsiját. Egyikük sem élte túl, ahogy másik hét ember sem….

Brian csalódottan tolta félre a Daily Newst, s a szomszédtól kapott The Los Angeles Independent kezdte lapozni, mikor szeme megakadt az egyik cikken és a mellékelt fotón szereplő vigyorgó szőke cicababán. A szerkesztők egy teljes oldalt szántak Erica Semlies és Josh Farmer világraszóló esküvőjének, amit öt nap múlva tartanak a város egyik legdrágább szálódájában. Stock még a középiskolában ismerte meg Ericát. A szőke lány mindenkit elbűvölt, így Briant is, aki teljesen bele esett a csajba, aki csúnyán átejtette, ráadásul kétszer is. Stock élete teljesen megváltozott és talán másképp alakult volna, ha sosem szeretett volna bele… Bár már rég túltette magát ezen, de nem felejtette el. Igyekezett megbocsátani, elvégre a szülei keresztény nevelése ezt tartotta helyesnek, bár legszívesebben megfojtott volna azért, amit vele tett. A kemény kiképzésen is a vele történtekre gondolt, mikor erőre volt szüksége. Kiképző őrmestere is ezzel bíztatta, merítsen a gyűlöletéből erőt és a céljaira összpontosítson. Ami elmúlt azon már úgy sem tud változtatni és ne keserítse a lelkét fölöslegesen. Aztán megismerte Oliviát, akinél végre békére lelt, de most már ő sincs…Brian tekintete a ravaszul mosolygó férfira futott és szívét azonnal elöntötte a gyűlölet. Felesége Farmer cégénél dolgozott. A kíméletlenségéről ismert, semmitől vissza nem riadó üzletember nem válogatott az eszközökben, amikor el akart érni valamit. Alkalmazottjait is ott használta ki ahol csak tudta, gyakran 10-12 órát kellett vállalatainál dolgozni, persze mindenféle túlóra fizetség nélkül. Farmer számára kapóra jött a gazdasági válság, és magas munkanélküliség, így volt mivel befogni az okoskodó és lázadozó alkalmazottak száját. Stock agyát lassan elöntötte a méreg és a düh, ami hirtelen törte át az önfegyelem megtépázott gátjait. Brian apró galacsinná gyűrte össze az újságot és teljes erejéből a szoba sarkába vágta.
Ezeknek a mocskoknak minden összejön, én meg mindent elveszítek, ami fontos a számomra! Keserűségét csak fokozta a dohányzó asztal sarkán sorakozó fizetési felszólítások borítékjai. Nem akarta eladni a házukat, amiről Olivia annyit álmodozott és amiért annyit dolgozott. Ha együtt maradtak volna, talán ki tudták volna nyögni a felvett hiteleket pár éven belül, de egyedül nem sok esélyt látott rá. A bank sem volt partner a hitel átütemezésében. Stock úgy érezte mintha összecsapnának felette a hullámok, pedig semmivel nem hívta ki maga ellen a sorsot. Nem látott más választást, mint hogy felhívja egy régi barátját, aki mindig tudta, hogy lehet rövid idő alatt sok lóvét szerezni. Nem erőlteti tovább a tisztességes utat, ha minden próbálkozása zsákutcába fut…

Clare Stevenson a félelemtől remegve ment végig a sötét, szűk, eső áztatta sikátoron. A zsákutca végén egy rosszhírű kocsma nyújtott felfrissülést a LA különböző társadalmi rétegeiből származóknak. Jártak ide egykor gazdag, de mára lecsúszott nagy menők, vad motorosok és természetesen kurvák, akik egy százasért egész este engedelmes rabszolgaként tették azt, amit a kuncsaft vagy kuncsaftok kértek tőlük. Clare még soha nem sminkelte ki ilyen merészen magát, mint most. Fekete vállig érő haját laza lófarokba fogta, rövidke bőrdzsekije alatt feszes kis toppot viselt, ami elrejtette vékony, de izmos testét. A farmernadrág feszesen tapadt formás fenekére, ahogy a kocsma bejáratához közelítve felgyorsította lépteit.

Essünk túl rajta! – gondolta miközben belépett a piától és füsttől áporodott bárba. Néhány olcsó örömökre vágyó idősödő öltönyös kujon végigmérte, mintha új szaftos steak jelent volna meg az étlapon. Clare tudomást sem vett az őt ostromló tekintetekről, miközben a bárpulthoz lépet igyekezve senkihez sem érni. A pultos srác alaposan végig mérte az új árút.

- Hello, Christ keresem, meg van beszélve. – szólt át a csaposnak pult fölé hajolva. A fiatal, tetkós srác szeme megakadt a nő melleitől formát öltött felsőn. Clare egóját cirógatta volna a gondolat, hogy egy pasi így csorgatja a nyálát utána, főleg, hogy most látja először, de már rég nem a gímiben voltak…

- Hé, öreg! Nem ott van a szemem! – förmedt a csaposra Clare. Férje halála óta nagyon hamar elvesztette türelmét. A srác megszokta már a lekoptatásokat, de ez most egy kicsit bántotta fülét. Legszívesebben elküldte volna a kurva anyjába a kis kezdő ribancot, de a főnök után érdeklődött így inkább tartotta a száját.

- Hátul van. – dünnyögte a választ az orra alatt, majd fejével az iroda felé bökött. Clare alig észrevehetően bólintott majd az ajtó felé indult. A csapos bár felfogta, hogy elsőre lekoptatták, de nem az a fajta volt, aki könnyen feladta. S néha egy kis sértés is elég volt, hogy helyre kerüljön az egója.

- Cica, ha végeztél, rám is szánhatsz egy kis időt. – Clare megtorpant egy pillanatra. Legszívesebben kikaparta volna a kis strigó szemét, de inkább vett egy mély levegőt majd álnok mosolyt erőltetve megfordult. A pultnál ülők tekintette a nőre szegeződött.

- Nem vagy az esetem kis kandúr! – vakarta meg középső újával a szemét, mintha viszketne, bár mindenkinek egyértelmű volt, hogy beintett a pultos tahónak, majd az ajtó felé indult. A pasik még bámulták a távolodó ütemesen mozgó feneket és jót múlattak a bárpultos felsülésén.

- Ezek a mai ribancok egyre önérzetesebbek, fasz tudja, mire vágnak úgy fel. – morogott hangot adva elégedetlenségének a csapot. Néhányan bólogatva értettek egyek, majd tovább itták a kezükben lévő pohár tartalmát.

Nicole néhány kötelező kopogás után belépet az ajtón, ami mögött egy félhomályba búrkólózó szoba várta. Legszívesebben elrohant volna, vissza az ő kis szomorú világába, de most már csak egy út volt számára, előre. Érezte, ahogy a félelem szétárad az ereiben és szinte a bénulás határára sodorja. Egy pillanatra úgy érezte elveszíti a kontrolt, de a gyűlölet, ami belülről égette erősebbnek bizonyult félelemnél. Gondolataiból egy markáns férfihang verte fel.

- Miben segíthetek hölgyem? – kérdezte egy a helyhez túl drágának tűnő öltönyt viselő, vállban elég vaskos néger férfi. A nő megborzongott, mikor hatalmába kerítette a tudat, hogy bármikor megerőszakolhatják és megölhetik. Sosem érezte magát még ilyen kiszolgáltatnak. De ha ez kell, hogy célhoz érjen ám legyen.

- A főnökhöz jöttem. – válaszolta kurtán. A nagydarab fickó végig mérte a nőt, hogy van e nála fegyver, de ha lenne is esélye se lenne bármit is tervez. A lehallgató készülék viszont már más ügy. Ha zsaru létére olyan hülye, hogy ide jött, akkor magára vessen….

- Már várja önt, de előbb néhány biztonsági intézkedésen át kell esnie. – mondta hideg nyugalommal a férfi.

- Úgymint?

- Fegyvert és lehallgató készüléket keresek magánál. Kérem, forduljon fal felé és álljon terpeszben. S mielőtt még aggályait fejezné ki, biztosíthatom, nem élek vissza a helyzettel.

- Remélem komolyan is gondolja. – Nicole meglepődött, hogy az előbbi bunkó farok után, már-már egy úri ember szól hozzá. Bár továbbra is félt, úgy tett, ahogy a férfi kérte. A néger hozzá lépett és hatalmas kezeivel óvatosan végig tapogatta a nő testét, fegyvert vagy poloska után kutatva. Kezei rutinosan jártak, nem most csinálta először. Nicole megremeget, ahogy hozzáértek a feszültségtől izzadó testéhez.

- Ne féljen! Itt senki nem fogja bántani. – nyugtatta a férfi.

- Miért olyan biztos ebben? – hitetlenkedett a nő.

- A főnök mondta, hogy üzleti ügyben keresi és ő nem keveri az élvezetet a munkával. S még az ügyfél biztonsága is elsődleges számára, úgy hogy csak nyugi. A csapos Fred miatt se aggódjon, minden idetévedő nőre rámozdul. – mondta miközben kezei végigfutottak a nő karcsú derekán és kecses lábain. – Hol van a telefonja?

- A bal kabátzsebemben. – mire befejezte a mondatott a néger újai már ütemes jártak a mobil gombjain. Sötét szeme megakadt a kijelző háttérképén, amin Nicole ölelte át férjét. Egy pillanatra habozott, majd gyorsan kikapcsolta a telefont, lepattintotta a hátlapot, majd kivette az aksit és fordított helyzetben tette vissza, megszakítva ezzel az áramellátást. Miután befejezte a telefon átalakítását becsúsztatta a nő zsebébe, aki még mindig a falnak támaszkodott. A nő tárcáját már korábban átnézte, mindössze egy kis apró, 15 dollár, egy hitelkártya és egy pár fénykép volt benne…

- Kész vagyunk asszonyom. Kérem, kövessen! – szólt a néger, lapát kezével az egyik ajtó felé intve. Illedelmesen kinyitotta az ajtót, majd előre engedet Nicolet, de utána előrement és mutatta az utat. Vörös bársony tapétával borított folyosón haladtak keresztül. A fal egyhangúságát ajtók korvonalai törték meg, egyik másik mögül kéjes sikolyok, nyögések és elfojtott hörgések szűrődtek át…

Rövid séta után egy bőrborítású ajtó előtt álltak meg. A néger megnyomott egy hívó gombot és az ajtó túl oldalán lévő telefon jelezte a hívást.

- Igen. – szólt a parányi hangszóróból egy kissé rekedtes, de határozott hang.

- Megérkezett a hölgy, akit vártál. – válaszolta a néger férfi. Egy kattanás jelezte, hogy az ajtót záró mechanizmus kioldotta a zárat és be lehet lépni a szobába. Az öltönyös illedelmesen kinyitotta az ajtót és megint előre engedte a nőt. Egy diszkréten, de elegánsan berendezett irodába léptek. A mahagóni íróasztal mögött egy kissé kopaszodó, sportos testalkatú férfi foglalt helyet. Hideg, platina kék szemeit a nőre vetette, majd felállt és megkerülte a méretes asztalt.

- Üdvözlöm, kérem, foglaljon helyet. – mutatott az asztal előtti székek egyikére – Jeff megvárnál az ajtó előtt? – az öltönyös némán bólintott, majd kiment az irodából. Nicole helyet foglalt, s miután Chris is leült vele szemben.

- Szóval Mrs…

- Csak Nicole. Gondolom, így biztonságosabb önnek is nekem is. – vágott közbe a nő. Chris egyetértően bólintott.

- Nos Nicole miben lehetek a segítségére, talán munkát keres? – vigyorodott el kajánul a bár tulajdonos. Első ránézésre jó kis numerának tartotta Nicolet, aki egy kis tanulás után profitáló farokméhecskévé válhatna.

- Nem Chris, nem akarok…örömlány lenni, más ügyben kerestem fel. – a férfi egy kicsit meglepődött a kijelentésen, a nők általában meló ügyben vagy egy spéci ajánlat miatt szokták felkeresni.

- Akkor térjünk a tárgyra kedves Nicole, ne pazaroljuk fölöslegesen egymás idejét.

- Az egyik kollégám adta meg ezt a címét és szeretném önt felbérelni a csapatával egy megbízásra…hogy kapjanak el egy álszent, hazug, önző kurvát és dugják meg a férje szeme láttára. – mondta rezzenéstelen arccal. Chrisnek egy pillanatra elakadt a szava, hogy ez a rendes háziasszonynak való ilyen ötlettel keresi fel.

- Hát kegyed nem lacafacázik, az egyszer szent! S megtudhatnám, hogy ki is az, aki ennyire a begyében is van? – Nicole a farzsebébe nyúlt és elővett egy összehajtogatott újságcikket. A papírdarab az LA Independentből lett kivágva és város két legfeltörekvőbb emberéről szólt, akik öt nap múlva esküsznek egymást örök hűséget, legalábbis a cikk szerint. Chris a képről azonnal felismerte egykori volt gimnáziumi évfolyamtársát. Anno tett egy-két tapogatózó lépést a csaj felé, de mikor az egyik haverja komolyan érdeklődött Erica Semlies után inkább hanyagolta, különben is, voltak más csajok is a suliban.

- A nő lenne a célpont. Kapják el a nászéjszakáján és döngessék szét a férje szeme láttára. Farmer hadd tudja meg milyen ribancot is vett feleségül. – szavaiból csak úgy sütőt a vegytiszta gyűlölet – Tudom, hogy nem könnyű, amit kérek, s csak tizenötezer dollárom van, de azt mondták, hogy ön nem szokott kudarcot vallani ezen a téren. – Chris egy ezüstálcát vett elő, amiben katonás rendben cigaretták sorakoztak. Egyik másik kézzel sodorva. Nicole fogadni mert volna, hogy nemcsak dohány van a spanglikban. A férfi illedelmesen a nő felé tartotta a tálcát, aki kézzel intette, hogy nem akar rágyújtani. Chris keze rutinosan járt, ahogy izzásba hozta a cigi végét. Egy pár másodpercig gondolkodott a szokatlan felkérésen, de neki is volt egy pár rendezetlen ügye Farmerrel.

- Ahogy mondta ez nem mindennapi felkérés és biztosíthatom, hogy a fél város szívesen kibaszna ezzel a két emberrel. Legalább egy tucat embert ismerek, akiket ezek ketten tettek tönkre. Azok indokaikat ismerem, de ha már vásárra viszem a haverjaim és a saját bőrömet, akkor tudni szeretném az ön indokait is.

- Szóval vállalja? – kérdezte Nicole.

- Ha nyomos oka van rá, akkor talán igent mondok. Szóval miért gyűlöli ennyire Semliest? – Nicole tekintete elhomályosodott, gondolatai vadul cikáztak, de biztos volt benne, hogy ha átveri Christ, akkor még visszájára is sülhet a dolog, így jobbnak látta őszintének lenni. Egy pillanatra kezébe temette arcát majd lassan kifújta a levegőt, hogy megnyugodjon.

- Meghalt a férjem, autóbalesetben. Semlies cégénél dolgozott, mint kamion sofőr. Másfél évig két munkahelye volt, hogy ki tudjuk fizetni a lakáshitelünket, amit Farmer bankjától vettünk fel. Jó nem éltünk fényűzően, de legalább saját lakásunk volt és ha az a strici nem ütemezi át a hitelünket akkor minden rendben lett volna. Mikor Semlies megtudta, hogy a férjem két helyen húzza az igát, akkor válaszút elé állította, vagy nála dolgozik tovább vagy kirúgja, ja és persze ki nem fizetett túlórákban. Tim annyi mindent akart még. Elvégezni az egyetemet, új állás keresni, de meghalt. Meghalt, mert a halába hajszolta ez a pénzéhes ribanc! – Nicole nem tudta tovább türtőztetni magát és elsírta magát. Pár percig szipogott, majd elfogadta a Chris által nyújtott zsebkendőt.

- Nyugodjon meg Nicole. Kér valamit inni? Ásványvizet, egy pohár bort vagy valami erősebbet? – Nicole szomorúan megrázta a fejét, hogy nem kér semmit.

- Tudom most mit gondol, hogy a szegény kis özvegy eközben otthon meresztette a seggét és várta, hogy alá tegyenek mindent, pedig nem így volt. Az óráim után egy virágkereskedésben dolgoztam, Mikor szabad hétvégünk volt, akkor is egy White Castleben robotoltunk, de legalább együtt voltunk. – lassan kezdett elszorulni a torka és egyre halkabban beszélt. Chris felállt és a bárpulthoz ment, majd egy pohár ásványvízzel tért vissza. Bár az előbb visszautasította most mégis szívesen fogadta el a hideg italt. Pár korty után folytatta.

- Két hónappal a szerződés lejráta előtt, Semlies összehívta az embereket és versenyt hirdetett, hogy aki a legtöbb fuvart bonyolítja le, annak meghosszabbítja a munkaszerződését és kifizeti az elmaradt túlórákat is. Tim mindent megpróbált, de túlhajszolta magát, mert jól jött volna az a pénzt, még ha másnap fel is mondott volna, de egy héttel a határidő előtt balesetet szenvedett. Nem volt időm elmondani, hogy babát várok. Akit elvesztettem, mikor összeestem, amikor közölték velem, hogy a férjem meghalt és hogy ő felelős, másik nyolc ember haláláért. Féltem, hogy kártérítést sóznak a nyakamba, de annyi öröm volt a sok gond között, hogy a férjem már halott volt, amikor ütközött egy fiatal nő kocsijával. Úgy hogy nyomós okaim vannak, hogy ezzel bízom meg magát. – Chris a nő maszatos arcán figyelte az elkenődött sminket. Tudta jól, hogy a nők sok mindent betudnak vetni, hogy elérjék céljaikat, nemcsak azt a csodát, amit a lábuk közé teremtettek. Ez itt azonban őszintének tűnt.

- Az ajtó mögött van egy kis fürdőhelyiség, a sminkje teljesen elfolyt, mosakodjon meg.

- Köszönöm. – hálálkodott Nicole miközben felkelt a székből, alig tudott megállni remegő lábain. Chris a bárpulthoz ment és kedvenc címkéjű Johnnie Walkeréből öntött magának egy pohárral. A fürdőből vízcsobogás és orrfújás neszei hallatszottak. Hiába dobott két jégkockát a poharába a whisky égette a torkát, ahogy belekortyolt. Az asztalon még mindig ott hevert az LA Independentből kivágott, összegyűrt fecni. Chris mélyet kortyolt az erős italból, majd felvette az asztalon lévő papírt. Mindig is szerette a kockázatot és Farmer már nem egy üzletét húzta keresztül megfosztva jó pár zöld hasútól.

- Köszönöm, hogy rendbe hozhattam magam. – Christ Nicole hangja térítette magához gondolataiból. A tulaj bólintott, de nem nézett a nőre.

- Vállalom a megbízást. – jelentette ki határozottan – Amint túl vagyunk a dolgon, kérem, menjen ide. – Chris papírt vett elő és ráfirkálta a címet – Ez egy nyilvános hely, egy Taxi majd magáért megy vasárnap délután 5-re. Kérem, hozza magával a pénzt, és ne aggódjon, Jeff majd bekíséri ide,

- Köszönöm Mr. Chris én…. - nem tudta a mondatott befejezni, mert a tulaj közbe vágott.

- Asszonyom, akkor köszönje, meg amikor már elintéztük az ügyet. – Chris lenyomta az asztalán lévő telefonkészülék egyik gombját, majd beleszólt a hangszóróba – Jeff, légy szíves gyere be. Az öltönyt viselő testőr pillanatokkal később már az asztalnál állt és főnöke utasítására várt.

- Jeff, volnál olyan kedves és hívnál egy Taxit a hölgynek és ki is kísérnéd a kocsihoz? Nem akarom, hogy baja essen, ugyanis fontos ügyfelem. – a férfi arcán kisfiúsan pimasz vigyor jelent meg, amit sokan vonzónak találtak volna.

- Természetesen. Hölgyem, kérem, kövessen! – mutatta a testőr az utat Nicolenak.

- Minden jót uram és sok sikert! – köszönt el a kisírt szemű özvegy, aki lehajtott fejjel lépett ki a féli kinyitott ajtón.

- Önnek is asszonyom! – válaszolta Chris, aki alig várta, hogy magára maradhasson egy kicsit. Kevesebb, mint négy napja van, hogy mindent elrendezzen, sok munka várt még rá. Először is adatgyűjtés az esküvői party színhelyéről, a célpontokról és persze fel kellett hívnia pár kemény tökű srácot, akik bírják az iramot az egész éjjel. Chris lassan fújta ki az utolsó slukk füstjét, miközben a cikket bámulta. Egy pillanatra érezni vélte a nő ajkainak érintését megkeményedő makkján…

- Egy biztos, izgalmas lesz, annyi szent! – monda hangosan miközben elővette mobilját és keresgélni kezdett a memóriában eltárolt nevek és telefonszámok között.
Hozzászólások
További hozzászólások »
Lylyana ·
Piros kéz, lefelé mutató ujjal!

pirosho ·
:grinning:

AmandaAdmin ·
Kedves Felhasználók! A Tortenetek csapata új oldalt nyitott a lányokkal való szex randevúzáshoz: WWW.TEENSFK.SITE Ezer erotikus történetet gyűjtenek össze ott, vannak ismeretségek és kommunikáció. Meghívjuk Önt, hogy csatlakozzon. Az ingyenes regisztráció továbbra is nyitva áll.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha nem akarsz lemaradni: