Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Legfrissebb történetek:
A nők bosszúja, 1. felvonás. történetnek a folytatása.
(Fantázia történet)
A történet a fantázia szüleménye, BDSM és Horror keveréke, de alapvetően a horrorba tartozik....
Lecsúsztam a fal mentén, és széttárt lábakkal csupasz fenekemmel a padlóra ültem. A fejem...
Sziasztok! Ez egy skicc, az első írásom. Szeretnék rá őszinte kritikát kapni! A történetet...
Friss hozzászólások
Materdoloroza: Pedig én is vártam a folytatás...
2024-03-27 22:41
Dr. Stephen P. St.John: Sajnálom, hoyg nem tette egyér...
2024-03-27 20:43
lalityi9346: Várom nagyon a folytatást!
2024-03-26 17:27
kaliban: Hát ez q..va gyenge, a helyesí...
2024-03-24 15:19
golyó56: Tetszett. Folytatás?
2024-03-22 11:42
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

Once upon a dream

-,,Tí-türü-tű-türü-tü” Tájékoztatjuk kedves utasainkat, hogy Intercity érkezik a 4-es vágányra Nyíregyháza irányából….- csendült fel az ismerős dallam az ismerős monoton szöveggel a korareggeli fényben tündöklő debreceni pályaudvaron. Már csak pár másodperc és a vonaton fogok ülni imádott városom Butapest felé tartva. Anyukám, mint mindig, most is elkísért és addig fog várni, míg az utolsó vagon is kifut a pályaudvarról.
- Már látom az lesz a vonatom - szólok neki és ő is megerősíti észrevételem.
- Légy jó! Tudod, ha bármi baj van, csak hívj, de bízom benned és Izában, hogy vigyáz rád. – átölelem és  adok neki egy puszit , mert egy hétig nem fog látni és tudom hogy milyen nehezen bírja majd ki.
- Nyugi anyu.  Nem lesz semmi baj. Nagy lány vagyok már és tudok magamra vigyázni - kinyitja a száját hogy megint mondjon valamit, de én belefojtom a szót, mert tudom hogy mit akar -  és ígérem hogy nem fogok vedelni , drogozni, majd mind a kettő túladagolásával a kórházba kerülni- mondom egy kis gúnnyal a hangomban - de amúgy is vannak erkölcseim és tartásom hogy az elzüllés  lehetősége fel se merül nálam.
- Tudom kicsim, de értsd meg, hogy féltelek, mert a lányom vagy. Azonban szeretném, ha nem lennél annyira karót nyelt.
- Ígérem anya, de már megyek, mert különben lekésem a vonatot.
Egy utolsó puszi és felszállok és úton vagyok Budapestre. Gyorsan megkeresem a helyem és leülök.

Életemben először utazok egyedül. Idáig mindig volt aki elkísért. Most viszont más a helyzet nincs, akivel elszórakoznék útközben, így bedugom a fülembe az iPodomat és elmerülök a gondolataimba. 18 éves vagyok, nem rég töltöttembe, de nem érzek semmi különöset miatta. Mindig azt hittem, hogy valami varázslatos dolog fog történni. Kisgyerekként mindig csodáltam a nálam idősebbeket és arról álmodoztam, hogy egyszer én is ilyen nagy leszek, de nem érzek semmit. A gimnáziumban eddig eltöltött 3 év alatt csak a tanulmányaimra koncentráltam, mert tudtam, hogy a jövőben ez lesz az, amire szükségem lesz. A szüleim ezért büszkék is voltak rám és mindent meg is adtak, amit akartam.  Alig egy hete volt a tanévzáró ahol megint kiemeltek az eredményeim miatt, de éreztem, hogy valami hiányzik.  Magányos voltam és ez az érzés azóta is mardos.  Az osztálytársakkal elég nehezen jöttem ki, de van egy barátnőm, aki mindig mellettem áll és ez számít. Nem de?
Sokat cikiztek a gimi elején, mert a serdülőkor nem volt hozzám olyan kegyes hozzám. Fogszabályzót hordtam és pár kiló feleslegem is volt, de most már egyikkel sincs problémám. A fogszabályzót leszedték és az eredmény jobb lett mint amire számítottam. A felesleget pedig letornáztam. Habár az alakom így is teltebb mint egy fotómodellé, de elég csinos vagyok a telt keblekkel, a formás csípőmmel és a hosszú gesztenyebarna hajammal . Igyekszem szépen öltözködni. Szeretem az elegáns ruhákat és a magas sarkút, viszont a farmer- póló párosítást sem vetem meg. Most is egy szűk O’Neil farmert és egy rózsaszín pólót vettem fel egy drapp vászoncipővel, mert így kényelmesebb az utazás. Egy határozott, csinos fiatallánynak tartom magam, aki tudja mit akar az élettől, de az utóbbi időben nem éreztem magam jól. Hiányzott valami az életemből, pedig mindenem megvan. Vagy csak azt hiszem? Azt a magányt, amit érzek, sem a szüleim sem a barátok nem tudják enyhíteni.
Nekem egy pasira van szükségem. Szeretném végre átélni a szerelem édes érzésesét.  Idáig még nem volt egyetlen barátom se. 14 éves korom óta hallgattam az osztálytársaim történeteit hogy most éppen kivel, mikor, hogyan.  A szüleim és a barátnőm szerint azért van ez mert túl okos  vagyok és ezt nem szeretik a fiúk. Márpedig nekem nem kel olyan, akinek meg kell játszanom az üresfejű libát. Nekem egy olyan kell, aki elég tökös ahhoz, hogy ne ijedjen meg tőlem.  Így mindig is éreztem, hogy az első idősebb lesz, tapasztalt, aki tudja, hogy hogyan kell kezelni a magamfajta csitrit, és legfőképp nem a vidéki kisvárosban fogok rátalálni, ahol élek. 
Pestet ezért is szeretem annyira. Egy hatalmas város tele mindenféle emberrel, akiket nem ismerek és ez felszabadító érzés volt. Gondolataimat a bemondó szakította meg.
- Felhívjuk kedves utasaink figyelmét, hogy Ferihegy következik.

Gyorsan készülődöm, mert Ferihegy után kell leszállnom Kőbányán, ahol már biztosan vár az unokatesóm. Összeszedem hát az iPodom felveszem a táskát a vállamra és elindulok bőröndömmel együtt az ajtó felé. A hátralévő időt állva töltöm és nézem, ahogy a táj változik. A hatalmas város egyre jobban kirajzolódik a szemem előtt és ez ismét izgalommal tölt el. Másoknak biztos szokatlan, hogy már a külváros ennyire lenyűgöz, de nekem, vidéki lánynak egy nagy csoda. Érzem, ahogy lassít a vonat és befut az idő által erősen megtépázott állomásra. Megáll, majd kinyílik az ajtó és meglátom Izát. Nagyon örülök neki, hiszen már hónapok óta nem láttam. Amióta az ELTE jogi karán tanul azóta nagyon keveset találkozunk, de most eljöttem hozzá, hogy a nyári szünetből egy hetet nála töltsek. Most amikor ő is meglát, felderül az arca és sikoltozva rohan felém.
- Szia hugi!- ölel át. - Már alig vártam, hogy itt legyél, hiányoztál. - az utóbbiban egy kis szomorúságot fedeztem fel a hangjában. Tényleg nagyon hiányozhattam neki. Olyanok vagyunk egymásnak, mint két nővér.
- Szia! Te is hiányoztál. – felelem.
- Segítsek vinni valamit, talán a bőröndöd? Biztos nagyon elfáradtál a hosszú utazásba.
- Nem, köszönöm. Megy ez egyedül is. – Sose szerettem, ha valaki más cipeli a bőröndömet. Nekem kényelmetlen nézni, ahogy cipelik. Mindenki foglalkozzon a sajátjával, ez az elvem.
Elindultunk a metró felé, mert ezzel a legegyszerűbb eljutni Iza bérelt lakásáig, hiszen csak fél percre van a megállótól. Ennek nagyon örültem, mert így minden közel van.
- Gyere, vegyük meg neked a jegyet, mert nem akarjuk, hogy rajtakapjanak bliccelésen. - mondta pajkosan.

- 4950 Ft lesz – hallom a rideg érzelemmentes szavakat, melyek a pénztáros száját hagyják el. 
Heti jegyhez képest nem is olyan drága. Kifizetem, és már megyünk is a metróhoz.
- És hogy megy az egyetem Iza?  Meg lettek a vizsgák?- emeltem magasabbra a hangom a metró zajától.
- Á, ne is mond. Meghúztak Rómából, úgyhogy most tanulhatok ezerrel. De előbb jól kirúgunk a hámból baby. – ez is rávall, Iza a nagy parti arc, aki mindig tudja hol lesz oltári buli és minden hülyeségben benne van. Ezért is jó hogy eljöttem a begyöpösödött világomból, hátha Iza lazaságából is ragad rám.
- Nem mondod! Mégis mi történt? Pedig annyit tanultál rá.
- Kikaptam a legszigorúbb profot meg kihúztam a legszarabb tételt. Kiröhögött és azt mondta, hogy úgyse fog menni. Hát igaza lett. Mehetek pótvizsgázni.
- Sajnálom. Remélem másodjára sikerül. – feleltem szomorúan.
- Na most nézz meg minket. Teljesen lelomboztam a hangulatot. Inkább mesélj te. Neked biztosan jobban sikerült az éved.
- Megint kitűnő lettem, 5 dicsérettel ráadásul az országos matekverseny miatt még jutalmat is kaptam.
- Csak 5 dicséret? Többre nem futotta?- kérdezte erőltetett felháborodással, majd elmosolyodott és már szinte nevetve mondta - Te kis stréber. – majd együtt nevetünk tovább.
Időközben megérkeztünk és leszálltunk a metróról. Elindultunk és hirtelen egy hatalmas bérházakkal beépített városrészlet tárult a szemeim elé.
- Gyere, mutatom az irányt. Nincs messze. – szólt nekem Iza. -  Nagyon jó helyen van a ház. Ez az épület – mutatott egy hatalmas hosszan elnyúló épületre- pont felveszi a forgalom zaját, így kellemes itt lakni.
egy röpke fél perc alatt odaértünk a házhoz, és ahogy az unokatesóm megmondta tényleg nem hallottam már a többsávos út forgalmának zaját.  Fellépcsőztünk az első emeletig. Mikor Iza kinyitotta az ajtót egy kis garzonlakás látványa fogadott.
- Egész otthonos. Szépen berendezted. –jegyeztem meg a formás bútorok és láttán. - Tényleg nagy mázlid volt hogy  neked adták ki. Egy egyetemista nem is kívánhatna jobbat.
- Igen. Csak van egy nagy hátránya.
-  És mi az?
- A magány. Habár ezt a problémát is egész jól kiküszöbölöm egy-egy jól sikerült buli után. Mindig találok egy vállalkozó kedvű srácot, aki feljön „meginni egy pohár vizet”.
- Te javíthatatlan. – dorgálom meg. - Nem hiányoznak az érzelmek? Az, ha valaki átölel és megcsókol, majd az ágyába visz, akkor az azért legyen, mert érez irántad valamit és nem a saját önző, állatias vágya kielégítése miatt?
- Ó te kis naiv hercegnő. - közben rendesen összekócolja a hajam. - Rájössz majd egyszer te is hogy az élet nem olyan, ahogy te elképzeled. Nem jön el a szőke herceg fehér lovon.  Mi lett az én állítólagos hercegemmel is. Azt hittem, hogy őszinték az érzései, de miután sikerült az lefektetnie közölte, hogy nem akar többet, mert barátnője van. – Éreztem, hogy a sírás kerülgeti.
- Ezt nem tudtam. Sajnálom.  Mekkora egy seggfej. Ezek után ő visszamegy a csajához téged meg itt hagy összetört szívvel. – feleltem felháborodva.
- Tudod mit ha már pasiknál tartunk, veled mi van?- terelte másra inkább a témát mint hogy a fájó emlékekben vájkáljunk. -  Sikerült valakit behálóznod?- kacsint  rám- Vagy inkább kérdezem úgy, hogy neked el csavarta valaki a fejed?  Mert tudjuk, hogy a fél gimi odavan érted.
- Ez nem is igaz. Nincs a fél gimi oda értem.  És nem, nem csavarta el a fejem senki. Amúgy is kinek kellenék.
- Ne legyél ennyire lenéző magaddal szemben. Hidd el akármelyik fiú szívesen lenne veled. Majd este elmegyünk egyet bulizni és majd akkor mond meg, hogy tényleg nem kellesz senkinek.
- Már ma este elmegyünk bulizni? Olyan fáradt vagyok.
-  Akkor most jól alud ki magad, addig én elmegyek, elintézek néhány dolgot. Jó l esz így? Muszáj elmennünk, egy kis szórakozás neked is kijár. – néz rám és érzem, hogy ez inkább parancs, mint kérés.
- Rendben van. Alszok, és este jól kibulizzuk magunkat. - mosolygok rá.
Iza elment és én az ágyban fekszem és próbálok elaludni, ami nem is olyan nehéz, mert korán keltem, hogy elérjem a vonatot. Érzem, hogy az álom egyre jobban elnyom és a külvilágból már semmit sem észlelek.
Egy üres sötét szobában állok. Nem tudom, hogy kerültem ide. Nem látok és nem hallok semmit. Keresem a kijáratot, de mindenhol falba ütközöm.  Hirtelen egy erős kar megragad hátulról és magához von. Érzem az erős testet, mely az enyémhez szorosan nyomódik. A fejemet hátrahajtja és szenvedélyesen belecsókol a nyakamba. Nem tudom, hogy ki az idegen, de nagyon élvezem, amit csinál. Megfordít, hogy szembe legyek vele, de nem látom az arcát, amit nagyon sajnálok. A titokzatos idegen nem sokáig hagyja, hogy arcvonásait kutassam, mert most nyakam helyett a számat veszi ostrom alá. Nyelve követelőzőn nyomul előre, míg vad táncba nem kezd az enyémmel. Közben kezei bebarangolják a testem minden egyes pontját különös figyelmet szentelve a két vágytól duzzadt mellemnek, de nekem ez nem elég. És mint aki a gondolataimban olvas, szájával elindul következő uticélja felé, le a nyakamon majd a melleimet kezdi el kényeztetni. Először gyengéd csókokkal lepi el, majd erőteljesen szívni kezdi. Érzem, ahogy a vágy egyre jobban a hatalmába kerít. Hirtelen megáll az idegen a kebleim kényeztetésével és hanyatt lök. Ám a kemény padló helyett egy puha ágyra esem. Éget a vágy, hogy csókjait és kezeit újra magamon érezzem, de azért is hogy az arcát láthassam. Viszont ahelyett hogy rám nézne kitüntető figyelmét a csiklómnak szenteli. Ó és milyen jó! Nyelvével először lassan, majd hevesen izgatja én pedig a rám törő hatalmas gyönyörtől nyögdécselek és kisebb sikolyok is elhagyják a torkomat mikor az egyik hosszú ujját bevezeti a vágytól már elég nedvessé vált szeméremajkak közé. Érzem, hogy már nagyon közel járok az orgazmushoz és a szoba is kezd egyre világosabb lenni. Talán még az arcát is megláthatom ennek a csodálatos idegennek. Már mindjárt a csúcson vagyok és a sikolyok, melyek elhagyják a gyönyörtől remegő ajkaimat egyre hangosabbak, azonban hirtelen minden a darabjaira hullik. A vágyból épített álomvilág az ismeretlennel együtt a feledésbe vész és én felébredek. Mindennek a jéghideg hiányát érzem, és újra rám tör a magány keserű érzése.
(…)
Hozzászólások
További hozzászólások »
szerenella ·
Nem lett jobb angol címmel, a téma és a stílus "semmi különös", az eddigiek nem győztek meg. :innocent:

Marokfegyver ·
Praktikus módszer egy álmot elmesélni, de kockázatos: az álom általában kevésbé logikus, és kevésbé részletes, mint amivel itt találkoztunk (vagy csak én álmodom felszínesen?).
Inkább álmodozásnak tűnik, annak viszont kevesebb technikát és több érzést kellene tartalmaznia. Kíváncsi vagyok a folytatásra.

AmandaAdmin ·
Kedves Felhasználók! A Tortenetek csapata új oldalt nyitott a lányokkal való szex randevúzáshoz: WWW.TEENSFK.SITE Ezer erotikus történetet gyűjtenek össze ott, vannak ismeretségek és kommunikáció. Meghívjuk Önt, hogy csatlakozzon. Az ingyenes regisztráció továbbra is nyitva áll.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha nem akarsz lemaradni: