Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Legfrissebb történetek:
Fordítás …. Eredeti történet: THE COLD CASE OF THE PIERCED WOMAN .... Szerző: Ronde .... Literotica;...
A mostani történetem az erotikustól a fantasy-ig terjed, benne bdsm és egyéb elemekkel. Jó...
Korábbi két történetemmel párhuzamosan fut a történet.
Fordítás …. Eredeti történet: COLD CASES AND HOT NIGHTS …. Szerző: Ronde ... Literotica; 2023<br...
Ketten különleges születésnapi ajándékot kapnak. Egy showműsor felejthetetlen zárószámmal...
Friss hozzászólások
Materdoloroza: Nekem is tetszik. Sajnálom, ho...
2024-04-25 12:54
kaliban: Ez nagyon jó lett! Gratulálok!
2024-04-24 16:25
kaliban: A sztori jó, megért volna egy...
2024-04-24 16:00
kaliban: Továbbra is tetszik! Várom a f...
2024-04-24 13:37
laci78: nem semmi továbbra sem! Reméle...
2024-04-23 17:20
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

..::Never finish the dance::.. 2.rész.

2.rész

- Szervusztok lázadó tinik.- köszöntött bennünket egy néger... a történelem tanár- Nem tudom,hogy ti eddig mennyit tanultatok ,de nálam kötelező minden órára készülni...nincs kifogás! Most pedig ha kérhetném...mutatkozzatok be,hisz négy évet együtt fogunk el tölteni...tisztelet a kivételeknek akik ismételni óhajtják jövőre is az évet a bemutatkozással együtt...- lassan és kimérten sétállt a padok között,szeme lázasan pásztázta a termet és lassan csúszott végig minden tanulón...majd néha- néha elkapta egyikünk tekintetét és mélyen a szemünkbe nézett...
- Hülye feka...- súgta oda a hátam mögött ülő srác,a haverjának.
- Nah kkor kezdjük el. Ki szerené kezdeni?- széttárta kezét és szívélyesen vigyorgott az osztályra.
Mindenki hallgatott...
Kint viharosá fokozódott az idő...
- Hát rendben kezdem én...- folytatta a tanár.- A nevem Alfred Murrey...de szólítsatok csak Mr.Murrey- nek. Látom súgdalódzó társasággal lesz dolgom az év folyamán.- és szigorú pillantást vetett a hátam mögött ülőkre akik még mindig a ,,fekaságot,,tárgyalták.
- A nevét kérném.- szólt erélyesen a fiúhoz, majd egy piros füzetet vett elő.
- Jack Manson...- felelt a srác flegmán,és lenéző pillantásokkal illette meg a tanárt.
- Nah szóval...- folytatta Mr. Murrey erőteljes hangal- ...mint látjátok néger vayok,tudom manapság úgy nőnek fel a gyerekek,hogy nem tudják elfogadni a másságod...lehet azért mert félnek tőle,de lehet, hogy csak...
- Na álljon meg a menet ,hogy én egy állat négertől féljek?- ordítva vágott bele a tanár szavába Jack.- Még szép, hogy vannak akik félnek, hisz a mai bevándoró színesek a mi munkánkat orozzák el...mért kell hogy rettegésben éljünk a saját hazánkban?
- Jack kérem ülyön le, szeretném megmagyarázni ezt az egészet ha végre...
- Maga csak engem ne oktasson ki, látja erről beszélek, hogy hogy nem Amerikai tanítja nekünk a történelmet? Mi köze magának a mi történelmünkhöz.?..
- Hagyja abba Jack!- a tanár kikelt magából. - Én is amerikai állampolgár vagyok. És erről nem nyitok vitát egy 15 évessel. Köszönöm...
- Jah a szülei voltak afrikai parasztok? Az más...- nevetett fel Jack.
Az egész osztály feszülten és rémülten figyelte az eseményeket. Szinte izzott a levegő a benne kavargó lázongástól, akár egy bomba mely bármelyik pillanatban berobbanhat.
- Nah jó Jack...ebből elég.- de nem maradt abba, folytatták a civakodást...
Én pedig...kezdtem úgy érezni, hogy igaza van Jack- nek...belém hasított a kép ahogy az a Néger pasas előrántotta a fegyvert...majd anyám a földön feküdt ...holtan...mozdulatlan...Feláltam. Megakartam mondani a magamét! Szidni a feketéket.
- Mr.Murrey...- szóltam remegő hangon...elég jámboran néztem ki még akkor,vállig érő szőke hajam volt és sehol egy piercing sem a testemen.
- Igen...kérném a nevét.- újra elővette a piros füzetét.
Érdekesnek és egyben megtisztelőnek találtam hogy magáz bennünket...

- Nancy...- mondtam
- Jack maga menjen egyenest az igazgatói irodába.- utasította rendre a fiút.
- Ugye,az igazgató úr nem nigger?- az egész osztály felnevetett,csak egy lány nem, a sarokban. Ő láthatóan nem is figyelt oda a mondottakra...
- Mondja, Nancy...- nézett rám Mr.Murrey én pedig gyorsan vissza fordítottam a fejem a sarokban ülő lányról.
- Nem...semmi...- magamba folytottam a dühömet,nem akartam konfliktusba keveredni a történelem tanárommal,már az első napon.

Csengettek...
Mindenki sietve feltápászkodott a helyéről és az ajtó felé igyekezett. Ismét a sarokban ülő lányon akadt meg a tekintetem...
Lassan haladtam a padok között s engem is meglepett hogy nem a kijárat felé és nem is a sarokban gubbasztó lány felé hanem a tanár felé igyekszem...
Mr. Murrey felpillantott egy halom dolgozat felöl s rám emelte tekintetét.
- Tessék Nancy... – nézett rám kérdően.
- Az anyám...- nem tudtam mért kezdtem el beszélni róla..hisz senkinek nem nyilatkoztam a történtekről. – nyáron...meghallt... – kimérten hagyta el minden szó a számat közben végig Mr. Murrey arcát figyeltem.
- Sajnálom... – mondta természetes sajnálkozó hangnemben, mely idegesíteni kezdett. Mért sajnálja? Majd ajkkor sajnállja ha...
- Egy néger fickó lőtte le... – böktem ki végül és vártam a folytatást.
Mr. Murrey leszegte a fejét.
- Szóval neked is bogarat ültetett a füledbe az a Jack nevű fiú...- furcsáltam, hofgy már nem magáz. Keze vészesen babrált az asztakon lévő ceruzával. Némi idegesség volt látható az arcán.
- Nem ültetett bogarat a...
- Mért lőtték le anyukádat? – vágott közbe a szavamba, egy pillanatra ledöbbentem, hogy hogy lehet ennyire tapintatlan s egyben közvetlen. Hirtelen nem tudtam mit válaszolni.
- - Ö...ö...az autó feljáró...apu...ordibál...- csak makogtam tehetetlenül könnyeimmel küszködve. –a néger pasas...revolvert rántott elő....anyu...mozdulatlanul...nem tudom mért...- hangom el- el csuklott, már nem bírtam befejezni mondani valómat. Magam sem tudom mért ütött ennyire szíven a téma hiszen már elég jó ideje történt mind ez.
Mr. Murrey szó nélkül hallgatta a drámai kis ,,előadásomat,, majd ...

- Mért?- kérdezte nyugodt értetlen hangon.
- A fenébe is!!! –törtem ki magamból, már a gyűlölet kerekedett felül bennem.- Fogalmam nincs mért lőtte le!!! Aput nem lőtte le! Pedig vele ordibállt! MÉRT? Mit mért? Hát honnan a csudából tudhatnám a rohadt életbe is! – elhallgattam, vállam erősen rázkódott a szapora levegő vétel és már a haragtól való sírás miatt is...
Pár percnyi csend következett...hallani lehetett az eső cseppek minden egyes koppanását földetéréskor...az iskola busz fékezését ahogy beáll a busz megállóba várni a haza induló diákok raját.

- Akkor mit szeretett volna kérdezni? – hangja még mindig kifogástalanul nyugodtan csengett.
- Azt hogy...miért? – ugyan azt kérdeztem én is tőle, mert nem tudtam mért kellett anyámnak meghalnia, mért nem inkább az...
- Tudom, most az járhat a fejében, vajon mért nem az apját lőtték le az anyja helyett...- ismét magázott és szinte mintha olvasott volna a gondolataimban.
- Igen... – tudtam csúnya dolog, hogy inkább apám halálát kívánom, de mint mondtam már akkor is ivott, néha vert is minket, jogosnak éreztem gondolataimat.
- De leginkább a színes bőrű halálát kívántom...- szemem résnyire össze szűkűlt, állkapcsaimat szorosan egymáshoz zártam. Öklöm erősen összerándult...
- Gondoltam...,sajnos ebben a problémában nem tudok segíteni...- mondta és felkelt az asztaltól. A dolgozat lapokat heyreigazította, majd felkapta őket – Ezt önnek kell megoldania és átvészelni,sajnálom. –s azzal kiviharzott a tanteremből.
A lány a sarokban még mindig mozdulatlanul ült, már meg- meg fordult a fejemben vajon él- e még egyáltalán, de aztán igazolva teljes épségét megszólalt.
- Monnd...vannak itt barátaid? – felkelt a helyéről s oda jött hozzám.
- Nincsenek... – mondtam könnyedén.
- Én tudok egy helyet ahol örök barátokra tehetsz szert...
- Meg akarsz ölni? Kössz nem vágyom néma társaságra, és földalatti bulikra...- vágtam rá mogorván.
- Nem, nem, félre érted a dolgot...én egy olyan társaságról beszélek akik hasonló képpen jártak, mint te, vagy csak konfliktusba keveredtek a színesbőrű vadakkal...ez a társaság sohasem hagy cserben, bármi kell ők ott lesznek, vigyáznak rád. Ők lesznek a családod!
Arcom érdeklődve fürkészte a lány arcát, majd megráztam a fejemet...
- Látom még mindig nem érted kikről van szó...egyenlőre csak annyit mi vagyunk a SKINHEADEK...

(folytatása következik...)
Előző részek
2022
De sajnos nem az volt... könnyem lassan csordult végig arcomon... legszívesebben ordítottam volna de már nem ment, mintha egy gombóc akadt volna meg a torkomon, mintha egy láthatatlan kéz fonódott volna nyakam köré, hurkot fonva...se ki se be nem juthatott hang, féltem,még mindig... láttam anyut, ahogy a kocsifeljárón fekszik, ernyedten, mozdulatlan... holtan...
Hasonló történetek
2679
Nem is tudom, ti szeretitek a romantikát?
3110
A rózsaszín felleg viszont elkerülhetetlen, és manapság egyre több embert talál meg. Ez a rózsaszín felleg persze csak egy tünete a kóros szomorúságnak, vagy inkább kezdete. De ha ennek érzéseit sikerül leküzdeni, a kóros szomorúság már elkerülhető.
Legyőzni azonban nehéz, de vannak rá módszer...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a történetről?

kvitta ·
Szija!
Nagyon tetszett a történeted várom a folytatást,nemtom miért csak én szavaztam eddig

AmandaAdmin ·
Kedves Felhasználók! A tortenetek csapata új társkereső oldalt indított. Ismerkedés meleg férfiaknak: WWW.BOYSXX.SITE Ismerkedés heteroszexuálisoknak: WWW.TEENSFK.SITE Ezer erotikus történetet gyűjtenek össze ott, vannak ismeretségek és kommunikáció. Meghívjuk Önt, hogy csatlakozzon. Az ingyenes regisztráció továbbra is nyitva áll

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha nem akarsz lemaradni: