Nekem csak ő kell 2.rész

Miután Anikó kiment a szobámból én még visszadőltem 3 percre és elgondolkodtam a mostani helyzetemen. A nő akibe szerelmes vagyok,viszont kedvel , vele töltöm a nyári szünetet és senkinek se esett baja a kiszökésem miatt. Sínen van az életem,de még is meddig?
*************************
Kimentem az ebédlőbe ,ahol a barátaim az asztalnál ülve már vártak rám. Mosolyogva közéjük ültem és belebonyolódtam a beszélgetésbe. Róluk csak annyit kell tudni,hogy ők is a saját nemükhöz vonzódnak és a baráti körön belül is vannak párok. Mikor bekerültem ebbe a körbe sokan próbáltak becserkészni,de végül feladták és jó barátságban lettünk. Imádom őket. Mindent elmondtam nekik az életemről,igaz csak szép lassacskán. Minden titkomat tudják kivéve 1-et. Ez pedig Anikó. Elvégre ő egy tanár,akinek befolyása van az iskola vezetésében és 5-évvel idősebb is. Ezt még a baráti körből senki sem,sőt a legjobb barátaim sem tudják.
Ebéd közben gyakran pislogtam a tanári asztal felé ,ahol Anikó ült ,evett és beszélgetett a többiekkel. Néha elbambultam és csak a nevem hallatára fordítottam vissza a fejem.

-Szami...Szamii….SZAMANTA!-kiabálta bele a fülembe az egyik legjobb barátnőm,Dóri.

-Mi? Mi van? -fordultam oda dadogva.

-Csináltál valamit Anikó óráján,hogy ennyire bámul téged meg te is őt? Mellesleg mik ezek a sérülések rajtad?-kérdezte felháborodottan a mondat második felét.

-Izé...külön órám volt vele és megpróbáltam megmászni a 15m-es kötelet ,de a tetején rosszul fogtam meg és lezuhantam. Igaz szőnyeg volt alattam, de így is nagyon beütöttem magam.

-Aha..Tudjuk,hogy hazudsz -kapcsolódott be a kis ”magánbeszélgetésünkbe” a másik legjobb barátom,Eszti.

-Nem hazudok..Tényleg ez történt. -erősködtem, de tudtam, hogy hamarosan ki kell találnom egy jobb kamu magyarázatot.

-Jó.., de most térjünk rá arra, hogy mi a véleményed Viviről? - kérdezte Dóri.

-Melyik Viviről? A végzős vagy a 10.-es? - néztem rá.

-A végzős.

-Hát jó fej lány, miért? -bámultam értetlenül.

-Mert mostanában azt csiripelik a madarak,hogy tetszel neki - vette át a szót vigyorogva Eszti.

-Mi? Én? A Vivinek? A suli egyik legtiszteltebb és legnagyobbra tartott diákjának? Én? Ezt ti sem gondoltátok komolyan - nevettem.

-Miért is ne gondolhatnánk komolyan? Szami, gyönyörű vagy, okos és kedves. Bár nem mindenkivel, inkább csak a barátaiddal. Miért ne jöhetnél be neki?

-Mert ez lehetetlen. A csaj bárkit megkaphatna a suliból. Miért pont én?

-Mert…
-Sziasztok lányok! - köszönt hirtelen mellettem Anikó.

-Üdv tanárnő! - zengték kórusban.

-Üdv! - mosolyodtam el rögtön. Azok a gyönyörű szemei megigéztek.

-Csak szólni akartam, hogy Szami ebéd után gyere külön órára. Tudom, hogy fájnak még a sérüléseid, de csak gyenge feladatokat csinálunk egyenlőre.

-Ohh..rendben. - dobogott ezerrel a szívem.

-Na, sziasztok! - mosolygott még ránk, majd felém dobott egy alig látható kacsintást és elsétált. Megigézve néztem ringó fenekét ahogy távolodott.

-Szóval Szamanta? Mi lesz Vivivel?

-Izé.. Nekem most mennem kell órára, hallottátok. Majd beszélünk, sziasztok! - lenyomtam mindkettőnek egy puszit, majd sietve Anikó szobája felé indultam. Útközben olyan gyorsan szedtem a lábaimat, hogy észre se vettem az egyik sarkon álló lányt, ezáltal neki mentem, meglöktem majd én is ráestem.

-Ohh.. ne haragudj, iszonyatosan sajnálom.. én csak sietek - dadogtam, felálltam, felsegítettem, majd felemeltem a fejemet. Nagy pechemre Vivivel találtam magam szemben. A szó rögtön belém fagyott, ahogy azok az acélkék szemek rám szegeződtek.

-Igazán nincs semmi baj - mosolygott rám - te vagy Szami ugye?

-I-igen én lennék.

-Nagyon örvendek - mosolygott továbbra is rám, majd minden zavar nélkül végigmért. Nyeltem egyet, majd kimentettem magam és siettem tovább úti célom felé. Magamon éreztem a pillantását, de nem mertem megfordulni, hogy meg is bizonyosodjak benne.
**********************
Mikor Anikó szobájához értem épp kopogni akartam, mikor kinyílt az ajtó és berántott rajta.

-Szia édes.. - puszilta meg a számat, majd a nyakamat kezdte el csókolgatni.

-Szia.. - sóhajtottam és behunytam a szemem.

-Gyere üljünk le - húzott maga után az ágyra, abbahagyva a puszilgatásomat.
Mikor odaértünk nem sokat habozott és rám vetette magát. Izgalmas 2 órának néztünk elébe…

Folytatása következik!
*********************