Naplóm 3. rész

Naplóm 3. rész

Eredeti író: Elke Metzger

9. Marokkó

Egy régi vágyam teljesült, amikor Hans kíséreteként megérkeztem Marrakechbe. Már októbert írtunk, de az idő így is forró és füllesztő volt. A szállodában bejelentkezés után a hordár átvette a csomagjainkat és a szobánkhoz vezetett minket. Luxusszálloda volt, de nem elnöki lakosztály, normál franciaágyas, szép tágas szobával, erkéllyel.
Beléptünk a szobába. Elől ment Hans, utána én, majd a hordár, aki egy jóképű, amolyan 16 év körüli arab srác volt, kiválóan beszélt franciául, angolul, spanyolul. Gyakorlaton lehetett, gondolom. Na, miért is ne tegyük a fiú számára emlékezetessé ezt a napot? Mikor a szoba közepébe értem, levettem magamról a nyári dresszemet és a miniszoknyámat. Szembefordultam a sráccal. Francia neve volt, Gerard. Ott álltam a 16 éves, izmos, jóképű Gerard előtt teljesen meztelenül, Hans leült a mellettem lévő fotelba, kényelmesen elhelyezkedett és elővette a legfrissebb Financial Times-t. Gerard csak nézett rám meglepetten. Lassan, alaposan végignézett tetőtől talpig. Egy vékony, már 18 éves, hosszú barna hajú lány, kicsi, de csodaszép mellekkel, ágaskodó mellbimbókkal, és szőrös puncival. A hosszú, kínos csendet megtörve lehajoltam a dresszemért és a miniszoknyámért, majd az ágyra dobtam. Odaléptem a sráchoz:
- Gerard, kellene egy kicsit napoznom, hogy legyen színem. Tudnál hozni egy tubus naptejet?

A mosolyom megnyugtatta, hogy nincs mitől tartania. Azonban mit szól mindehhez az öregember vajon? Gerard kérdőn Hansra tekintett, aki bólintott egyet szótlanul, s a srác el is rohant rögtön.
Hans olvasott tovább, én meg elmentem lezuhanyozni.
"Ez a srác tetszik, egy kissé elengedem a gyeplőt." - mondtam magamban. Felüdülve, még vizesen kifeküdtem az erkélyen lévő nyugágyra, s szóltam Hansnak:
- Húzza mellém a fotelját.
Hamarosan visszatért Gerard, és széles mosollyal nyújtotta felém a tubust. Mosolyogva megráztam a fejemet, hátamon fekve kinyújtóztam a nyugágyon, karom fönt, kezeim összekulcsolva a fejem alatt:
- Bekennéd a testemet, Gerard?
Meglepődött a srác, de nem kellett kétszer mondani. Letérdelt mellém a földre és elkezdte bekenni meztelen testemet, finoman, gyengéden simogatva két kezével. Először a hasam, majd a combom, lábam került sorra, kerülve az intim részeket. Nagyon jó érzés. Hans újságja mögül felpillantva nyugtázta percről-percre a helyzetet. Aztán jött a hónaljam, karom, arcom. Csiklandós vagyok, úgyhogy kimondottan jólesett a gyengéd simogatás, fel is nevettem néha. Végre elkezdte a melleimet kenegetni. Bimbóim pár pillanat alatt meredten álltak. Abbahagyta a kenegetést és csak a bimbóimmal játszott. Majd újra kenegetett. Pár perc múlva úgy gondolta ennyi elég volt, vagy talán mennie kellett, ezért felállt, de felhúztam a lábaimat és szétraktam, amennyire csak tudtam. Belenéztem mélyen Gerard szemeibe és közöltem:
- Ott lenn is!

A kezemmel rámutattam a szőrös pinámra. Ennek láthatóan nagyon megörült, s lelkesen dörzsölte a naptejet a szőrzetembe. Keze elért minden zegzugomba, de gyakorlatlan volt a keze. Jó 10 percig játszott így a puncimmal, miközben én lehunytam a szememet, élveztem a napsütést és halkan nyögdécseltem. Gerard az órájára nézett, menni kellett, így elbúcsúztunk. Aznap még a nagy meleg után körülnéztünk Hansszal a városban és egy jót kajáltunk az egyik arab étteremben. Csodás időnk volt, jókat szórakoztunk, Hans folyamatosan megnevettetett.
Másnap reggel Hans lement a kávézóba társalogni újdonsült ismerőseivel, én meg azon gondolkodtam, nem ártana egy kis modernizálás "ott lenn". Elővettem a borotvámat, lehúztam a bugyimat… majd támadt egy ötletem. Felhívtam a recepciót:
- Szükségem lenne Gerard segítségére.
Pár perc múlva kopogtak az ajtón, kinyitottam, s ott áll Gerard frissen, üdén, mosolyogva és kissé zavartan. Gyorsan végignézett rajtam: egy hosszú fehér póló volt rajtam, mely a combom közepéig ért és egy pár szandál. Ekkor vettem csak észre, hogy még két arab srác áll a folyosón, olyan Gerard korabeliek. Behívtam őket a szobába, a borotvát és a habot Gerard kezébe nyomtam, s megkérdeztem:
- Gerard, tudnál nekem segíteni?

A választ meg sem várva, kimentem az erkélyre, lefeküdtem a nyugágyra, köldökömig felhúztam a pólót, majd szétraktam a lábaimat. Gerard mosolyogva mellém térdelt, a másik két srác szájtátva vett minket körül. Ők egyszerű, szegényes, utcai ruhákban voltak, mint kiderült, Gerard régi cimborái, nem a szálloda alkalmazottai és nem is vendégek. Gerarddal ellentétben bennük nem volt semmi különleges, nem voltak szépnek sem mondhatók, de a hangulat kellemes volt. Vidáman beszélgettek Gerarddal, előbb arabul, majd hogy engem is bevonjanak, áttértek a franciára. Gerard közben a fejével széttárt combjaim között buzgón számolgatta a szőrszálaimat. Mindhárman mondtak egy-egy számot és fogadtak egy doboz sörben, hogy kié lesz közelebb. A számokra már nem emlékszem, csak arra, hogy szőrzetem elég sűrű volt és Gerard úgy 300 körül nagy izgalmában elvesztette a fonalat és elölről kellett kezdenie.

Az egész nagyon izgató volt és mókás is. A nyugágyat felhajtottam, hogy félig ülő helyzetben legyek, így jobban láttam, mi történik odalenn. Hogy ne legyen vita, a mellettem fekvő hűtőtáskából elővettem négy doboz sört, s elkezdtünk inni. Hans imádta a sört, ezért nálunk mindig kellett, hogy legyen. Iszogatás közben megvitattuk, milyen is legyen az új pinám. A két srác ragaszkodott a teljesen borotválthoz, Gerardnak mindegy volt, ő mindenhogy szerette a puncimat, jómagam pedig nem akartam teljesen leborotváltatni, ezért sok variáció után megállapodtunk egy köztes megoldásban: a csiklómtól fölfelé egy ujjnyi vastagságban meghagyja a szőrt Gerard, minden más helyen teljesen leborotvál. A nagy melegben a hideg sör jólesett, de ütött is, mindannyian egy kicsit beittunk. Gerard lassan, óvatosan borotvált, nehogy megsértsen. Közben jókat nevettünk, ittunk, s a két srác lassan elővette a keményen álló farkát és ütemesen verte. Csodálatos érzés volt a nyugágyon fekve, sört kortyolgatva nézni, ahogy Gerard széttárt combjaim közt borotvál, miközben két haverja közvetlenül mellettem, sőt egyikük az oldalamhoz támaszkodva veri a farkát a látványra. Gerard elkészült a művel, elővett a zsebéből egy zsebkendőt és letörölte a pinámat. Lehajoltam, hogy megnézzem milyen lett, majd körbenézve a srácokon megkérdeztem:

- Na, mit gondoltok? Jó lett? - öntöttem egy kis sört a puncimra, és Gerard felé fordulva így szóltam: - Gyerünk, próbáld ki!
Gerard örömmel esett neki, ügyesen lenyalogatta a sört, majd mélyen benyalt a pinámba. Láthatóan nagy élvezettel csinálta, de ebben sem volt tapasztalata, és sűrűn felszisszentem a fogai által okozott fájdalomtól. Egyik haverja ekkor felkiáltott:
- Nem jó, nem így kell!
Elkezdtek vitatkozni, magyarázták egymásnak, hogyan kell puncit nyalni, én meg csak mosolyogva figyeltem őket. Mindhárman hevesen vitáztak, versenyeztek ki nyalt már több pinát, kinek van nagyobb gyakorlata. Szóltam a srácoknak:
- Rendben, mutassátok, meg mit tudtok!
A második srácnak valóban ügyesen forgott a nyelve, de kissé durva volt. Odahúztam a harmadik srác fejét, hátha ő jobban csinálja. Ő meg szinte csak a csiklómmal foglalkozott és azt is túl gyengéden nyalta, így hát közöltem velük:
- Most megtanítom, nektek hogyan kell ezt jól csinálni.
Egyenként, sorban odahúztam őket magamhoz, s miközben nyaltak, elmagyaráztam nekik, kinek min kell javítani, mit hogyan csináljon. Visszaérkezett Hans, leült közénk és élvezettel figyelt. Közölte:
- Szép lett a puncid, tetszik az új dizájn, a győztes srácnak veszek egy üveg Jack Danielst.
A fiúk egyre ügyesebben nyaltak, s egymás után értek az orgazmusok. Hans közben odahajolt hozzám, lehúzta rólam a pólót, elővette videokameráját és elkezdett filmezni. A srácok gyorsan tanultak, saját trükköket találtak ki, nyelvvel, foggal, ujjakkal izgattak, és egyre nehezebb volt eldöntenem ki a legjobb. A sokadik orgazmus után zihálva közöltem:
- Már sajog a pinám, elég lesz mára! Mind jók voltatok, mindenki győztes.
Számukra azonban még nem volt vége. Mindhárman rám spriccelték gecijüket, melleimre, hasamra, köldökömre. Odahúztam magamhoz Gerard-ot és a fülébe súgtam:
- Köszönöm, Gerard.
Ekkor már dél volt, így három órán át tartott ez a szeánsz. Hans lement a srácokkal a büfébe és vett nekik fejenként egy-egy Jack Danielst. Én hátradőltem a nyugágyon, felhúztam napszemüvegemet és szétrakott lábakkal, a gecit kenegetve melleimen és hasamon sütkéreztem tovább.

10. A vásárlás

Másnap elmentem Hansszal az egyik külvárosi piacra nézelődni és vásárolni. Őt leginkább az arab régiségek és régiségnek tűnő silány utánzatok vonzották, be is vásárolt belőlük rendesen, engem viszont a ruhák érdekeltek. A sok bóvli között nem találtam nekem valót, de végül is - hosszú séta után - sikerült találnom egy sátrat, ahol tarka-barka, lenge nyári cuccok voltak kilógatva. Szóltam Hansnak:
- Menjünk be, valamit mégiscsak kellene vásárolnunk számomra is.
A nyüzsgő piaci sorból beléptünk a kissé hűvösebb ponyvák alá.
A sátor színültig tele volt a mennyezetről lelógó ruhákkal: szoknyák, blúzok, nadrágok, dresszek, selyemsálak, miegymás. Volt rajtunk kívül még néhány turista is. európaiaknak látszottak, helybéli csak az eladólány és egy férfi volt, aki talán az apja lehetett. Gyorsan kinéztem magamnak egy érdekes, arab motívumokkal tarkított lenge blúzt, melynek nagyon finom és nagyon vékony anyaga volt. A drapp alapszín mellett a sötétzöld, bordó, citromsárga dominált rajta; elég megkapó volt. Odasúgtam Hansnak:
- Vegye elő a videokameráját.
Mosolyogva vette ki a táskájából. Tudta, most valami izgi következik.
Odaszóltam a mellettünk bámészkodó öreg eladónak, olyan 55-60 éves lehetett:
- Van próbafülke valahol?
Meglepődve válaszolt:
- Nincs, kisasszony, olyanunk nincs.
Visszakérdeztem:
- Azért felpróbálhatom? Mert nem szeretném, ha rossz lenne a mérete.
Az öreg így felelt:
- Biztos jó magára, de azért csak nyugodtan.
Hátat fordítottam neki, így Hansszal szemben álltam, kigomboltam a rajtam lévő blúzt, kibújtam belőle, s átnyújtottam Hansnak. Hans ügyetlenül fogta a kamerát, mintha nem is venné az eseményeket, de én láttam, hogy veszi. Az öreg eladó egy méterre állt tőlem és elvörösödve nézte meztelen hátamat. Felhúztam az új blúzt, de a gombokat végig nyitva hagytam. Az anyag éppen hogy egy kicsit átlátszó volt, de vékonyka volta miatt az ágaskodó mellbimbóim világítótoronyként álltak ki, és a melleim szép formája is teljesen látszott.
- Milyen? - kérdeztem Hanst.
- Gyönyörű vagy! - válaszolta.

Megfordultam, hogy nézzen meg hátulról is. A lendületes fordulás miatt bal mellemről kissé félrecsúszott a blúz és az egyik mellem így kilógott, bimbóm is félig látszott, sőt, az tartotta a blúz szélét, hogy tovább ne csússzon. Az öreg eladóra csak egy futó pillantást vetettem, fejemet gyorsan hátrahajtottam Hans felé, s így, ebben a pózban vitattuk meg, hogy hátulról is csinos vagyok-e. Mindeközben, a videofelvétel tanúsága szerint, az eladó még tovább vörösödve bámult kilógó mellemre. Ezekért a pillanatokért szeretem, hogy viszonylag kis mellem van, hiszen így könnyebb "véletlenül" kibukkantatni őket, míg nagyobb esetén ez egy kissé bajos lenne. Odafordultam az eladóhoz, kinyitott blúzzal, s közöltem vele:
- Valami ehhez illő miniszoknyát is kérnék. Tud ajánlani valamit?

Most már az arca kezdett mosolyra fakadni, s rámutatott egy dobozra tőlem pár méterre. Odaléptem, lehajoltam, szándékosan vele átlósan, hogy ahogy szétnyílik a blúz, tökéletes rálátása legyen a bal mellemre. Fölkaptam a kupac tetején lévő miniszoknyát, Hans előtt gyorsan levettem a rajtam lévő miniszoknyát, s mivel bugyit szinte soha nem hordok, most meztelen popsimat mutattam az eladónak. Felhúztam a kiválasztott miniszoknyát, megpörögtem vele párszor Hans előtt - melleim persze közben ki-kivillantak -, s rövid fecsegés után közöltem:
- Ez kell nekem, de megnézem a többit is.
Letoltam a miniszoknyát, Hans kezébe nyomtam, s visszasétáltam a dobozhoz. Blúzomat tágra nyitva csípőre tettem a kezeimet, s úgy álltam a kupac felett egy szál meztelen puncival. A blúz egyébként is csak a köldökömig ért, így a darabka ruha most már szinte semmit sem takart el meztelen testemből. Rámosolyogtam az eladóra, ő odalépett hozzám, s elkezdtük együtt válogatni a miniszoknyákat. Mindeközben lassan, nyugodtan, aprólékosan végigcsodálta testemet, s megjegyezte:
- A szőrcsík a pináján nagyon tetszik nekem, ilyet még sosem láttam.
- Valóban? - kérdeztem.

Fölé álltam úgy, hogy guggolva az arca a puncimtól 5 centire sem volt, terpeszt álltam, s így mutattam meg neki. Két kezemmel lassan szétnyitottam a szeméremajkaimat és hagytam, hogy belebámuljon a pinámba. Csiklóm már teljesen felizgult és a puncim is csupa lucsok volt. Jó sokáig, kb. 10 percig játszadoztam a pinámmal a szemétől pár centire. Hans jól helyezkedett, sikerült megörökítenie a csodálatos élményt. Folytattuk tovább a válogatást a doboz mellé guggolva, s 7 miniszoknyát választottam ki a blúz mellé. Szóltam Hansnak:
- Fizessünk!
Ő elővette a pénztárcáját, de az öreg eladó hirtelen hevesen elkezdett tiltakozni:
- Ez a bolt ajándéka, s nem engedem meg, hogy fizessenek a ruhákért.
Én, még mindig az egy szál tágra nyitott blúzban, két meztelen mellel és egy majdnem teljesen borotvált puncival, egy puszit nyomtam az arcára.
- Köszönöm. - mondtam neki.
Felhúztam az egyik új miniszoknyát, begomboltam a blúzt, Hansszal nagy mosoly közepette elhagytuk a butikot. Az öreg eladó még utánunk szólt tört franciával:
- Máskor is szívesen látjuk magukat.
Bár eredetileg úgy gondoltam, csak a mellemet mutatom meg, fizetünk és távozunk a blúzzal, az események maguktól peregtek, s rájöttem, az egész világ a szex körül mozog, s még az ilyen egyszerű dolgok, mint a vásárlás is felejthetetlenné és "gazdaságossá" tehetők. Mindhárman, Hans, az öreg és én kiválóan éreztük magunkat, s egy felejthetetlen napot sikerült szereznem egy kedves idegennek, s persze magamnak is.

11. A belga üzlet

Hans megismerkedett egy szimpatikus belga üzletemberrel, Charlesszal, akivel gyorsan meg is beszélt egy közös vacsorát a szálloda éttermében. Az asztalnál ültünk, én már túl voltam az első Martinimen. mikor megérkeztek. Charles olyan 40 év körüli, pocakos, hosszú barna hajú, kék szemű férfi volt, szmokingban, elegánsan. Hölgytársa, Vivienne nálam magasabb, kb. 180 cm, hosszú barna göndör hajjal, fekete szemekkel, vékony, csinos testtel. Fehér blúzban, fekete miniszoknyában, fekete harisnyában, fekete cipőben volt, némi ékszerrel. Gyönyörű nő volt, s állandóan mosolygott. Rajtam a butikban "vásárolt" arab motívumokkal tarkított világos blúz és fekete miniszoknya volt. Hans kérésére a felső három gombot kiengedtem a blúzon, így ülő helyzetben a megfelelő szögben kissé megdőlve beláthattak hol az egyik, hol a másik mellemre. Ezen kívül persze bimbóim nyomatékosan meredtek, mióta megérkeztünk az étterembe. Hans lelkemre kötötte, hogy Charlest meg kell győznöm, mert óriási üzlet jöhet létre vele. Engem az üzlet nem érdekelt, s míg a férfiak próbálták egymást meggyőzni, én Vivienne-nel elegyedtem szóba. Kellemes társalgás volt, közben jöttek a különböző fogások, s láttam, ahogy Charles néha lopva rám, pontosabban a mellemre néz. Véletlenül levertem a szalvétámat, lehajoltam érte, s ekkor, az asztal alatt vettem észre, hogy Vivienne miniszoknyája fel van hajtva, így közvetlen rálátás nyílt az érdekesen borotvált pinájára. Húsos, nagyajkakkal, amik hosszan lógtak ki belőle, de ami igazán érdekes volt: puncijának bal fele teljesen borotvált, míg jobb fele sűrű bozontosra hagyva. Jó pár másodpercig bámultam, mert mikor felnéztem az asztal alól, Vivienne mélyen a szemembe nézett és lassan, hosszasan elmosolyodott.

A vacsora folyt tovább, s láttam, Vivienne vonzalma irántam egyre nő. Vidáman beszélgettünk és borozgattunk, míg vártuk a desszertet. Lenéztem a blúzomra, lassan kigomboltam még két gombot, s finoman félrehúztam a ruhát, hogy a bal mellem kilátsszon. A blúz már olyan laza volt, hogy az egész bal mellem kint volt. Megjöttek a desszertek. A pincérfiú majdnem ledermedt a látványtól, de Hans intésére gyorsan odébb állt. Vivienne-nel tovább csevegtünk, ő hol a mellemre, hol a szemeimbe bámult, Charles mereven meredt a bal mellemre, s én lopva az asztal alá pillantva észrevettem, hogy Charles jobb keze Vivienne pinájában matat. Felemelő érzés volt, hogy egy intelligens üzletember, miközben a bal mellemet bámulja, barátnőjét ujjazza az asztal alatt, aki szintén engem néz. Hans közben, mintha mi sem történne, folyamatosan beszélt Charles-hoz, aki csak buzgón bólogatott. Hiába, Hans érti a meggyőzés apró fortélyait. A vacsora hamarosan véget ért, de megbeszéltük, hogy két nap múlva együtt elmegyünk a sivatagba kirándulni.

12. A sivatagi kirándulás

Bár nagyon várta a napot, Hans mégsem tudott eljönni velünk a sivatagba, váratlan megbeszélése akadt egy épp Marokkóban járó partnerével, így én egyedül csatlakoztam a belga párhoz. Hans azonban lelkemre kötötte:
- Mindent kövess el, hogy Charles jól érezze magát.
Hmmm. Vajon mit értett ez alatt?
A szálloda mögötti parkolóban beszéltük meg a találkát délelőtt tízre. Kilenckor hívtam Gerard privát számát, mivel időközben megkaptam tőle, hogy ha szükségem van rá, azon hívjam. Épp zuhanyoztam, mikor kopogtak. Kinyitottam az ajtót, ott állt Gerard, elegánsan, öltönyben, vele szemben én, vizesen, meztelenül. Adtam neki egy puszit és behívtam. Kimentünk a teraszra, ahonnan be lehetett látni az egész utcát, úgy vizesen kifeküdtem a nyugágyra, hogy a délelőtti napsütés megszárítson. Széttártam a combjaimat, Gerard kezébe nyomtam a borotvát, hátradőltem, s figyeltem. Puncim már borostás volt, kissé irritált.
- Ma kimondottan szépnek kell lennem, ügyes legyél - mondtam neki.
Nyugodtan, komótosan borotvált és kibeszéltük az éppen aktuális pletykákat. Közben elővett a farkát, s én mókásnak találtam, ahogy az öltönynadrágból keményen kiáll. Mikor végzett, felállt, hogy a faszát a pinámba dugja, de én gyorsan felálltam a nyugágyról, megköszöntem a borotválást, és útjára küldtem. Magamra vettem egy ujjatlan, fehér pamut blúzt, mely a köldökömig ért és mindössze három gombja volt, egy miniszoknyát a butikból, szintén fehéret, ami oldalt egy pattintásra levehető volt, nem is kellett kibújni belőle, fehér szandált és fekete napszemüveget. Hosszú barna hajamat hátul összefogtam, s már kész is voltam.

A parkolóban találkoztunk. Egy terepjárót béreltünk, sofőrrel. Fiatal, morgós, szakállas arab férfi volt. Charles előre ült a sofőr mellé, Vivienne és én pedig hátra. Órákon keresztül autóztunk és még mindig lakott területen voltunk. Jókat csevegtünk, zenét hallgattunk, Charles végig felénk fordulva utazott. Hoztak vodkát, már megittunk fél üveggel, úgyhogy remekül éreztük magunkat. Az utazás során blúzom gombjait fokozatosan kioldottam, már csak a legalsó gomb fogta össze a ruhát, épp a köldököm felett, tehát ragyogó rálátás nyílt mindkét mellemre, melynek láthatóan mindannyian örültünk. Vivienne-en is fehér blúz volt és egy zöld miniszoknya. Egymás felé fordultunk az ülésen. Bugyi rajta sem volt és a miniszoknya teljesen felcsúszott, így az egész puncija kint volt, amit sorozatosan szemügyre vettem. Bár leszbikus szexben csak az amsterdami étteremben volt részem, nagyon vonzónak találtam azt a fele szőrös, fele borotvált pinát.
Vivienne így szólt:
- Napozzunk egy kicsit!
Ezzel rögtön le is vette a blúzát. Követtem példáját. Charles-nak egyre jobban tetszett a dolog és már a sofőr is sűrűn pillantott a visszapillantó tükörbe. Hátradőltem, Vivienne rábukott a bal mellemre. Gyengéden nyalogatta és harapdálta, majd erősebben, majd újból gyengéden, közben én a jobb mellbimbómat csipegetve farkasszemet néztem Charles-lal. Már a sivatagban jártunk. Charles szólt a sofőrnek:
- Álljon meg itt!

Vivienne és én gyorsan levettük a miniszoknyánkat is, kiszálltunk az autóból és elkezdtünk meztelenül kergetni egymást a sivatagban. Charles nagyon élvezte, elővette fényképezőgépét és rengeteg képet készített rólunk. A sofőr is lelkesedve fogadta a rögtönzött show műsort. Vivienne-nel belehemperegtünk a homokba és hatalmasat csókolóztunk. Visszamentünk az autóhoz. Charles elővette a már keményen álló farkát, megfogta Vivienne-t, felültette a motorháztetőre, ott előttünk keményen megdugta és hatalmasat élvezett a puncijába. A sofőr teli szájjal vigyorgott. Visszaültünk az autóba, most Vivienne és Charles hátra, én a sofőr mellé. Még mindig teljesen meztelenek voltunk. Oldalra fordultam, hogy szemben legyek a sofőrrel. Szélesre tártam a combjaimat, jobb lábamat feltettem a műszerfalra és a pinámmal játszottam. Nagyon lucskos voltam már az izgalomtól és puncimból folyamatosan csordogált a lé, melynek nagyon kellemes, hűsítő hatása volt, ahogy a szél ráfújt. A sofőr többet nézett a lábam közé, mint az útra. Időközben ugyanis találtunk egy utat, mely egy közeli faluhoz vezetett.

Kisvártatva meg is érkeztünk az eléggé lepusztult településre. Valami kajáldát kerestünk, mert nagyon éhesek lettünk. Vivienne már felöltözött, én is visszahúztam a blúzomat, de a miniszoknyát nem. Találtunk egy büfét asztalokkal, székekkel, napernyőkkel, így kiszálltunk a kocsiból és célba vettük. Nem sok ember volt a környéken rajtunk és néhány helybélin kívül. Nagyon izgi volt, hogy begombolt blúzban, de köldöktől lefelé csupaszon, meztelen pinámat mutogatva sétálok az utcán. Igyekeztem abszolút természetesen járni, mintha mi sem történne, napszemüvegem rajtam volt, így kerülve el a nem kívánt szemkontaktust. A helybéliek, főleg férfiak, de néhány nő is volt köztük, egy-két gyerek, meglepődve, de - és hát főleg a férfiak - kitörő örömmel, füttyentgetve dicsérték bátorságomat. Leültünk az egyik asztalhoz, mellettem Vivienne, velünk szemben Charles. Hátradőltem a székben, combjaimat széttártam, hogy Charles könnyedén bámulhasson. Bámulta is a puncimat, csakúgy, mint a szemben lévő asztalnál a férfitársaság és a pincér.

Leadtuk a rendelést: Charles sört kért, Vivienne egy jéghideg ásványvizet, én pedig így szóltam:
- Egy sört kérek és egy jéghideg ásványvizet a pinámra. - A pincér nem tudta, jól hallotta-e, ezért megismételtem a rendelés másik felét. - És egy jéghideg ásványvizet a pinámra. Vivienne és Charles kapcsolt:
- Helyes. - mondta Vivienne.
- Jó ötlet. - mondta Charles.
Megjött a sofőr is, leült közénk. Ő is ásványvizet kért. Pár perc múlva már jöttek is az italok. A pincér lerakta őket az asztalra és várt, hogy mi történik. Levettem a napszemüvegemet, belenéztem a szemébe, mosolyogtam egyet, s lassan elkezdtem csorgatni a puncimra a jeges ásványvizet. Minden tekintet rám meredt, a beszélgetések abbamaradtak és érdeklődve figyelt mindenki. Lassan csorgattam a vizet. Felhúztam a lábaimat, bokáim a széken, kissé hátracsúsztam és egyik kezemmel széttártam a szeméremajkaimat, a másikkal pedig csorgattam a puncimba a vizet. Vivienne segített, én két kézzel nyitottam szét a szeméremajkaimat, hogy mindenki jól lássa, ő meg csorgatta belém a hűsítőt. Fejemet hátradöntöttem, szemeimet lehunytam és halkan, majd egyre hangosabban nyögdécseltem, ahogy Vivienne időről-időre egy-egy jégdarabot dugott a pinámba és húzogatta ki-be. Csodálatos érzés volt. Mikor kiürült a pohár, Vivienne leguggolt elém és fejét a lábaim közé dugta. Fogtam a sörömet és végignézve a körben állókon kacsintottam egyet:
- Egészségetekre!

Lassan ittam a sörömet, Vivienne meg nyalta a puncimat. A hangulat egyre kellemesebb lett, Vivienne-t felváltotta Charles, majd a sofőr következett, aki nagyon hálás volt nekem ezért. Majd ismét Vivienne nyalt. A nyelveket időközben ujjak egészítették ki, 2-3-4 ujj, illetve a sofőr még a kulcscsomóját is feldugta nekem. Azt hiszem három orgazmusom volt az alatt a 15-20 perc alatt, míg megittuk az italainkat. Ideje volt lelépni. Összeszedtük magunkat és Hans így szólt:
- Fizetnénk!
A pincér és a tulaj hallani se akart róla:
- Meghívtuk magukat és jöjjenek máskor is.
Hmmmm. Ez a reakció már ismerős valahonnan. Itt Marokkóban mindent ilyen könnyű megszerezni? Viszonzásképp adtam a pincérnek és a tulajnak egy-egy puszit és kértem egy Coca-Cola-t az útra.
Vivienne-nek támadt egy ötlete:
- Ha már itt vagyunk, nézzük meg a falut.

Még vagy egy órát sétáltunk hármasban, én persze továbbra is a pinámat mutogattam a falu barátságos lakóinak. Bementünk pár üzletbe, henteshez, postahivatalba, egy utcai csapnál lehűtöttem a forró puncimat a járókelők nagy örömére, majd visszasétáltunk a kocsihoz és hazaindultunk. Hátul ültem Vivienne-nel, megint levetkőztünk meztelenre, a fiúk elől pedig sűrűn nézegettek a hátsó ülésre. A kólás dobozt óvatosan bedugtam Vivienne pinájába, akinek nagyon jólesett a hűvösség odalenn. Majd hanyatt feküdtem az ülésen és Vivienne rögtön elkezdte nyalni a puncimat. Csodás volt. Egészen hazáig nyalta a pinámat, miközben én hátradőlve néztem az eget átszelő felhőket. Az út végén a sofőrt sem kellett kifizetni, ő is értékelte az eseményeket. Ez a kirándulás volt életem egyik legőrültebb napja. Charles-t sikerült meggyőznöm, hogy kössön üzletet Hansszal. Este Hansnak mindent elmeséltem, aki nagyon sajnálta, hogy nem lehetett jelen.

12. Beni-Abbés

Már öt napja volt a sivatagi kirándulás, mikor Hans bejelentette:
- Aláírtam a szerződést Charles-lal, s ezzel az üzlettel óriási piaci részesedéshez jutott a cégem, s ezért pénzjutalmat kaptam. Úgy gondolom, a jutalom egy része téged illet, mivel jócskán hozzájárultál a sikerhez. Ha szeretnéd, veszek neked egy lakást Párizsban vagy Londonban, esetleg Münchenben - ezekben a városokban sűrűn megfordulok - nehogy valami marhaságra költsd a pénzt.
Nagyon hálás voltam nagylelkűségéért, s megkérdeztem:
- Mivel segíthetnék még?
Csak ennyit felelt:
- Maradj még mellettem egy ideig, ne menj el, szórakoztass egy kicsit. Egy magányos öregembernek, mint én, aki nem rég veszítette el élete párját, már nem sok vigasz van az életemben.
Lakást leginkább Párizsban szerettem volna, a szerelem fővárosában, s megállapodtunk, pár nap múlva amúgy is vissza kell mennünk Európába, akkor körülnézünk Párizsban lakásügyileg.

Épp csomagoltunk a bőröndökbe, négy nagyobb bőrönd és három kisebb táska telt meg a sok ruha és egyéb kacat miatt, mikor a recepcióról felszóltak:
- Charles úr várja magukat a hotel kávézójában.
Mivel Párizsba csak délután indultunk volna, rengeteg időnk volt még. Lementünk a kávézóba, ahol az egyik asztalnál Charles már várt és az újságot letéve köszöntött minket. Néhány rövid udvariassági formula után közölte velünk:
- Vivienne-nel még egy ideig szabadságunkat töltjük, s úgy tervezzük, végigjárjuk Észak-Afrikát. Ha van kedvetek, csatlakozzatok hozzánk, szívesen látunk titeket útitársnak. Marokkó - Algéria - Tunézia - Líbia - Egyiptom az útvonal, onnan vissza Franciaországba.
Bár Hans eleinte ellenezte a csatlakozást, mivel fontos dolgok vártak rá otthon, később mégis beleegyezett, mikor megtudta, régi álmom bejárni a világot és még soha nem jártam ezekben az országokban. Szobánkba visszaérve rögtön felhívta a titkárnőjét:
- Mondja le a repülőt, és a tervezett találkozókat rakja át más időpontokba.

Pár óra múlva már Charles nyitott Mercedesében ültünk, amit direkt erre az utazásra vett, hogy ne kelljen autót bérelni, így olcsóbb. Egyiptomban majd eladja drágábban. Vivienne-nel hátul ültünk, elől a férfiak. Rajtam a butikban "vásárolt" blúz, amely egyik kedvencem lett, Vivienne-en egy fekete top. Miniszoknyánkat mindketten már a szálloda parkolójában levettük, így most csupasz puncival ültünk a hátsó ülésen, napszemüvegben az eget átszelő felhőket figyelve. Nem volt semmi szex, csak bámultunk, beszélgettünk, rádiót hallgattunk, a fiúk néha felvetettek egy-egy gazdasági vagy politikai témát és jól elvitatkoztak rajta. Marrakech-t már rég elhagytuk, Tazarine-t is, az algír Beni-Abbés felé tartottunk. A határ már közel volt, sötétedett is és persze nagyon éhesek voltunk. A határon gyorsan átjutottunk, s bár megnézett minket a katona srác, a közszemlére tett pinánkat nem vette észre, valószínűleg a sötétség miatt. Így sajnálkozva vettük Vivienne-nel tudomásul, hogy egy élményről lemaradtunk. A határon semmi étvágygerjesztő étkezde nem volt, reméltük, hogy Beni-Abbés-ban majd megkóstolhatjuk az algír ízeket.

Késő este meg is érkeztünk a külvárosba és találtunk egy kisebb éttermet. Kissé lepukkant, fagerendákból épült és az egész berendezés fából készült. Sötét volt, csak a csapos volt kivilágítva, illetve néhány gyertya az összesen három asztalnál. Kiszálltunk a kocsiból, Vivienne már fázott és felhúzta a miniszoknyáját meg egy kardigánt is, én viszont maradtam a blúznál és a miniszoknyát a kocsiülésen hagytam. Igaz, hűvös volt már, de jólesett a puncimnak a friss szellő. Elfoglaltuk az egyik asztalt, pár perc múlva megjelent egy fiatal srác és felvette a rendelést. Charles megkérdezte:
- Van a közelben szálláshely?
- Igen, van. - válaszolta a srác.
- Az jó, legalább sörözhetek.
Hans whiskyt, Vivienne bort, én sört kértem. Ételnek mindannyian helyi specialitást kértünk, én valami juhból készült tálat különféle zöldségekkel. Nem volt rossz, de semmi különös. A pincér többször is odajött hozzánk, de hiába voltam köldöktől lefele teljesen meztelen, nem vett észre rajtam semmi különöset. Igaz, asztalunkon csak egy gyertya égett, én azért próbáltam úgy helyezkedni, amikor jött a srác, hogy amennyire csak lehet, fény érje meztelen pinámat. Minden hiába. Talán túl késő volt már és fáradt volt a pincér. Vivienne látva igyekezetemet és a kudarcot, vigaszként az asztalon áthajolva szájon csókolt, amiből aztán percekig tartó heves smárolás lett. A pincér ezt sem vette észre. Ezen felbuzdulva támadt egy ötletem.

Felálltam az asztaltól, s elindultam a toalett irányába, mely közvetlenül a bárpult mellett helyezkedett el. Ez a rész időközben már jobban meg lett világítva, s két asztal mellett kellett elhaladnom. Az első üres volt, a második három huszonéves arab srácnak adott helyet. Nem túl gyorsan, nem is lassan, amolyan utcai tempóban közeledtem az ajtóhoz. Szemem sarkából láttam, hogy a pincér felnéz az előtte heverő papírokból és majd leesik az álla. A másik asztalnál ülök is hirtelen felém fordultak. Én határozottan az ajtóra néztem, s ahogy közeledtem, az utolsó pár méterben unottan elkezdtem kigombolni a blúzomat. Épp kigomboltam a legalsót is, mikor az ajtóhoz értem. Kinyitottam, s egy kis helyiségben találtam magamat, ahonnan két ajtó nyílt, egy a férfiak és egy a nők számára. Gyorsan ledobtam magamról a blúzt a két ajtó közé. Ott álltam most teljesen meztelenül. Bár háttal voltam, tudtam, a bárpulttól és a srácok asztalától jól belátni ide, hiszen csupán két méter választott el minket. Kinyitottam a belső ajtót és beléptem a női részlegbe. Mindössze egy fülke volt és egy tükör, a fülke zárva, így hát várnom kellett. Pár másodperc múltán már nyílt is az ajtó és egy kimondottan szép, amolyan 16-17 év körüli arab lány lépett ki rajta. Hirtelen megtorpant, mikor meglátta, hogy meztelen vagyok, végignézett rajtam és tanácstalanul állt. Rámosolyogtam, és a fülkére mutatva megkérdeztem:
- Szabad?

Zavartan visszamosolygott, bólintott és átadta a helyét. Pár perc múlva végeztem, s mikor kiléptem a fülkéből a lány még mindig ott volt, a tükör előtt állt és igazgatta a haját. Odaálltam melléje, megmostam a kezemet. A tükrön keresztül nézegette a testemet. Már nem tűnt zavartnak, inkább kíváncsinak. Felém fordult és megkérdezte:
- Mi a neved?
- Elke. És neked?
- Aysha.
- Örülök, hogy megismertelek - mondtam, és egy puszit nyomtam az arcára.
Kiléptem az ajtón, felvettem a földön heverő blúzomat, begomboltam, s elindultam vissza az asztalunkhoz. Mind a pincér, mind a srácok a másik asztalnál most már minden mozdulatomat figyelemmel kísérték. Így már jobban tetszett. Szeretem, amikor elismerően néznek rám vagy szólnak hozzám.
Nyugodt léptekkel visszasétáltam Hanshoz, és visszaültem a székembe. Charles rögtön közölte:
- Fantasztikus voltál!
Vivienne is elismerően mosolygott rám. Pár pillanat múlva megjelent a pincér és mintha kicserélték volna, buzgón érdeklődött:
- Ízlett az étel? Elégedettek mindennel?
- Természetesen - mondta Hans.
A pincér pedig lopva a lábaim közé pillantott, mely ugyan sötétségben volt, de már tudta mit kell látnia. Habozva visszament a pultjához. Kisvártatva megint megjelent, most már közvetlenül hozzám fordult:
- A srácok a másik asztalnál meghívták magukat egy italra.

Odapillantottam az asztalukhoz, s láttam, a lány a WC-ből, Aysha is ott üt közöttük, eszerint hozzájuk tartozott. Integettem feléjük és már jött is az újabb kör számunkra. Bár nem sokat láthatott, azért buzgón nézett a pincér a lábaim közé. Hans, Charles és Vivienne jól mulattak mindezen, nagyon tetszett nekik a móka. Már indulni készültünk, Hans fel is állt, mikor újból megjelent a pincér, aki odafordult hozzám és a fülembe súgta:
- A srácok szeretnék, ha maga átülne hozzájuk. Nincs sok pénzük, de magát szívesen meghívnák még egy körre.
Közöltem a társasággal mi a helyzet, s Hans bíztatott:
- Ha van kedved hozzá, nyugodtan ülj át, mi itt megvárunk.

Így hát felálltam és átültem. Szívélyesen mosolyogva fogadtak. Aysha mellé ültem le, mellette a barátja ült, velünk szemben pedig még két srác. Hárman algírok, a lány pedig marokkói volt. Elkezdtünk beszélgetni, ki mivel foglalkozik, mikor érkeztem az országba, mit láttam eddig, mik a terveim. Aysha és a barátja sűrű pillantásokat vetettek a puncimra. Ennél az asztalnál is egy gyertya volt, de a srácok kértek a pincértől még hármat, s a négy így már egészen szépen megvilágított minket. Beültem Aysha és a barátja közé, hogy jobban lásson, s közben megvillantottam a gyertyák fényében a nedves pinámat az asztal felett a túloldalt ülőknek is. Tovább beszélgettünk, Aysha barátja megfogta a bal combomat, és gyengéden magához húzta. Megértettem a jelzést és szélesre tártam a combjaimat. Aysha hozzám bújt és halkan a fülembe nyögött, miközben tágra nyílt szemekkel nézte az izgalomtól teljesen nedves és a gyertyafényben csillogó borostás puncimat. Szeméremajkaim teljesen megduzzadtak és vörösen izzottak a fényes lében. Valóban megkapó látvány volt most a pinám. A szemben ülő két srácnak mindebből nem sok jutott.
- Hadd lássuk az egyik melledet - kérték.
Félig kigomboltam a blúzomat szófogadóan és elővettem a bal mellemet.
Tovább beszélgettünk.
- Pornószínésznő vagy? - kérdezték. - Esetleg modell?
- Számomra ez hobbi, nem üzlet. Csupán magam szórakoztatására csinálom.
Elmondták mit érdemes megnézni Algériában, merre utazzunk, közben én lassan, nagyon lassan egyenként kigomboltam a még hátra maradt gombokat, mialatt érdeklődve hallgattam utazási tanácsaikat. Végül az utolsó gomb után teljesen széttártam a blúzomat, hogy ne csak az egyik mellemet bámulják. Tapssal és ujjongással jutalmaztak, s ez igazán jólesett. Aysha azon nyomban bekaptam a kiszabadult jobb mellemet. A barátja rámutatott a puncimra és megkérdezte:
- Szabad?
Visszautasítottam.
- Csak nézni - válaszoltam.

Ayshának azonban hagytam, hadd szopja a jobb, majd a bal mellemet, én meg a sörömet kortyolgatva csevegtem tovább a srácokkal. Számomra az izgalom a lényeg és az, hogy néznek, nem maga a kefélés, és amúgy is tartottam valami fertőzéstől, de Aysha nyelve csodás volt. Na meg persze a sör is, most már a második ingyen sör.
Negyedóra ment még így el, beszélgetve, iszogatva, miközben Aysha többször végignyalta felsőtestemet és lágyan kényeztette formás melleimet. A pinámhoz nem ért, csak nézegette. A barátjától megkérdeztem:
- Ayshának vannak leszbikus hajlamai? Sokszor volt már nővel?
A srác meglepetésemre közölte:
- Sosem volt lánnyal és én vagyok az első férfi is az éltében, nemrég vettem el a szüzességét, pár hónap múlva esküvő.
- Gratulálok.
Felálltam, ideje volt már menni, Hans jelzett a másik asztaltól. A maradék sört végigöntöttem a melleimen, hogy a testem szépen csillogjon, adtam a srácoknak egy-egy puszit és Ayshának egy lassú nyelves csókot. A lány közben átölelt és a meztelen popsimat simogatta. Mélyen belenéztem fekete szemébe, és a fülébe súgtam:
- Köszönöm.
Széjjelhúztam a blúzomat és sörtől csutakos melleimet kidugva odamentem a pincérhez.
- Merre található az a szálláshely?

Csillogó melleimet bámulva pár mondatban elmesélte, elköszöntem tőle, és Hansékkal elhagytuk a helyet fizetés után. Ugyan ezen élmény alatt egyszer sem volt orgazmusom, az állandó izgalmi állapot és lucskos puncim nézése fantasztikus élményeket hagyott bennem.
Megérkeztünk a fogadóba, ami egy elég rossz állapotban lévő, omladozó falú lebuj volt. Charles intézte a bejelentkezést négy főre, mi pedig elindultunk a szobáinkba. Hans még lefekvés előtt a kameráját és meglepetésemre láttam, hogy az egész éttermi kalandot felvette attól kezdve, hogy bementem a toalettre. Érdekes volt visszanézni egy kívülálló szemével. Hans megnyugtatott:
- Számunkra is hatalmas élmény volt, még arról a távoli asztalról is.