Nagyvárosi ragadozó

Nagyvárosi ragadozó

Péternek, barátsággal a kedvességérét.

Léteznek előre elrendeltetett történések a világban. Például, hogy a tehénszar és a vajas kenyér mindig a lapjával, illetve megvajazott felével ér földet. Vagy beszélhetünk a macskáról, aki mindig a talpára esik, zuhanjon le az asztalról, vagy akár egy tíz emeletes panelház erkélyéről.

Ilyen elrendeltetett tény volt az is, hogy Erika –, történjen bármi is – de lefekszik ezzel a pasival. Vannak, akik erre a közlésre felkapják a fejüket, és úgy vonják össze szemöldöküket, mint Pál apostol a Sziget Fesztivál meleg sátrában. Az ilyen megbotránkozók nézzenek mélyen magukba, és gondoljanak arra a hihetetlenül makacs és ragaszkodó érzésre, ami meleg gombócként megülve a gyomrot, arra készteti az embert, hogy minden észérvet félrelökve, megtegyen olyan dolgokat, amelyekről tudja, hogy nem helyénvalóak. Nincs ez másképpen a szexuális vággyal sem.

Erika még soha nem találkozott személyesen a fiúval, bár a hetek óta tartó levelezés és chatelés alatt alaposan megismerte a gondolatait és vágyait. Nem tudta megmondani, hogy milyen szeme van, – de azt igen, hogy nyalás közben a fiú szereti a partnere csiklóját alaposan beszívva szopogatni. Nem tudta megmondani, pontosan mivel is foglalkozik, – de azt tudta, hogy oda van a nagy mellekért, és a keményen ágaskodó mellbimbók, valamint a melleivel játszadozó nő látványától jön igazán tűzbe.

Ez a 21. század, ez a társadalmi és emberi kapcsolatok torzulásának (vagy fejlődésének) ideje. Megváltoztak az emberek, megváltoztak a szükségek, megváltoztak a szerelmek.
Két dolog örök: Az ősi, kéjesen lüktető mozdulat, ahogyan Erika szőkésbarna feje ritmusosan mozog Péter ölében, és a forró, kényeztető száj, amely könnyes puhasággal fogja körül a fiú farkát.

– Ilyennek képzeltél? – tette fel a kérdést Erika, amikor a pincérnő végre felvette a rendelést, és riszálva távozott a Galéria romantikus, vörös lámpaernyőkkel megvilágított emeletéről. Bort rendeltek, félédes, nehéz vörösbort.
A kérdés tükrözte azt az értékrend és erkölcsi változást, amelyet az Internet és a chat megjelenése hozott magával. Az ismerkedés már nem a Galériához hasonló, hangulatos sörözőkben, éttermekben zajlott, hanem otthon, a számítógép előtt.

Hetek óta beszélgettek és leveleztek, míg végül, néhány emailben részletezett maszturbáció után eljutottak oda, hogy a személyes találkozó után döntsék el, hogyan legyen tovább.
Ez is valami furcsa, perverzen kéjes élmény volt, minél jobban kitárulkoztak egymás előtt, annál nehezebb volt az Internet biztonságos világából kilépve, az életben is megismerni a másikat. Kéjes, mert Péter pontosan tudta, hogy a vele szemben ülő, fehér toppot és virágos, térdig érő szoknyát viselő lány legalább három alkalommal elégítette ki magát leveleinek hatására.

Perverz, mert Erika attól gerjedt be a legjobban, ahogy elképzelte az előtte ülő fiút, ahogy az a gép előtt ülve, finom mozdulatokkal, hosszasan elnyújtva az élményt, simogatja és masszírozza keményen álló szerszámát.
21. század, Törté–Net.hu fórum...
– Nem tudom milyennek képzeltelek–, válaszolta Péter, és elgondolkodva nézett poharába, mintha onnan akarná kiolvasni azt a választ, amelytől mindenki irtózik az ilyen találkozókon.
– Nem tudod? Talán ez a legrosszabb, amit mondhattál – válaszolta Erika durcásan.
– Ne haragudj, nehéz erről beszélni – igyekezett Péter menteni a menthetőt. – Amikor beszéltünk vagy leveleztünk, nem éreztelek valóságos személynek. Úgy sokkal könnyebb volt – mosolyodott el zavartan.
– De az vagyok, valóságos, érző, létező személy – jelentette ki Erika, és rossz hangulata egy csapásra tovatűnt. Megérezte, hogy a fiú még nála is nagyobb zavarban érzi magát, és ez olyan volt számára, mint egy afrodiziákum. Szerette zavarba hozni a pasikat, szerette, ha uralkodhat rajtuk, ha irányíthatja, ha gerjeszthette a reakcióikat.

Szeretett nő lenni.
Olyan nő, aki ha akarja, megkapja a kiszemelt zsákmányt. Éhes nagymacskaként nyalta végig finom, pink árnyalattal kirúzsozott ajkát, amelyek opálosan csillogni kezdtek a vörösen félhomályos helyiségben. Ahogy a fiút nézte, érezte hogy nyeregben van. Tudta, hogy hamarosan le fog feküdni vele, nem is az esemény volt bizonytalan, hanem a helyszín és az időpont. De azt is ő választja meg.
– Miért, tetszem neked? – kérdezte, és kihúzta magát. Melltartót nem viselt, mellei így szabadon megemelkedhettek, kidomborítva a top vékony anyagát.
– Nagyon szép vagy – dobta rá a sztereotip választ a fiú, hiszen a szépség egy megfoghatatlan fogalom, szemben az előtte ringó mellekkel, amelyek nemcsak megfoghatóak, hanem nyalogathatóak és szopogathatóak. – Azt írtad az egyik leveledben, hogy neked igazából nincs zsánered. Ezek szerint minden pasi tetszik? – évődött Péter.

– Nem, dehogy is. Sok minden számít egy férfiban, de nem a külső a döntő, sőt, az igencsak harmadlagos dolog – felelte Erika és körmével kocogtatni kezdte a poharát. – Az aura az, ami igazából számít.
– Hiszel a természetfölötti dolgokban?
– Nem így értem – kezdte a lány magyarázni. – Ha találkozom egy pasival aki jól néz ki, az nem garancia semmire. Sőt, gyakran már az ellenszenvessé teszi, hogy jól néz ki. Tudod, szerintem a férfiak nagyon gyakran esnek át a ló másik oldalára a külsőségekkel kapcsolatban.
– Ezt hogy érted?

– Nézd, ha egy fickó tudja magáról, hogy jó pasi, jól öltözik, és sikere van a nőknél, akkor arrogáns és beképzelt lesz.
Péter felnevetett.
– Gondolod, hogy egy nőnél ez nem így van? Ha buknak rátok a pasik, egyből hiúk és elkényeztetettek lesztek.
Erika is elmosolyodott. – Ez így van. Csak azt felejted el, hogy a nők számára saját külsejük évezredek óta az érvényesülés záloga, szemben a férfiakkal, akiknek a férfiasságuk egyáltalán nem függött attól, hogy hogyan néznek ki. A férfiasság mércéje a testi erő, az ügyesség, és az értelem hármasából volt meghatározható.
– Szerintem ebből hitvita lesz – szögezte le Péter. – Váltsunk témát inkább. Nem akarunk rendelni valamit?
– Persze, csak kimegyek a mosdóba – felelte a lány, és felállt az asztaltól. Ahogy a mosdók felé haladt, magán érezte a fiú pillantását. A meleg bizsergő érzés a tarkójától kezdve végigrebbent a testén, ahogy Péter szeme végigcsúszott a hátán, a szoknya alatt ringó fenekén, izmos vádliján.

A vécébe érve bezárkózott az egyik fülkébe.
Hogy mi izgatja őt fel egy pasiban? A válasza nem volt teljesen őszinte. Nem hazudott, mert valóban fontos volt a férfit körüllengő atmoszféra, de ő egy kicsit más volt, mint a nagy átlag. – Nagyvárosi ragadozó vagy – jelentette ki róla egyik barátnője, akivel megosztották hódításaikat és magánéletük titkait. Őt igazából nem az aura izgatta. Maga a férfi kellett. Az, hogy megszerezze. Birtokolni akarta őket, érezni a természettől kapott hatalmát a másik nem fölött. – Lecsapsz rájuk, és felfalod őket. A csontvázakat pedig leszopogatva ott hagyod a városi szavannán – magyarázta Kata. – Mégsem vagy hiéna, nem nyomorítod meg őket. Nem ígérsz semmit, csak elveszed, ami neked kell. A maradékról, pedig a dögevő nőtársadalom gondoskodik – aposztrofálta a gyengébbik nemet és a házasság intézményét Kata, aki egyedül nevelte két gyermekét.

Erika tudta hogy igaza van. Soha nem ígért olyat, amit nem teljesített és nem is áltatta a pasikat. Képes volt az első randin feldobni a labdát:
– Nézd, én nem akarok komoly kapcsolatot. Döntsd el, hogy akarsz–e így tőlem valamit.
És persze hogy akartak. A férfiak világában nincs ennél izgatóbb dolog. Egy nő, aki a saját törvényei szerint él, saját maga szabta határok között. Egy ilyen nőt megszerezni, betörni és birtokolni – ez az igazi férfias játék.
De Erika kemény partner volt, és a férfiak lecsupaszított csontvázait maga mögött hagyó Nagyvárosi ragadozó még nem talált méltó ellenfélre.

Az újabb zsákmány odakint ült, és arra várt, hogy Erika beleharapjon. Tiszta játszma volt, a fiú tudta, hogy Erika csak két hétig van itthon, és hamarosan újra visszautazik az Államokba. Már hat éve dolgozott külföldön, így Péter nem is számíthatott arra, hogy ebből a találkozásból komoly kapcsolat alakul ki. Elfogadta a játékszabályokat, és ezzel minden erkölcsi felelősségtől felmentést adott a lánynak.

Azonban Erika nem volt érzéketlen. A megszerzés utáni vágy ugyanúgy söpört végig rajta, mint bármelyik más nőn. A fiú zavara felizgatta, és tulajdonképpen Péter tényleg nem rossz pasi. Szép keze volt, finom, hosszú ujjakkal. Erika becsukta egy pillanatra a szemét, és elképzelte a fiú simogató érintését a nyakán, a mellén, a hasán… Bízott ösztönében, és úgy ítélte meg, hogy Péter jó szerető. Ahogy a fantázia eluralkodott rajta, egyre jobban elöntötte a forróság. Mellbimbói megteltek vérrel és ágaskodni kezdtek. Felhúzta a toppot, is két ujja közé szorítva morzsolgatni, masszírozni kezdte az egyiket. A kéjes hullám a melléből kiindulva kígyóként tekergett végig az egész testén. A másik kezével finoman végigsimított a hasán és az oldalán, élvezve a gyöngéd, bizsergő érzést.

– Na, elég! – kapott észbe, amikor puncija lüktetni kezdett. – Nem kell elkapkodni! – gondolta, de keze még nem akart engedelmeskedni az akaratának. Rájött, hogy a ragadozó ösztöne vette át az irányítást. Ha nem zavarja saját izgalma, jobban tud koncentrálni a fiúéra. Sóhajtott egyet, ahogy ujja a szoknya és a vékony tanga alá csúszott. – Huhhh! – dorombolt fel halkan, amint megérintette a punciját. Nedves volt. Csúszós, forróan síkos. Erika döntött, és egy pillanat alatt kilépett a virágos szoknyából. Nem volt senki más a mosdóban, így bátran tolta le a falatnyi tangát, és ült le szétterpesztett lábakkal a vécétetőre. Lassan kezdte, felhúzott topja alatt bimbói már lüktetve álltak, és zsibongva fogadták a lány kényeztető simogatásait. Cirógatni kezdte a mellét, alig–alig érintve simított végig az oldalán, és a libabőrössé vált feszes hasfalon.

A térdétől kezdve visszafelé simogatta a lábát, eljutva az izmos combig és a combok találkozásánál lucskosan várakozó puncijáig. Néha órákig tudta így csinálni, de erre most nem volt ideje. Ujjbegye a domborodó csiklóra tapadt, és lágyan dörzsölni kezdte. Felnyögött, de tudta hogy nem eresztheti ki a hangját. Elengedte a mellét, és a másik keze is a puncijához csúszott. Lassan becsúsztatta az ujját, csípőjét kicsit megemelte hogy melyebben tudjon behatolni. Ujjazni kezdte magát, hol erősebben, hol gyengébben tolta be kezét a nedves barlangba. Eljátszadozott a bejárat kemény izmaival, hol csak az ujjbegyével hatolt be, hol pedig az egészet betolta. Amikor egyszerre kezdte a bejáratot és a csiklóját dörzsölni, nem bírta visszafogni a nyögést. A csiklóját masszírozó keze apró kalapácsként paskolta a duzzadt húst, közben már két ujjal nyúlt fel magának. Nekiszorította kezét a puncijának és a csípőjét ringatva lassított a tempón. – Nincs idő! – jutott megint eszébe, ezért kihúzta puncijából a kezét, és a nagyajkait kezdte simogatni.

Közben egy pillanatra sem hagyta abba csiklójának masszírozását, és a kétféle kéjhullám összekapcsolódva egyre nagyobb sebességgel röpítette az orgazmusig. – AUHHHH! – szűkölt fel Erika, ahogy a robbanás megrázta az egész testét. – AHHHHH – sóhajtozott, és csiklóját két ujja közé szorítva nagyon óvatosan morzsolgatni kezdte. Orgazmusa egyre intenzívebb, egyre erősebb lett, és a lány teste rángatózott ültében. A hullám újra felkapta és elsodorta, végül lassan, nagyon lassan, csobogva lecsendesedett.

Percekig ült, remegő combjai miatt nem tudott felkelni. Ilyen rövid idő alatt szokatlanul nagyot élvezett, ebben közrejátszott a helyszín kikövetelte visszafogottság is. Lassan összeszedte magát, a bugyit a táskájába csúsztatva, még mindig remegő combokkal kiment és megmosta az arcát a csapnál. Zöldes szeme veszélyesen villant elő pirossá vált arcából. Megigazította a haját, és orgazmusa közben beharapott ajkait is újrarúzsozta.
– Megártott a bor? – kérdezte Péter, ahogy a lány visszaért az asztalhoz. Már nem szemben, hanem a fiú mellé ült le. A ragadozó készen állt.
– Nem, csak rendbe hoztam magam – válaszolt a lány, és tudta, hogy Péter – mint a férfiak általában, úgysem tud mit kezdeni ezzel a válasszal. Évszázadok óta nem tudják megfejteni, hogy mit kell rendbe hozni a szemükben tökéletesnek látott frizurán vagy sminken. Honnan is tudhatnák, hogy a melltartó is meggyűrődhet, a pántja elfordulva vághatja a bőrt, vagy az apró tangák is becsúszhatnak rossz helyre – ezek olyan titkok előttük, amelyeket a nők minden nap megélnek.

– Rendelünk? – kérdezte Péter, és nem tudott rájönni, hogy mi annyira furcsa a lányon. A szőkésbarna haj keretezte ovális arcból ugyanaz a zöldes, csábos nézés sugárzott rá, mint korábban. – A ravasz, erotikus parfüm! – kapcsolt a fiú, ahogy Erika illata belekúszott az orrába. Még volt valami más is, amit tudatosan nem fogott föl. A felhevült női test, a forró verejtékben ázó punci illata. A parfüm és a női izgalom illata összekeveredett, és tíz másodperc alatt padlóra küldte Pétert. Gyorsabb volt, mint Mohamed Ali fénykorában, négy mázsa doppingszer után. A ragadozó orra azonban jóval finomabb volt. Megcsapta a fiú kezdődő gerjedelmének illata. Megérintette Péter alkarját:
– Te mit ennél? – kérdezte, és a zöldes szemek meglátták a statikus elektromosság kékes szikráit, amelyek ujjából a fiú karjába csaptak át.

Péter csak annyit érzett hogy felállt a farka. Keményen és követelőzően lüktetett a farmerba zárva. Ahogy Erika combja az övéhez ért, majdnem szétrobbant a türelmetlenségtől.
A ragadozó ösztönei hamarabb fogták a jeleket, mintsem Péter észrevette volna magán a változásokat. Erika hatalma teljében érezte magát, és ettől még jobban begerjedt. Nem számított az előbbi orgazmus, azt akarta, hogy a mellette ülő férfi ismerje el az uralmát, Cserébe, nos, cserébe kap valamit, amit soha nem felejt majd el!
– Kicsit piros az arcod, rosszul vagy? – látta meg most már az egyértelmű jelet a fiú is, bár ő nem jelnek vette. Aggódott.
– Minden rendben van?

Erika döntött. Nem volt türelme lépésről lépésre becsalogatni a zsákmányt, és talán nem is volt rá szükség. Egyik kezével óvatosan felhúzta a szoknyát ameddig csak észrevétlenül tudta, másik kezével megfogta a fiú kezét, és lucskos ágyékához szorította. Odahajolt, és nagyon halkan a fülébe súgta:
– Kívánlak.
Csak ennyit mondott, lehet, hogy Péter nem is hallotta meg. De keze ott volt Erika forró és síkos punciján, és ezt már egy férfi sem érthette félre. Erika nyelve megcsiklandozta a fülét, ahogy újra belesuttogott: – Akarlak, most!

Péter keze szinte önálló életet élve kezdte simogatni. A lány alig hallhatóan feldorombolt, amitől Péter szinte megvadult. Nem számított neki hogy hol vannak, kezével feltérképezte a combok találkozásánál lüktető selymességet. Erika tovább suttogott, és közben még jobban szétnyitotta a combjait. – Nyúlj belém, ujjazz meg! Már az ő keze is remegett, ahogy a fiú sliccét gombolta. Pár reszkető mozdulat után a kezében tartotta a luktető és kemény szerszámot. Péter is felnyögött, Erika tapasztalt keze a kellő erősséggel kezdte simogatni.
- Nem lehet… itt nem – sóhajtotta a fiú és megpróbált elmenekülni a Nagyvárosi ragadozó elől. Elvette a kezét a lány puncijától.

Erika minden idegszála azért üvöltött, hogy a fiú folytassa az előbbi tapogatózást, de nem szólt egy szót sem. Nem engedte ki a kezéből Péter farkát, amely már síkossá vált az elő nedvektől. Erika nem kérte meg hogy folytassa. Tudta, hogy ez nem csak petting, ez egyben az akaratok erőpróbája is. Péter vállának dőlt, és az asztal alatt egyre lágyabb és lassabb mozdulatokkal verte a fiú farkát. Végül már alig mozdult a keze, épp csak a körme hegye karcolt végig a remegő szerszámon, hogy visszafelé újbeggyel végigsimítsa a makk feszes bőrét. Lecsúszott egészen a tövéig, két ujjából gyűrűt formálva fogta át a kemény farkat.

Össze összeszorítva alig mozdította a kezét, de ez is elég volt arra, hogy Péter akarata megtörjön. Erika lehajtotta a fejét, mintha az előtte lévő étlapot tanulmányozná, és elmosolyodott, amikor a fiú keze visszatalált a combjai közé. Most ő nyögött fel, ahogy Péter megtalálta a csiklóját és simogatni kezdte.
Markába fogta a farkát és elkezdte lassan, nagyon lassan húzogatni a selymes bőrt. Péter keze megdermedt, amikor lépteket hallottak a lépcső felől. A pincérnő jött, hogy felvegye a rendelést. Erika nyugodt maradt, egy pillanatra sem hagyta abba Péter kényeztetését. Szabadon maradt kezével a hajába túrt, majd megfogta a borospoharat. Miközben rendelt, két ujja köze szorította Péter duzzadtan feszülő makkját, és a síkos elő váladékot elkenve rajta, dörzsölni kezdte. Péter az intenzív kéjtől majdnem felhörrent, és teste egy pillanatra megrázkódott.

Ő nem rendelt semmit, minden erejét lekötötte, hogy ne kiáltson fel, ahogy a lány keze ritmusosan mozgott a farkán. Amikor a pincérnő lement, Erika megfogta a kezét és visszahúzta a puncijához. – Nem is vagy éhes? – kérdezte.
Péter alig tudott válaszolni:
– Nem… most nem. Mielőtt azonban simogatni kezdte volna a lányt, az meggondolta magát.
– Én viszont nagyon! – mondta, és eltolta a kezét. Kicsit lecsúszott, és oldalra hajolva a fiú ölébe hajtotta a fejét.
– Mit csinálsz? Nem, ezt… nem szabad – tiltakozott Péter, de addigra már a lány szájában volt.
– Bárki feljöhet!
Erika egy pillanatra kiengedte a szájából és vágytól remegő hangon utasította:
– Akkor igyekezz!

Egyik kezével megragadta a farkát, és a bőrt lehúzva szopni kezdte a makkot. Csak a makkot engedte be a szájába, puha ajkait kemény acélbilincsként szorította össze. Szabadon maradt kezével combjai köze nyúlt és két ujjal ujjazni kezdte magát. – HMMMM – sóhajtott föl, ahogy ujjai becsúsztak a puncijába. Feje ütemesen mozgott föl le, ahogy szopta és szívogatta Péter farkát. Most csak nyalogatta a fényesen domborodó makkot, és körmével gyengéden karmolászta a kemény rúd tövét. Péter felnyögött, már nem bírta visszatartani. A lány szája, és mozdulatai, ahogy magát is kényeztette, teljesen megőrjítették.

Megint felnyögött, ahogy Erika változtatva a tempón mellyen beszívta a farkát. Érezte, ahogy a lány másik keze egyre gyorsabb mozdulatokkal hatol be a puncijába, és hallotta Erika sorozatos, tompa nyögéseit, ahogy a lány is egyre közelebb jut az orgazmusig. Erika végignyalta a farka tövétől egészen a makk csúcsáig, és ahogy saját orgazmusa közeledett, egyre gyorsabban verte Péter farkát.

Amikor a lány finoman beleharapott, Péter felszisszent. Nem volt fájdalmas, inkább csak túl élvezetes. A harapások egyre gyorsabban következtek, majd hirtelen tompa mely kéjérzés töltötte el, ahogy Erika ismét tövig beszívta ajkai közé. Nem volt már visszaút, egyik kezével belekapaszkodott az asztal szélébe, a másikba beleharapott, hogy ne kiáltson föl. Hullámokban tört ki, szűnni nem akaró sugarakban lőtte Erika követelőző szájába a spermát. Hátradobta magát a székben, úgy tűnt mintha a teste a lány minden mozdulatára újabb orgazmussal válaszolt volna. Remegett a kéjtől, és az élvezet függönyén keresztül is érezte, ahogy a lány is eljut a csúcsra. Erika beszívta a farkát, és orrát az ágyékának szorítva, nyöszörögve élvezett. Nyelve azonban nem állt meg közben, simogatta és nyugtatgatta még mindig lüktető szerszámát.

A nyöszörgés hangos nyögésekbe ment át, ahogy Erika eljutott a csúcsra, és Péter kicsúszott a szájából. Rémülten, hogy meghallják őket, a fiú Erika szájára szorította a kezét. A lány beleharapott, ami furcsa módon megint nem fájdalmat, hanem valami különös örömöt okozott Péternek. A fiú a másik kezét Erika hátára csúsztatta és simogatta, amíg a görcsök újra meg újra végigsöpörtek a lány testén. Amikor vége lett a szűnni nem akaró orgazmusnak, a ragadozó ott feküdt zsákmánya ölében. Száját még mindig kitöltötte a fiú spermájának íze, amely édesebb volt a vérnél is. Minden porcikája reszketett az érzéki és extrém élménytől, és amíg a köd fel nem tisztult az agyáról, nem tudta eldönteni, hogy hogyan folytassa tovább. Aztán már tudta mit kell tennie…

Mert a játéknak nincs vége, amíg férfi és nő él a földön. Hogy ki a zsákmány és ki a vadász, az csak nézőpont kérdése.
Elég, ha Te tudod.

Folytatása következik, talán, egyszer…