Menekülés az éjszakában

Ally rohant amennyire csak a lába bírta. Nem egyszerűen futott, az életéért kellett menekülnie. Fogalma sem volt, hogy ki üldözi, arról sem, hogy miért, csak abban volt biztos, hogy ha elkapja, akkor nem kegyelmez neki. Minden erejét beleadva próbált elszakadni az üldözőtől, de azok a fekete bakancsok egyre közelebbről és közelebbről döngtek.
Befordult a következő sarkon, de ez nagy hiba volt. Egy hatalmas terembe érkezett, amelynek csak egyetlen ajtaja volt, így nem tudott hova menekülni tovább. Megfordult, hogy szembeszállhasson a támadójával, de elkésett. Egy hatalmas ütést érzett az arca bal oldalán, és már a földön is volt. Próbált felállni, ellenkezni, de a támadója a gyomrába öklözött, amitől kiszökött a tüdejéből minden levegő, és magatehetetlenné vált. A sötét alak csak ezt akarta. Lerángatta róla a nadrágot és durván megmarkolta az ágyékát. A lány fájdalmat érzett, de ahogy a bukósisakos figura a puncijához ért, egy pillanatra melegség futott át rajta.
- Kérem hagyjon - könyörgött, miközben próbált levegőhöz jutni. A sötét alak azonban nem tágított. Durván markolászta még egy ideig Ally lágyékát, ami már csak fájdalmat okozott a lánynak.
- Most pedig sikítani fogsz, ribanc - mondta a figura, ahogy kigombolta a sliccét.
Ally zokogni kezdett, de ezzel sem hatotta meg a bukósisakost. Az egyetlen kíméletlen mozdulattal beléhatolt és minden egyes lökésnél félelmetes hörgő hangot hallatott. Ally próbálta magától ellökni az erőszakolót, de a kapálózással csak a sisakját sikerült levernie, amitől egy pillanat alatt úrrá lett rajta a meglepődés. A fájdalom és borzalmak ellenére amit át kellett élnie, csak egyetlen dolog csúszott most ki a száján.
- Én!?
Mintha egy rugó lökte volna fel, úgy pattant ülő helyzetbe az ágyában. A szíve vadul kalapált, a hajából csavarni lehetett volna az izzadtságot, és levegőt is alig kapott. Hátranézett a párnájára, amin egy hatalmas nedves folt jelezte a helyet, ahol az imént még a feje nyugodott.
- Csak egy álom volt - sóhajtotta megkönnyebbülten. - Csak egy hülye álom.
Kikelt az ágyból és a fürdőbe sétált. Le kellett fürödnie, mert rettenetesen mocskosnak érezte magát. Megengedte a zuhanyt, és úgy ahogy volt, hálóruhástól aláállt.
“Miért álmodok újabban megint ilyeneket?” kérdezte magától. “És mostanában miért nőkkel? És ma éjjel miért magammal? Ez egyre betegebbnek tűnik” merengett. “Ha legalább Brad Pitt, vagy Johnny Depp lenne, mmm, az még tetszene is… Fejezd be Allison, bolond vagy!” Feljebb csavarta a hideg vizet, hogy elhajtsa magától ezeket a gondolatokat.
A zuhanyzás után visszatért az ágyhoz, lecserélte az ágyneműt, és visszafeküdt aludni. Nem telt bele pár percbe, és ismét saját maga üldözte egy felcsatolhatós műpéniszt viselve…
Reggel olyan ziláltan ébredt, mint aki nem aludt egy percet sem az éjjel. Holtfáradtan mászott ki az ágyból, eltántorgott a fürdőszobáig, és belenézett a tükörbe. Rövid, tépett, vörösesbarna haja most valahogy másképp volt kócos, mint ahogy saját magának szokta beállítani, hatalmas barna szemei beesettnek tűntek, vastag ajkai pedig egészen kirepedeztek a szárazságtól.
- Borzalmasan festek - jegyezte meg hangosan.
- Mit mondasz drágám? - hallotta az anyja hangját a folyosó felől.
- Semmit - szólt ki Ally. Nem akarta felizgatni az anyját azzal, hogy beszél neki a folytonos rémálmairól.
Lezuhanyozott, aztán átöltözött, és lement a földszintre, hogy együtt reggelizzen a családjával. A szülei már az asztalnál ültek, és a húga Jenny is türelmetlenül mocorgott a székében.
- Gyere már Hamupipőke, folyton rád kell várnunk - dorgálta Jenny, aki hiába volt már tizenhét, néha még mindig úgy viselkedett, mint egy tízéves.
- Hagyd abba Jen, ne felejtsd el, hogy én nem félek rád ülni - mondta fenyegetően Ally, a maga javára fordítva a húga folytonos megjegyzéseit az enyhe túlsúlyára.
- Jenny, ne viselkedj így a nővéreddel, te pedig Ally igazán lehetnél egy kicsit érettebb! - dorgálta őket az anyjuk. - Már elmúltál huszonkettő.
- De hát ő kezdte! - védekezett Allison, az anyját viszont nem hatotta meg vele.
- Nem érdekel. Ülj le végre, és egyél.
Ally helyet foglalt, de a húga nem bírta megállni, hogy nyelvet ne öltsön rá, amikor épp egyik szülőjük sem nézett oda.
- Amúgy meg Csipkerózsika merült évszázados álomba, nem Hamupipőke - bökte oda Jennek Allison.
- Te már csak tudod, álomszuszék.
- Lányok! - csattant fel az anyjuk. - Most már elég legyen!
Mindketten elcsendesedtek, de dühös tekintetekkel méregették egymást az egész reggeli során.
Amint befejezték az étkezést, Ally felrohant a szobájába, átöltözött és elindult hazulról. Mindenkinek azt mondta, hogy munkába megy, de ez nem volt igaz. Muszáj volt utánajárnia, hogy miért vannak ezek az álmai, de senkit nem ismert, akinek szólhatott volna róluk. Bolyongott egy ideig San Francisco emelkedőkkel teli utcáin, mikor egy kiírásra lett figyelmes az egyik épület ablakában: Dr. Sharon Stuartson, pszichológus.
Egy ideig tanácstalanul nézte a nevet, mert képtelen volt eldönteni, hogy éljen-e a váratlanul jött lehetőséggel, vagy sem. Mintha egy égi jel lett volna, hogy épp egy pszichológus rendelője előtt sétál el, de mégsem volt meggyőződve róla, hogy képes lenne kiteregetni a gondjait egy vadidegennek.
Többször megindult az épület felé, de mindig megtorpant és tanácstalanul visszafordult. Jó lenne az, ha a legbensőbb titkait olyasvalakivel osztaná meg, akiről semmit sem tud? Végül aztán győzött a kíváncsisága, és határozott léptekkel a bejárat felé sietett. Épp nyitotta volna az ajtót, mikor az kis híján az arcába vágódott. Ijedtében hátrahőkölt, és akkor még jobban megijedt, mikor meglátta, hogy a legjobb barátnője lép ki az ajtón.
- K-kensi - habogta.
- Szia csajszi! - kiáltott fel a másik lány. - Mi járatban errefelé?
- Én-én… mármint - kereste a szavakat Ally. Ismerte jól Kensit, és nem akarta az orrára kötni a titkát. - Úgy értem…
- Ó te jó ég! Csak nem Sharon dokihoz tartottál?
- Ki? Én? Dehogy! Nem vagyok dilinyós! - nézett sértve Allison.
- Dehogynem - jelentette ki pár másodpercnyi habozás után Kensi. - Te pszichiáterhez jársz!
- Nem, én nem!
- Ne tagadd, különben honnan tudnád, hogy pszichomókus?
- De én nem… Várj! Te pszichiáterhez jársz?
- Igen. Nincs ebben semmi szégyellni való.
- És… miért jársz pszichiáterhez?
- Nem-nem kislány - ellenkezett Kensi. - Ha te nem vallod be, hogy kezelnek, nekem miért kellene beszélnem róla?
- De én tényleg nem járok kezelésre… még - sütötte le a szemét Ally.
- Hogy érted, hogy még? Ez lett volna az első alkalmad?
- Én-én nem akarok róla beszélni - hadarta Ally, azzal sarkon fordult és sietve elindult az utcán az ellenkező irányba. Nem is igazán tudta volna megmondani, hogy az álmait szégyellte ennyire, vagy azt, hogy rajtakapták, amint megpróbált felkeresni egy pszichiátert, de abban biztos volt, hogy ezt a dolgot nem Kensivel fogja megbeszélni. Igaz, hogy nagyszerű barátnő volt, de mindazonáltal elsőosztályú bajkeverő is, aki semmit nem képes komolyan venni az életben. Meglepő módon könnyelmű természete kivételes állhatatossággal párosult, így meg sem fordult a fejében, hogy hagyja magát lerázni.
- Ugyan már! - Zárkózott fel Kensi. - Gyerekkorunk óta ismerjük egymást. Nekem nyugodtan elmondhatod.
- De-de ezt nem. Hagyjál kérlek!
- De miért nem? Annyira nem lehet ciki.
- Légyszi ne faggass.
- Úgysem szállok le rólad, te is tudod. - szaporázta meg a lépteit Kensi, hogy Allison elé kerülhessen, és elállja az útját. - Ismersz - nézett elszántan a barátnője szemébe.
- Nem mered…
Még el sem hagyták Allison száját a szavak, Kensi ordibálni kezdett.
- Allison dilidokihoz jár! A kis Ally megzakkant már! Allison tiszta bolond lett! A feje mintha… - Allison eltakarta barátnője száját.
- Hagyd abba! Hagyd abba, elmondom.
- Na ugye, hogy nem volt ez olyan nehéz - nevetett Kensi.
- Utállak.
- Én is téged. Nagyon. Na mesélj!
Allison behunyta a szemét, vett egy nagy levegőt, aztán belekezdett:
- Az van… hogy tudod… mostanában nagyon furcsa álmaim vannak.
- Csak ennyi? Ez semmiség.
- Nem bírok tőlük aludni.
- Oké, de mit álmodsz?
- Azt tényleg nem mondom el.
- Allison a gyagya, elszállt az ő agya… - kezdett ismét éktelenül hangos éneklésbe Kensi.
- Hagyd abba!
- Elmondod?
Ally ingerülten nézett barátnője szemébe, de az csak mosolygott.
- Na jó. Szexuális jellegű álmokról van szó.
- Jé, a zavarodból soha nem találtam volna ki.
- Ne gúnyolódj! Szóval… azt álmodom mostanában, hogy… megerőszakolnak.
- Mindenki álmodik ilyet. És legalább jó?
- Nem, ez nem olyan. Engem… nők erőszakolnak meg.
- Óh.
- És múlt éjjel az egyik aki megerőszakolt… az én magam voltam.
- Az durva - bólogatott széles mosollyal az arcán Kensi.
- Ne vigyorogj úgy, ez komoly!
- Tudom, hogy az. A kis Ally leszbi lett. Kensi teste térített.
- Olyan hülye vagy - mondta dühösen Allison. - Már bánom, hogy egyszer lefeküdtünk - megint sarkon fordult, és sietősen megpróbált eltávolodni barátnőjétől, de az megint gyorsabb volt nála.
- Ugyan már! Ne csináld! - erősködött Kensi, ahogy felvette mellette a tempót. - Tudod, hogy csak viccelek.
- Igen, épp ez az! Én elárulok neked valami mélyen személyes dolgot, és te viccet csinálsz belőle.
- Ne legyél már ilyen, Al… ismersz. Beszélhetünk komolyan is, ha akarod.
- Nem, és ezt épp most bizonyítottad.
Kensi megint szaporázott egy kicsit a léptein, hogy Allison előtt teremhessen, és ismét elállja az útját.
- Komoly leszek. Esküszöm. Cserkész becsszó.
- Te nem is voltál cserkész.
- De attól még tudom, hogy az milyen komoly dolog. Komolyan. Nem csinálok viccet belőled.
- Megígéred?
- Megígérem.
Allison mélyen barátnője szemébe nézett. Egy pillanatra most talán nem bujkált benne ott az a huncut csillogás, így végül egy sóhaj után folytatta a történetét.
- Na jó. Az a gond tudod, hogy nem bírok rendesen aludni ettől. Az elmúlt időben folyton ez történik velem.
- Na és… pontosan hogyan? Tudod.
- Minden álmom azzal kezdődik, hogy kerget egy fekete bőrruhás, bőrdzsekis, bukósisakos alak. Én próbálok menekülni, de valami mindig történik. Zsákutcába futok, elesek, vagy csak egyszerűen nem mozognak a lábaim. És mindig azzal végződik, hogy elkap, letépi rólam a nadrágomat és egy olyan mű izével… megerőszakol.
- Ez nagyon meredek - próbált együttérzőnek mutatkozni Kensi, de a szája sarkában bujkáló mosoly elárulta. - És az nem fordult meg a fejedben, hogy ez azért van… - tartott hatásszünetet.
- Miért?
- Tudod. Mert a tudatalattid így akarja közölni, hogy leszbikus lettél.
- Nem! - tiltakozott hevesen Allison. - Miért mondasz ilyeneket?
- Nem tudom. Csak megfordult a fejemben. Ez pont olyasmi, amit a doktornő szokott mondogatni. “Az álmok a tudatalatti kivetülései”.
- Nem lettem leszbikus, hagyjál már! Te lettél leszbikus - vágott vissza sértődötten Allison.
- Annyira azért nem remekeltél azon az éjjelen, hogy áttéríts - kacagta el magát Kensi. - De talán én túlságosan ügyes voltam.
- Csak álmodozol.
- Dehogy is. Mindenki tudja, hogy egy ideig még Todd Smitht is sikerült megfognom, pedig szegényke meleg, mint a kályha.
- Todd Smith azért maradt veled, mert amilyen kis nyüzüge volt, se pasi, se csaj nem akart vele foglalkozni.
- Ne beszélj úgy! A nyüzüge fiúk szexik.
Allison válaszolni akart valamit, de Kensi hirtelen a szája elé tette a kezét.
- Várj! Eszembe jutott valami - de nem folytatta. Ally egy ideig tűrte a csendet, aztán ingerülten ránézett.
- Na és el is árulod, hogy mi az?
- Nem. Itt és most nem. De tudom, hogyan mulaszthatjuk el a rémálmaid - mosolygott.
- És hogyan?
- Holnap este elárulom.
- Holnap? De én holnap este buliba akartam menni Oliviáékhoz.
- Nyugi, mehetünk majd buliba - kacsintott Kensi. - Csak bízz bennem. Este érted megyek, és már indulhatunk is.
- Nagyon titokzatos vagy - nézett gyanakodva Allison.
- Tudom - trillázta Kensi. - Este tízre ott leszek. El ne indulj nélkülem.
Ally csak döbbenten nézte, ahogy barátnője sarkon pördül, és a kezét lóbálva elgaloppozik az ellenkező irányba.
- Hát ez a csaj teljesen zakkant - dünnyögte magának.
Egy ideig zavartan csak bámult, mert nem tudta, hogy mit kellene most tennie. Komolyan megfordult a fejében, hogy talán mégis fel kellene keresnie azt a pszichiátert, hisz az Kensivel ellentétben egy szakértő, de túlságosan kíváncsi volt, hogy mi sül ki másnap. Évek óta ez az őrült lány volt a legjobb barátnője, de nem igazán tudta volna megmagyarázni, hogy miért. Amíg ő egy kicsit visszahúzódó volt, és ha tehette, inkább otthon ült magányosan, Kensi folyton ezer fokon pörgött. Amíg ő szeretett inkább bő ruhákat hordani, mert utálta, hogy van egy kis úszógumija, addig Kensi minden alkalmat megragadott, hogy olyan kevés bőrfelületet takarjon ki szinte tökéletes testéből, amennyivel még nem botránkoztatta meg az átlagembereket. Ők ketten olyanok voltak, mint a tűz és víz, de valamiért mégis mindig megtalálták azt a közös nevezőt, ami miatt élvezték a másik társaságát.
Alison tűnődött még ott egy darabig, aztán végül arra jutott, hogy az lesz a legjobb, ha hazamegy. Bármit is forgatott Kensi a fejében, az nyilvánvalóan volt akkora őrültség, ami talán képes lehet elfeledtetni vele a rémálmokat.
Otthon a szülei meglepődtek, hogy ilyen hamar hazaért a munkából, de elhárította a kíváncsiságukat annyival, hogy elnézte a beosztást, és mégsem kellett volna aznap bemennie.



Az éjjel természetesen megint kishíján megerőszakolta magát álmában, így ha lehet, másnap még fáradtabban ébredt, mint egy nappal korábban. Zombi módjára lézengte át az egész napot, csak estefelé kezdett belé visszatérni az élet.
Hét óra tájban már átkozta magát azért is, mert igent mondott Olivia bulijára, azért meg aztán különösen, hogy beleegyezett Kensi őrült tervének kivitelezésébe, bármi legyen is az. Nem túl nagy lelkesedéssel állt neki a készülődésnek, mert soha nem volt az a típus, aki szereti magát igazán kicicomázni. Lezuhanyozott, aztán alapozót ügyetlenkedett fel az arcára, kifestette a szemét, kirúzsozta az ajkait, végül beleszorongatta magát az egyik olyan ruhájába, ami legutóbb az érettségi tájékán illeszkedett rá pontosan. Szerette ugyan ezt a dresszt, de magától eszébe sem jutott volna felvenni, mindazonáltal azt is tudta, hogy ha bármi mást választana a ruhatárából, hallgathatná mind Kensi, mind Olivia litániáját egész este.
A húga este kilenckor lépett le a barátaival, a szülei pedig annak ellenére, hogy szombat este volt, már tíz előtt ágybakerültek, így egy teljesen kihalt házban várhatta Kensi érkezését.
Már majdnem fél tizenegy volt, mikor végre meghallotta, ahogy szeleburdi barátnője csörtet felfelé a lépcsőn. Egyik sem számított tőle meglepőnek. A késés a vérébe volt ivódva, csakúgy, mint az, hogy kérdezés nélkül beengedte magát az ajtó melletti virágtartóba rejtett pótkulccsal.
- Szia - kukucskált be Ally szobájának az ajtaján egy hatalmas zsákkal a hátán.
- Késtél. Már rég ott kellene lennünk Livinél.
- Ne is törődj vele. Úgy sem hozzá megyünk bulizni.
- Hé! - kiáltott fel Allison. - Ne csináld ezt! Szegény egy hónapig győzködött, hogy elmenjek a partijára, nem mondhatom le az utolsó pillanatban.
Kensi felhúzta az egyik szemöldökét.
- Most tennél ilyet először?
- Nem, de…
- Akkor meg ne lepődjön meg rajta - kacsintott, majd lekapta a hátáról a zsákot, és Allison ágyára dobta.
- Ebben mi van?
- A szerelésed a mai bulihoz - húzódott széles mosolyra a szája.
- Kiválasztottam már a ruhám az estére.
- Igen, és tényleg nagyon jól áll rajtad, de ehhez az alkalomhoz nem lesz megfelelő.
- Miről beszélsz? Neked majd kilóg a feneked a szoknya alól!
- Légyszi ne dumálj annyit, csak nézd meg mi van a táskában. Hidd el jó buli lesz.
Ally gyanakodva méregette barátnőjét. Ismerte már annyira, hogy tudja, mikor így mosolyog, akkor azután valakinek nagyon kényelmetlen élményben lesz része. Mivel nem volt más a szobában rajtuk kívül, kizárásos alapon ez a valaki most csak ő lehetett. Óvatos mozdulattal kinyitotta a táskát, és az első, ami a kezébe akadt, egy felcsatolhatós műpénisz volt. Ijedten hajította el, mire Kensi éktelen nevetésben tört ki.
- Te nem vagy normális! - kiabálta Allison. - Mégis mit akartál te azzal aaa… …zizével?
- Várj - fogta a hasát a nevetéstől a barátnője. - Várj egy percet.
- Ne röhögj úgy, ez nem vicces!
- Dehogynem az - csordult ki Kensi könnye - Látnod kellett volna az arcod. Mintha döglött patkányt találtál volna - két nevetésroham között megpróbálta utánozni Allison arckifejezését, de nem tudta magát úgy kontrollálni, hogy sikerülhessen is.
A nagy vidámság egy idő után átragadt Allyre is. Hiába volt dühös, Kensi zabolátlan kacagása végül őt is magával rántotta.
Miután sikerült lecsitulniuk, Allison rájött, hogy ő tulajdonképp most nagyon haragszik barátnőjére.
- Mégis minek szántad ez valamit? Gúnyolódsz rajtam?
- Nem - törölgette a szemeit Kensi. - Csak eszembe jutott valami. - Vett egy nagy levegőt, hogy kicsit egyenletesebben tudjon beszélni. - Az álmaidban egy férfinak öltözött nő üldöz, igaz?
- Igen.
- És legutóbb az a nő te voltál, ugye jól mondom?
- Nem vagyok leszbikus, mondtam már neked.
- Várd már ki a végét! - csitította Kensi. - Nem kell semmit sem csinálnod, csak próbáld ki, hogy milyen.
- Mi milyen? Kipróbáltam már. Épp veled. És emlékszel? Megállapítottuk, hogy egyikünk sem leszbi.
- Nem arról beszélek, te buta! - nevetett Kensi. - Próbáld ki, hogy milyen pasinak lenni. Tudod teljesen. Műfarokkal, meg minden.
- És mégis mi lenne abban jó?
- Nem tudom, de hátha segít. Átéled a valóságban is a dolgot, és az talán segít megérteni az álmaidat. - Ally már szinte kezdett értelmet látni az érvelésben, de akkor Kensi folytatta - És egyben állati jó buli lenne.
- Nem fogok pasinak öltözni, hogy téged szórakoztassalak!
- Nem azért kell. Az csak járulékos nyereség.
- Akkor sem. Ez hülyeség.
- Lééégyszi - könyörgött Kensi. - Légyszi-légyszi-légyszi. Csak próbáld ki, hogy milyen. Leveszed ezt a csini rucit, felhúzod a műfütyköst, meg rá a pasiruhákat. Megígérem, hogy ha nagyon gáz, nem zaklatlak tovább.
Ally sóhajtott egyet. Tudta jól, hogy ha most nagyon elkezd ellenkezni, Kensi biztos kitalál valami más őrültséget, amivel még kellemetlenebb helyzetbe hozza, mint amibe a pasinak öltözéssel került volna.
- Eskü? - kérdezte.
- Eskü. Felveszed a cuccokat, és ha nem tetszik a dolog, akkor örökre elfelejtjük az egészet.
Allison gondolkodott még egy ideig, aztán gyanakodva Kensire nézett.
- Ide a telefonodat!
- Nem készítettem volna fotókat - mosolygott ártatlanul a barátnője.
- Persze-persze, ismerlek én már jól. Na ide a mobilod!
Nagy duzzogások közepette végül Allison kezébe vándorolt a telefon, és így nyugodtan nekiláthatott vetkőzni.
- Tű-rű-rü-rü-tütütű - kezdte a 9 és fél hét zenéjét dúdolni Kensi, mire Allison hozzávágta a fejéhez a párnáját és mindketten nevetésben törtek ki.
Miután minden ruha lekerült, előkeresték az ágy alá zuhant felcsatolhatós műpéniszt, és felügyeskedték Allisonra. Közben egyszer összetévedt a tekintetük, amitől mindkettejükből kiszaladt egy kislányos kuncogás. Ahogy a játék a helyére került, Kensi játékosan rácsapott egyet.
- Hé - méltatlankodott Ally. - Ez fáj!
Megint összenéztek egy pillanatra és hangos hahotázásban törtek ki. Volt a helyzetben valami kínos, mégis megfoghatatlanul izgalmas, amitől nagyon jó kedvük kerekedett. Eltartott egy ideig, míg képesek voltak folytatni az öltöztetést.
- Nem vagyok normális, hogy hagyom, hogy rávegyél ilyenekre - mondta Allison, miközben Kensi rásegítette a farmert. Előkerült a táskából egy kötés, amivel leszorították Ally melleit, majd egy bakancs is, ami tökéletesen illeszkedett a lábaira. Az öltözködés utolsó lépése a divatos férfiing felvétele volt, amit szintén Kensi szerzett be az utolsó találkozásuk óta. Amint az egész végére értek, Ally nyaktól lefelé máris úgy festett, mint egy izgalmi állapotba jött pasi. Végigtapogatta magát, és furcsamód tetszett neki a dolog. Nem hitte volna, hogy Kensi őrölt ötletében lehet bármi, most mégis úgy érezte, hogy élvezi a helyzetet. Fogalma sem volt, hogy mit élvez benne, de élvezte.
Kensi hátralépett egyet, és végigmérte.
- Hm…
- Mi “hmm”?
- A tested már jó, de a pofid még mindig ugyanolyan cuki kislányos, mint volt.
- Szerinted nem elég ennyi?
- Szerintem ha már belefogtál, ne állj meg félúton.
- És mégis mire gondolsz? Grimaszoljak?
- Neeem. Mosd le a sminket, és… és a hajad. Csinálnunk kell valamit a hajaddal.
- Mégis mit? Vágjam le még rövidebbre? - méltatlankodott Ally. Belement ugyan a játékba, és élvezte is, de azért volt egy határ, amit semmiképp sem akart volna átlépni.
- Dehogy. Csak állítsuk be pasis stílusúra.
- Semmi olló?
- Semmi olló.
- Jó - sóhajtotta Ally. Ehhez sem volt jobban kedve, mint a beöltözéshez, de úgy gondolta, hogy ha azzal nem mondott hülyeséget a barátnője, talán ezzel sem.
Átsétáltak a fürdőbe. Mivel Allison tehetségtelensége sminkügyekben már igen korán megmutatkozott, régebben mindig Kensi tette fel neki, így temérdek alkalommal éltek már át hasonló helyzetet, de most még ez is más volt, mint akkoriban. Az a furcsa izgalom most is ott bujkált köztük, mialatt Kensi óvatosan lemosta Ally arcáról a sminket, és leszedte ajkairól a rúzst. Ezután tértek át a haj beállítására. Szerencsére Allison haja rövid, tépettes volt, így gond nélkül tudták átalakítani egy kicsit férfiasabbra.
Amint ezzel is végeztek, Kensi hátrébb lépett egy kicsit, és végigmérte barátnőjét.
- Tökéletes. Máris férfiasabb vagy, mint Justin Bieber. - Elgondolkodott egy pillanatra. - Hm… várj egy kicsit! - azzal kirohant a fürdőből.
Ally értetlenül pislogott, de Kensitől nem volt ritkaság, hogy ezt a hatást váltotta ki belőle. Vagy úgy általában bárki másból, ha már itt tartunk. Annak a lánynak valahogy egészen másképp forgott az agya, mint az emberek többségének. Mindig képes volt a legelképesztőbb őrültségeket kitalálni, ami senki másnak nem jutott volna eszébe, és talán pont ezért egészítették ki olyan tökéletesen egymást a magába zárkózó Allisonnal. Ha Ally nincs, Kensi folyton komoly bajba keverte volna magát, és ha Kensi nincs, Ally soha nem mozdul ki otthonról.
Most persze a ház elhagyásáról szó sem volt, de azért csak fúrta a kíváncsiság, hogy vajon hogyan is festhet az összkép. A tükörfelé fordult, és végigmérte magát. Muszáj volt bevallania, hogy tetszett amit látott. Az arca lágy ívei természetesen továbbra is első pillantásra elárulták, hogy lány, de talán épp ez tetszett neki ebben annyira. A kettősség, hogy egyszerre fiú is és lány, erős és gyengéd. Lágyan végigsimította a testét, és édes borzongás szaladt keresztül a tagjaiban, ahogy az ágyékához tévedt a keze.
Egy pillanatra azt érezte, hogy olyan, mintha valaki figyelné. A fürdő ajtaja felé kapta a fejét, ahol meglátta Kensit kaján vigyorral az arcán az ajtófélfának támaszkodva. Ijedten elrántotta a kezét az ágyékától, és szégyenlősen lesütötte a szemét, mintha valami rosszon kapták volna, de barátnője meglepő módon nem kommentálta a látottakat. Egy ideig csak mosolygott, de nem szólt semmit, ami tőle ritkaságszámba ment.
- Azt hiszem ezzel teljes is lesz a kép - mondta végül Kensi, miközben felmutatott egy műbajusznak, vagy műszakállnak látszó dolgot.
- Mit akarsz te azzal? - rökönyödött meg Ally.
- Mit, mit te buta? Hát rádadni.
- Na azt már nem. Nem fogok egy olyan izét az arcomra tenni.
- Márpedig muszáj lesz, mert ezzel a csini pofival senki nem hiszi majd el rólad, hogy pasi vagy.
Ally szemei elkerekedtek.
- Mit? Hogy? Mi van? Mégis ki látna rajtad kívül?
- Ki, ki? Hát mindenki a buliban, ahova megyünk.
- Mi!? - hőkölt hátra Allison. - Én aztán nem megyek semmilyen buliba így!
- Így nem is, mert látszik rajtad, hogy lány vagy. De egy körszakállal… - vitte fel a hangsúlyt Kensi.
- Nem.
- Allyyyyy… Látom rajtad, hogy élvezed a dolgot.
- Én… - próbált szóhoz jutni Allison, de Kensi beléfojtotta.
- Ne is próbáld tagadni. Már azóta látom, hogy élvezed a szitut, mióta rádadtam a műfütyköst.
- Igen, de…
- Semmi de! Emlékszem hogy viselkedtél Brandon mellett, mikor dúlt köztetek a nagy szerelem. Pontosan azt az örömöt láttam most az arcodon, ahogy nézegetted magad a tükörben.
- Hát lehet. - ismerte be Ally. - De kimenni az utcára így…
- Nem így. Mondtam. Felteszed szépen a körszakállt, és olyan leszel, mint egy lányosabb pasi.
- Hát nem is tudom - mondta tétován Allison.
- Tehát benne vagy!
- Nem mondtam, hogy benne vagyok.
- De ingadozol, ami azt jelenti, hogy már meg is győztelek - állapította meg Kensi.
Allison hátradöntötte a fejét, és beletörődően bólintott. Barátnője nagyon gyakran rángatta bele őrültségekbe az akarata ellenére, de most nem egészen erről volt szó. Magától ugyan eszébe nem jutott volna ilyesmi, de most már ő is vágyott rá, hogy körülnézzen így a világban. Az álszakállért továbbra sem volt oda, de azt ő is belátta, hogy így senki nem nézné őt pasinak.
- Jól van, csináld. Még mielőtt meggondolom magam.
Nem kellett kétszer mondani. Kensi odalépett hozzá, és egy kis ragasztót kent fel az arcára a megfelelő helyeken, majd nagy műgonddal felhelyezte rá a szakállat és bajuszt.
Amint végzett, hátrébb lépett, és szemügyre vette a végeredményt.
- Hm… - húzta a félre a száját. - Szakáll nélkül jobb volt, de most akkor is szükség lesz rá.
Kensi félreállt, így Ally is megcsodálhatta magát a tükörben. Nem igazán tetszett neki a látvány. Az előbb még kifejezetten tetszett magának, de ez az álarcszőrzet sokat rontott az összképen. Hitelesnek tűnt, de anélkül akkor is jobb volt.
- Nem túl szép - fanyalgott ő is. - Lehet mégis inkább hagyni kéne a dolgot.
- Na azt már nem! Az előbb rábólintottál, nincs visszaút!  - rikkantotta Kensi. - Gyere induljunk, mielőtt még meggondolod magad!
- Menjünk - sóhajtott Allison lemondóan, de közben egyre szaporábban vert a szíve az izgalomtól. Meg sem szólalt, miközben barátnője megragadta a kezét, és maga után rángatta a szobába, ahol összeszedte a kézitáskáját, majd tovább le a lépcsőn egészen a bejáratig.
Ally vett egy nagy levegőt, miközben Kensi kinyitotta az ajtót. Kellemes bizsergés futott végig az egész testén, amitől még a keze is remegni kezdett. Ez barátnőjének is feltűnhetett, mert megfordult, de amint rápillantott, nyilván számára is rögtön egyértelművé vált, hogy nincs semmi baj.
Kiléptek a kihalt utcára. Allison szíve hatalmasat dobbant, ahogy a lábát átemelte a küszöb felett. Az esze sikítva rángatta volna vissza a házba, de az izgalom teljesen elnyomta benne ezt a figyelmeztető hangot. Kint volt az utcán. Kint járt magát férfinak kiadva és ez valami megmagyarázhatatlan okból elmondhatatlanul tetszett neki. Nem, ez nem is a megfelelő szó. Felizgatta.
Kensi végig csacsogott valamit, amíg a kocsijához sétáltak, de a szavai csak távoli visszhangnak tűntek Ally számára. Ő csak a környezetével törődött, és azzal, hogy mennyire másnak tűnik most minden, mint ahogy megszokta.
Világtól eltávolodott ábrázattal szállt be az autóba, és csak izgatott mosollyal az arcán ült, teljesen némán. Még akkor sem szólt semmit, mikor Kensi a kezébe nyomott egy körömollót, mondván még a mai emós időkben is furcsán néznének egy srácra, akinek az ujjai félcentis körmökben végződnek. Átszellemült mosollyal szabadult meg tőlük, miközben arról továbbra sem volt semmi fogalma, hogy hová is tartanak.
- Hé! - rázta meg aztán Kensi vezetés közben. - Föld Allisonnak, válaszolj!
- Mi? - nézett fel Ally.
- Te lány. Te aztán tényleg el vagy varázsolva - nevetett a barátnője.
- Igen. Talán.
- Komolyan élvezed ezt, igaz?
- Hááát… lehet - mosolygott ártatlanul Allison.
- Tudtam. Uuugye, hogy megmondtaaam?
- Jó, rendben, igazad volt. Ez tényleg jó buli.
- Látod? Mostantól mindig rám kell hallgatnod… Collin.
- Collin?
- Kell neked valami férfinév. Nyilvánosan csak nem szólíthatlak Allynek, igaz?
- Hát igaz… de Collin?
- A Collin macsós, neked pedig olyan névre van szükséged, ami ellensúlyozza a feminim kis popódat - dugta ki a nyelvét Kensi.
- Olyan rossz vagy - kacagott Allison. - Collin… hmmm… na jó, legyen.
- Az csúcs, mert mindjárt használhatjuk is a gyakorlatban - mutatott barátnője az előttük alig száz méterre álló klub felé.
Tipikus Frisco-i szórakozóhely volt, a hozzáillő kígyózó szombat esti sorral együtt. Kensi félrekormányozta az autót a legközelebbi parkolónál, és Allisonra nézett.
- Akkor, készenállsz, Collin?
Rövid tűnődés után érkezett a válasz.
- Készen.
Kiszálltak, és mielőtt megindulhattak volna a sor vége felé, Kensi odalépett Allyhez és belékarolt.
- Ma este te leszel a pasim - jelentette ki olyan határozottsággal, amivel nem lehetett ellenkezni.
Allison bólintott, és hagyta, hogy barátnője a klub felé vezesse. Legnagyobb meglepetésére nem a sor végét célozták meg, hanem egyenesen a bejáratot, ahol egy kétméteres száznegyven kilós kopasz kidobó állta a bebocsájtásra váró tömeg útját.
A hatalmas alaktól bárki megrettent volna, Kensi viszont határozott léptekkel sétált felé, és úgy köszönt oda neki, mintha a legrégibb jóbarátok lennének.
- Szia Lue. Bevihetem magammal a pasim, Collint?
- Szia kismadár! Mondtam már neked bármire is nemet? - mosolygott rájuk a férfi, miközben átengedte őket a kordonon.
- Nézd már, az a fullos gáré milyen kis nyüzüge ratyival jár! - kiáltott fel valaki a bejárathoz közel várakozók közül, de Lue egyetlen morcos pillantása elég volt hozzá, hogy ne szájaljon tovább. Mielőtt a lányok beléptek volna az ajtón, Allison azért a tömegnek háttal állva még felmutatta neki a középső ujját. Újdonsült személyazonossága mögé bújva kimondhatatlanul élvezte, hogy nem kötik a jókislányos énjéhez tartozó gátak.
A klub tömve volt emberekkel. Nem hogy a kint várakozó sor nem fért volna be ide, Ally még azon is csodálkozott, hogy kettejüket beeresztette a kidobó, mindegy mennyire van jóban Kensivel.
- Gyere, rendeljünk valamit - kiabálta túl az ordító zenét.
- Oké - bólintotta Kensi.
Idebent már Allison irányított. Ahogy egyre jobban szokott hozzá az új identitásához, úgy sikerült előcsalogatnia magából azokat a személyiségjegyeket, amikre szükség volt a szerepéhez. Kézenfogta Kensit, és keresztülpasszírozta magukat a táncparketten tomboló tömegen a bárpultig.
Ott is egy nagyobb sor várt, hogy foglalkozzanak velük, de újdonsült önbizalmát kihasználva megelőzte őket, és odalépett közvetlenül a pultoslány elé.
- Szia - kiáltott oda neki elmélyített hangon. - Két… mármint EGY Bailey’s-t kérek és egy sört.
A lány végigmérte, aztán rákacsintott, és elkezdett tölteni. A sorban állók rosszalló tekintettel méregették, de ő csak széttette a karjait egy amolyan “ez van srácok” kifejezéssel az arcán.
Kensi tátott szájjal bámult rá.
- All… Collin, te aztán nem semmi vagy. Ezt az oldalad még nem is ismertem.
- De tetszik, nem? - mosolygott Allison.
- Egy szörnyet teremtettem - nevetett fel Kensi. - Egy imádnivaló szörnyet.
- Sör és Bailey’s! - ordította túl a zenét a pultoscsaj. Mikor Allison elvette az italokat, és fizetett, kapott egy újabb kacsintást, hátha az előzőt nem vette volna észre.
Hamiskás mosollyal az arcán fordult oda Kensihez.
- Te láttad ezt? Ez a csaj flörtöl velem.
- Igen - húzta össze dühösen a száját Kensi. - Az a kis kurva rámozdult a pasimra!
Ally felkacagott.
- De féltékeny lettél hirtelen, asszony.
Összenéztek, mire Kensi is nevetésben tört ki.
Az italaikkal kerestek maguknak egy kevésbé mozgalmas sarkot, és onnan figyelték a tömeget. A likőr hamar leszaladt, de a sör nem nagyon akart fogyni, amit Kensi megelégelt egy idő után és karon ragadta Allisont.
- Gyere, megyünk táncolni!
- De én nem tudok táncolni.
- Annyira igen, amennyire egy pasinak tudnia kell… COLIN - kacsintott sokatmondóan Kensi.
Allisonnak rögtön leesett, hogy mire gondolt ezzel, így hagyta, hogy barátnője magával cibálja a táncparkettre.
Nagyon esetlennek érezte a saját mozgását, de Kensi a tőle megszokott profi mozdulatokkal tekerte a testét, így a közelben állók tekintete nagyon hamar feléjük tévedt. Allisont általában az ilyesmi zavarta, de ezúttal egyáltalán nem. Most nem a bénán rángatózó, kicsit husibb lány volt, a sötétbarna bombázó mellett, hanem a robot kecsességével toporgó pasi a nőjével, akit mindenki el akart tőle szeretni. Csakhogy Kensi nem törődött másokkal. Hiába voltak ott magas, kigyúrt férfiak, akikre bármikor máskor gond nélkül rávetette volna magát, számára most csak az ő Collinja létezett.
Nagyon jól érezték magukat, talán még jobban is, mint korábban valaha, így észrevétlenül teltek a percek, majd az órák. Néha leálltak kicsit pihenni, de szinte az egész időt a táncparketten töltötték. Épp szünetet tartottak, mikor megszólalt a hangszóróból a “Talk Dirty to Me”
- Ó, ezt a dalt imádom! - kiáltott fel Kensi. - Gyere! - ragadta karon Allisont.
- Ne már, legalább hadd fújjam ki magam.
- Gyere, csak erre az egy dalra. Légyszi-légyszi-légyszi.
- Jó, rendben - sóhajtott Allison és követte barátnőjét a tánctérre.
Mikor odaértek, Kensi ránézett, és sokat sejtetően csak ennyit mondott:
- Állj meg egyenesen, és ne mozdulj!
Nem tudta mire vélni a kérést, de nem ellenkezett és így pillanatokkal később ki is derülhetett, hogy mit akar a barátnője. Ahelyett, hogy vele szemben kezdett volna táncolni, rátekeredett a testére úgy, hogy csak centik választották el őket. Allison szinte érezte a köztük pattogó szikrákat, miközben Kensi egyre közelebb és közelebb riszálta magát hozzá. A szívverése ismét fokozódni kezdett és megint ugyanaz az édes remegés járta át a tagjait, ami a házból való kilépés előtt. Barátnője lassú, erotikus mozdulatokkal táncolta körbe őt, de folyamatosan tartotta a pár centi távolságot. Már minden körülöttük álló ember csak őket figyelte. Mikor Kensi a tánca végén Allison elé ért, a dal arabstílusú refrénjének ütemében olyan hastáncot lejtett, amitől a környezetükben mindenkinek elállt a lélegzete. Ally szakaszosan tudta csak kapkodni a levegőt. Nem értette, hogy mi történik vele, de olyan megbabonázott tekintettel csodálta barátnője testét, ahogy egy… ahogy a jó pasikét szokta. Amint a refrén végetért, Kensi erotikus csípőriszálás kíséretében megfordult és előrehajolt, miközben a popsiját egy határozott mozdulattal nekinyomta Ally ágyékának. Allison az agyával fel sem fogta mit tesz, a keze magától cselekedve megindult és szemérmetlenül rámarkolt a nadrágja alatt meredező műpéniszen fel-le ringatózó fenékre. Már nem is próbálta felfogni az eseményeket, annyira élvezte a dolgot, hogy nem érdekelte mi lesz, csak hagyta magát sodródni az árral. Kensi kéjesen visszanézett rá, és erotikusan az alsó ajkába harapott, amivel teljesen beindította őt. Hiába töltöttek már együtt néhány éve egy alkoholmámoros éjszakát, soha nem vágyott még így rá. Kensi lassan hátrahajolt, közvetlen közelről a szemébe nézett és a karjait átkulcsolta Allison nyaka mögött. Szemeztek néhány pillanatig, mintha várnának arra, hogy ki teszi meg az első lépést. Már nem is volt kérdés, hogy mindketten ugyanarra vágytak. Most nem a túlzásba vitt pezsgő hozta össze őket, ez valami egészen más volt. Igazi vágy, igazi szenvedély.
Allisonnál szakadt el a cérna. Behunyta a szemét, és lassan pár milliméternyit előredöntötte a fejét, de már ez is elé volt ahhoz, hogy az ajkaik lágyan összeérjenek. Mintha egy elektromos szikra robbant volna fel közöttük, a gyengéd érintés úgy csapott át vad, szenvedélyes csókolózásba. Olyan érzékiséggel falták egymás száját, mintha ez lenne az első alkalmuk. Mintha bakfis tiniként nem egymáson tanulták volna a csókolózást. Átadták magukat a szikrázó érzésnek, és semmit nem érzékeltek a külvilágból.
- Hé - bökte meg valaki őket hátulról. - Menjetek szobára.
Mindketten odanéztek, és csak akkor tudatosult bennük, hogy minden szempár rájuk összpontosul, ahogy a kezük már a másik ágyékát simogatja.
- Elnézést! - ugrottak szét ijedten. Ilyen messze még Kensi sem szokott menni mikor bulizik.
- Semmi baj - mosolygott a srác aki félbeszakította őket, aztán hátbaveregette Allisont. - Te aztán tudsz valamit, kölyök!
- Tessék? - nézett értetlenül Ally.
- Kicsi is vagy, meg lányos képű, mégis így az ujjaid köré tudsz csavarni egy ilyen csajt. Adj egy ötöst! - tartotta fel a tenyerét.
Allison tétován belecsapott, aztán barátnőjével együtt lesomfordáltak a táncparkettről.
- Hát ez valami állati volt - ugrott ki majdnem a bőréből Kensi. - Te is érezted az elektromosságot?
- Igen - mondta remegő hangon Allison. Kicsit szégyellte magát, mert soha ilyesminek még a közelébe sem jutott nyilvános helyen, de az izgatottság most még a szégyenérzetet is képes volt felülírni.
- Ezt folytatnunk kell, Collin. Ugye te is akarod?
Allison egy pillanatnyi habozás nélkül forrón megcsókolta Kensit.
- Azt hiszem ez egy igen volt - pihegett barátnője, mikor végre levegőhöz jutott. Aztán a füléhez hajolt és azt súgta. - Kibírod hazáig?
- N… nem - remegte Allison.
- Én sem. Gyere! - ragadta kézen Kensi és a WC-k felé ráncigálta.
Cinkos pillantások kísérték útjukat, mert annyira látványos volt, hogy hova indultak és miért, hogy mindenki észrevette.
Az emeleti mosdót vették célba, mert az nem volt úgy túlzsúfolva, mint a földszinti. Kensi lépett be elsőként, maga után húzva Allisont.
- Hé! - kiáltott fel méltatlankodva egy lány, aki a tükörnél sminkelte magát. - Ez a női mosdó! Pasiknak tilos!
- Most egy félórára koedukált lesz, kisanyám - szólt oda pimaszul Kensi miközben betaszigálta az egyik fülkébe barátnőjét. - Ha nem akarsz hallgatózni, húzz kifelé!
A lány üvöltözni kezdett velük, de addigra ők ketten egymás szájára voltak tapadva a boxban.
- Még soha… - mondta egy levegővételnél Kensi - nem… vágytam… így… senkire… Collin.
- Én… sem - lihegte Allison, miközben kezét a barátnője szoknyája alá csúsztatta. Ahogy az ujjai lassan a bugyin keresztül Kensi puncijára siklottak, kitapinthatta, hogy teljesen át van nedvesedve, amitől csak még jobban beindult. Közben érezte, ahogy a nadrágja slicce lassan szétnyílik, és egy kéz lágyan simogatni kezdi a rácsatolt műpéniszt. Nem kellett volna, hogy ez bármi reakciót kiváltson belőle, mégis olyan érzés járta át, mintha valóban az ő testének egy részét dédelgetnék.
A szabadon maradt kezével megmarkolta Kensi fenekét, aki pajkosan felkacagott. Még soha nem látta ilyennek barátnőjét. Ugyanaz a lány volt, akinek több mint tíz éve megismerte, most mégis egészen más érzés volt ránézni.
- Szereted ezt, kislány? - kérdezte elmélyített hangon.
Kensi erotikusan kidugta a nyelvét és bólogatott, mire Ally határozottan megragadta a fejét, félrehajtotta és eszeveszett szenvedéllyel csókolgatni kezdte a nyakát. Ízlelgette azt az édes, pihe-puha bőrt, amivel egyetlen férfié sem versenyezhetett volna, és ezzel olyan földöntúli hangokat csalogatott elő, amilyet csak egy ilyen istennő adhatott ki magából.
Kensi simogatása lassan alábbhagyott a műpéniszen. Megcirógatta az őt csókolgató Allison arcát és ezalatt észrevétlenül kigombolta rajta az inget. Lassan térdre ereszkedett, végigpuszilva közben barátnője testét.
- Mit csinálsz? - nézett rá Ally.
- Leszoplak, Collin. A számban akarom érezni a farkad.
Apró csókokat lehelt a műtagra, ami valamiért felpörgette Allyt. Hiába nem érezhette az ajkak puha érintést, mégis volt valami végtelenül izgató abban, ahogy Kensi a nyelvével körülöleli a dildót és aztán lassan a szájába veszi. Olyan élvezettel és átéléssel csinálta, hogy Allison majd elolvadt a látványtól. Egy pillanatra sem szakították meg a szemkontaktust, amitől az egész csak még perverzebbnek érződött, tovább fokozva a vágyukat.
Kensi lehúzta Allisonról a farmert, aztán az ujjai lassan felfedezőútra indultak a combjai között. Először az egyiket cirógatta, aztán a másikat, majd kínos lassúsággal csupán az ujjbegyeivel érintve az érzékeny bőrfelületet, elindult felfelé. Mikor Ally ágyékához ért, óvatosan félrecsúsztatta az átnedvesedett bugyit, és lágyan cirógatni kezdte a punciját. Finoman végighúzta az ujját a hüvelyétől egészen a már mogyorónagyságúra duzzadt csiklójáig és vissza, amitől Allison kéjesen össze-össze rezzent. Kensi egyszerre izgatta a szemét az érzéki ajakmunkával, és a punciját a virtuóz ujjaival, amiket néha be is csúsztatott a hüvelyébe egy kicsit.
Ally egész testét leírhatatlan gyönyör járta át, ami csak fokozódott, mikor érezte, hogy Kensi két ujja finoman beléhatol és egy harmadik lágyan masszírozni kezdi a csiklóját. Önkéntelenül is kiszaladt belőle egy kéjes sóhaj, és innentől kezdve már nem volt ereje tovább tartani a szemkontaktust. Teljesen átadta magát a gyönyörnek és egyre hangosabban és hangosabban sóhajtozott, ahogy Kensi játszott a testével. Néha még le-le pillantott barátnőjére aki átszellemült arccal szopogatta a műtagot, de szemezni már egyikük sem próbált.
Amint fokozódott a tempó, Allison érezte, ahogy a teste egyre jobban kezd megfeszülni, a gerincén kellemes borzongás fut végig, és hirtelen olyan örömsikoltás szaladt ki a száján, amilyet még senki nem volt képes belőle kiváltani. Minden porcikája hatalmasakat rándult, ahogy az orgazmus szétáradt a szervezetében, és pár pillanatra még a lélegzetét is elállította.
Még mindig levegő után kapkodott, mikor barátnője lassan kihúzta belőle az ujjait, megmarkolta a felcsatolhatóst, és húzogatni kezdte, miközben a szájával is játszott rajta. Szükség volt egy kis időre, hogy folytathassák, de Kensi türelme mégis hamar elfogyott. Felállt, és az orgazmustól még mindig félig alélt Ally szemébe nézett.
- Dugj meg, Collin! Azt akarom, hogy dugj meg mintha az életed múlna rajta!
Allison végignézett gyönyörű barátnőjén. Az édes arca, a nyaka végtelenül érzéki íve, a blúza alól valahogyan időközben kikandikáló egyik cicije, a bokájáig csúszott szoknyája és bugyija olyan csodálatos látvánnyá tették, amilyennek Ally még soha nem látta. Szinte felfalta a szemével és semmire sem vágyott jobban, mint hogy örömet okozzon neki.
Forrón megcsókolta, aztán megragadta a derekánál fogva, és megfordította. Most már nem Allison volt, átlényegült Collinná, a férfias pasivá, aki gyengéd határozottsággal szereti a nőket. Nekidöntötte Kensit a fülke falának, és a feneke felől nyúlva finoman végigsimította a punciját.
A lány teste minden ízében megborzongott, kitolta a popsiját, és vágyakozón hátrapillantott Allyre.
- Akarlak Collin. Magamban akarlak érezni.
Allison odaállt közvetlenül mögé, megmarkolta a felcsatolhatós végét, és egy határozott mozdulattal Kensi puncijához irányította. Kellett egy kicsit mozgatnia, hogy megtalálja a bejáratot, de amikor sikerült, egy nagyon hálás sóhaj volt a jutalma. Egyetlen erős mozdulattal végig betolta a játékot, mire Kensi élvezettel ficánkolni kezdett. Ally két kézzel megragadta barátnője csípőjét, és lassú, mégis határozott lökésekkel járatni kezdte a műtagot a puncijában.
- Erősebben! - bíztatta Kensi. - Még erősebben!
Allison tenyere szorosabbra fogott Kensi derekán, és lassított egy kicsit a mozgás tempóján. Kifelé kínosan lassan és gyengéden húzta a műpéniszét, befelé viszont gyors és erős mozdulattal tolta, amit barátnője minden alkalommal kéjes nyögéssel honorált. Maga is meglepődött rajta, hogy mennyire élvezi azt, hogy ennyire tökéletesen kontroll alatt tarthatja partnerét.
Szép fokozatosan gyorsítani kezdett a tempón, és az egyik kezével elengedte barátnője csípőjét, hogy az ajkait simogathassa. Kensi a nyögések közepette bekapta a cirógató ujjakat, és vadul szopogatni kezdte őket, majd a benedvesített kezet a puncijára vezette.
Az egyre erősödő lökésektől már az összes fülke remegett a WC-ben, de ez csak tovább korbácsolta a szenvedélyüket. Ally a lökésekkel megegyező ütemben masszírozta barátnője csiklóját, és ez majdnem ugyanolyan élvezettel töltötte el, mintha a sajátját simogatná.
- Még! Még! - követelte az utolsó artikulált szavaival Kensi, mielőtt kiszakadtak belőle az orgazmusát kísérő örömsikolyok.
Ally lökött még párat, aztán fáradtan barátnője hátára borult, és puszilgatni kezdte az arcát.
- Imádlak! - suttogta közben a fülébe.
- Igazán?
- Nagyon - pihegte Allison. Komolyan így érzett. Soha nem gondolt úgy Kensire, mint akibe szerelmes lehetne, most mégis olyan elpusztíthatatlan kötődést érzett felé, amilyet még egyetlen fiúja iránt sem azelőtt.
- Akkor bizonyíts! - csusszant le barátnője a felcsatolhatósról
- Hogyan?
- Második menet! - rikkantotta Kensi, azzal megfordult és a csukott WC csészére lökte Allisont. Megszabadult a blúzától és a melltartója maradékától, aztán érzéki táncba kezdett azon a kis zsebkendőnyi területen. Erotikusan tekergetve a testét körbeforgott, de a szemét szinte végig Allyre szegezte. Nem volt nehéz olvasnia barátnője vágyakozó tekintetéből, aki minden porcikáját úgy igyekezett beinni, mintha életében először látná őt meztelenül. Oda tolta a fenekét az arca elé, és hagyta neki, hogy megbabonázva csókolgatni kezdje a punciját. Ally nyelve mohón ízlelgette a kis- és nagyajkait, a csiklóját, minden apró kis centit, amit csak tudott. Csak egy nyalintást akart neki engedni, de az a gyengéd törődés, amit a puncija kapott, nem engedte elmozdulni onnan.
- Collin! Collin! - sóhajtozta. Nem kellett irányítania a barátnőjét, az olyan természetességgel találta meg a pontokat, amelyekkel a legnagyobb örömet tudja neki okozni, mintha évek óta ezt csinálnák.
Megtámasztotta a kezeit a fülke két oldalán, a lábai remegtek a kényelmetlen helyzettől, de képtelen volt elszakadni barátnője babusgató ajkaitól. Édesen beleborzongott, mikor két kéz gyengéden végigsiklott a combjain és cirógatni kezdte a testét. A csiklandó érzéstől felnevetett, és elvesztette az egyensúlyát, véget vetve ezzel a finom kényeztetésnek.
Megfordult, és a vele együtt kacagó Allisonra nézett. Annyira imádnivaló látvány volt, csak azt a műszakállt ne viselte volna!
Közelebb lépett hozzá, és óvatosan leült az ölébe. Visszafojtott levegővel élvezte, ahogy egészen benedvesedett puncija magába fogadja barátnője műpéniszét. Közel hajolt az arcához, és élvezte a rászegeződő vágyakozó tekintetet. Collin… Allison, akárki is volt ő most, eszméletlenül kívánatosan festett. Némán gyönyörködtek egymásban aztán egy hirtelen ötlettől vezérelve letépte azt a csúnya arcszőrzetet.
- Áh, így sokkal jobb - búgta barátnője fülébe, azután vadul megcsókolta.
Ally feje egészen beleszédült ebbe a szexuális szélviharba. Isteni érzés volt Kensi punciját nyalogatni, de legalább annyira élvezte azt is, ahogy nyelveik pajkosan fogócskáztak egymás szájában. Olyan volt az egész, mint egy álom, és remélte, hogy soha nem ér véget.
Élvezte, ahogy barátnője egyre gyorsuló mozdulatokkal lovagolta meg és még jobban élvezte, ahogy két csók között a tekintetük egymásba fonódott. Mikor Kensi lassan hátrahajolt, és a kezeit az ő térdeire támasztva folytatta a lovaglást, végre a ringatózó melleit is jobban megcsodálhatta.
Annyira lefoglalta a látvány, hogy villámcsapásként érte, mikor két ujj ingerelni kezdte a punciját. Halkan felsikkantott és felnézett Kensi szerelmesen gyönyörködő arcára. Olyan szép volt az az őt csodáló szempár, hogy onnantól kezdve képtelen volt elvenni róla a tekintetét.
Kensi egy pillanatra sem törve meg a szemkontaktust gyorsított, és ezzel együtt az ujjait is nagyobb tempóban táncoltatta barátnője punciján.
Ally volt az első, akinek a légzése kezdett szaporábbá válni.
- Igen! - sikoltotta. - Igen csináld!
Behunyta a szemét és érezte, ahogy a teste egy pillanatra görcsbe rándul, aztán elernyed, majd ismét görcsbe rándul és egy egetverő orgazmusban robban ki.
Még kapkodott a levegő után, mikor Kensi nyelve már bebocsájtatást követelt a szájába.
Fékevesztett szenvedéllyel kezdtek csókolózni. Olyan elsöprő vehemenciával mintha soha többé nem lenne rá módjuk. Alison érezte, ahogy barátnője minden érzelme átfolyik testébe ezen a csókon keresztül és még azt is együtt élte meg vele, ahogy elcsukló levegővel az orgazmusig lovagolta magát.
Kensi a mellkasára borult és így végre mindkettejüknek lehetősége nyílt egy kicsit kipihegni magukat.
Minden egyenletes tempóban visszalassuló szívdobbanást közösen éltek át, minden lélegzetük egymással szinkronban vált egyre nyugodtabbá. Egy időre egy test és egy lélek voltak.
Jó pár perc eltelhetett ilyen békés nyugalomban, mikor egyszer csak valaki durván dörömbölni kezdett a fülke ajtaján.
- Gerlepár! Ha kiturbékoltátok magatokat, többen várnánk itt a WC-re!
Ijedten pillantottak egymásra, mintha eddig fel sem fogták volna, hogy nyilvános helyen vannak, ahol csak az nincs tisztában azzal ami a fülkében csinálnak, aki a női mosdónak még a közelében sem járt.
Gyorsan magukra kapkodták a ruháikat, ami úgy sikerült, ahogy, de legalább nem voltak meztelenek. Kensi visszatapasztgatta Allison szakállát, aztán kiléptek a fülkéből, ahol tekintélyes tömeg várt rájuk, ami meglepő módon nem csak lányokból állt.
Hatalmas üdvrivalgás köszöntötte őket. Ally szégyenlősen eltakarta az arcát, de Kensi ahogy azt várni lehetett, egy mosoly kíséretében meghajolt a közönség előtt, mintha egy előadás ünnepelt sztárja lenne.
A női mosdót elhagyva is hasonló fogadtatást kaptak. A lányok Kensinek gratuláltak, amiért olyan fiút szedett össze, aki ennyi ideig bírja, a fiúk pedig Ally vállát veregették, amiért ekkora csődör. Mire a klub bejáratához értek, már ő is feloldódott és úgy fogadta a dicséreteket, mintha az lenne a legtermészetesebb dolog, hogy rajongókat szerzett a szexuális teljesítőképességével. Végülis nem volt meglepő. A kint hallgatózók négy női orgazmus hangját hallották, arról nem tudhattak, hogy ezeken két lány osztozott.
Mikor Kensi leparkolt Allisonék háza előtt, a Nap már megmutatta első sugarait a keleti horizont felett.
A két lány mosolyogva nézte egymást, de valamiért már nem merték megcsókolni a másikat. Mintha az egész este csak egyetlen őrült emlék lett volna, amit örökre maguk mögött hagytak és elzártak egy feltörhetetlen páncélszekrénybe.
Ally adott egy puszit barátnője arcára, majd kiszállt az autóból és a házfelé indult. Út közben vissza sem fordult, hogy lássa, Kensi vajon figyeli-e, de hamar kiderült, hogy nem is lett volna értelme. A kocsi motorja felbőgött, és még azelőtt az utca végén járt, hogy ő beléphetett volna a házba.
A vasárnapi családi ebédnél megjelent Kensi is, és kedélyesen elcsevegett Allison családjával, ahogy ilyenkor mindig, de az előző éjszakát még akkor sem hozta szóba, mikor kettesben maradtak.
Ally el is könyvelte magában, hogy ez tényleg csak ennyit jelentett. Egyetlen forró, őrült éjszakát két jóbarátnő közt, aminek soha nem lehet folytatása. Hogy is lehetne, ha egyszer egyikük sem leszbikus? Kensi délután hazament, így az utolsó esély is elillant, hogy megbeszélhessék az estét.
Kicsit fájt ugyan neki, a dolog, de valami furcsa okból mégsem tudott miatta igazán bánkódni. Sőt! Olyan vidámnak érezte magát, mint már hosszú ideje nem. A szüleinek is feltűnt, hogy egészen kivirult, és még a húga csipkelődéseit sem vette úgy fel, mint általában.
Mivel másnapra tényleg be volt osztva munkába, alig valamivel tíz után aludni indult. Szépen szétterítette a paplanját, beállította az ébresztést, és már feküdt is volna be az ágyába, mikor megszólalt a mobilja. Kensi volt az.
- Szia csajszi! - kapta fel a telefont. - Csak nem megint itt felejtettél valamit?
- Nem - trillázta vidáman Kensi. - Bocsi Ally, deee… én most nem téged akartalak hívni.
- Nem? - pislogott értetlenül Allison.
- Nem. Nincs esetleg valahol ott a közelben… Collin?
- De - jelent meg huncut mosoly Ally arcán. - Tudom neked adni Collint.

Vége