Meglepetések éjszakája
Éreztem, ahogy fülig pirulok, szinte láttam lelki szemeim előtt, ahogy félszeg mosoly fut végig vékonyka, sápatag arcomon, visszhangzott bennem, ahogy halk, elhaló hangon fecsegek ostobaságokat… Neki. Nagyokat nyeltem, kétségbeesetten pislogtam, miközben magamat ócsároltam. Szüntelenül azon morfondíroztam, mi vitt rá tulajdonképpen arra, hogy egy afféle helyen kössek ki, ahol éppen akkor és ott üldögéltem keresztbe tett lábakkal.
Nos, igen, mégis hanyag eleganciával vetettem neki hátamat az öblös, puha bőrfotelnak, s kezeimet ölemben pihentetve játszottam a dívát. Mintha holmi megközelíthetetlen, titokzatos nőszemély volnék, miközben már-már ezüsttálcán kínáltam magam. Annyira feszített belül ez a megjátszás, ez az erőltetett kettősség, ez a játszmázás, olyannyira tetézte izgatottságomat, hogy végül Neki is feltűnt lányos zavarom. Mintha tudta volna, hogy valódi énemet csakis akkor fedezheti fel, ha lehámozza rólam a többrétegnyi, könnyű ruharéteget, s vele együtt gátlásaimat is, gyengéd érintéseivel próbált bátorítani. Szemeiben láttam, ahogy arcomon fürkészi a vágy apró jeleit, mit sem törődve azzal a ténnyel, hogy engem igenis megrémiszt a valóság…hogy milyen régóta vágyaim tárgya, hogy kívánom Őt!
Már a kezdetek kezdetén, amikor először fonódott össze tekintetünk, felfedezni véltem Benne az ideálomat. Magas, karcsú termete, mogyoróbarna szemei, kreol bőre, sötét haja igézően hatott rám. Tetszett az életigenlése, ereje, kitartása, vidám és barátságos természete. Őrült, megmagyarázhatatlan módon vonzott lényében mindaz, ami bennem soha nem volt meg. Lezsersége példát mutatott nekem, aki mindig is túlzásba vitte a tökéletességre való törekvést. Aki a külvilág számára merev és prűd volt, miközben lelke mélyén a végletekig szenvedélyes. Irigyeltem, s egyúttal csodáltam is azt a könnyedséget, amellyel bármilyen vihart képes volt átvészelni, s azt a nyitottságot, mellyel az emberek felé tudott közeledni.
Tudtam, végzetes ellentéte vagyok, s mint ilyen, csupán a szeretője lehetnék, s nem a társa. Így, feltételes módban…Természetesen abban sem hittem igazán, hogy valaha is megkaphatom Őt, mint ahogy önmagamban sem. Önbizalmam mindig is kevés volt, amit tetézett elégedetlenségem a saját tükörképemmel. Ha volt is, akinek tetszett, apró, törékeny termetemet rendszerint a pokolba kívántam. Mit sem törődtem a karcsú derékkal, a gömbölyded csípővel, a telt keblekkel, az izmos fenékkel és combokkal, melyet ruháim szövete rejtegetett. A néhol kerekded formákat szívesen nyúlánk, vékony termetre cseréltem volna, kislányos arcomat pedig egy érett nő vonásaira…
Nos igen, nem voltam kibékülve önmagammal, s mindezen túl bosszantott gyermeki naivságom, s hogy mindig, mindenkihez a végletekig jó vagyok. Szerettem volna megváltozni kicsit, magabiztosabb, önzőbb lenni. Túl egy enyhén szólva fájdalmas szerelmi kudarcon, egy csúnya szakításon, szerettem volna kilépni önmagam árnyékából. Revansot venni, új életbe kezdeni. Csakis a pillanatnak élni.
Mindez akkor tudatosult bennem csak igazán, amikor végre egymás mellett üldögélve beszélgettük végig az éjszakát. Közben pedig legbelül vívódtam, mert iszonyúan féltem... Féltem közelebb kerülni Hozzá. Rettegtem, hogy azok a bizonyos falak idő előtt leomlanak. S amint már említettem, aznap este rögtön feltűnt Neki e belső harc, hiszen egész testem megilletődöttséget tükrözött. Mindig is jól olvasott azokból a bizonyos jelekből, most is lázasan figyelte rezdüléseimet, hogy végre megfejthesse a Titkot.
A tágas nappaliban, a kandalló tüzénél, néhány pohárka félédes bor után persze nem lett volna túl nehéz feladat feloldódni, én azonban még egy ideig küszködtem a feladattal. Még rejtegettem egy darabig soha el nem mondott érzéseimet, dédelgettem őket magamban, nehogy túl korán kibukjanak belőlem. Ő pedig átkarolta a vállamat, a karomat simogatta, egyre sűrűbben ért hozzám, egyre váratlanabb helyeken. Éhes tekintettel pásztázta dekoltázsomat, mely mindig is nagyon tetszett Neki. Ahogy megeredt a nyelve, a bókok is halmozódtak, s mindez felüdülés volt meggyötört lelkemnek. Éjfélre persze már az én agyamat is átitta az alkoholgőz mámora, beszédesebbé, s egyre merészebbé váltam. Nem csoda hát, ha a sokadik pohár után szerelmi vallomással traktáltam, a vállára borultam, s szenvedélyesen hozzá bújtam.
Hirtelen ötlettől vezérelve kezdtem nyakát csókokkal borítani, majd nyelvem arca felé vándorolt, azután szájon csókoltam. Éreztem, ahogy meghökken, s visszakozik, meglepetésként érte szokatlan rámenősségem. Egy pillanatra el is kapta fejét, majd felém fordulva, immár felbátorodva bocsátkozott bele egy vad csókcsatába. Győzött a vágy, s kezdetét vette a meglepetések éjszakája, ahol mindkettőnk megmutathatta a másiknak, ki is ő valójában…
Miközben nyelveink érzéki táncot jártak, keze a csípőmre vándorolt, majd a lenge selyemblúz alatt kutakodva cirógatta bőrömet. Ujjai lassan siklottak végig hasamon, aztán feljebb haladva csipkés melltartóm titkait fürkészték, egyre követelőzőbben. Pár perc sem telt bele, s mohón rángatta le rólam a felsőt, s kéjesen vetette rá magát fedetlen kebleimre. Ekkor már halk nyöszörgésekkel, zihálva adtam tudtára, mennyire jól esik, amit csinál. Egyre szaporábban pihegtem, mámorban úsztam, miközben nyelvével mellbimbóimat kezdte kényeztetni. Először csak finoman szívogatta, majd harapdálta őket, végül mohón körbenyalogatta a kerek, feszes almákat.
A farmernadrág következett. A kis fekete tangával együtt tépte le rólam. Aztán hirtelen mozdulattal, gyors egymásutánban Ő is megszabadult ruháitól. Nem kellett semmit mondania, elé térdeltem a szőnyegre, odaadóan szívogattam, nyalogattam legnemesebb testrészét, s egyre szaporábban húzogattam rajta a bőrt. Eközben néha heréihez is odatévedt a kezem, hogy aztán könnyedén játszadozzak velük, no meg persze a szám, így oda is jutott bőséggel a nyálból. Rettentően élvezte, amit csinálok, eltorzult arckifejezés mellett számtalanszor közölte velem a tényt. Ez persze teljesen felajzott.
Mindezek után Ő foglalt helyet az ódon, ám kényelmes ülőalkalmatosságban,én pedig az ölébe pattanva áldoztam a gyönyör oltárán, miközben szaporán mozgott ki-be. A fenekemet markolászta, egy re vadabbul. Már egészen közel volt a véghez. Ám még nem érkezett el a megfelelő pillanat. A kezét fogva lassan felálltam, s a hálószoba felé vettem az irányt.
Kéjesen elnyúltam a hatalmas franciaágyon, Ő fölém került, én pedig kérlelően szegeztem rá tekintetemet. Tudta, mi a teendő. Óvatosan, lassan, finoman kezdett nyalni, szívni, szopogatni. Ujjait lassan mozgatta a nedves nyílásban, én pedig lázasan pihegtem. Sokáig feküdtem így, miközben orális örömökben részesített. Azután a pillanat törtrésze alatt toltam el fejét a lábaim közül, négykézláb álltam, s pózok sokasága következett. Először hátulról hatolt be, persze hosszas izgatást követően. Gyengéd, lassú mozgást követően gyors tempóra váltott. Majd lovaglópóz következett, sebesen lovagoltam meg ágyékát, s ez hamar elhozta számomra a várt csúcspontot. Azután misszionárius póz következett, majd lábaim nyaka köré fonódtak. Mélyen, alaposan hatolt be.
Végül, amikor mindketten szomjaztuk már a levegőt, s csapzott homlokunkon sós izzadságcseppek gördültek végig, elterültem az ágyon, s Ő fölém kerekedve kezével sürgette a végkifejletet. Amely el is érkezett rövidesen. Mellemen, s arcomon éreztem a meleg, sűrű nedűt néhány perc múlva.
Következő emlékképem csupán annyi, hogy egy vékony, illatos takaró alatt, kócosan, izzadtan életem legszebb reggelére ébredek, s a kihűlt ágyban tapogatózom… mosolyogva keresek valakit, aki előző éjszaka fantáziámból igazán, s véglegesen az életembe lépett.
