Marko - Életem kiterített (nem kártya) lapjai-6.-7.-8.

A szüleimnek szép bronzos színük lett a tengerparti nyaralás alatt, valósággal megfiatalodtak. A lelküknek is jóleshetett az együtt töltött idő, a szemük ragyogásába bele volt írva minden. Irigylésre méltó volt a harmónia, az összeszokottság, ami áradt belőlük. El is kapott a vágy az utazás iránt, főleg amikor anyámhoz bújva éreztem a tenger illatát, ami beleivódott a bőrébe, a ruháiba, egy darabka napfény és azúr volt mindenestül.
Anyu szőke, hullámos hajába fúrtam az orrom, amikor ölelve magához szorított, legszívesebben panaszos nyivákolásba kezdtem volna, mint egy elveszett kölyök macska.
- Néha elfelejtem milyen gyönyörű gyerekem is vannak - mondta simogatva a hajam, ami miatt a gyerekség érzése megcsapott, de csak egy röpke pillanatra, kitörölhetetlenül megváltozott minden abban a pár napban amíg, magunk volton odahaza az ikertestvéremmel.




Úgy szerettem volna neki bevallani mindent! Legalább annyit, hogy a saját nememet szeretem. Persze ez csak, vágy maradt most is, mint már évek óta, amióta csak tudom, hogy a férfitest látványától gerjedek be, attól ver szaporábban a szívem. A teher tovább nyomta a lelkemet, a sorsszerűség érzésével összefonódva.
Próbáltam a családomra figyelni, ám amikor elfelejtettem pár percre mi történt Anették buliján, a fenekembe nyilalló fájdalom emlékeztetett arra, hogy odadobtam a szüzességemet egy ismeretlen macsónak, aki kíméletlenül megkefélt. Ezzel végérvényessé téve a melegségemet, hiszen eszméletlenül élveztem a dolgot. Ez volt az i –re a pont, ami megváltozhatatlanul tudatosította bennem a másságomat, azt, amiről pontosan tudtam, hogy nem is akarom már, hogy ne legyen.
Péter azt adta, amit megérdemeltem, sőt. Lehetett volna rosszabb is. Az emlékektől merevedésem lett, a férfi alakja a képzeletemben összemosódott Erik hasonlóan férfias testével. Mennyire jó lett volna, ha ő avatja fel a hátsómat! Szűzkislányos álom, mégis erről ábrándoztam, akár egy tizenöt éves fruska.
Aznap szinte folyamatosan a szüleim úti beszámolóját hallgattuk, fényképeket nézegettünk, videó filmet az élményeikről. Délután berobogott Erik is, aki közvetlenül mellém ült le a kanapéra. Evelin és közém ékelődött be katalizátorként, mindkettőnk érzékeit felborzolta. Beleremegtem a közelségébe, forró lett a bőröm, éreztem, ahogy az arcomat elönti a vér.
Erik sötét haja extra szexisen be volt lőve, a fehér izompóló alatt kirajzolódott az egész mellkasa, az aranylóra napoztatott karjai mintha engem hívogattak volna. A selyem, fehér rövidnadrágja, ami ültében feszült az izmos combján pedig egyszerűen megbolondított, akár az arcszesze illata, amely szokás szerint mozgósított minden sejtemet. Azt hittem mindenki hallja a nappaliban mekkorákat nyelek a vágytól.
A tágas helyiségben, az erkélyre vezető ajtó ki volt tárva, a kereszthuzat vidáman lobogtatta a fölé akasztott zöld taft függönyt. Jól esett a szellő, ugyanis valósággal levert a víz, a gyomrom erősen remegett. Szerencsére a nagyméretű plazma tévére szegeződött minden tekintet, csak az én szemem rebbent ide-oda, a végén mindig Eriken megpihenve.
A kezemet lassan, feltűnés nélkül lesiklattam a hasam alá, nehogy valaki észrevegye, mennyire duzzad elöl a nadrágom. Alig bírtam magammal, legszívesebben beleültem volna Erik ölebe, hogy a combjain húzzam előre-hátra a fenekemet, hogy a karomat a nyaka köré fonjam, a számat pedig az övére tapasszam.
Egy olyan pillanatban, amikor éppen nem voltak a szüleim, sem Evi a közelben, Erik elkapta a csuklómat és vallatóra fogott.
- Mesélj Marko, odaadtad a seggedet Anett nagybátyjának? Megfektetett igaz? Az ágyon biliárdozott a golyóiddal!- csúfolódott velem.
- Mi közöd hozzá?- sziszegtem felugorva mellőle, bár a kezemet még ekkor is satuként szorította.
Amikor összevillant a tekintetünk, úgy éreztem bezuhanok a mélyére, olyan hevesen vert a szívem, hogy azt hittem rosszul leszek.
Ekkor szerencsére Evi hangja csivitelve közelített, Erik ezért gyorsan elengedett, de amikor kifelé igyekeztem hallottam, hogy ringyónak titulál. Nem igazán tudtam hová tenni az egészet, mert az ugye lehetetlen, hogy féltékeny legyen?
Péter már azon a napon elkezdett zaklatni az üzeneteivel, legalább húsz darab sms érkezett tőle. Mindegyikben egy volt a lényeg, újra akart velem találkozni, amit én határozottan visszautasítottam.
Másnap Anett látogatott el hozzánk, bizalmasan félre hívott és egy kis csomagot adott nekem át azzal, hogy Péter ajándékot küldött nekem. Égő arccal vettem át a titkos küldeményt, el sem tudtam képzelni mi lehet a kicsi lapos dobozban. Meglepődtem, amikor egy DVD lemezt találtam a papír csomagolás alatt, amelyet remegő gyomorral, kiszáradt szájjal toltam be a lejátszóba. Az ujjaimat tördeltem a várakozás közben, el sem tudtam képzelni mit fogok látni. Először egy formás fenék jelent meg a monitoromon, amit egy erős farok pumpált éppen. Először nem értettem mi akar az egész lenni, de aztán hirtelen több is látszott.
Túl sok.
Péter felvette a szeretkezésünket végig, megörökítette azt, ahogy elveszi a szüzességemet. Nem bírtam végignézni a filmet, üvölteni tudtam volna kínomban
- Átkozott szemét állat vagy!- suttogtam eszelősen. Aztán akár egy őrült lerohantam, hogy Anettem töltsem ki a mérgemet, de a lány valószínűleg nem tudta, mi volt a csomagban, hatalmas, és őszinte szemekkel bámult rám, nem értette miért vagyok olyan feldúlt.
Arra eszméltem, hogy szinte rohanok az utcán, magamtól visznek a lábaim.
Fújtattam abban a pillanatban, amikor a csengőt nyomtam Péter lakásának ajtaja előtt. Nem tudom honnan emlékeztem rá hol lakik, de eltaláltam a megfelelő helyre akár egy zombi.
- Már vártalak öcskös –nyitott ajtót egy szál bokszerben a férfi. Először majdnem hátratántorodtam a látványától, a gyönyörű széles vállától, a férfias mellkasától, a vékony, sötét szőrcsíkon, ami a köldöke alól futott lefelé, ó Istenem, a szürke alsójába. Aztán felocsúdtam, megráztam magam, mint egy vizes szőrű kutya, és vörös arccal estem neki, rúgtam, ütöttem, ordítottam. Több karú cséplőgépet játszottam.
- Szemétláda hogy tehetted ezt, te aljas! Képes voltál filmre venni, hogyan dugsz meg?
- Csillapodj te kis vadmacska!- Fogta le a csuklómat, miközben megpróbált ellépni a rúgásaim elöl.
-De heves vagy te kis ringyó, gyere alám, legyél a csajom, ott tüzeskedj ilyen nagyon. Szétdugom a hátsódat megint! -Ezzel elkezdett befelé vonszolni, végig a folyosón, majd meglepetésemre a fürdőszoba irányába.
Mindent beleadva küzdöttem, vertem az öklömmel a vállát, rángatóztam az erős karok között, amelyek egyre inkább satuként fonódtak körém. A végén Péter teljesen harcképtelenné tett, ott zokogtam a dühtől telítve az ölelésében.
- Gyűlöllek, nem bocsájtom meg neked soha, amit tettél – kiabáltam elkeseredetten.
- Ne bocsásd meg, nekem elég, ha hetente kétszer az enyém leszel! Jó bőr vagy tetszel nagyon. Nem tudom kiverni a fejemből az édes kis popódat, és a zamatos szádat, amivel olyan hevesen csókoltál a múltkor.
- Azt már pedig nem! Soha! Ne is várd, engem te többször nem kapsz meg! - kiabáltam csikorgó fogakkal.
-Nem- e? –kérdezett vissza. - Bizony, hogy az enyém leszel Marko! Elvettem a szüzességedet és meg is tartalak magamnak egy darabig. Úgy fogsz te jönni minden hívásomra, mint egy kiskutya, mert ha nem, a szüleid látni fogják mi van a lemezen, ebben biztos lehetsz!
Ez volt a vég, a zsarolás. Tudtam, hogy a markában vagyok Péternek, aki rafinált módon így akart magához láncolni.
- Lássuk csak, tetszem- e neked egy picit?- incselkedett velem, miközben a keze a lábam közé siklott. A péniszem duzzadtan fogadta a kemény érintését, nagyon nem akartam, de alig vártam, hogy a nadrágomba nyúljon. A számat összepréseltem, hogy a nyelve ne tudjon benyomulni, de undorító módon, csak kis ideig tudtam ellenállni, majd beledöglöttem, amikor a nyelve akaratosan  a számba tolult, a meztelen felsőteste pedig nekem préselődött.
- Mondd, hogy nem élvezed az érintésem - követelte, a nadrágomba nyúlva. Az ujjai a vesszőm köré fonódtak, és lassan mozdult a tenyere, miközben a hüvelykujja, a makkom tetejét morzsolgatta. Nagyon jó volt!
- Na mondd, hogy nem jó!- ismételte dühös hangon Péter.
- Nem, nem…jó…nyögtem, egyértelműen elárulva az élvezetem. Hangosan nevetett, mielőtt újra csókolni kezdett.
Pár perc múlva a fürdő szobájában voltam, ahol makulátlanul csillogott minden. A keverőcsapok ezüstösen csillantak meg a nyári beszűrődő napfényben, a fehér törölköző tisztán lógott a krómozott rúdon.
A zöld csempének támasztottam az arcom, a mellkasom is a hűvös felületnek nyomódott. Meztelen voltam addigra, Péter pillanatok alatt levetkőztetett, a ruhámat a sarokba hajítva. A férfi mögöttem térdelt, a nyelve finoman kényeztette a fenekemet, amit a kezével széthúzva tartott.
Rafináltan járt a nyelve, nagyobb majd kisebb köröket rajzolt a lukam körül, amikor pedig azt hittem, végre középen kényeztet majd, ismét nagyobb körökbe kezdett, így felkorbácsolva a vágyamat a végtelenségig. A végén már üvöltözni szerettem volna, hogy dugja be a nyelvét a lukba, ráadásul a farkamhoz nem nyúlt egy ujjal sem, valamiféle büntetésnek szánhatta, mert azt sem engedte meg, hogy magamhoz érjek.
Hamar ellazultam, hamarabb, mint szerettem volna. Péter síkosítótól tocsogó ujjai egymás után csúsztak belém, feszítve, és előre-hátra mozogva, készítettek elő az egyesülésre. Ekkorra már nyüszítettem az élvezettől, és attól a vágytól, hogy a vastag, erős farkával tegye ugyanazt.
- Lehajolni- szólt az utasítás, miután a fürdőkádhoz irányított. A hátam közepére tette a tenyerét, kicsit nyomást gyakorolva rá, én pedig behajoltam, kapaszkodtam a kád szélébe, miközben lassan, de biztosan, Péter kotongumis farka belém csusszant. Újra fájt, de nem akartam, könyörögni és nyavalyogni. Az ujjperceim elfehéredtek, olyan erősen szorítottam a kád szélét mialatt dugott. Egyre erősebben és erősebben lökött, a hajam lobogott, a fenekemhez odaverődött az ágyéka, csattanós hangok kíséretében. Hamar belevesztem a mámorba, utáltam és szerettem egyszerre, amit művel velem.
Jó volt minden egyes lökés, a megalázottság érzése mellett, élveztem baromira. Nem volt már erőszaknak nyoma sem, Péterrel együtt mozdultam, a fejemet hátrafordítottam, a karommal a válla felé nyúltam, hogy közelebb húzhassam a fejét egy csókért. Őrjítően öntöttek el a hullámok, amikor a számhoz tapadt.
Innentől kezdve utat engedtem az ösztöneimnek, nyöszörögtem, sikkantottam, mint egy igazi ribanc.
- Érzéki kis szuka vagy te Marko -ismételgette Péter, miközben egyre gyorsabb tempóban kefélt. A végén, amikor elélvezett én magam is felhördültem, és hálás voltam, hogy a kissé puhább férfiasságát bennem hagyta, míg a keze hozzá segített egy óriási orgazmushoz. Majdnem összerogytam utána, remegtek a combjaim, a két karja nyújtott menedéket, az tartott biztosan a gyengeségem alatt. Valami ekkor kezdett beköltözni a lelkembe, egy ici-pici darab Péterből. De nem akartam, próbáltam nagyon is gyűlölni őt.
Fapofával, sértődötten álltam a zuhany alatt nem válaszoltam egyetlen kérdésére sem. Pedig meglepően kedves és gyengéd volt velem a szeretőm, kedvesen oszlatta el rajtam a tusfürdő habját, a hajamba túrva mosdatott.
Mielőtt kiléptem az ajtón, utánam nyúlt, és mélyen a szemembe nézett.
- Nem tudom mi a bajod Marko? Mások úgy vetik a lábaim elé magukat. Minek dacolsz velem, amikor majd bele halsz minden érintésembe?- kérdezte mélyen a szemembe bámulva. Nyeltem egy hatalmasat, aztán csak úgy magától kitolult belőlem az igazság.
- Azért, mert szeretek egy férfit. - Péter ujjai egy pillanat alatt ellazultak a karomon, a tekintete hihetetlenséget és döbbenetet sugárzott.
- Szóval szerelmes vagy?- kérdezte ellépve mellőlem.
- Nem baj. - folytatta. - Nem sokára engem fogsz szeretni egyedül! Majd meglátod!- vágta az arcomba és elindult befelé a konyha irányába, mintha már ott sem lennék.
Letörten és kétségbeesetten vánszorogtam haza, csak abban voltam biztos, hogy tovább bonyolította a sors istenasszonya az amúgy sem egyszerű életemet.
7.
Péter kurvája lettem.
Már két hete dúlt a lav közöttünk és néha dühöngtem, olykor pedig boldog voltam mellette, még ha az ülés nem is a kedvenc elfoglaltságaim közé tartozott. Fájt a hátsóm, Péter rendesen kezelgette.
Minden egyes randin elhatároztam, hogy nem fekszem le vele aznap, de amikor oda került a sor remegve vártam, hogy megtegye…
Péter nagyon jó hapsi, nem csoda hogy élveztem vele az együttléteket. Csak eszembe jutott, és elöl –hátul elkezdtem kívánni. Elvörösödtem egészen, ha felidézem miket szoktunk csinálni összefonódó testtel!
Nagyon jó volt vele minden  alaklom, az összes vágyamat, szexuális álmomat megélhettem vele.
Az izmos karjai, a széles válla és a mérhetetlen férfiasság amit árasztott magából kezdett egészen levenni a lábamról.
Erikre még mindig úgy néztem mind az álom pasira, de nem nézett ki Péternél semmivel sem jobban, csak éppen a szívem nem akarta ezt megérteni, mert az még továbbra is vadul vert, ha a közelébe kerültem.
Anyáék azt hitték felszedtem egy lányt és öröm terült el az arcukon, amikor esténként kiöltözve leléptem. Apámtól még plusz pénzt is kaptam - amit nagyon röstelltem-, hogy mindenre elég legyen, ahogy mondta meg tudjam hívni a kislányt moziba vagy máshová.
Pedig ha sejtették volna, hogy egy nálamnál tíz évvel idősebb férfihoz megyek! Belegondolni se akartam, mi történne, ha kiderülne a dolog!
- Szép csaj? Jó fej? - kérdezgette Evi. – Na, tesó, áruld már el ki az. Ismerem?- a keresztkérdések kezdtek mindennapossá válni, engem pedig a rémület kerülgetett, mert tudtam már nincs vissza sok abból, hogy be kelljen vallanom a másságomat. Néha kurvára elkeseredtem ez miatt. Bőgni tudtam volna, mint egy lány.
Egyik este nem volt találkozóm így otthon maradtam, számítógépeztem, amikor a fal túlsó oldaláról kéjes hangok kezdtek átszűrődni! Eviék megint dugtak!
Egyből fülelni kezdtem, a gyomrom pedig megremegett.
A tesóm olyan hangosan sikkantott, hogy teljesen át hallatszott. A szeretkezésük hangjai még intenzívebbek lettek, amikor óvatosan az erkélyre lopództam guggolva,  így a nyitott ajtón keresztül jobban hallhattam mindent!
Nem volt szép tőlem, de muszáj volt.
Felfénylett a tekintetem, amikor belestem egy pillanata a nyitott ajtón keresztül, ott ahol a csipkefüggöny pár centire ellibbent az ajtótoktól.
Merészség volt a javából, de annyira vonzott a tudat, hogy láthatom Eriket, hogy legyőzte minden óvatosságomat.
Áldottam a nyarat-pedig melegem volt az esti harminc fokban-, Erik nyögéseit örömmel hallgattam, minden egyes sóhajától keményebb lettem a lábam között.
Nagyon szép volt a bronz barnára sült hátának íve, a karjai amivel erősen támaszkodott a testvérem fölött. És a feneke! Folyt a nyálam, csorgott rendesen. A mellkasomba pedig a féltékenység szúrt bele, de nem kicsit!
Magammal csesztem ki, mert szenvedtem rendesen, de annyira perverz vagyok, hogy nem tudtam lemondani  se a leskelődésről, se a hallgatózásról.
- Khm- köszörülte meg valaki a torkát a hátam mögött! Apám volt az, te jó Isten! Rajtakapott engem, amint kuporogva és mohó tekintettel lesem a saját ikertestvérem és a fiúja légyottját.
- Apa- nyögtem halkan majd odébb másztam és kényszeredetten felálltam.
Ráadásul minden áthallatszott, a párocska kicsit sem fogta magát vissza!
- Egy Istennő vagy szivi, neked vannak a legjobb cicijeid a világon! Nem győzöm szopogatnia bimbóidat!- kiáltotta Erik.
- Neked meg a legjobb farkad van a városban- válaszolta a tesóm. - Nyomjad erősebben és még gyorsabban csináld!Kefélj szét te kandúr!
- Jól nyomják –bólogatott apa, miközben az ő arca is kigyúlt a tisztán kivehető mondatok hallatán, tiszta ciki volt az egész! Apa ekkor kinyúlt értem és a karomnál fogva berántott a szobámba, az ajtót pedig csendesen és gondosan becsukta mögöttünk.
Ellehet képzelni, hogy festettem  lehajtott fejjel, a szégyentől lesújtottan a lábfejemet és a bolyhos szőnyegemet bámulva, egy kis gatyában, amit az álló péniszem majd kilukasztott.
- Fiam, mondd csak, te normális vagy?A saját testvéredet lesed meg ilyenkor?Perverz vagy talán? Ezt nem illik, tudhatnád, maholnap tizennyolc leszel! Szégyelld magad!- vágta az arcomba apám miközben idegesen le-fel, kezdett sétálgatni, ami még idegesebbé tett engem is.
Apa megigazította az orra hegyén a szemüvegét, ami kicsit sem ártott a jóképűségének. Markáns arcú izomkolosszus, akinek még az is jól áll. Mindig fájt, hogy nemigen hasonlítok rá, de amikor eszembe jutott a passzívságom akkor egyáltalán nem bántam, hogy az én szőke, törékeny és szépséges anyám külsejét örököltem Evivel együtt.
- Nem szoktam, csak…- elakadt a hangom, passz, nem tudtam mit mondjak. Azt mégse vallhattam be, hogy nem Evit lestem, hanem ami sokkal rosszabb az Eriket!
- Kisfiam mikor nő már be a fejed lágya mondd csak?
Apa sajnos leült az ágyam szélére, amitől összezsugorodott a gyomrom, mert rájöttem, hogy ezt a dolgot nem úszom meg ennyivel, itt komolyabb „beszélgetés” lesz!
- Gyere fiam, ülj le ide mellém!- apa elnéző mosolyt eresztett felém, amitől kicsit felengedett a görcsösségem, amikor mellé ültem mégsem tudtam mit mondjak.
- Evi bizony nagyon szép lány- kezdte - és hát ő már éli az életét!
- Tudom apa, de…
- Várj- intett apám a mutatóujjával. - Hallgass végig Marko, most én beszélek!
-Szóval kicsit korainak tartom, amit művel, és néha hidd el, ezt az Erik gyereket meg tudnám fojtani. De Evi tudja mit csinál, mindig kivívta azt, hogy az akarata érvényesüljön.  Tudod fiam-nyúlt a fejemhez megborzolva a hajamat - erre büszke is vagyok, mert rám ütött a határozottságával! Ellenben te egy talány vagy a számomra!Kicsit többet kellene együtt lennünk Marko!
Elmehetnénk focimeccsre vagy máshová!Nem tudom, milyen kislányok tetszenek neked, és még nem láttalak lánnyal. Igazán hazahozhatnád a barátnődet, hogy legalább láthassuk egy kicsit anyáddal!
- Hát majd egyszer hazahozom- válaszoltam kínomban, mert semmi ésszerű nem jutott az eszembe.
- Gondolom, még nem voltatok együtt, azért lested Erikéket. A védekezésről ne feledkezz el ám majd! Ha gondolod, veszek neked óvszert, csak szólj, ha kell. Vagy tudod mit, van nekem odalent, majd hozok fel pár darabot.
- Ö, köszi!- nyögtem sután, és úgy éreztem elsüllyedek a bűntudattól.
- Ugye tudod, hogy kell használni? Nem azért leselkedtél, hogy meg tudd mit kell csinálni? Voltál már lánnyal úgy?- kérdezte haláli nyugalommal tőlem apa, amitől elkezdtem vörösödni és egyre kényelmetlenebbül érezni magam.
Könnyek égették a szememet, mert arra gondoltam mit szólna hozzá, ha megtudná, a fiacskája buzi.
Ekkor szállt el az agyam!
- Apa te minek nézel engem? Te sem vagy egy szent! Hallani szoktam ám néha a szex csatáitokat! Kihallatszik! Mit gondolsz, hogy nem tudom, hogy kell dugni? Persze, hogy tudom mire való az óvszer, hidd el felvilágosult vagyok!
- Jól van kisfiam, ne haragudj rám, én csak… szóval nem beszélgettünk ilyesmiről, ezért nem tudtam. És hát- tárta apa szét a kezét-annyira hamar megnőttetek a húgoddal, hogy néha csodálkozom, hogy már nem a plüssállataitokkal játszotok, hogy már felnőttek lesztek lassan!
Amikor apa magához szorított elfutotta a szememet a könny. Annyira nagyon szeretem, nagyon jó apa.
Ezután a fürdő szobában kötöttem ki ahol nemcsak fürödtem!Az ágaskodó hímvesszőm sóvárgva simult a kezembe, de a lelkem attól magányos maradt. Furcsa volt, mert farok verés közben egyszer Erikre gondoltam, egyszer pedig Péterre!Az egyik kezemmel támaszkodtam a kék csempében, a másikkal csak mozgattam a bőrt a farkamon.
A szememet lehunytam, és arra gondoltam milyen jó lenne, ha Péter ott lenne velem és a hasamhoz érne a kemény farka. Nagyon vágytam utána, iszonyúan hiányzott a teste.
Visszaérve láttam, hogy egy csomó sms- t küldött Peti, már annyit csipogott a mobilom, hogy kikapcsoltam. El se olvastam a perverz, kis velős mondatait, valahogy nem volt kedvem vele foglalkozni. Csak azért se akartam!
*
Később az éjszaka sötétjében apró zörejt hallottam a hátam mögül, tétován és a melegtől ólmos lassúsággal fordítottam a fejem az erkélyajtó felé. Nem tapasztaltam semmi szokatlant, talán valamiféle éjszakai madár szállhatott az erkélyre pihenni. Megnyugtattam magam és újra nehezedni kezdett a szemhéjam.
Már majdnem elaludtam, amikor egészen finoman ajkak puhasága ért a vállamhoz, egy erős kéz szorította meg a karomat!
Először ijedten összerázkódtam a hirtelenségtől, de ahogy a meleg nyelvcsapások végigjárták a tarkómat majd előre a torkom felé haladtak, úgy döbbentem rá, hogy nagyon is jó nekem, amit az éjszakai látogató tesz velem.
Bosszankodtam is, de a testem annyira vágyott az érintésre, olyan nagyon kellett nekem a simogatás, hogy nem tudtam haragudnia férfira.
- Péter- nyögtem fel meglepetten - a széles mosoly pedig elöntötte az arcomat. Egy pillanatra mintha Erik arcszeszének illatát éreztem volna beszívódni az orromba, de elhessegettem a buta gondolatot.
- Nem gondoltam volna, hogy képes vagy miattam az éjszaka közepén felmászni az emeletre!
- Hallgass- suttogta a fülembe a másik fiú, megnyalintva a fülcimpámat, míg a kezei elöl simogatták a mellkasomat és a hasamat, vészesen közeledve a lábam felé, ahol a péniszem már igen csak ágaskodott.
- Figyelj, el kell mondanom valamit. Nem leszeeeek, ó de jó! Szóval több, mint egy hétig nem leszek. Anyuékkal megyünk Görögországba. Úgyhogy ne akarj majd zsarolni, mert muszáj velük mennem!
- Majd csak kibírom valahogy. – válaszolta alig hallhatóan és közben éreztem, ahogy hátul egyre lejjebb halad, amitől majd elakadt a lélegzetem. Az oldalunkon feküdtünk mindketten, a másik test hátulról simult hozzám. Csodálkoztam is kicsit mikor vetkőzhetett le Peti, mivel csak alsónadrág volt rajta.
- Gyors vagy baby, olyan halkan vetkőztél le, akár egy lopakodó párduc. - vetettem közbe, mire a hozzám simuló alak csak egy halk „pszt”- suttogott.
Melegem volt, de kicsit sem bántam a még forróbb hő hullámokat, amiket kiváltott belőlem az egész dolog. Amikor a másik ujjai a vesszőm köré szorultak belenyögtem a levegőbe, a szemem lecsukódott és hagytam, hogy egyre gyorsabb tempóban mozogjon a kéz.
- Nem féltél, hogy meglátnak a szüleim? - kérdeztem Pétert, aki a csípőjét erősen nyomta a fenekemnek, éreztem a vastag és lüktető pénisze forróságát.
- Olyan furcsa vagy ma, mi van veled?- kérdeztem halkan, nem mintha attól tartottam volna, hogy bárki is meghallja.
Ekkor fordítottam hátra a fejem, hogy megtaláljam a szeretőm száját. Amikor az arcunk összeért elöntött valami különös, bensőséges érzés olyan, ami még csodálatosabbá tette az egészet.
A csók íze más volt, mint bármikor, az édesnél is édesebbnek éreztem, a férfi nyögése pedig még jobban beindított, a kezemmel hátranyúlva ott simogattam ahol csak értem.
Ő még mindig verte a farkamat, csak néha lassított a tempón, a kérésére az ő kezére kulcsoltam az enyémet, így együtt csináltuk a  nekem örömet okozó mozdulatsort.
A sok- sok puszi, a hirtelen extrém helyzet hamar közel sodort oda ahonnan nincs visszaút.Ezért megállítottam Petit, még nem akartam elélvezni.
Átvettem a kezdeményező szerepet ott a sötétben, a hold csak vékony sarlóban világított odakint, épphogy csak körvonalak rajzolódtak ki a feketeségben.
Egy mély csók után- amibe mindketten beleborzongtunk-, elindultam a férfias mellkason, lefelé, egyre lejjebb és lejjebb hintettem szét az apró, szívogató csókjaimat. Jó érzés volt, hogy Peti jobban nyöszörgött az élvezettől mint valaha.
Tetszett nagyon, amit hallottam, a hímvesszőm, robbanásra várva meredezett. Amikor a szeretőm ágyéka fölé értem, felnyújtottam a kezem, Peti szájába dugtam az ujjaimat.
Beszippantotta őket, szívta és cuppogva játszott velük. Ezt nyálat csurgattam le a makkjára az ujjaimról, szétkentem, hátratolva a bőrt. Kicsit én is vertem neki, majd a számba vettem a péniszét, amit még finomabbnak találtam, mint előtte.
Kicsit olyan volt, mintha egy idegennel szexeltem volna. Bár a méretben és vastagságban nem volt különbség, de az agyam egy hátsó zugából, Erik pénisze idéződött fel bennem, rá emlékeztetett  az íz, amit éreztem!
A fiú nem engedte, hogy túl sokáig kényeztessem- hamar fölém kerekedett-, és most az ő szája járta be az én testemet. A mellbimbóimat sokáig szívogatta- fájón meredeztek-, és bármit kérdeztem tőle közben, nem válaszolt, csak csendre intett vagy fölém hajolva egy csókkal némított el.
Különösen sokat nyalogatta a hímvesszőm oldalát- miközben hörgött-, mielőtt a szájába engedte volna a makkomat.
Úgy kóstolta, ízlelgette mintha először csinálna velem ilyesmit. A fogai néha megkarcoltak, de nem esett rosszul, csak kissé belerázkódtam a dologba.
- Ma nem vagy valami ügyes- mondtam neki kajánul, mire Peti keze megkereste az enyémet, az ujjaink egymáséba fűződtek.
- Megfoglak baszni- suttogta, amitől felnyögtem, mintha nem tette volna meg előtte, már párszor.
A csók izzott a farkunk egymáshoz préselődött. Emelgettem a csípőmet, nyöszörögtem, teljesen kész voltam addigra már.
- Mire vársz?- kérdeztem nyögve. - Csináld!Bassz meg!
- Te kis kurva- lihegte Peti.- majd lejjebb ereszkedett és egy erős mozdulattal megfordított.
- A síkosítót- kérte akadozva. Tapogatózva nyújtottam ki a kezem, az ágy melletti fiókban kis kotorászás után megtaláltam a tubust, amit Péter felé nyújtottam.
- Segíts, húzd szét- kérte és én hátranyúlva megtettem.A két farpofa vágatába csorgott a hideg zselé, amitől összerándultam és be is izgultam egyszerre.
Lihegni kezdtem, amint az ujjai elkezdték szétsimogatni rajtam, majd éreztem, hogy az ujjai a lukba is próbálnak belenyomni egy kis síkosítót.
- Tartsd így- kérte tőlem és én széthúzva tartottam a fenekem, amíg ő feltolta a lábaimat, amíg csak bírta, a csípőmet pedig a hasam alá nyúlva feljebb húzta. Jobban széttettem a lábam, hogy jobban hozzáférhessen a lukhoz.
Mögöttem térdelve igazította oda a kemény makkját a lukamhoz és kissé befelé szívtam a levegőt mert fájt ahogy elkezdett behatolni. Nem tágított ki az ujjaival ahogyan szokott és a számat haraptam be miközben Peti nagyon lassan haladt csak befelé.
- Húzd megint szét amennyire csak tudod-szólt rám, én pedig megtettem, a fejemet a párnába fúrtam és széttártam még jobban a hátsómat.
Amikor Peti bejutott utána már könnyebben csúszott beljebb, majd felszisszent és kijelentette kurva jó, ahogy a záró-gyűrűk szorítják, olyan mintha péniszgyűrűt húzott volna a farkára.
Lassan mozdult először, amikor pedig begyorsult, már a lepedőt markolászva nyögtem. Dugott rendesen, alig bírtam a sok jót.
A golyói neki csattantak a hátsómnak rázkódott kefélés közben az egész ágy alattunk.Néha megállt, ilyenkor mélyeket lélegzett.
- Basszus, mindjárt elmegyek- nyögte ilyenkor, majd kis idő múlva folytatta a kefélésemet.
Nagyon jó volt, de valóban elég korán elment. Magába fojtotta a kiáltást, hosszan hörögve élvezett belém.A forró anyag megtelítette a hátsómat, belém élvezett pedig tisztáztuk már párszor, ne tegye, de úgy látszik elfelejtette.
Amikor utoljára rándult a teste ráhanyatlott a hátamra és ott lihegett kicsi puszikat nyomva a bőrömre.
Az ujjai a hajamba szántottak meghúzta pár tincsemet.
- Kis kurva, nagyon jó voltál!- jelentette ki, miközben a pénisze lassan kicsúszott belőlem, így  azonnal elkezdett szivárogni  amit belém engedett.
Mellém gördült és fújtatott, éreztem izzad a homloka amikor megsimogattam. Ott ziláltunk egymás mellett, majd megfogtam a kezét és az álló farkamra vittem.
- Szopj le-nyögtem a kérésemet a fülledt levegőjű szobába.
- Gyere fölém, térdelj a mellkasomra-kérte rekedten nekem pedig nem kellett kétszer mondani.Péter arca fölé ügyeskedtem magamat miután a fiú középre csúszott az ágyamon.  Fölé térdeltem, az arcához közel. Beleadtam a péniszemet a szájába amit szépen félig el is nyelt egyből.
Forgatta a nyelvét körülötte kicsit majd elkezdett szopni, a herémmel játszadozva közben. Gyűrögette, finoman morzsolgatta a golyóimat. Jó lett volna látni ahogy csinálja de így is élveztem eléggé. Valósággal szájba dugtam, nem kellett sok már nagyon ott volt a végében a cucc.
Amikor elkezdtem élvezni a fiú elhúzta a száját így a vállára vertem az anyagot  nagyrészt.
-Hú ez jó volt!- mondtam amikor leszálltam róla. Kattintottam már volna fel az éjjeli lámpát, de ő gyorsan lefogta a kezem.
- Ne- szólt rekedten.
- De tiszta sperma vagyok- és hátulról is ömlik belőlem.
- Menj zuhanyozz le! Meleg van, a zsepi nem sokat segít.
Nem engedett világosságot gyújtani, így óvatosan kikandikáltam, hogy tiszta- e a levegő és mivel semmi mozgást nem érzékeltem gyorsan kisurrantam letusolni.
Volt nagy meglepetés amikor visszaérve csak az üres szobát találtam.
- Peti, hahó, ne bujkálj - szólongattam halkan a fiút, de semmi választ nem kaptam.Felkapcsoltam a villanyt és valóban egyedül voltam, mialatt megtisztálkodtam a fiúm lelépett!
Kicsit csalódott lettem, de tudtam, hogy jobb így, még a végén elaludtunk volna és lebukhattunk volna.
Kimerülten aludtam el, reggel először azt hittem, hogy álom volt az egész. Ám a tagjaimba szúró izomláz igazolta a valóságot, fintorogtam amikor észrevettem, hogy a fenekemből még mindig szivárog Peti magja.
*
- Majd meglesz, ne félj nem eszem meg!- szólt indulatosan Evi reggeli közben Eriknek, aki panaszkodott, mert éjjel elvesztette az arany nyakláncát.
Reggeli után átkutatták az egész szobát, de nem találták meg még veszekedtek is miatta, mert a tesóm szerint talán nem is volt Erik nyakában. Nem foglalkoztak utána a dologgal, a fiúnak amúgy is haza kellett mennie.
Később az ágyneműt cseréltem, mert volt rajta pár folt, amit nem szerettem volna, ha a családtagjaim felfedeznek, és akkor….a párna alatt ott volt valami szokatlan, egy hosszú aranyszínű lánc!Azt hittem megáll bennem az ütő, ezer közöl is felismertem volna. Erik lóhere formájú medáljával díszített nyaklánca volt, amit reggel agyonkerestek!
8.
Döbbenten huppantam le az ágyra, nem akartam elhinni önmagamnak sem, ami pedig biztos volt. Erikkel töltöttem az éjszakát, átlopódzott hozzám. Először hevesen kezdett el dobogni a szívem, valamiféle örömérzet járt át, hogy mégis kíván engem különben nem tett volna ilyesmit.
A nyertesek nevetése és vidámsága ragadott el, aztán az a buggyant mosoly elszállt az arcomról a réveteg, ábrándos tekintettel együtt. Arra gondoltam, undorító kettős játékot játszik a fiú, de nem csak ő, én is! Mocskos dolog Evivel szemben, akit pedig nagyon szeretek.
Egyre jobban belelovaltam magam a haragba a végén már vicsorogva hajítottam Erik láncát a sarokba. Felrúgtam mindent magam körül, ami mozdíthatónak tűnt, borult a szék, a könyveket a földhöz vágtam és minden mást, dobálóztam ezerrel.
- Kisfiam, eszednél vagy?- nyitotta be anyám az ajtót aggódó arccal. Felháborodva állította le a rohamomat, próbált magához szorítani és úgy csillapítani.
- Mondd el mi a baj! Zengett az egész ház a csapkolódástól! Vendégünk van, te meg pont most bolondulsz meg!
- Semmi nincs, csak…rám jött az öt perc- feleltem a dühtől remegve. Anya a fejét csóválta, megsimogatta az arcom, ami kurva jól esett és csak annyit kért, azonnal pakoljak össze, szedjem össze a törött szobor cserepeit.
Amikor megnyugodtam kicsit, a láncot szorongatva ledőltem az ágyra és még mindig beleremegtem, ha az éjszakai ölelésekre, csókokra emlékeztem. Erik megdugott az éjjel abban a hitben hagyva, hogy a Péterrel kefélek. Előtte az ikerhúgomat dugta a mocsok!
Nem mintha nem lett volna isteni, de akkor is úgy jött ki a dolog, hogy felültetett alaposan.
Ingerülten mászkáltam a lakásban, semmihez nem volt kedvem.
- Marko, gyere csak fiam!
- Ez itt Tamás, ő az új munkatársam, ma velünk ebédel.
Bemutatkoztunk egymásnak az apám korabeli pasival, de nem igen figyeltem se rá, se apámra, alig vártam az ebéd végét, mert elhatároztam felkeresem Eriket és tisztázok vele ezt-azt. Nem tudtam mit fogok neki mondani, izgatott voltam egész úton, de valami hajtott, muszáj volt vele beszélnem!
Amikor Erik anyja felkísért megmutatva melyik a fia ajtaja, a szívem a torkomban dobogott.
Erik egy rövidnadrágon kívül semmit nem viselt,  a meztelen felsőteste azonnal felkeltette minden tetszeni akarásomat, ennek ellenére azonnal neki estem, mint egy kis hülye.
- Te szemét állat! - és már mentem is neki csépeltem, rúgtam ahol értem. Lent birkóztunk Erik csúszós, fényesre lakozott padlóján, össze- vissza, hemperegtünk. Erik erősebb mint én, a végen fölém tornászta magát, ráült a csípőmre, a két csuklómat összefogva tartotta!
- Szép vagy így mérgesen-nézett rám összeszűkült szemmel. - Olyan kis szopós a szád, hogy nemsokára beleteszem a farkam. Akarod kis köcsög?
- Undorító vagy!- köptem neki oda, küzdöttem, tekertem magam, de nem sok mindenre voltam képes. Rosszul estek a hideg szavak, kiábrándítóak voltak nagyon.
Ott lihegtünk az indulatoktól, és az érzelmektől telítve. Persze a péniszem az idióta, elkezdett duzzadni, merevedni, csak azt vette a kis radarja, hogy fölötte ül egy csodás fiú.
Erik érezte a neki nyomódó fenekével mi az ábra. A szemébe gonosz kis szikrák gyúltak, a fenekét le –s fel kezdte el húzatni az ágyékomon, hogy úgy kínozzon. Hú, még jobban felizgultam, pedig egyáltalán nem akartam!
- Mi van, keveset adtam az éjjel? Vagy olyan jó volt, hogy ismétlést akarsz? Szerelmes vagy belém, nemde? Majd elolvadtál a kezeim között, amikor az éjjel dugtalak!
- Nem igaz! – kiabáltam égő arccal.
- Csendesebben te, mert nem akarom, hogy az öregemék feljöjjenek! És igaz, odáig vagy értem, azt hitted nem tudom? Elolvastam a naplódat, belém vagy zúgva!- Vártam, hogy megnyíljon alattam a föld és elsüllyedjek a szégyentől. Miket irkálgattam én abba a naplóba! A legszemélyesebb érzelmeimet, a kis hülyeségeimet, a vágyaimat, mit tennék Erikkel, ha velem járna és még mást is. Istenem! A könnyek égették a szememet az agyam elborult, amiért a fiú képes volt elolvasni, bemocskolni a legszemélyesebb gondolataimat. Úgy éreztem tüskéket vágtak a szívembe a mondatai, az árulása.
- Elmondom Evinek! Mindent elmondok neki. Te biszex állat!- nem gondoltam komolyan, csak a méreg beszélt belőlem.
- Te!- ragadta meg ekkor Erik a nyakam alatt a pólómat - ha egyetlen szót mersz szólni a kettőnk dolgáról én esküszöm, hogy széttéplek!- Hideg zuhanyként értek a szavai, ahogy mondta teljesen kiábrándító volt, olyan lelketlennek és számítónak tűnt, mint még soha. Ahogy belenéztem a ravasz tekintetébe, valami lehullott a szívemről, és a szememről is, Erik nem olyan fiú akit érdemes szeretni!
A változást biztos észrevette az arcomon, mert leszállt rólam, én pedig kivettem a zsebemből a nyakláncot és hozzá vágtam. Az anyjának elfelejtettem köszönni lefelé menet, és amikor már két utcára arrébb voltam akkor vettem észre csak, hogy bőgök mint állat. A kirakatok összefolytak a tekintetem előtt, azt sem tudtam hol vagyok. Megpróbáltam gondolkozni, Pétert akartam. Elindultam a lakása felé. Pont kijött egy idős néni a lépcsőházból így gyorsan fel tudtam surranni hozzá.
Amikor ajtót nyitott Peti csodálkozva, csak nagyon kicsire tárta ki a bejáratot. Úgy állt ott, mintha valamit el akarna előlem takarni. Azt nem furcsálltam, hogy csak egy fekete, száras alsónadrág van rajta.
- Marko…micsoda meglepi! Jól nézel ki-nézett végig rajtam. - Figyelj csak, nem tudnál visszajönni kicsit később?- kérdezte zavartan.
- Nem akarok később, most van rád szükségem!- szipogtam – ha nem engedsz be most, akkor hazamegyek inkább!- újabb hideg zuhany ért, nagyon szerettem volna a karjai közt vigasztalódni, arra vágytam, hogy addig keféljen, míg el nem ájulok.
- Gyere már szivi, kihűl a kávéd!- kiabált ekkor valaki bentről amitől a szívem majdnem megállt. Péter bosszankodva szólt vissza, hogy azonnal megy majd kis grimaszt vágott. Voltak nála, egy másik fiú! Megfordultam és rohantam, a lábaimat mintha elektromos motor hajtotta volna. Lefelé a lépcsőn majdnem elvágódtam, de nem álltam meg, csak rohantam tovább. A lépcsőház kongó falai visszaverték a lábdobogásomat és Peti hangjának foszlányait.
- Várj Markó, hallod?- Peti szólongatott, de már nem érdekelt.
Bele rohantam a semmibe, a fájdalomba, az elhagyás és kiábrándultság keserűségébe.
Űzött vadként futottam, minden cél nélkül. Egy idő múlva, amikor lelassítottam a derekam szúrt a hirtelen rohanástól, patakokban folyt rólam a víz, a felsőm rám tapadt. Ennyi csalódás túl sok volt egyszerre, úgy éreztem józanul nem fogom kibírni.
A rövidnadrágomba kotorászva szerencsére találtam annyi pénz, amiért a legközelebbi közértben vettem egy üveg töményt. Az eladólány fiatal és kedves volt, nem kérdezősködött, nem akarta tudni elmúltam már- e tizennyolc.
Egy park felé sétáltam és ittam. Meleg volt a pia, alig bírtam lenyelni. Ám a nemsokára rám törő zsibbadtság és tompulás nagyon is kedvemre való volt.
Hazafelé mentem vagy csak tántoroghattam, pontosan nem tudom. Nem vagyok hozzászokva a pálinkához, ezért a nagy melegben igen csak fejbe vágott. Teljesen forgott körülöttem a házunk, az utca, a kuka, aminek a tetejét csak harmadszorra sikerült felemelnem, hogy beledobjam az üres piás üveget.
Visszagondolva csoda, hogy hazataláltam egyáltalán és nem az egyik parkban vagy út menti árokban kötöttem ki.
Amikor nagy nehezen beirányoztam a kilincset- mert legalább duplán láttam-, egyenesen a nappaliba támolyogtam. Ott volt apám, anyám, Evi meg az idegen pasi. Mind rám meresztették a szemüket.
- Mi van mit néztek?- kérdeztem tőlük ingerülten.
- Fiam- állt fel anyám tétován.
- Ne gyere közelebb anya - dadogtam. - Buzi vagyok! Buziiiiiii! – Ezután se kép, se hang.
Amikor késő éjszaka kirohantam okádni nagyon rosszul éreztem magam, fél óráig nem tudtam szabadulni a fürdőből. Lezuhanyozva lesiettem a konyhába, mert mardosta az éhség a gyomromat.
Először Evi jelent meg, majd apa és anyám is. Nem értettem miért figyelik minden mozdulatomat csendben, mint a kukák. Anyámnak ki voltak sírva a szemei, apa meg mintha tíz évet öregedett volna reggel óta.
- Mi van?- kérdeztem behajlítva a mezítlábas ujjaimat. - Olyan furcsán néztek rám, mintha ki nőtt volna a harmadik szemem.
- Nem emlékszel semmire tesó?- nézett rám Evi aggódó arccal. Megállt a kezembe a szalámi, amit a zsemlébe akartam tenni éppen, és éreztem, hogy valami nagyon nem stimmel.
Végig néztem mindhármukon, egyikük arcáról a másikra pillantottam, lerítt róluk,  hogy valami válaszra várnak.
- Szóval meleg vagy!- köpte oda nekem apa, miközben elkezdett le- fel, sétálni, míg anya csak az ujjait tördelte.
- Az vagy csak a részegségedben mondtad?- Kérdezte apa, a szemében ezernyi szemrehányással. Hú! Azt hittem vége a világnak, hogy összerogyok és meghalok ott a konyha kövezetén.
- Miből gondolod, hogy az vagyok?- kérdeztem vissza óvatosan és reszketeg hangon.
- Hiszen te magad ordítottad, amikor tök részegen hazajöttél!- hadarta Evi. - Ráadásul apa új munkatársa is hallotta az egészet. Akivel apa megvette a céget, a tulajdonos társunk lesz! És milyen égő volt, amikor segített felcipelni téged az emeletre, mert végig azt kiabáltad buzi vagy és ő is megdughat, ha akar, mert passzív kis macska vagy. És szívesen húzol akár csipkés tangát is! - Itt már tényleg azt hittem vége a világnak, láttam, ahogy anya szemrehányóan tekint Evire, amiért ilyen részletesen ecsetelte a dolgokat.
Lehajtottam a fejem, az étvágyam elment. Ahogy elkezdett remegni a testem tudtam, hogy sírni fogok, pedig nem akartam.
Annyira sokszor elképzeltem, hogyha bevallom majd a szüleimnek a másságomat miként fogom tenni, mit fogok mondani. Hát kurvára nem így képzeltem el!
Csak bőgtem lehajtott fejjel, a levegővételem szaggatottá vált. A kezem ökölbe szorult, szerettem volna szétverni az egész világot.
- Válaszolj az anyád úristenit! - sietett hozzám apám megrázva a vállamat.
- Nehogy bántani merd!- ugrott oda anya is, aki igyekezett apám szorítását lefejteni rólam.
- Nem bántom, de mondja meg az igazat! - kiabált apa anyámmal.
- Nem megmondtam neked már kisgyerekkorában, hogy nem stimmel vele valami? - folytatta apám. – Mondtam, hogy ne engedd az Evi ruháiba bújni, és babázni. Pedig tudod hányszor lopódzott oda éjszakánként. Láttad mit művelt! Ezért lett buzi!
- Tényleg ezért? Az én hibám? Te talán nem mondtad mennyire angyali a kis szoknyákban, milyen gyönyörű, akár egy lány?
Veszekedtek, marták egymást mindketten, vádaskodtak a két oldalam mellett.
- Ekkor néztem fel, a könnyek megültek a szempilláimon. Mélyet sóhajtottam, és reszketve, de kimondtam.
- Az vagyok, meleg. Egy kis buzi. - Evi a szája elé kapta a kezét, anyáék elhallgattak. Némaság uralkodott az igazságom súlyától telve. Apa elrohant, a slusszkulcsát leakasztotta, majd odakint felpörgött a terepjárója motorja. Beleautózott az éjszakába, nem bírta elviselni a hallottakat.
Anya kissé távolabb állt, mélyeket lélegzett. Én pedig faképnél hagytam őket és felérve a szobámba elkezdtem egy kupacba dobálni a ruháimat.
Alig láttam a könnyektől, amikor egy sporttáskába kezdtem beleszórni a ruháimat válogatás nélkül. Azzal a rohadt, kurva naplóval együtt!
- Ne, Marko, mit művelsz?- Evi odarohant hozzám kitépte a kezemből a táskát.
- Nyugodj meg, nem lesz semmi baj tesó, szeretlek!-Hozzám bújt, hiába akartam eltaszítani magamtól, nem engedte, sírt velem együtt a fejét a vállamba fúrva.
- Szeretlek, anyáék is szeretnek. Számít is, ha meleg vagy, akkor is a testvérem vagy!- Hogy mit éreztem közben? Nem tudom szavakba önteni. Valami olyasmit, mint amikor egy gyerek elveszik, és nem tudja hol van. Aztán sokára, nagyon sokára megtalálják és hazaviszik.
- Evi, én is szeretlek –csak ennyit tudtam kinyögni a meghatottságtól és a sírógörcstől. Anyám is bejött, ő is sírt amikor meglátott minket. Odajött és átölelt mindkettőnket és nem bírt megszólalni. Később amikor kiment, Evi bent maradt velem, hozzám bújt az ágyon mint kiskorunkban amikor betegek voltunk.Úgy aludtunk el az ikertestvéremmel, ölelkezve. Az utolsó gondolatom az álomba merülés előtt az volt, hogy nagyon-nagyon szerencsés vagyok, amiért ilyen családom van.
Reggel szégyelltem magam, de a napoknak, az életnek tovább kellett folynia. Anya nagyon kitett magáért finom reggelit készített, próbált mindenféle témát felhozni, de apa szótlan maradt. Rám se nézett a haragja szinte égette a lelkemet. Két olyan nap telt el, hogy egy szót sem szólt hozzám, olyan volt mintha meghalt volna valaki. Pedig csak én szűntem meg apa számára, a fia már nem az volt, aki előtte. Az ő szemében biztosan. A harmadik nap, amikor már úgy néztem ki mint egy zombi a bánattól, apám bejött hozzám. Éreztem rajta a whisky illatát, pedig nem igazán szokott inni, főleg így reggeli időpontban nem.
Sétált le s fel, kereste a szavakat, míg én nagyokat nyelve ültem az ágyam közepén a felhúzott térdemre hajtva a fejem.
- Egyáltalán nem örülök a dolognak! Nem ítélem el, de bánt!- jelentette ki apa majd megint sétált egy kicsit.
- Nem engedem meg, hogy buzibárt csinálj a lakásból! De, ha szerelmes leszel egy fiúba, akkor hazahozhatod!- Felém lépett, egész közel a kezét nyújtotta, hogy egy kézfogással pecsételjük meg a dolgot. Remegtem, amikor az erős tenyerébe helyeztem az enyémet, amit szorított nagyon sokáig. Belenéztem a szemébe, és amikor összekapcsolódott a tekintetünk, nagy tiszta könnycseppek folytak lefelé az arcán. Ekkor ugrottam a karjai közé és ő ekkor szorított magához…
- Kisfiam, miránk mindig számíthatsz, soha ne felejtsd el, hozzon is az élet bármit!
Ekkor nyugodtam meg és ekkor éreztem úgy, hogy minden rendben lehet még az életemmel akkor is, ha meleg vagyok!