Evi másnap reggel vidámnak és gondtalannak tűnt, nyoma sem maradt a rossz hangulatának, jót tett neki az együtt eltöltött éjjel Erikkel. Valósággal ragyogott, a mosoly, amit kaptam tőle a legszebb volt, amit életemben csak láttam. A testvérem megszokott vidám kedélye pedig teljessé vált, mert a fiúja újra nálunk kezdett lébecolni, és úgy tett, mintha semmi nem történt volna közöttünk.
Csak vörösödtem a jelenlétében, míg az ő arcáról semmiféle érzelmet nem lehetett leolvasni. Egy rohadt kőszobrot játszott!
Fájt, hogy ennyire semmibe vesz, de meg is nyugtatott a tudat, hogy nem kell magyarázkodnom, és nem fog számon kérni többször. Sok minden történt közöttünk, amit titkolnunk kellett.
Fesztelen beszélgetések többé nem zajlottak hármasban - a testvérem két meddő kísérlet után már nem is próbálkozott ilyesmivel-, viszont egészen tűrhető volt a kialakult állapot.
Ám ez, csak a látszat volt.
A felszín alatt veszélyesen kavarogtak az indulatok, robbanásra és katasztrófára várva, mintha tűzcsóvák cikáznának az égen, meteor darabkák hullnának alá sistergőn a föld felszínére.
Bevallom, minden lehetőséget kihasználtam arra, hogy nézhessem az ikertesóm fiúját, csendben, messziről vetettem rá a vágyakozó, vetkőztető pillantásaimat.
A lelkemnek sokkal rosszabb volt, mint azelőtt, kész belehalás a szerelembe. Ahogy Evi pajkosan mosolygó arca Erikre vetült, amikor láttam őket évődni, vagy csókolódzni az maga volt a pokol. A magányomat erősítette minden egyes pillanat, amikor ölelkezni láttam őket.
Az élet fintora, hogy az ikertestvéremmel ugyanabba a fiúba szerettünk bele! Olvastam egy ikrekről szóló kis tanulmányt, amelyben megemlítik az ehhez hasonló eseteket, az ikerpároknak gyakorta azonos az ízlésük, és előfordul sokszor, hogy ugyanattól a személytől dobban meg a szívük. Nem mintha vigasztalt volna az új ismeret!
A második házibulit nem tartottuk meg, Eviben mély nyomokat hagyott az összeveszésem a szerelmével. Viszont mindhármunkat meghívták Anették a saját bulijukra, amelyre megmondom őszintén nem akartam elmenni.
-Ne legyél már ilyen fafej!- szólt rám a testvérem, miközben, a konyha asztalnak támaszkodva festette a körmét egy fiataloknak való divatmagazin nézegetése közben. Most éppen pinkre váltott, a körömfestő ecsettel szép, szabályos vonalakat húzott a körme felületére. A lila mániájának végleg befellegzett, pink felhők kezdték eluralni a környezetünket, de legfőképp Evit. Rózsaszín hajtincs, karkötő, pink árnyalatú pirosító és póló.
Persze az összhatáshoz kellett két gusztustalan teásbögre is, rózsaszín szívekkel feldobva.
-Nincs kedvem elmenni, inkább olvasok egy jó könyvet helyette. - jelentettem ki határozottan, és igyekeztem is kifelé nehogy a végén még rábeszéljen a dologra.
-Ne legyél ilyen Marko! Anyuék két nap múlva hazajönnek. Tudod milyen szigorú tud lenni néha apa. Használd ki, hogy nincsenek itthon, gyere te is! Szedj fel végre valakit, és élvezd az életet! Láttam a bulinkon is, mennyire bejöttél Krisztának is, te pedig hagytad, hogy az a szegény lány egész éjjel vágyakozzon utánad. Miért nem léptél semmit?
- Hagyjál Evi - fogtam akkor már menekülőre, de a testvérem makacsul bámult tovább. Úgy éreztem a vesémig lát, oda ahová mások sosem.
Kis idő után esdeklővé vált a tekintete. A hatalmas kék szemeiben, ott csillogott a kérés, képtelen lettem volna neki nemet mondani.
- Jól van, jövök én is!- belegyezően hagytam magára a kis boszorkányt, azzal a jól eső tudattal, hogy majd így figyelhetem az este Eriket. Ez az egy dolog boldogított az egészben.
Készülődés közben meg-megremegett a gyomrom, amikor pedig a tükörképemre bámultam, úgy éreztem nem ismerem az arc mögött rejlő embert. Álcázva élek, bebábozódva.
Csak színdarabot játszok, ahol az érzelmeimet, a vágyaimat, bezárva tartom, visszafogom magam, akár egy szerzetes.
Szeretem Eriket, de ő Evié! Érdemes epekednem utána, mialatt a testem éhezik? Nem, és nem! Csak azért se!
Ezen az estén lett belőlem vadász.
Egy olyan passzív fiú, aki tudatosan keresi a kapcsolatokat, a lehetőségeket, barátságra, ismerkedésre, szexre.
Nem akartam magam többé visszafogni!
Egy mondat fogalmazódott meg bennem, amit a végén már hangosan üvöltöztem a fürdőszobában.
- Élvezni akarom az életet!-s ekkor született meg az új Marko!
- Jézus tesó!- Evelin nagy szemeket meresztett rám, amikor kiléptem a szobámból, hogy elinduljunk Anették partijára.
-Ez, te vagy? –kérdezte, miközben körülöttem forgolódott, mint egy ringispil.
- Hihetetlenül dögösen festesz!-Evi ezzel mellém lépett és egy hatalmas puszit nyomott az arcomra. Át is öleltük egymást, és a testvéri szeretet elöntötte a lelkemet.
Nem véletlenül csodálkozott el a külsőmön. A megszokottól eltérően, póló helyett fehér inget húztam, egy fekete nadrágot, és a hajamat összefogtam hátul egy gumival. Így a rakoncátlanul göndörödő, szőke tincseim nem hullottak a homlokomba. Ennek köszönhetően, kicsivel keményebb, érettebb hatást keltettem, mint előtte. Ám nem ez miatt látott másnak a testvérem. Nem.
A hatás belülről fakadt, a vadász életkedve és vadsága sugárzott kifelé, s ezt vette észre Evi!
Anették bulija eltért a mi kerttel, udvarral egybekötött tágas összejövetelünktől. Annál is inkább mert ők gipszkarton birodalom alkotta, kocka épület hetedik emeletén élnek. A szomszédok miatt a zene is halkabban szólt mint nálunk, a két és félszoba, plusz konyha és előtér alapterületén tizennyolc embernek kellett jól éreznie magát. Mindenhol kellemes félhomály uralkodott, Anették szülei, pedig megtették azt a szívességet, hogy éjszakára programot találjanak maguknak.
A konyhai pult roskadásig tele volt italokkal, többnyire ütős töménnyel, ami nem a legjobb választás a nyári hőségben.
Tíz embert jól ismertem, nyolcat viszont még látásból sem. Először csak Eriket figyeltem, a többiek nem érdekeltek, észre sem vettem őket. Erik bicepsze, a széles válla, mind- mind, egy kis adag fájdalom volt a lelkemnek. Hiába kerestem a pillantását kihívóan, rám sem nézett.
Amikor az ital hatni kezdett, visszamosolyogtam egy nálamnál idősebb ismeretlen fiúra. A félénkségemet a sutba hajítottam, meg akartam hódítani, nem törődve senkivel. Kilógott a sorból, hiszen amikor beszédbe elegyedtünk elmondta, hogy harmincegy éves. Anett nagybátyja volt, aki talán amolyan titkos felügyelő szerepét töltötte be. Bár a hanyag testtartása, a fiatalos, póló-rövidnadrág összeállítás és a macsós, beképzelt szövege, ezt bőven feledtette az emberrel, akkor is, ha így volt.
Eriknél is izmosabb testfelépítésű, és hozzá hasonlóan helyes pasit ismertem meg Péter személyében.
Ribancosan viselkedtem, egyértelműen jeleztem felé a tetszésemet. A szemem végigpásztázta a kidolgozott izmait, az erős nyakát, a széles vállát, a pamut alól kirajzolódó mellkast. A csípője megfelelően karcsúnak tűnt, a rövidnadrágba bújtatott izmos combján a szőr sötéten göndörödött. Nem volt szégyellős, hamar levágta mit is szeretnék.
-Tetszem, édes?-kérdezte nyíltan, a mélyen zengő, bársonyos hangján, amikor egy borral teli műanyag poharat nyomott a kezembe. Remegtek az ujjaim, amikor az italt elfogadtam, a barna szemei kereszttüzében egészen forróvá vált minden kicsi porcikám.
Arra eszméltem, hogy a keze a hátsómon pihen, amitől annyira begerjedtem, hogy azonnal beleegyeztem volna bármibe.
-Menjünk le az autómhoz, mutatok neked valamit!- persze tudtam mi lesz az a csoda, de alig vártam, hogy láthassam.
Feltűnés nélkül osontunk ki, már lefelé menet a lépcsőn, Péter magához húzott és megcsókolt. Viszonoztam, a nyelvem éhesen simította az övét, amikor pedig belemarkolt a fenekembe, és a saját ágyékához rántott, már alig vártam, hogy azt tegye velem, amit akar.
A terepjárója, az egymás mögött parkoló autók legvégén állt. Nem szálltunk be, a hűvös fémkaszninak döntött, a teste teljesen az enyémnek préselődött.
-Nagyon jó vagy, hol bujkáltál eddig?- kérdezte elfúlt hangon, miközben a szája a nyakamra siklott. Nem tudom mit válaszoltam neki, az agyam csak szexet akart. Simogattam ahol értem, szorítottam és gyűrtem a fenekét, amitől felhördült, majd alácsúszott a kezem a pólója alá, hogy az izmait érinthessem.
Égetett a bőre, ahol csak hozzáértem.
A kezembe ragadtam egy kis időre az irányítást, a felsőjét felhúzva a mellére tapadt a szám. Muszáj volt a férfias mellkast kényeztetnem, szívogatva és nyalintva, élvezve az enyhén sós, férfias ízt. Egy idő után lejjebb haladtam a nyelvemmel, miközben helyet cseréltünk, Péter támaszkodott az autónak, én pedig vele szemben görnyedve kényeztettem őt.
A végén már térdeltem, nem érdekelt az út pora. Amikor lejjebb rángattam mohón a rövid nadrágját, örömmel töltött el amit láttam, a vastag, erős férfiassága, eresen és lüktetve simult az ujjaim közé.
Nem kellett utasítania, magamtól tettem mindent. Az íze más volt, mint Eriknek, erőteljesebb is, de éppen elég izgatóan hatott rám. Az egyik kezem a saját farkamat kényeztette, míg a szám Péteré volt egészen. Hörgött attól, amit műveltem vele, a keze mozgatta a bőrt a péniszén. Az elő nedvek sósan áramlottak a torkomra, amitől hatalmas sóhaj hagyta el a számat.
-Elég lesz! Cseréljünk, hadd nézzelek közelebbről!
Péter arcán mosoly jelent meg, amikor a feje alig tíz centire állt meg az ágyékom előtt.
- Fantasztikus kis nyunyó vagy te, a legjobb farkad van, amit csak láttam mostanában.
Hogy kényeztetett?
Profin.
Szorosan zárultak az ajkai a vesszőm köré, enyhén szívott és eléggé mélyen nyelt be.Azt hittem menten összerogyok, az első alakalom volt életemben, hogy valaki a farkamat a szájába vette. Péter néha csak a makkomon játszott, vagy végig nyalta a vesszőm oldalát.Olykor beszívta finoman a herémet, hol az egyik oldalon, hol a másikon. Aztán bevett a szájába újra mélyen.Istentelenül élveztem, érthetetlen szavak hagyták el a számat.
Nem kényeztetett addig mind szerettem volna, azt sem hagyta, hogy magamhoz érjek a szopás alatt. A péniszemet szorongató ujjaimat lefejtette, majd szinte félre verte a kezem.
- Nem! Itt én irányítok, jegyezd meg!- jelentette ki keményen és uralkodón.
- Jól van kicsi Marko, csak ne akarj elélvezni még, most jön csak az igazi öröm!- ezzel felállt Anett nagybátyja és szembe fordított az autójával. Nem emlékszem hogy jártak -e az utcán vagy a parkolóban, de ez akkor nem érdekelte egyikünket sem.
Tudtam mit akar, megkefélni, és én remegve vártam a pillanatot, hogy megtegye. Otthon előkészítettem magam, úgy ahogy olvastam az interneten. Mindig készen akartam állni, arra, hogy egy nekem tetsző férfinak odaadjam magam.
Amikor széthúzta a fenekemet, és lassan ingerlően belenyalt, összeszorítottam a fogam, nehogy hangosan kezdjek el sikongatni, mint egy szajha.
-Lazíts!- ismételte többször is, és megpróbáltam szót fogadni neki, bár a combjaim feszültek, féltem az elkövetkezendő pillanatoktól, bármennyire is vártam már.
Egyszerre csak azt éreztem, hogy Péter széthúzva tartja a fenekemet, és csak bámul, nem csinál semmit.
- Az istenit Marko, te szűz vagy?- kérdezte hitetlenül, amire nagy nehezen sikerült kipréselnem egy igent.Péter szitkozódni kezdett, majd felállt, és elindult Anették lakása felé.
Utána rohantam és elkaptam a karját.
- Kérlek!- csak ennyit tudtam kinyögni.A tekintetem elég keményen állta az övét, hozzábújtam és felágaskodtam, hogy megcsókoljam.
Ne-taszított el magától.
- Hagyj, nem kezdek szüzikékkel, miattam senki ne legyen köcsög!
- Miért talán nem tetszem? Akarom, érted? Azt szeretném, hogy megdugj!-kiabáltam kétségbeesetten. Kaptam egy nagy pofont, csak úgy égett az arcom miatta. Azután Péter megragadta a kezem és valósággal betuszkolt az autójába.
- Hová megyünk?- kérdeztem kissé rémültem, amikor kifordultunk Anették utcájából.
- Hozzám. Ha annyira kell a farkam megkaphatod!Adjuk meg a módját a dolognak.
Végig remegtem a körülbelül negyedórás utazás alatt. Péter telefonált, felhívta Anettet, közölte, hogy ne keressenek minket, biliárdozni mentünk.
Nem nagyon figyeltem a berendezést a férfi lakásában, egyenesen a hálószobájába mentünk, ahol Péter lassan - csókokat hintve a testem minden részére-, megszabadított a ruhámtól. Amikor hasra fordított és a síkosító zselé hűvösét éreztem a fenekemnél, akkor estem pánikba először.
Abban a pillanatban, amikor a zselé hűvöse a fenekemhez ért összerázkódtam. Bevallom, hogy az ismeretlentől való félelem a hatalmába kerített.
- Neeeee- ellenkeztem kiáltva, miközben a tenyeremet a fenekemre szorítottam védekezésül. Nem tudom mi jött rám, talán az ital hatása kezdett szűnni, vagy rádöbbentem, hogy nem akarom a szüzességemet egy idegennek adni. Gyerekes dolog volt részemről, de akkor ott, abban a pillanatban az ösztön vezérelt.
- Marko, Marko már eljátszottad a lehetőséget!Engem nem lehet palira venni, úgy, hogy hagyd magad és lazíts, mert most megkapod, amit annyira akartál!
- Ne! Péter, nem akarom. Meggondoltam magam. Csináljuk orálisan, de ne így.
- Már késő. Tanuld meg, hogyha elkezdesz valamit, akkor be is kell fejezni. –válaszolt a férfi okítóan.
Az új ismerősöm egy rántással lefejtette a kezemet a fenekemről, az erős tenyerét a hátam közepére tette. Nyomott lefelé erősen, egészen addig, amíg a neki megfelelő helyzetbe kerültem.
Kicsit szégyelltem, hogy szűzribancként viselkedem, így onnantól kezdve már csak beletörődően hagytam, hogy megtörténjenek a dolgok. Visszafelé nyeltem a könnyeimet, amelyek gyerekes módon kitörni készültek. Péter ott térdelt a hátam mögött, a szuszogása egészen felgyorsult. Érződött minden mozdulatán a férfias erő, amivel érintett, és ami miatt annyira megkívántam ott Anettéknél.
Miután az ujjbegye alaposan körbesimította a luk körüli részt, a mutató ujja könnyedén besiklott a fenekembe.
Nem éreztem kéjt ekkor még, csak csöppnyi megaláztatást. Finoman kezdett ujjazni, lassan csusszant bennem előre-hátra.
- Most jön még egy ujjam, kicsit feszíteni fog!- jelentette ki, és valóban azonnal a középső ujja is bennem volt.
Mennyit álmodoztam ilyesmiről a szobám magányában! Alig hittem el, hogy valóság az édesen, feszítő-dörzsölő érzés. A számat ekkor haraptam be először, nem akartam felnyögni, titkolni szerettem volna, hogy milyen nagyon élvezem a dolgot.
A férfi ekkor megfordított, a szégyentől vöröslő arcomba bámult. Hamar becsuktam a szemem, égtem, mint a rongy, képtelen lettem volna vele szemezni. Most így hatoltak belém az ujjai, miközben az egyik lábamat a vállára tette. A másik lábam hülyén kalimpált a levegőben, miközben az ujjai ebben a testhelyzetben elértek egy bizonyos pontot, amelyet enyhén nyomva, dörzsölgetni kezdett. Kicsit ki-be járt bennem, majd újra dörzsölt, masszírozta a diónyi nagyságú dudort. Egészen másfajta élvezet kezdte birtokba venni a testemet, valami olyan, amitől még a lábam ujjai is begörbültek, ami miatt ragyogó csillagok költöztek a behunyt szemhéjaim mögé. Egy idő után már dobáltam magam, a gerincem bizsergett, a meredező péniszem tetején csillogva törtek fel az elő nedvek.
- Azt hiszem eléggé felkészültél- nyögte rekedten ekkor Péter, majd lehajolt a lábam közé, hogy a makkomról leszopogassa azokat a cseppeket. Kis időre mélyebben is a szájába engedte a hímvesszőmet, majd amikor látta, hogy a lepedőt markolászom és a testem ívbe feszül, abbahagyta a dolgot. A jobb lábam ismét a vállára került, a kőkemény farkának a hegye pedig kicsiket lökve, ostromba kezdte a meghódítani kívánt bejáratot, miközben én összeszorított szemmel, grimaszba rándult arccal vártam az ismeretlen fájdalmat.
Nem fájt igazán, inkább feszített a vastag rúd, ahogy áthaladt a két záró gyűrűn. Ekkor az idősebb férfi nem mozdult, várt, hogy szokjam az érzést.
- Milyen?- kérdezte reszelős hangon.
- Nem tudom, olyan furcsa - válaszoltam halkan.
A keze a farkamra siklott ezután, elkezdett simogatni, - a herék körüli részt sem kihagyva-, majd amikor a legjobban élveztem az érintését, egy váratlan pillanatban hatalmasat lendült előre a csípője.
- Szemééét!- Ordítottam. Ki akartam ugrania a felnyársaló, iszonyú fájdalmat okozó rúdból, de Péter keze erősen tartva a csípőmet, foglyul ejtett.
- Nagyon jó vagy, úgy szorít a belsőd, hogy menten beléd élvezek! Ne félj, nemsokára jobb lesz!- Nem emlékszem pontosan mit kiabáltam és hányféle szitkot szórtam, de folyamatosan szidtam a szeretőmet a felmenőivel együtt.
Annyira fájt a lassú tempójú kefélés is, mint még soha semmi. A végén, már beletörődve a sorsomba oldalra fordítottam a fejem, az ujjaimat harapdáltam, miközben sírtam hangosan, akár egy taknyos kölyök.
- Nem lesz jó így- hajolt oda hozzám Péter. Az ujjai elmorzsolták a könnycseppeket az arcomon, majd a szája éhesen az enyémre tapadt. Kicsiket mozdult, miközben csókolóztunk. A fájdalom ekkor kezdett csillapodni kissé, és ugyanezekben a pillanatokban éreztem meg a fenekemben a kéjes bizsergést.
A kezem lassan a széles hátra vándorolt, csimpaszkodtam a férfitesten, akár egy érett alma a fán. Lassan az én csípőm is mozogni kezdett, elkezdtem élvezni, hogy kefélnek.
- Ez az, kicsi szajha, jól csinálod! Nyögj, halljam, mennyire élvezed a dugást!-Ekkorra valóban hangosan nyögtem már, meg se próbáltam visszafogni magam. Helyezkedtem, lejjebb csúsztam, a lábaimmal körbefontam Péter izmos combját, mert mindenhol érezni akartam őt. Így a fájdalom is csillapodott.
A szám az erős nyakat kóstolgatta, megjelölve szívogattam az engem kefélő férfit. Elvesztettem az időérzékemet, teljesen beleadtam mindent abba, amit ketten csináltunk. Enyhén forogni kezdett velem a szoba, míg így szédelegve, félig öntudatlanul, egyre magasabbra kapaszkodtam az orgazmus csúcsa felé.
Amikor Péter teste megfeszült, és erősen a csípőjéhez rántott a derekamnál fogva, én is felkiáltottam, az élvezete hulláma engem is megrázott. A forró sperma szinte belém robbant, több löketben érkezett mialatt a fölöttem lévő férfi hangosan hörgött.
Ezután Péter rám ereszkedve fújtatott picit, míg én csak nyöszörögtem, a bőre izgatóan ingerelte a lüktető hímvesszőmet.
Nem csúszott ki belőlem, a félkemény pénisze végig bennem maradt, sőt pumpált is lassan, miközben az erős ujjak a farkam köré fonódtak, és felvittek a leghatalmasabb és a legmagasabb élvezet tetejére, ahol még sosem jártam.
A kettős érzés eszméletlenül jó volt. Ahogy a belsőmben járt a vastag vessző, és amint a bőr mozgott a férfiasságomon, leírhatatlanul finom volt.
Felismerhetetlen hangon sikítottam abban a pillanatban, amikor elélveztem, egyetlen hosszú spriccel terítettem be a mellkasomat. Ezután se kép, se hang, elvesztettem a tudatomat.
Arra eszméltem, hogy Péter ujjai a hajamat szántják, a lehelete melege csiklandozta az arcom. Elöntött a szégyen, amikor eszembe jutott mi tettünk nemrég. Már csak a gondolattól is éledezni kezdett a hímvesszőm, a fenekembe fájdalom nyílalt.
Nagyon jól esett a gyengéd simogató ujjak becézése, de valamiért dühös lettem. Eltaszítottam magamtól Péter kezét és jóval arrébb gurultam az ágyon. Felülve éreztem, hogy a fenekem sajog, az ajkam szétharapdálva duzzad.
- Utállak, soha többé nem akarlak látni!- kiáltottam hisztisen, miközben azonnal elkezdtem összeszedni a szőnyegre leszórt ruhadarabjaimat. Péter semmit sem szólt, csendben nézett. Az oldalán feküdt könyökölve, onnan nézte a kínlódásomat, ahogy a rövidnadrágba csak harmadszor tudtam belelépni, vagy ahogy a pólómat másodszorra is fordítva vettem magamra. Szinte rohantam a bejárat felé, és amikor már fél perce rángattam a kilincset akkor jöttem rá, hogy kulcsra van zárva az ajtó.
Amikor megfordultam, Péter kemény tekintetével találtam magam szembe.
A szájából cigaretta lógott ki, és egy mély slukk után közelebb lépve megfogta az államat.
-Ide figyelj te kis hülye! Te akartad, hogy elvegyem a szüzességed, úgyhogy nem kell itt megjátszani magad. Két nap múlva a hátsód is rendben lesz, és alig fogod várni, hogy valaki újra kezelgesse. Adj tíz percet, letusolok és hazaviszlek. Megígértem Anettnek, hogy vigyázok rád, és én mindig betartom a szavam!
Némán tettük meg a hazafelé tartó utat, a gondolatainkba merültünk mindketten. Persze néha sandán egymásra pillantottunk, én is többször ránéztem Péter férfias arcélére, vagy a kormányt tekerő erős karjára. Amikor a házunk elé értünk akkor sem nézett rám Peti, csak előkotort egy barna végű cigarettát, meggyújtotta majd elégedett sóhajjal szippantott belőle. Már a kilincset szorította a kezem, amikor a vállamon éreztem az ujjait.
- Ha bármikor szükséged lesz rám, csak hívj. - Ezzel belenyomta a névjegykártyáját a markomba.
- Nem foglak soha többé keresni, felejts el!- válaszoltam sértődötten, majd hangosan csattant mögöttem az autó ajtaja.A hajnali szellő simogatta a testemet, jól esett a hűsítő érzés. Amikor beértem a házba a húgom hatalmas pofonnal fogadott, a meglepetéstől csak pislantottam párat.
- Te kis lökött, hogy képzelted, hogy csak úgy leléptél szó nélkül? Hova vitt az a fazon? Elcseszted az estémet!- Rosszul esett Evi haragja de túl zavart voltam ahhoz, hogy foglalkozzam vele. Ekkor fedeztem fel Erik alsónadrágos alakját, aki a korlát mellől pislogott le ránk.
- Hagyd csak a kis hülyét, biztosan nagyon jól szórakozott azzal a férfival!- a gúnyos hang nagyobbat csattant a lelkemben, mint az ikertestvérem ütése az arcomon. Erik félistennek tűnt onnan lentről nézve, a szépsége belemart a szívembe.
Szó nélkül siettem a fürdőszobába, hogy lemossam magamról az édesen –fájó piszkos szex nyomait, amit annyira élveztem, mint még soha semmi mást a világon.
Ennek ellenére szennyesnek éreztem magam kívül-belül. A forró víz beborította az egész testemet, a könnyeim mégis marták az arcomat. Rázkódtam a sírástól, a kétségbeeséstől, a bűn érzésétől. Amióta elmentek nyaralni a szüleim, először éreztem a hiányukat. Az anyám után vágytam, hogy hozzábújhassak mint kiskoromban.
- Anya, anya, anya segíts- hajtogattam vágyakozva, egészen hosszú ideig.
Semmit sem tudtam tisztázni magamban, kavarogtak a gondolataim.
Egy valamit azonban egészen biztosan tudtam: Már sosem leszek az, aki pár órával ezelőtt voltam. A szüzességem elvesztésével véget ért valami olyasmi, ami már sosem lehet az enyém…
Folyt. köv.
