A fények már felgyulladtak, a várost még csodásabbnak láttam, mint azelőtt.
Miatta.
Olyan jól esett beszélgetni, pedig csak a semmiről csevegtünk, mégis, szomjaztam minden szavát. Hogy másnak láttam minden utcát, kirakatot, és utcakövet? Szebbnek bizony, maguk a percek is megszépültek és Lerryvel együtt minden. Én inkább kérdezgettem, és míg ő beszélt, gyönyörködtem benne. Nem csak a vékony, mégis férfias, kemény kis testében, a szavaiban, a mozdulataiban is.
Aznap este mosollyal az arcomon aludtam el, és várakozón tekintettem az elkövetkezendő napok elé - meghódítani Lerryt egészen -, ez lebegett a szemem előtt. Még az alkalmi partneremmel sem találkoztam, akivel átlagosan havi kétszer ejtettünk meg találkát, kölcsönös kielégülés és nem több jellemezte a kapcsolatunkat. Dav tíz évvel idősebb volt nálam, nős, biszexuális, pont megfelelt az afféle kapcsolatra. De ezennel hiába hívott fel, kikosaraztam.
Három édes ismerkedős nap után újra átmentem Kyráékhoz, lassú szám ment a rádióban, Lerry a lágy dallamra ringatta magát a konyhában, az édes fenekét figyeltem percekig, mielőtt mozdultam, a jelenlétem a tudomására hoztam. Semmi testiség nem történt közöttünk, amióta megismertem, és hetekig akartam neki udvarolni, de a testem annyira lázadt, hogy folytonosan merev farokkal mászkáltam.
- Milyen ügyes vagy - szólaltam meg egészen halkan, amikor a fiú az utolsó, általa elmosott poharat is a csöpögtetőre helyezte. Meglepett arccal fordult felém, a száját megnyalta, kezét törölte a konyharuhába.
- Azt hittem dolgozol.
- Szabit vettem ki.
- Ah, értem.
- Azt, nem hiszem - léptem közelebb - az van, hogy nem bírom tovább.
- Nem?
- De nem ám.
Megfogtam a vállát, felemeltem az arcát. - Állandóan rád gondolok, nem tudlak kiverni a fejemből.
- Azt gondoltam, nem is akarsz. - Hú! Az a mosoly... - Jövőhéten elutazom, akkor majd elfelejtesz úgyis.
Elkomorodtam, hátrébb léptem. Zsebre tett kézzel kezdtem el mászkálni, fel s alá.
- Egyáltalán, miért vagy Kyránál, és miért akarsz visszautazni már a jövőhéten?
- Anyám elutazott az új élettársával, én pedig már régen láttam a nővéremet…
- És, mi miatt kellene visszamenned, munkahely? Ha jól emlékszem, azt mondtad a múltkor, éppen állást keresel.
- Felszámolták az irodát, veszteségesen működött.
- Maradhatnál, itt is találhatsz munkát.
- Nem szeretnék Kyrának gondot okozni.
- De hiszen elférsz, én speciel örülnék egy ilyen házias lakótársnak!
Addig nem is gondoltam rá, míg ki nem mondtam, de amint megtettem, más sem motoszkált a fejemben.
- Költözz hozzám. Nem kell fizetned, majd ha lesz munkád beszállsz a rezsibe.
- Komolyan mondod?
Bólintottam.
- És mi van, ha teszem azt beleegyezem, odaköltözöm. Nem ejtettek a fejem lágyára, kérsz valamit cserébe biztosan. Mi lesz, ha nem tudom neked megadni?
Meglepett a határozottsága.
- Ne szaladjunk ennyire előre, csak azt mondtam, költözz hozzám, három szoba van, elférnél bőven. Csak Kyra ki ne kaparja a szemem. Egyébként meg mi lenne, ha átjönnél körülnézni?
Lerry átjött. Átkoztam magam, amiért nem fogadta egy kicsit nagyobb rend. A lakásom nem hemzseg bútoroktól, szeretem a teret, megfulladok a zsúfoltságtól, meg miből is rendeztem volna be, még nagyon fiatal vagyok ahhoz, hogy mindenem meglegyen.Így is előrébb járok a legtöbb korombéli fiatalnál.
Az előző nap viselt alsógatyám ott virított az ágyam mellett, pár gyűrött zsebkendő a parketten, üres sörös dobozokkal körítve. Lerry szeme esküszöm megcsillant, amikor az alsómra pillantott, én pedig csak pirosodtam.
Amikor abba a szobába értünk, amit neki szántam, már a levegő is forrt körülöttünk.
- Jó puha - jelentette ki a fiú, amikor a keskeny díványra ült.
- Nem kell füllentened, ez egy régi, kemény derékalj - odaültem mellé és az lett a sorsdöntő mozdulat. Túlságosan közel kerültünk egymáshoz, a levegő láthatatlanul, ám buján vett minket körbe, a kettőnk által gerjesztett érzelemhullámoktól. Egy pillanat alatt történt, amikor összevillant a tekintetünk, éreztem onnantól kezdve nincs egérút. Ahogy elnyílt a szám, úgy az övéi is, Lerry szinte várta már, hogy kezdeményezzek és történjék valami. Visszagondolva, fogalmam sincs, hogy bírtam addig is.
Összeért a szánk, az a forró hullámzás, ami elöntött, egyszerűen leírhatatlan, beleborzongok bármikor, ha csak eszembe jut. Végre éreztem az ízét, az illatát beszívtam.Egyre mohóbbá váltam, őrületes csókolózássá fajult a dolog, a nyelvünkkel szeretkeztünk...A levegő nem is tudom, miképpen áramlott a tüdőmbe, hogy tudtam a nagy hévben azt is venni. A farkam majd kilukasztotta a nadrágom, de nem érdekelt, valami öröm szabadult fel bennem, olyasmi, amit már régóta vártam, kerestem. Amikor nagy nehezen eltéptem magamtól őt, a látvány mindennél többet ért, bőven kárpótolt azért a pár nap sóvárgásért. Remegett a kezeim között, Lerry szemében ott örvénylett saját mohóságom és vágyam.
- John - szakadt ki belőle. Lágyan értem újra hozzá, hogy érezze, fontos nekem, kapaszkodott belém, az ujjai szorítottak. Aztán csak összeért a homlokunk, egymásba lihegtük magunkat. És még mindig nem értem ott hozzá, nem téptem le róla a ruhát, még nem....Akár egy királynőt, apránként akartam, a magaménak tudni, kiélvezve alaposan minden kicsi meghódítást.
Még sosem csináltan olyasmit, általában már elsőre szexeltem mindenkivel, de Lerryvel minden másképp zajlott...
2013. 07. 18.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-03-20
|
Horror
A nők bosszúja, 1. felvonás. történetnek a folytatása.
2024-02-18
|
Horror
A történet a fantázia szüleménye, BDSM és Horror keveréke, de alapvetően a horrorba tartozik....
2024-02-11
|
Horror
Lecsúsztam a fal mentén, és széttárt lábakkal csupasz fenekemmel a padlóra ültem. A fejem...
2024-02-05
|
Egyéb
Sziasztok! Ez egy skicc, az első írásom. Szeretnék rá őszinte kritikát kapni! A történetet...
Friss hozzászólások
Materdoloroza:
Pedig én is vártam a folytatás...
2024-03-27 22:41
Dr. Stephen P. St.John:
Sajnálom, hoyg nem tette egyér...
2024-03-27 20:43
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...