Laura kalandjai I. rész Laura ébredése 9. fejezet

A két lány olyan szakértelemmel kényeztette egymást, hogy két-három percen belül ismét eljuttatták egymást a csúcsra. Csókolgatták egymás szeméremajkait, csókolgatták és masszírozták egymás melleit. Annyira belemelegedtek az élvezetekbe, hogy látványuktól Ricknek tíz perc is elég volt, hogy ismét menetre készen álljon.
De ahelyett, hogy Laurához fordult volna, teljes figyelmét Karenre összpontosította. Az ágyhoz szögezte őt, hevesen megcsókolta, és végigsimította a testét.
- Akarlak. Megint – suttogta lágyan.
Karen szemei üvegessé váltak a vágytól, de az arca kifejezéstelen maradt.
- Engem? – kérdezte meglepetten. – És mi lesz vele? – nézett Laura felé.
- Őt is kívánom – követte a tekintetét Rick. – De te vagy az első. Még sohasem voltam olyan gyönyörű fenékben, mint a tiéd.
A hasára fordította Karent, és gyúrni kezdte gyönyörű, puha, fekete farpofáit. A lány feneke egyszerűen tökéletes volt, és Laura tudta, hogy mit érez a férfi, amikor ismét elővette hatalmas szerszámát, amely olyan kemény volt, mint egy vascső és a rángatózó izmok szinte önálló életet éltek rajta.

Rick végigsimította gigantikus péniszét, behelyezte Karen farpofái közé és lassan tövig tolta a lány ánuszába. A fekete szépség szemei elkerekedtek és beharapta az alsó ajkát.
- Istenem!... Nem hiszem, hogy kibírnám, ha még egyszer végigcsinálnád ezt velem. – lihegte.
De Rick nem válaszolt.
- Sokkal nagyobb gyönyört fogsz átélni, mint eddigi életedben valaha. – erősködött.
A lányt lehúzta az ágyról a padlóra, és Laura megigézve bámulta, ahogy a két test különböző kicsavart pózokban fonódik össze. Rick a térdeire kényszerítette Karent, így a lány pucsítva kínálkozott fel előtte. A férfi mögé lépett, kezeit a lány farpofáira tette, és óvatosan bevezette a farkát a két fényes félgömb közé.
- Anngghhh! Oh! – nyögött fel Karen, összeszorítva a fogait.
Maradt még elég olaj az előző alkalomról, hogy a férfi bekenhesse vele gigantikus szerszámát, hogy utána mélyen betolja az éjfekete farpofák közé. Karen arca görcsbe rándult, ahogy a végtelen gyönyör végigszáguldott a testén.
- Ohhhggnnn! Jézusom! – nyögte.

Rick megragadta a lány derekát, és egyre gyorsabban kezdett mozogni a testében, örömteli és fájdalmas kiáltásokat csalva elő a torkából. Laurát annyira felizgatta a látvány, hogy már a saját fenekében érezte a fájdalmat, és az ánusza minden egyes alkalommal összerándult, amikor Rick lökött egy nagyot Karenen. A fekete lány a földön térdelt, és csodálatos mellei lágyan ringtak, ahogy Rick újra és újra lökött egyet rajta izmos férfiasságával.
Laura lemászott az ágyról, és befeküdt a lány alá. A kezébe fogta a csodálatos domborulatokat, lágyan markolászta őket, és gyengéden szopogatni kezdte a kemény mellbimbóit.
- Ohhhnnnnnn! – nyögött fel Karen. – Ohhhnnnnnn, Jézusom!
Rick ritmusosan mozgatta benne méretes szerszámát, amitől Karenen a fájdalom és a gyönyör hullámai futottak végig. A férfi ráhajolt az alatta fekvő törékeny fekete testre. Kezeit rátette a földre támaszkodó apró kezekre. Mellkasa a puha, fekete hátnak feszült, és ágyékával újra és újra nagyokat lökött Karen hátsóján.
Laura dörzsölte és csókolgatta Karen észvesztően gyönyörű melleit, egyre közelebb és közelebb taszítva a lányt a végtelen gyönyörhöz. Tudta, hogy már Rick sem jár messze, és egyre hevesebben lökte bele hatalmas szerszámát a lány testébe.
- Ohhnnngg! Oh! Oh... Jézusom! Ungghh! Ohm Jézusom! Auunngg! – kiáltott fel Karen.
Laura belemélyesztette ujjait a lány hátába, és magához húzta őt, hogy még közelebbről szopogathassa a vadító bimbókat. Egyik kezével lejjebb kalandozott, és a fekete lány szeméremajkait kezdte simogatni. Két ujját bedugta a lány puncijába, átvéve Rick ritmusát, ahogy tovább pumpálta a férfiasságát Karen testébe.
És Karen eljutott arra a pontra, amikor a teste összerándult, a szemei üvegessé váltak és a testén végigfutott a mindent elsöprő gyönyör. Az orgazmus olyan erővel csapott le rá, hogy a karjai összecsuklottak és ő ráesett az alatta fekvő Laurára, remegve és nyögve a rajta végigfutó öröm hullámaitól.
- Ungghhh! Owwnnggg! – nyögte és teste minden egyes alkalommal összerándult, amikor Rick egy újabbat lökött rajta.

Végül a férfi abbahagyta a vad mozgást Karen hátán és lerogyott a lány hátára. Mindketten teljes súlyukkal Laurára nehezedtek, aki már attól fél, hogy összeroppan a két test súlya alatt. Kimászott alóluk és nézte, ahogy Rick kihúzza még mindig kemény szerszámát Karen testéből, és a két szerető szembefordul egymással. Hevesen csókolózni kezdtek és Karen bevezette a férfi gigantikus szerszámát a szeméremajkai közé.
Mélyen egymás szemébe néztek, miközben ágyékuk lassan mozgott egymás felé. Olyan lassan, mint két szerelmesé, akik végre először lehetnek együtt. Laura nem tudta, hogy a benne kavargó érzést csak a sértettség okozza, vagy úgy érzi, elárulták. Ő volt Karen szeretője. Nem Rick. Olyan benső dolgait osztotta meg Karennel, amit senki mással ezidáig. Ő hozta őket össze, abban a reményben, hogy hármasban minden eddiginél gyönyörűbb orgazmusokat fognak átélni.
Ez meg is történt. De csak velük kettejükkel. Laurával nem. Minél tovább ölelték, csókolták és dugták egymást, Laura egyre fáradtabbnak, betegebbnek és dühösebbnek érezte magát.

Rick betolta a karjait Karen alá, és a levegőbe emelte a lányt. A lüktetve tátogó fekete ánuszból még mindig csöpögött a ragacsos nedv, és így a férfi sokkal könnyebben elérhette.
A vállának támasztotta a lány felsőtestét, és egyik kezével ismét bevezette a férfiasságát Karen fenekébe, mélyen belemerítve azt, extatikus üvöltést csalva elő Karenből.
Laura nem bírta tovább és kirohant a szobából. Nem tudta elviselni. Kettejük látványa egyszerre vadította meg és döfött tőrt a szívébe. Amikor ismét elmentek, Laura testét is megrázta az orgazmus, a puszta hangoktól. Kettejük nyögései voltak a legerotikusabb hangok, amiket valaha hallott. És a kiáltozást olyan halk és lágy turbékolás követte, amely csak mégjobban megerősítette Laura félelmeit.
Az este végén Rick és Karen együtt hagyták el a lakást. Csöndben és zavartan, de szemmel láthatóan vágyakozva arra, hogy végre kettesben lehessenek, hogy teljesen átadják magukat az élvezeteknek, anélkül, hogy Laura hallgatózna.
Laura vigasztalhatatlan volt. Alig aludt aznap éjjel, és Karen elvesztése olyan fájdalommal töltötte el, mint egy férfié sem ezidáig. Csak most döbbent rá, hogy mennyire szüksége van Karenre, hogy Karen elment Rickkel. Napokig úgy járkált, mint egy zombi, egyedül fájó szívével, elárulva és elhagyva.

Aztán egy napon, nagyjából két héttel később, véletlenül összebarátkozott egy másik fiatal fekete lánnyal a munkahelye étteremében, ebédidőben. Aznap csak délután egykor ment ebédelni dél helyett, mindent megtéve, hogy ne fusson össze Karennel. És ez a lány, Rina Farnsworth, pont ugyanakkor ment ebédelni. Együtt álltak a sorban, amikor Laura kiöntötte a levesét. Rina segített neki feltakarítani és elhatározták, hogy egy asztalhoz ülnek le enni.
Rina egyszerűen gyönyörű volt. Az arca olyan volt, mint Whitney Houstoné, de a bőre sokkal sötétebb volt. És a teste is sokkal érzékibb volt, vékony derékkal, kidomborodó mellekkel és hosszú, karcsú lábakkal. Laura azon gondolkozott, hogy miért vonzódik ennyire, ehhez a fekete lányhoz. Talán Karent próbálja pótolni? Vagy valami más oka volt? Nem tudta, de egy idő után már nem is érdekelte. Ahogy már az sem érdekelte, hogy leszbikus-e vagy sem. Sohasem kívánt meg másik nőt, csak Karent. Egészen mostanáig. Ahogy leült beszélgetni Rinával, érezte, hogy a teste bizsereg. És a puncija is összeszorul.
De ettől csak még dühösebb lett magára. Hagyd abba! – szólt rá magára. Rina olyan ártatlan volt és valószínűleg fogalma sem volt arról, hogy mire gondol Laura. Barátságos, közvetlen természetű lány volt és szinte megállás nélkül a barátjáról beszélt.
És te meg akarod dugni ezt a gyönyörű és kedves lányt, aki annyira szerelmes? – kérdezte magától Laura. – Aki azonnal hívná a rendőrséget, ha rájönne, mire is gondolsz? Szégyelld magad, Laura! Uralkodj magadon, kérlek!
- Néha teljesen megőrülök tőle – mondta Rina, pajkosan csillogó szemekkel. Közelebb hajolt Laurához és körülnézett, hogy nem hallgatja-e ki őket valaki. – Úgy értem, mindig csak azt csinálná. Érted, mire gondolok? Egy állat. Úgy értem, én is szeretném. De ő már túlzásba viszi, szerintem. Mindig csak azt akarja… tudod. Mindig. Minden nap. Néha már alig tudok járni.
Halkan felkacagott. Laura úgy érezte, a mennyben jár. Amikor Rina közelebb hajolt hozzá, beszívhatta a lány parfümjét, belenézhetett hatalmas, fekete szemeibe és elképzelte, milyen lenne megcsókolni Rina puha, sötét, bársonyos arcát. Rina érzéke ajkai alig néhány centire voltak tőle. Laura szíve egyre hevesebben vert.
De gyorsan visszanyerte az önuralmát. Istenem, hagyd abba! – parancsolt magára. – Ő nem is tudja. Még a végén azt hinné, hogy egy perverz disznó vagy. És igaza is lenne. Csak hagyd abba! Ez a csinos lány már foglalt. De még ha nem is lenne barátja, akkor is megrémülne, ha megtudná, hogy le akarsz feküdni vele.
- Neked van barátod? – kérdezte Rina, mosolyogva, csillogó szemekkel.
- Volt – válaszolta Laura komoran. – Ő… lelépett a legjobb barátommal.
- Ó, ne! Biztos csak viccelsz.
Laura megrázta a fejét.
- Nem szeretnék beszélni róla.
- Nem hiszem el – mondta Rina. – Úgy értem, te gyönyörű vagy. Hogy tudott egy pasi elhagyni?
- Ó, a barátom is gyönyörű. Nagyon is az.
- Mmmm – Rina befejezte a sült krumpliját és a szódáját. A szívószálat szopogatta. – Rendben! Legyünk filozofikusak! Nem lehetett annyira. Pláne ha te vagy az alternatíva. Csak rád kell nézni.
- Úgy gondolod? – kérdezte Laura és nem tudott ellenállni, hogy egy pillanatra ne tűnjön megszeppentnek.
- Persze. Hiszen gyönyörű vagy.
- Köszönöm, Rina. De nem olyan gyönyörű, mint te.
- Tényleg úgy gondolod? Hogy én…?
- Észvesztően vonzó vagy.
- Tényleg?
- Tényleg.
Laura próbált uralkodni a hangján. Attól félt, hogy túl nyilvánvalóak voltak a célzásai. De Rina szemmel láthatóan nem érezte kínosnak a helyzetet.
- Köszi! Sokkal gyakrabban kéne találkoznunk. Nagyon kedvellek.
- Az érzés kölcsönös. Szeretnél meginni valamit munka után?
- Inkább holnap késő este! Ma este a barátom jön értem. Valószínűleg hazavisz, és legalább négyszer megkefél, hogy holnap mozdulni sem fogok tudni. Szeretem őt, de ez néha már sok.
- Tényleg az. – mondta Laura.
Rina vállat vont.
- Valószínűleg igazad van.
Aznap éjjel Laura próbálta elterelni a gondolatait a lányról. De az, hogy Rinára gondolt, segített, hogy ne gondoljon Karenre. Ha lehunyta a szemét, maga előtt látta Rick hatalmas szerszámát, amint becsusszan Karen fenekébe, könnyeket csalva a lány szemébe és extatikus gyönyörrel megtöltve az arcát, aztán behatol a fekete lány puncijába, hasonló hatást elérve. Csak azzal tudta elűzni ezeket a képeket, hogy Rinára koncentrált.

Rina gyönyörű arcára, telt, vonzó ajkaira, csillogó szemeire, arcának gödröcskéire. Rina előreugró melleire, karcsú derekára, telt csípőjére. Rina hosszú, fényes lábaira és apró, formás fenekére. Istenem, milyen gyönyörű! – sóhajtott fel és érezte, hogy kiszárad a torka. – Annyira szeretném megdugni!
De ez nem lehetett kérdés. Már bánta, hogy felajánlotta azt az italt. Csak még több szenvedés – gondolta. – A vágyakozás és a hangja, ahogy arról beszél, hogy hányszor keféli meg a barátja, iriggyé és szomorúvá tette őt.
De végül már nem tudott ellenállni. Talán szenvedés, de édes szenvedés.
Mégnagyobb meglepetés volt számára, amikor Rina arra hivatkozott, hogy elfáradt és a bár helyett menjenek inkább a lakására. Rina lakására. Laura igyekezett nem kimutatni az örömét, de a szíve egyre hevesebben dobogott.
Amikor odaértek, az első dolog, amire Rina vágyott, az volt, hogy átöltözhessen. Ez egy különösen forró napnak ígérkezik – gondolta Laura.
- Nem bánod, ugye? – kérdezte Rina. – Úgy értem, mindig átöltözöm, amikor hazaérek.
- Persze. Semmi gond.
- Van bor a hűtőben – kiáltotta Rina, miután eltűnt a fürdőszoba ajtajában.
Szóval ez az a lakás, amiben a barátod megdugott? – mélázott Laura, miközben kinyitotta a hűtőt. – Vagy elvitt a saját lakására és ott juttatott el a paradicsomba?
Ne légy ennyire féltékeny! – figyelmeztette magát. Legyetek csak barátok! Úgyis tudod, hogy többre esélyed sincs. Jobb lesz, ha el is felejted. Legfeljebb abban lelheted örömöd, hogy láthatod őt.

Kivette a boros üveget a hűtőből és épp körbenézett a lakásban, amikor Rina ismét feltűnt. És, a francba is, élvezni fogom, valahányszor csak ránézek. – ismételte magában. Rina átöltözött egy rövid sortba és egy sárga blúzba, ami csak a rekeszizmáig ért. A fakó farmersort alig volt nagyobb, mint egy bugyi és így a lány igéző lábai teljes hosszukban meztelenek voltak. A nadrág ráfeszült csodálatos fenekének gömbölyű félholdjaira. A sárga blúz alól kilátszott feszes hasfala, de az alatta viselt melltartó a többi látványt eltakarta. Laura nyelt egyet. Most döbbent csak rá, milyen nehezen tudna uralkodnia magán, ha Rina mellei láthatóak lennének a blúz alatt. Már ez is épp elég volt.
- Látom megtaláltad a bort – mosolygott Rina. – hozom a poharakat.
Laura próbálta nem bámulni a lány megfeszülő lábizmait, ahogy Rina a lábujjaira emelkedett, hogy elérje a poharakat. Ahogy nyújtózkodott a konyhabútor felső szekrénye felé, a blúza felcsúszott és bepillantást engedett fehér melltartója kosarai mögé. Laurának egy pillanatra elakadt a lélegzete.

Megfordult, és átment Rina apró lakásának nappalijába. Rina követte a borral és a poharakkal.
- Nos, úgy történt, ahogy megjósoltad? – kérdezte Laura, megtörve a már kényelmetlenül hosszúra nyúló csendet.
- Mire gondolsz? – kérdezte Rina, zavart arccal.
- A barátod. Hazavitt és négyszer megkefélt, ahogy gondoltad? – kérdezte Laura, elpirulva és kuncogva egyszerre.
- Ötször – kuncogott Rina. – Egy állat. Sosem elég neki.
- Meg tudom érteni miért, ha rólad van szó.
- Hogyan?
Istenem, ezt elszúrtam – gondolta Laura. Az arca égett a szégyentől, miközben az agya hangosan zakatolt, hogy kitalálja, hogyan másszon ki ebből.
- Én… csak úgy értem… te gyönyörű vagy. Meg tudom érteni, hogy mit érezhet.
Rina bizonytalanul elmosolyodott.
- Ezt már mondtad – mondta. – Még a végén elpirulok.
- Nem mondom többet. Nem akarlak zavarba hozni.
- Ő is ezt mondta. Pont úgy, mint te. Azt mondta, nem tudja levenni rólam a kezeit. Sosem basztak még meg annyira. Már kezd megviselni.
- Tényleg?
- Fogadni mernék rá. Sokszor már fáj, amilyen brutálisan elbánik velem.
- És elélvezel minden alkalommal? – kérdezte Laura. – Úgy értem, ha nem bánod a kérdésemet. Mert én nem. Ha így csinálják… csak minden második alkalommal.
- Értem – sóhajtott Rina. – Nem. Én sem. Tegnap csak kétszer mentem el. Aztán csak hagytam, hogy csinálja. Sosem ismertem korábban olyan pasit, aki ennyi ideig bírta volna.
Rina felhajtotta a borát, végigfeküdt a kanapén és összeráncolta a szemöldökét.
- Tudom már, mi zavar ennyire. – mondta. – Fennhagytam ezt a hülye melltartót. Nem is tudom miért. Te nem utálod a melltartókat? Istenem, olyan szűkek! Többnyire alig várom, hogy levehessem. Te hogy vagy vele?
- Én is – bólintott Laura.
- Talán azért nem vettem le, mert sajnáltalak, hogy neked fenn kell hagynod. Nem bánod, ha leveszem?
- Persze hogy nem.
- Ok. Nem akarok kimenni a fürdőszobába, úgyhogy kérlek, hunyd be a szemed! – vigyorgott Laurára, aki nyelt egyet és megpróbálta rávenni magát, hogy ne lessen.
- Tényleg azt akarod? Csukjam be a szemem?
- Hát… nem muszáj – vigyorgott Rina.
Laura érezte, hogy Rina élvezi ezt a fajta exhibicionizmust, ahogy ő is. Ez csak játék volt. Semmi komoly. Amolyan lányos dolog. Laura próbálta érdektelenül figyelni, ahogy Rina felhúzza a blúzát, keresztül a fején. Rina az ölébe dobta a ruhadarabot és mindkét kezével hátra nyúlt, hogy kikapcsolja a melltartót. Nem látta Laurát, amikor a csattok szétpattantak és a melltartó lecsúszott gömbölyű melleiről. Laura próbált nem rájuk nézni, de ez lehetetlen volt.
Azelőtt úgy hitte, semmi sem lehet gyönyörűbb Karen melleinél. Tévedett. Rina szoborszerű, körte alakú domborulatain. Hihetetlenül kemények voltak és tökéletesen gömbölyűek, mély hasadékkal közöttük. Mellbimbói nagyobbak voltak, mint Karenéi. Olyanok voltak, mint két túlérett gyümölcs.
- Te bámulsz engem – mondta hirtelen Rina, felrázva Laurát a pillanatnyi transzból.
- Ó… én… - dadogta Laura elpirulva, és a kezeit nézte. – Sajnálom. Csak olyan gyönyörűek a… melleid. Sajnálom.
- Köszönöm – mosolygott Rina. – Ezt eddig egy nő sem mondta nekem. Sok férfi, de egy nő sem.
- Fogadni mertem volna. – mosolygott vissza Laura.
- Azt sem mondhatnám, hogy sok férfi. Úgy gondolod, hogy olyan… hogy is mondják… könnyen megkapható vagyok? Hogy annyi férfival lefeküdtem? Nem annyira. Nem olyan sokkal. De mind szerették ezeket.
Rina a kezébe fogta észvesztő melleit, és lassan dörzsölni kezdte őket. Büszkén nézett le rájuk. Laura úgy érezte, elájul a vágyakozástól. Rina félmeztelen testének látványától szinte felforrt a vére.
Igazából ez a gyönyörű lány majdnem teljesen meztelen volt. Csak az a tenyérnyi sort takarta a testét.

De Rina nem volt olyan, mint Karen, szinte parázslott a feltörő szexuális energiától, ami csak arra várt, hogy kiaknázzák. Karen készségesebb volt, mert őt is izgatta a gondolat, hogy lefeküdjön Laurával, amikor a közelében volt. De Rina mit sem sejtett erről. Alig vette észre, hogy Laura alig kap levegőt és egész teste lüktet a vágytól.
Rina áthúzta a blúzát a fején és belebújtatta a karjait. Ezektől a mozdulatoktól tökéletes mellei mozogni, inogni és himbálózni kezdtek, amitől Laura megint majdnem elájult. De Laura nyelt egyet és megpróbálta mindezt figyelmen kívül hagyni.
- Miért nézel rám még mindig olyan furán? – kérdezte Rina kíváncsi tekintettel.
- Én… Sajnálom – morogta Laura. – Azt tettem volna? – elfordította a fejét. – Én… azt hiszem beteg vagyok, vagy ilyesmi.
- Tényleg? – Rina felállt és oda lépett Laura székéhez. – Biztos vagy benne, hogy jól érzed magad? – hideg kezét Laura homlokára tette.
Rina olyan közel hajolt, hogy a teste már csak alig pár centire volt Lauráétól. A fekete lány meztelen hasa Laura alkarjának feszült. Meztelen mellei himbálóztak a blúz alatt Laura szemei előtt és amikor Rina újra felállt, Laura látta, ahogy ismét kisimulnak.
Ó, Istenem. – sóhajtott fel reményvesztetten. – Akarom őt. Annyira akarom őt, hogy az már fáj. De nem tudhatja meg.
- Had segítselek fel! – mondta Rina. – Talán ki kéne menned a fürdőszobába egy percre.
Segített Laurának, aki megpróbált ráállni reszkető lábaira. Lara nem tudott rájönni, hogy is történt mindez. Már végigcsinálta egyszer ezt az egészet Karennel, de az más volt. Amikor felállt, nem tudta megállni, hogy felcsúsztassa a kezét Rina derekáról a mellére.
Laura próbált úgy tenni, mintha csak véletlen lett volna, de a keze ott maradt a formás mellen és gyengéden markolászni kezdte azt. Hirtelen Rina teste megdermedt. A riadalom éles kifejezése ült ki az arcára.

- Mit… Mit csinálsz? – kérdezte, gyorsan arrébb lépve.
- Én… sajnálom. Baleset volt.
- Ez nem baleset volt. – mondta Rina összeszűkülő szemekkel. – Láttam, hogy nézel rám. Próbáltam azt hinni, hogy ez nem az, aminek látszik.
- Mert nem is az. Én csak…
- Azt hiszem jobb, ha elmész. – mondta Rina határozottan.
Odaadta Laurának a kabátját, és a csuklójánál fogva húzta őt az ajtó felé, úgy viselkedve, mintha egy végzetes betegség fertőzöttje lenne.
- Rina, én…
- Ne mondj semmit! – mondta Rina és a szemei rosszindulatúan és egyéb ellenséges érzésektől égtek. – Csak menj! Én nem vagyok olyan. Csak menj!
- De én sem vagyok.
- Csak menj! – mondta Rina. Becsapta és bezárta az ajtót. Laura arra eszmélt, hogy kint áll az előtérben, a kabátja a kezében és megint eluralkodik rajta a veszteség érzése.