Kollégiumi emlék

Szüzességem elvesztése után úgy éreztem, valami nagy dolog történt. Mégsem mertem azonban sok mindenkinek elmondani, már csak azért sem, mert Petra megkért rá. Őt egyébként felhívtam még párszor, de később már nem történt semmi. Kamaszkorom legszebb nyara mégis elég eseménydúsan telt – és hát ősszel indult az egyetem, fővárosunkban. Naivan azt hittem, kaja, pia és nők lesz majd az életem. Szerencsére kollégiumba is felvettek, de ettől még – legalábbis számomra – az egyetem nehéz maradt, sőt, a sok ökörködés mellett tanulni is kellett (volna), úgyhogy nem nagyon maradt időm a csajokra. Persze próbálkoztam, de nem nagy sikerrel. Ily módon múlt el két (!) teljes esztendő.

Harmadéves koromban úgy döntöttem, ez nem mehet tovább, mindenképpen kell egy nő! Na, ez csak rontott a helyzeten. Valóban összejöttem egy tankörtársammal (sec: házinyúl), de ez az erőltetett kapcsolat nem volt se jó, se szép. Szeretkeztünk ugyan, de nem azt az élményt kaptam, mint Petrával. A második félévben különös dolog történt. Beköltözött egy lány a mellettünk levő szobába, Áginak hívták. Egyedül (!), mert ez amolyan vendégszoba féleség volt. Mikor megláttam, kész voltam. Olyan kisugárzása volt, hogy nem lehetett nem észrevennem. Másoknak nem igazán jött be, azaz egy srácnak igen – de erről később – nekem viszont nagyon. Kedves arc, izgi, húsos száj, amolyan szopós. Hosszú, fekete sörény, közepes, kerek cicik, nagy, de iszonyatosan izmos, kerek fenék és hosszú, kisportolt combok. Huh. Sajnos volt barátja, de úgy tűnt, eléggé rossz viszonyban vannak. A sors fintora, hogy Zoli jött össze vele. Ő jó haverom volt, félreálltam (no meg akkor még megvolt az aktuális csajom) Később azonban szakítottak (mikor már én is szabad voltam), így igyekeztem bedobni magam. Be kell valljam, nem sok sikerrel. A csaj szerintem nagyon élvezte, hogy két pasi verseng érte, és hol egyiket, hol másikunkat bátorította. (Utólag belegondolva, nagy marhák voltunk, miért nem leptük meg egyszer egyszerre?) De aki már volt ilyen helyzetben, megért. A dolog egy ominózus fogadás kapcsán lett kedvező számomra.

A tétjére nem emlékszem, csak arra, hogy én nyertem, egy pezsgőt. Szerencse, mert épp buli volt. Meg is ittuk közösen és a korábbi kiképzéseknek köszönhetően ezúttal én győztem le az alkoholt. A buliban sokat táncoltunk (Zoli nem volt ott), majd félrevont egy félreeső folyosóra. Azt hittem, álmodom. Mohón a számra tapadt ajka, és jobb keze erősen a farkam markolászta. Isteni volt, olyan kis heves. Csókoltam ajkát, nyakát (amit halk nyögésekkel díjazott), majd felhúztam a pólóját, és a mellét markolásztam. Ő tovább izgatott ott lenn, én pedig (ha kell, megkapod!) lehúztam a sliccem, és kezébe adtam. Mit tagadjam, keményen elkezdte verni, közben a fülemhez hajolt, és olyan mocskosan beszélt, ahogy még velem soha, de nekem ez kellett. Kemény faszverés, izgató szavak, hatalmasat élveztem. Ő mosolygott, rendbe szedte a ruháját, és felment a szobájába. Én pedig úgy éreztem, tartozom neki. Kis idő múlva utánaeredtem. Mosolyogva nyitott ajtót, amit magam mögött be is zártam, és szájon csókoltam. Hevesebb volt, mint korábban. Izgatottan hánytuk le magunkról a ruhát, és megcsodálhattam izmos, feszes testét és igazított punciját is. Gyönyörű volt a szoba félhomályában. Ami pedig ezután jött!

Kicsit rámenős volt, lenyomott az ágyra, ismét keményre verte a farkam, és egy gumit ráhúzva beleült. Nem is foglalkozott velem, de megint eltalálta, mit akarok. Nagyon izgató volt, ahogy a faszomon szánkázik, és láttam, éreztem, hogy tényleg élvezi. Az első „ürítés” miatt hosszan bírtam, és örömmel nyugtáztam, hogy közeledik az orgazmusa. Megemeltem kissé a csípőm, és halk nyöszörgésbe kezdett, majd egy rövid, halk sikollyal elélvezett. Ugráló keblének látványa, a szerelem szaga és szűk, ritmusosan rángó puncija engem is az élvezet határára sodort, és már nem is kellett várnom, két újabb ütem után hatalmasat lövelltem. Pihegve dőltünk egymás mellé, talán aludtunk 1-1,5 órát. Amikor felébredtem, mellettem feküdt, mosolygott. Simogatni kezdtem, és már beindultam volna, de huncut mosollyal lefogta a kezem, és a farkamhoz hajolt. Finoman csókolta, szívta, nyalta a zacskóm, és – én sem hittem volna – aznap harmadszor is életet „lehelt” belé. Elnyúltan feküdtem, és figyeltem, ahogy fel le szánkázik a farkamon, és bevallom, engedtem a kísértésnek, és a szájába élveztem. Nem rökönyödött meg, talán várta is, és le is nyelte az egészet. Erőmmel teljesen elkészülve feküdtem az ágyon, és újra elaludtam.

Reggel 8 körül eszméltem újra, még mellettem feküdt, nem ment be az egyetemre. Nekem muszáj volt, így csendben elmentem, de annyi időm még maradt, hogy a kolesz melletti virágboltból egy szál sárga rózsát tegyek párnájára…