Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Legfrissebb történetek:
A nők bosszúja, 1. felvonás. történetnek a folytatása.
(Fantázia történet)
A történet a fantázia szüleménye, BDSM és Horror keveréke, de alapvetően a horrorba tartozik....
Lecsúsztam a fal mentén, és széttárt lábakkal csupasz fenekemmel a padlóra ültem. A fejem...
Sziasztok! Ez egy skicc, az első írásom. Szeretnék rá őszinte kritikát kapni! A történetet...
Friss hozzászólások
Dr. Stephen P. St.John: Sok gondolatom volt, de végül...
2024-03-28 20:01
Marthy: Mmm! Lányként os imádós történ...
2024-03-28 16:03
Marthy: Tökéletes ritmusú, nagyon jól...
2024-03-28 15:47
Marthy: Tökéletes ritmusú, nagyon jól...
2024-03-28 15:46
Materdoloroza: Pedig én is vártam a folytatás...
2024-03-27 22:41
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

Kockázat... 9.rész

09.rész – Emese

Ma estére, két versenyszámra is hivatalos lettem volna. Gondolkoztam is rajta, hogy bele menjek-e, de végül nem tetszett a végösszeg. Annyit nem ér, versenyezni csak nagy tétekbe szokásom. Egyik haveromnak aztán mégis sikerült elrángatni, hogy na, legalább nézzek már el a helyszínre. Adjunk neki nevet, úgy könnyebb róla beszélni. Legyen, mondjuk Scott... Szóval Scott... három napja szinte folyamatosan piszkál, hogy kár, hogy nem indulok. Nevezzek már be. Ha már nem indulok, akkor legalább menjek el. Már olyan régen nem jártam a bandában. Hiányolnak a többiek... és, hogy sokan azt hiszik már befejeztem a dolgot. Meg még több száz érvet felhozott. Scottról azt lehet tudni, hogy rendkívül kitartó személyiség. Na, hát végül belementem, hogy na jó akkor elmegyek. Persze még vagy ötször le kellett dumálnom vele, hogy csak úgy jelen leszek, de nem versenyzek... Mert utána nem takarítok kocsit, meg amúgy sem fizet jól. A kedvenc fekete szaggatott farmerembe vagyok. Egy sima fekete pólóba, és egy bőrdzsekibe, ami szintén fekete. Tényleg sokan akartak már találkozni velem. Mintha, nem is tudom, milyen nagy sztár lennék.  Pedig... azért volt már rá példa, amikor le lettem verve...
Nem vészesen nagy a tömeg. Voltam már ennél nagyobb tömegben, mondjuk akkor versenyeztem is. Szinte minden második ember leállít pár szóra. Aztán sikerül az első sorba vergődnöm magam. Egyszer csak megszólal mögöttem egy nagyon ismerős hang, nagyon közelről.
- Te is indulsz? Kíváncsi lennék rád.
Kiráz a hideg a közelségétől. Azonnal felismerem a hangot. Megfordulok, és elmosolyodok.
- Liz…
Az arcomba vigyorog. Fekete popsira simulós farmer van rajta, és egy fehér ujjatlan, edzőcipővel.
- Emese – érkezik a válasz.
- Mit keresel itt? – kérdezem érdeklődve.
- Téged, és megtaláltalak.
Hátradőlök a korlátnak. – Engem? – kérdezem kicsit erőltetetten, majd magamra is mutatok.
Bólint, de nem mond semmi mást.
- Ugyan miért?
- Meg akartam kérdezni mik a feltételei az indulásnak – bök fejével a kocsik felé.
Elnevetem magam. – Ugye, nem azt akarod mondani, hogy indulni akarsz?
- Miért is ne?
- Nagyon csodálkoznék rajta.
Közelebb megyek hozzá, de ellépek mellette és kifele indulok a tömegből.
- Laura is itt van?
Megtorpanok egy pillanatra, aztán inkább szó nélkül indulok tovább. Próbálok minél hamarabb kiérni a tömegből. Talán lehagyhatom. Kivergődöm magam sikeresen. Egyszer sem nézek hátra. Aztán az italos bódé felé veszem az irányt. Nem sokára utolér…
- Meghívhatlak?
Rá pillantok, aztán megcsóválom a fejem. Felnevetek.
- Kiiszlak a gatyádból, ha ilyeneket ajánlasz fel – nem állok meg, nincs túl sok kedvem Lizhez. Fogalmam sincs, mit keres itt. Civilbe…
Szemem sarkából látom, ahogy megvonja a vállát. – Állok elébe.
Megtorpanok ismét. Ránézek, nézem egy ideig. Megadóan felemeli a kezeit.
- Szóval? – kérdezi komolyan.
- Három whisky-t kérek kezdésképp jéggel – elmosolyodok.
Tovább indulok, ahogy kimondtam. Még mindig nem tetszik, hogy itt van. Hallom, még mindig utánam lépked. Szerencsére nincs messze a bódé. Hamar odaérünk. A csapos szinte kiugrik a pult mögül, amikor meglát. Rögtön kijelenti, hogy az első italomat ő állja. Kiadja a három whisky-t, amit kértem. Meg még kérek mellé egy sört is. Lerakom az asztalra a pénzt. Feldöntöm a whiskyket, a sört pedig elveszem és magammal viszem, de csak pár lépést teszek, Liz felé.
- És van valami izgi ma? – kérdi mosolyogva.
- Nincs, nem versenyzek – közlöm vele.
Aztán ismét hátat fordítok neki, remélve, hogy végre békén hagy. Nem nézek hátra egy jó darabig, aztán egy kicsit nyugisabb részhez érek. Korlátok, és alig van ember. Ismerős szerencsére egy sincs, aki meg mégis ismer, ha eddig nem jött, már nem is fog. Hátranézek, hogy követ-e még, de hát hogyne! Végül a korláthoz érve megfordulok és Lizt figyelem.
- Mit akarsz? – intézem hozzá a kérdést.
Pár lépésre áll meg, engem néz. – Beszélgetni – az arca komoly, most mintha nem akarna már bosszantani.
- Beszélgetni – inkább kijelentésként ismétlem meg, mint kérdésként. – Mégis miről? – én is komolyra veszem a dolgot. Iszok a sörből egy kortyot, majd előveszek egy szál cigit és rágyújtok.
Bólint és mellém sétál, a korlátnak könyököl.
- Reméltem, hogy te is versenyezni fogsz, és elkaphatlak, de aztán eszembe jutott valami. Van egy alkum számodra – egyszer sem néz rám, míg beszél hozzám.
- Nem érdekelnek az alkuid – jelentem ki hidegen.
- Talán ez fog – pillant rám.
- Nem hinném – beleszívok a cigibe és kifújom a füstöt a magasba.
- Akkor meg sem hallgatsz? – elveszi a kezemből a sört és belekortyol, aztán visszaadja.
Váratlanul ért, hogy csak így elvette a söröm, erre már jobban rá figyelek. – Van más választásom?
Bólint. – Feleslegesen nem jártatom a pofám.
- Ja, tudom. Nem szokásod, de csak úgy nem jelentél volna meg itt – felé fordulok kicsit jobban. – Ki vele, mit akarsz?
Érzem, ahogy a whisky kezd dolgozni a szervezetemben. Felém fordul ő is, közelebb lép hozzám. Elég közel… és a szemeimbe néz.
- Téged.
Értetlenül nézek rá. Hátrébb is hőkölök kicsit. – Hogy tessék?
- Hallottad – tartja a komolyságot – gyere haza velem, és nem duglak sittre.
- Azt hiszed, hogy nekem most olyan kibaszott sok kedvem van veled szórakozni? – állom a tekintetét.
Nem tudom, hogy hova tegyem a szájából elhangzottakat. Biccent egyet.
- Reméltem.
- Na jó, figyelj. Én nem tudom, hogy mi ütött beléd, de ha nem tudnád… akkor csak úgy szólnék, hogy utálsz – kortyolok ismét a sörből.
Felnevet. – Nem, utálni te utálsz, én csak bosszút akarok állni.
Szívok még egyet a cigiből, és elpöccintem a földre. – Nem utállak – megcsóválom a fejem.
- Akkor nincs akadálya a közös éjszakának.
- Hát, tudod, semmi kedvem a sitten éjszakázni veled, úgyhogy, ha nem bánod nem mennék be veled.
- Akkor mehetünk hozzád is – megint kikapja a kezemből a sört és iszik belőle.
Kiveszem a kezéből miközben issza, kicsit le is öntöm vele. Félre is nyel, a szájában levőt kiköpi félig. Köhög párszor, majd megtörli a száját.
- Kérsz sajátot? – elvigyorodok.
- Majd én fizetek, mondtam.
- Hát, akkor még jössz nekem három whiskyvel – jegyzem meg.
Bár, már a másik három kezd egy kicsit kibontakozni.
- Naa ééés Laurával megvagytok? – háttal dől neki a korlátnak.
- Túl szép lett volna, ha miattam jöttél vagy itt. Ugyanaz a kétszínű zsaru vagy, aki voltál – el is lököm magam a korláttól.
- Mondtam, hogy csak beszélgetni akarok. Most nem zsaruként vagyok itt.
- Ja, te sose zsaruként voltál velem mi? Hol a jelvényed? – fordulok felé.
Elkomorul, mintha őszinte tekintettel akarna rám nézni. – Egy idő után… nem zsaruként voltam veled.
Végig nézek rajta, aztán elindulok. – Csak azt ne mond, hogy egy ilyen lehetőséget kihagytál volna – szólok még hátra.
- Meg tudnálak védeni most is, nyugodtan versenyezhetnél nem kéne félned a zsaruktól.
Kiiszom az utolsó kortyot és kidobom az üres dobozt. Úgy megyek tovább, mint aki ezt meg sem hallotta. Fogalmam sincs, mit akarhat. Sóhajtok egyet, de végül megállok és visszafordulok hozzá.
- Akkor kérsz te is?
Bólint. – Köszönöm- előveszi a tárcáját a zsebéből és felém dobja. Elkapom, a reflexeimmel szerencsére nincsenek gondjaim. Csak az kéne, már rég halott lennék. Kinyitom, ahogy a kezembe kerül. Persze, hogy benne van a személyije, az iratai. Beletúrok, és a kezem keményebb dologba ütközik, kiszedem belőle. A jelvénye… mi más is lenne, ha nem az? Fogom, zsebre rakom a jelvényt és elindulok a pult felé.
A bódéhoz érve az előbbi kört kérem ki. Csak a szokásos… és még pluszba Liznek egy sört, és ha már itt van, csak, hogy én is hozzájáruljak egy kicsit az estéjéhez egy whisky-t neki is. Liz csak akkor lép mellém, mikor már megkapom az italokat.
- Biztos, hogy mind kell neked? – nézi végig őket.
Felé tolok egy whisky-t, és a sörét. A tárcáját is leteszem, a jelvénye a zsebembe marad. Figyelem egy kis ideig, majd lehúzom az első whisky-t.
- Nos? – nézek rá kérdőn.
Lehúzza ő is, aztán elfintorodik. Nem bírja rosszul a piát, de lehet rég ivott már.
- Nos? – kérdez vissza, és a sört is meghúzza.
- Még mindig nem tudom, mit akarsz tőlem.
- Tudok rólatok – mondja szárazon. – A kocsikázásról, az erdő melletti gyorsulásról, a motorháztetőről…
Figyelem egy ideig, lehúzom a második pohárral. – Csak szeretnél tudni róla – elmosolyodok.
- Szóval nem tagadod?
- Mit kéne tagadnom? – nem mutatom jelét semmi féle aggodalomnak.
- A viszonyotokat. Bár… felesleges lenne, ő már bevallotta – nyugodtan iszogat mellettem, ő sem igazán izgatja magát.
- Gondolom – felnevetek. – Pont erről beszélgetne veled. Pont veled.
Szájához emeli az üveget, de végül rám néz, mikor meghallja a nevetésem és visszaengedi.
- Nem hiszed? Ma találkoztam vele a bíróságon, a könyvtárban, jót csevegtünk.
Megrázom a fejem. – Ugyan miért csevegnétek ti ketten? Semmi közötök egymáshoz. Még csak közös ügyetek sincs. Már… - erre elvigyorodok.
- Most épp nincs, de lesz egy.
- Sajnálod, hogy nem láthatsz nap, mint nap a cellámba mi?
Elgondolkozik. – Ami azt illeti, tényleg hiányzol, de nem ezért vagyok itt.
- Jaj, csak bele ne halj a hiányba.
Megiszom az utolsó pohárral is, felemelem a sört. Intek a csaposnak és elindulok. Ismét. Viszont most nézem közbe, ő is elindul.
- Nyögd már ki miért vagy itt.
Gúnyos mosollyal néz rám. – Érzékeny nő vagyok, ha nem tűnt volna fel.
- Csak oda ne legyek tőle. Szóval? – kicsit türelmetlenebbül teszem fel a kérdést.
Kortyol egyet a sörből, mielőtt megszólalna.
- Neked is feltűnt a jegygyűrű az ujján igaz?
Bólintok egyet. – Nyilván, és?
- És biztos jó ötlet őt fűzni?
- Nem tök mindegy az neked? Azt fűzök, akit akarok, akkor, amikor és úgy, ahogy akarom.
Bólint ő is egyet. – Ez igaz.
- Akkor mit akarsz ezzel az egésszel, hogy „Laura”?
- Csak meg akarom védeni tőled. Meg téged tőle.
- Engem tőle? – elnevetem magam, talán most először mióta találkoztunk jóízűen. – Csak nem félnem kéne tőle?
- Hidd el, az ügyvédek sem jobbak, mint a zsaruk, és szerintem a pasija sem örülne, ha tudná.
- Az a helyzet, hogy leszarom a pasiját. De téged mit érdekel ez az egész? Miért nem foglalkozol a saját életeddel? Laurát nem kell megvédened tőlem, felnőtt nő meg tudja védeni magát, ha akarja.
- Mikor lettél te ennyire erkölcstelen? – figyelmen kívül hagyja a kérdésemet.
Megvonom a vállam. – Ezt most úgy kérded, mintha olyan, hű de erkölcsös lettem volna valaha.
- De házasságokat nem volt szokásod tönkretenni.
- Az a pasi egy nyomorék, nem nagy cucc túltenni rajta.
- Mégis megnyerte magának a csajt.
Megtorpanok és felé fordulok. – Te is megnyertél… aztán mégis elvágtad magad. Emlékszel?
Bólint. – És vissza akarlak kapni – közelebb lép hozzám, a szemeimbe néz.
- Mennyit ittál? – nem távolodok el.
- Amennyit te is láttál.
- Az túl kevés ahhoz, hogy ilyenekkel szórakozz.
Elmosolyodik. – Szóval, nem szórakozok.
Értetlenül nézek rá. – Miért ne tennéd?
- Mi okom lenne rá?
- Mit tudom én… Nem vagy az a csaj, aki csak úgy ideállít, hogy engem akar – komolyan nézek rá.
Még közelebb hajol pár centit. – Akkor milyen csaj vagyok?
Figyelem, még mindig nem hajolok hátrébb. – Ez ilyen kifejtős kérdés szeretne lenni?
- Szeretnéd, ha csak költői kérdés lenne? – szabad kezét a derekamra csúsztatja.
Lenézek a kezére. – Liz… Mi a francot művelsz?
Mosolyogva még közelebb hajol, aztán végül megcsókol. Nem is lágyan, de nem is túl hevesen. A nyaka alján landol a tenyerem, de nem túl finoman. Megtaszítom, és hátrahúzom a fejem.
- Milyen játékot űzünk?
Nem lepődik meg, sőt, erre számított. – Szóval te csak játszol?
- Nem igazán értem, ezt az ide állítasz, közlöd, hogy tudod mi van köztem és Laura között, végül lesmárolsz?! – érzem, ahogy a hat whisky meg az üveg sör, szétáramlik a fejemben.
Megvonja a vállát ellép tőlem. Elenged.
- Laurával sosem lehetsz egy pár. Kalandnak lehet, hogy jó, de többre nem – aztán elfordul és elindul lassan.
Megint kortyolok a sörből, a tekintetemmel viszont követem, aztán a zsebembe nyúlok, elő veszek egy szál cigit és rágyújtok. Az első slukk még egy kicsit rásegít a pia hatására. Körülbelül tíz lépés után megáll és hátranéz, de nem szólal meg, nem mozdul, csak néz. Állom a tekintetét egy-két percig tuti, hogy csak szemezek vele. Végül elindulok felé. Figyel, ahogy közeledek, közben iszik a sörből. Ahogy odaérek hozzá, intek a fejemmel és tovább indulok, de csak lassan. Elmosolyodik és elindul ő is.
- Most komolyan Aliz… mégis mit vársz tőlem? – kérdezem elég komoly hangon.
Kezd tombolni bennem a sör, ahogy keveredik a töménnyel.
- Te mit várnál fordított esetben?
- Még sosem fordult meg a fejemben, hogy visszaszerezzelek – megállok és felé fordulok.
Tovább megy egy lépéssel, de megtorpan, ahogy észreveszi, hogy megálltam és visszafordul.
- Te ezt tényleg komolyan gondoltad? – újabb slukk a cigiből, szokásos módon az égnek fújom ki a füstöt, majd visszapillantok rá. – Milyen alkut akartál ajánlani?
Elhúzza a száját. Megvonja a vállát. – Nem túl… hm… szépet. Nem is tudom, mit mondjak erre, talán gerinctelen a legjobb szó rá.
- Gerinctelen alkuval jöttél ide, hogy visszahódíts? – értetlenül nézek rá. – Azért annyit még nem ittam, hogy ezt értelmezni tudjam.
Pislog párat, aztán felnevet. – Nem. A kettő teljesen független egymástól, vagyis, veled szemben jó fej dolog lenne.
Felvonom a szemöldökömet. Nem tudom, hogy akarom-e tudni. Ha meg hallgatom, akkor az azzal jár, hogy belemegyek-e vagy sem.
- Kivel szemben nem lenne az?
Türelmesen vár, mint aki tudta, hogy a kíváncsiságom fog győzni. – A többi versenyzővel szemben.
- Nem juttatom őket sittre – közlöm vele és megint elindulok tőle. Az ital mennyisége balra húz. Meg is állok egy kicsit, hogy összeszedjem magam.
- Akkor sem, ha garantálni tudom számodra, hogy nem lesz több rendőrségi ügyed? Soha – teszi még hozzá.
Francba, hogy ilyen jól néz ki annak ellenére, hogy nem kedvelem valami nagyon.
- Nem ér meg annyit, hogy őket sittre juttassam – mondom végül.
Az arcomat figyeli kicsit, aztán bólint. – Rendben, vedd úgy, hogy fel sem ajánlottam. – Ott hagy, a közeli korlát felé indul. Egyszer sem néz hátra, szépen nyugisan a korláthoz sétál. Előre dőlve rákönyököl.
Már a cigim végéhez érek, ismét csak nézek utána. Meg kéne nézzem mi lett az eredmény a versenyen. Furcsállom, hogy nem csak úgy letámadott, hogy le fog csukni. Elindulok visszafelé, de az első lépéssel megérzem a zsebemben a jelvényét, úgyhogy megint megállok. Visszafordulok lassú, halk léptekkel mögé sétálok, elég közel állok meg. Előveszem a jelvényt és elé nyújtom. Összerezzen kicsit, ahogy megjelenik a látómezejében, lenéz a kezemre elveszi tőlem.
- Mit akartál vele?
- Elásni a közeli erdőben – elmosolyodok.
A hangomból könnyen kivehető, milyen közel állok. Felnevet.
- Mint a motorháztetőn megdugott csajokat? – nem fordul hátra.
Visszahúzom a kezem, de csak a derekáig ott ráfogok, kissé rá is szorítok. Közelebb hajolok a füléhez.
- Ha jól emlékszem, téged sem ástalak el.
Nagyot nyel. Csak egy kicsit fordítja felém az arcát, hogy közelebb legyen hozzám a füle.
- De ki tudja hányat igen.
- Miért nem nézett még utána rendőrnő? – a kezem még szorít egyet a derekán, de aztán elengedi.
- Nem akartam bajba keveredni – jobban hátrafordul, amint elengedem, rám néz.
Felkuncogok. – Te nem akarsz bajba keveredni…
Megrázza lassan a fejét.
- Mégis eljössz…egyedül…egy ilyen helyre. És még csak azt is hagyod, hogy lenyúljam a jelvényed.
- Miért talán félnem kéne egy ilyen helyen?
- Szerinted, ha kiszivárogna, hogy rendőr vagy… mennyien esnének neked?
A verseny felé néz. Vállat von. – Szinte mindenki, de nem tetted volna meg. Saját kezűleg akarnál agyon verni – elvigyorodik – nem bíznád másra a piszkos munkát.
- Ebben lehet, van valami – hátrébb lépek egy kicsit. – Mit akarsz Laurától?
Most már teljesen felém fordul. – Mit akarnék tőle? Semmit.
- Akkor miért beszéltél vele? – gyanakodva figyelem.
- Csak tudni akartam tényleg rámásztál-e, és, hogy ő hagyta-e magát, de gyanúm beigazolódott.
Kiiszom a maradék sört az üvegből és az üveget a távolba hajítom.
Figyeli az üveget, ahogy a távolba repül, majd lepuffan a földre, és darabokra hullik. Ő is megissza a maradék pár kortyot, de ő csak leteszi a lába mellé az üres üveget.
- Miért érdekel téged ez?
- Mondtam már nem?
Megrázom a fejem. – Te is tudod, hogy nem lesz köztünk többet se…mmi féle kapcsolat – fejezem be kevésbé beleköthetően. Mert tudom, hogy a „semmit” előszeretettel játssza ki.
- Ebbe a válaszba nem fogok belenyugodni, remélem, tudod – néz rám.
Teszek egy lépést felé. A kezem az álla alá emelem, odahajolok és adok egy hosszabb puszit az ajkára.
- Pedig, kénytelen leszel – ellépek – menj haza – azzal ellépek és visszaindulok a pálya felé.
- Velem jössz? – szól még utánam.
Csak a fejemet csóválom mosolyogva, nem nézek vissza. Laura nem tudom, hogy mit tud, de nem akarom elbaszni a vele felépítetteket. Megkeresem Scottot és szólok neki, hogy lépek. Aztán a kocsimhoz sétálok. Beülök, de nem indulok egyből. Egy kicsit még gondolkozom… nem lehet igaz ez a mai történet. Aztán beindítom a motort. Egész lassan vezetek haza. Néha alig látom az utat rendesen, az innivaló mennyisége elérte hatását.
Előző részek
Hozzászólások
Saphira0220 ·
Hali
Napról napra egyre kiváncsibb vagyok a történet alakulására. Igazán megfogott a történeted. Tehát kíváncsian várom a folytatásokat. :grinning: :wink:
roo16xy ·
Szia!
Köszi, a hozzászólást. Örülök, ha tetszik és csak remélni tudom, hogy ez a kíváncsiság, csak növekedni fog ;)

roo16xy ·
Akkora szar ez az oldal. 14.én aktiválódnia kellett volna a kövi résznek. Sehol semmi.
http://roo16xy.cafeblog.hu/ itt eléritek a többi részt

AmandaAdmin ·
Kedves Felhasználók! A Tortenetek csapata új oldalt nyitott a lányokkal való szex randevúzáshoz: WWW.TEENSFK.SITE Ezer erotikus történetet gyűjtenek össze ott, vannak ismeretségek és kommunikáció. Meghívjuk Önt, hogy csatlakozzon. Az ingyenes regisztráció továbbra is nyitva áll.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha nem akarsz lemaradni: