Keleti mese

- Hercegnő? A mosdóvize kész van. – A szolga alázatosan meghajolt, s kiment. A szobába helyette nővére lépett be, aki mint ahogyan a szokás diktálta, a házasságkötés előtt jó tanácsokkal akarta ellátni húgát.
- Hazare, kérlek ne tégy semmi meggondolatlanságot sem, amivel felbosszanthatod a nagyurat! Tudod jól, milyen lobbanékony a
természete…
- Ne félts engem, nővérkém, képes vagyok megoldani a feladatot! –
mosolygott rá a fiatal nő, s közben megoldotta szoknyáján a kendők csomójait, majd a felsőtestét borító fátylat is levette. A hatalmas dézsaszerű üsthöz lépett, s megkeverte ujjaival a vizet.
- Nem állsz még készen egy férfi elbűvölésére! – tördelte kezét nővére.
- Ebben tévedsz nővérkém. – mosolyodott el a lány, s közben belelépett a vízbe, melynek tetején olajfoltok táncoltak a fényben. Illatos gőz töltött be a szobát.
Keleti pompa. A szobát ez jellemezte, a hercegnő minden kényét-kedvét kielégíthette a szoba berendezése, az ékszeres ládákban megbújó drágakövekből álló diadémok és nyakékek, a földön szana-szét heverő párnákba töltött virágok illata elkábíthatták, a szolgák minden vágyát lesték.
De neki több kellett. A kegyetlen úr első felesége akart lenni, a hárem királynője. Meg akarta mutatni, hogy igenis, neki megvannak a képességei mindehhez.

- Hogy érted, hogy tévedek? – kérdezte Mezerinne, és letérdelt egy párnára a kád mellé.
- Jártam a Vörös Fátlyasokhoz tanulni.
- Te megőrültél? Hogy jutott eszedbe?! Ha ezt megtudja apánk! – Mezerinne felháborodottan kiáltott fel, a kádban Hazare összerezzent.
- Nem értem, mi a problémád! Nem tettek velem semmit, csak megtanítottak, hogyan kell egy férfit rabul ejteni! Várj, elmesélem…

Éjszaka szöktem át hozzájuk. Nem volt könnyű, mert köpenybe kellett burkolóznom, és a palotából is ki kellett jutnom, kijátszva az őrséget, ám az őrök sokszor néhány arany fejében elnézték, ha elsétálok mellettük. Mindig egy férfi várt a palota mellett lévő utcába, egy herélt hím, hogy elvezessen a Vörös Fátylasokhoz.
Hatalmas, szinte már palotának mondható épületben van a székhelyük. Több száz férfi fordul meg egy éjszaka náluk! Az épület gazdagon díszített, van saját fürdője, és sok-sok hálószoba. A vezető, Leila találta ki, hogyan tanuljak.

Bevezetett egy kicsike kis szobába, egy folyosószerű, hosszan elnyúló, titkos épületrészbe. A hálószobák mellett húzódott, erre magamtól is rájöttem. Minden szobánál kémlelőnyílás látszott, hogy onnan figyelhessék a lányok teljesítményét, a vendégek elégedettségét. A folyosó legvégére vezetett, és leültetett egy zsámolyra, hogy onnan figyeljem meg, mi is történik, amikor egy férfi és egy nő együtt tölti az éjszakát.
Nem kellett sokat várnom, egy lengéden öltözött, magas és eszméletlenül karcsú nő lépett be, arca áttetsző kendővel volt eltakarva, s maga után húzott egy fiatal férfit. A nő ruházata alig takart valamit. Felsőtestén nem volt semmi, melleinél festések díszítették bőrét, szoknyaként néhány kendő volt derekára csavarva, egy széles övvel, amiről lelógtak érmék, amik csilingeltek minden mozdulatnál.

A férfi nekiesett a nőnek. Csókolta, és melleit markolászta egyik kezével, másikkal pedig a nő combja között matatott. Sosem láttam ilyen hevességet, nagyon ledöbbentem. Fogalmam sem volt még akkor, hogy mit csinált a nő combjai között, miért markolászta a melleit… de a nő nem hagyta magát. Ellökte magától a férfit, az az ágyra esett. A nő lassú mozdulatokkal kezdett el táncolni. Csípője mozgott, fenekét és felsőtestét rázta, nagyon erotikus volt. Ahogyan körbe- körbe forgott, figyeltem hasa mozgását, köldöke köré festett motívum izgatóan érintette a férfit, de engem is.

Amikor a nő abbahagyta a táncot, már nem volt rajta ruha. A férfi felé lépdelt kecsesen, s gyakorlott mozdulatokkal lemeztelenítette. Végigcsókolta a férfi testét, és szájába vette annak ágaskodó férfiasságát. Akkor még nem tudtam, mi az, de éreztem valahol itt belül, hogy ez örömet okoz a hímneműeknek… Néha kiengedte ajkai közül, néha nyaldosta, de látszott, hogy gúnyosan, felsőbbrendűen élvezi, hogy kezében tartja a férfit, mert az felszisszent, morgott, ahogyan a nő váltogatta a nyelvmozgásait.

A férfi azonban nem akarta, hogy ez legyen, hanem szinte magára rántotta a nőt, ahogyan felült. Az dorombolva simult mellkasához, melleit hozzápasszírozva szinte a másik nem tagjához, megőrjítve őt ezzel. A nő megemelte csípőjét, és magába fogadta a férfiasságot.
Sosem hittem volna, hogy ezt jelenti nőnek lenni. A táncosnő csak előre, hátra, fel, le mozgott a férfit teljesen uralma alá hajtva, kénye-kedve szerint játszott vele. Arcán látszott, hogy ő is élvezi, amit csinál. Talán nem a teste élvezte, hanem a lelke: a férfi irányítható szerv, hatalma van felette.

A férfi üvöltött egyet, izmai megmerevedtek egy pillanatra, aztán felgyorsította mozgását, ahogyan a nő is. Sóhajtva élveztek el mindketten. A férfi a nő melleit csókolgatta végül, de aztán hátrafeküdt az ágyon, és felszólította a nőt, hogy újra játsszon férfiasságával. A táncosnő persze eleget tett a kérésnek, és hamarosan újra szeretkezni kezdtek, de most más pozitúrában. A nő volt alul, a férfi felül.

Engem is magával ragadott már ez. Nem tudtam semminek sem a nevét, nem tudtam semminek sem az okát, de úgy éreztem, hogy érezhetem ugyanazt, mint az a gyönyörű táncosnő. A köpenyem megoldottam, az alatta lévő ruháim alá csúsztattam kezem. Megérintettem saját melleimet, és azok elkezdtek keményedni, jó érzés volt, ahogyan ujjaimmal játszva a bőrön egyre többet érzek minden apró kis mozdulatból. Elkezdtem morzsolgatni a mellbimbómat, ahogyan a férfitől láttam. Rettentő jó érzés volt. A másik kezem a combjaim közé csúszott… nem tudtam, mit kell tennem, mert ezt nem láttam a nő lábától, de azt hiszem, mindenki azzal születik, hogy érzi, mi okoz neki jót. Forró volt a combom és a köze, és valami furcsa nedvességet éreztem ujjaimon, amikor a liliom szirmai közé dugtam ujjaim. Bizsergő érzés töltött le, és ujjiam maguktól, követelőzve kezdték el simogatni a liliom szirmait, és rátaláltam egy pontra, ahol nagyon kellemes volt az érintés.

A pár bent tovább mozgott, és én odaképzeltem a táncosnőt közvetlen mellém, éreztem, amit ő érzett, hallottam nyöszörgését, és éreztem a kéjét… ahogyan ujjaim táncoltak, a testem elkezdett hullámozni. Eltűnt a fal, eltűnt a táncosnő, a férfi felettem mozgott, bennem… ujjaim követték a fantáziám, és a soha nem érintett helyre kerültek. Lassan csúsztak fel, oly nagy gyönyört okozva nekem…

A férfi állatian hörgött, a nő nyöszörgött és sóhajtozott, én pedig megpróbáltam elfojtani a hangom, de kiszakadt belőlem egy apró sikoly, mikor izmaim összerándultak, és összehúzódtak. A testemet forróság öntött el, az agyamra néhány pillanatig mámor szállt, lassan tisztult csak fel. A kémlelőlyukhoz szorítottam arcom, és láttam, hogy a pár is végzett, kielégültek.

Azon az egy éjszakán a táncosnőt követtem szobáról- szobára, kémlelőhelyről- kémlelőhelyre, és még kétszer képzeltem magam mellé. Teljesen lenyűgözött az új érzés, amit magamnak okoztam.
Hajnalban a vezető nő jött értem, és kikísért. Nem szólt semmit, és nem is kérdezett semmit sem. A kapuban már várt a herélt eunuch, és hazakísért.
Másnap éjszaka újra elmentem…

Hazare élvezte saját szavainak hatását nővére arckifejezését látva. A fürdőolajtól illatos víz tetején habok úszkáltak, eltakarva testét. Most már mindennek tudta a nevét, tudta, minek mi a jó… ujjai játékosan simogatták bőrét, s közben belekezdett a második éjszaka történetébe.