Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Legfrissebb történetek:
A nők bosszúja, 1. felvonás. történetnek a folytatása.
(Fantázia történet)
A történet a fantázia szüleménye, BDSM és Horror keveréke, de alapvetően a horrorba tartozik....
Lecsúsztam a fal mentén, és széttárt lábakkal csupasz fenekemmel a padlóra ültem. A fejem...
Sziasztok! Ez egy skicc, az első írásom. Szeretnék rá őszinte kritikát kapni! A történetet...
Friss hozzászólások
Materdoloroza: Pedig én is vártam a folytatás...
2024-03-27 22:41
Dr. Stephen P. St.John: Sajnálom, hoyg nem tette egyér...
2024-03-27 20:43
lalityi9346: Várom nagyon a folytatást!
2024-03-26 17:27
kaliban: Hát ez q..va gyenge, a helyesí...
2024-03-24 15:19
golyó56: Tetszett. Folytatás?
2024-03-22 11:42
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

Kalandos utazás I.

Minden kezdet nehéz, de olykor a folytatás még nehezebb..

A széles főutca kövein hatalmas mén patája dobban.. Bamm- bamm.. Bamm- bamm..
S a főtér felé közelítve egyre bántóbb, egyre jobban lüktet a fejben..
Mellette épphogy nem veszik el egy dallamos hangocska.. Klapp- klapp.. Klapp- klapp..
A csatamén oldalán tűnik fel egy furcsa hátas: fehéren csillan a szőre, sörénye, farka hosszú, selymes, s furcsamód: fűzöld, mely közé barna szálak vegyülnek észrevétlen. Az állat szeme kellemes, melegbarnán tündököl, s termetre apró, alkatra mint az őz, oly kecses.
A lovasok, mint ég és föld, tűz és víz.. A hatalmas paripát egy délceg, páncélos lovag üli meg, míg társa egy törékeny, nyúlánk nő: egy elf druida.
Érdekes páros, mind fajt tekintve, mind hivatást, de a szent cél érdekében egyesülniük kell.. Egy hatalmas, legyőzhetetlen csapattá.
Ebbe a faluba is csak azért tértek be, hogy az itt élő törpök közül lesz e olyan bátor harcos, ki velük tart..

A párocskát a település egyik tekintélyes épületében fogadják. Mikor mind helyet foglaltak a tanácsteremben, és meghallgatták a falu vezetőjének üdvözlő szavait, utolsó kérdésére válaszolva, felemelkedik a lovag.
- Törpök.. - zengi mély, dörmögő, ám barátságos hangján.
- Azért jöttem társammal, hogy közöljük.. Korunk letűnni látszik, s a mi szép birodalmunk meg fog semmisülni.. Hacsak nem vágunk útnak, s törzseinket egyesítve le nem győzzük a pusztításunkra küldött szörnyetegeket. Nos kérdem én! Van köztetek oly bátor fegyverforgató, ki csatlakozik hozzánk, hogy győzelmünk után évezredekig énekekben emlékezzenek meg dicső nevéről? - utolsó szava után zajos tanácskozás veszi kezdetét, míg végül feláll egy marcona törp.
- Ő itt Rór fia, Grór. A legjobb harcosunk.. Tegyen jó szolgálatot.
Azzal vége a tanácskozásnak, s végre pihenni térnek. Másnap kora hajnalban már lovon ülnek, Grór természetesen gyalog készül nekivágni.
Már jó pár mérföldet megtettek, mikor Tarthalion lesandít a mellette léptető szerzetre.
- Ugyan már jó törp uram.. Így teljesen le fogsz fáradni.. Kérlek, ülj a jó Vihar hátára.. Ne félj jó uram, jóságos lény ő.

De Grór csak nemlegesen megrázza a fejét.
- Nem épp beszédes teremtés..- jegyzi meg Denelind csengő hangján, aki szorosan Tarthalion mellett halad apró termetű jószágán.
A férfi helyeslőn biccent, s elmosolyodik. Csendes menetelésben telnek az órák, míg végül egy olyan területre érnek, melyet rengeteg barlang tarkít, s nem kétséges: legtöbbjük a föld alá vezető járatok bejárata.
- Nem tetszik nekem itt..- szól ismét Den, s hangja megremeg.
- Hidd el.. ha lenne más út, jómagam sem erre jönnék.. De mivel ezt a népet is meg kell győznünk..
Az elf druida csak fáradtan sóhajt egyet. Menet közben körülöttük neszelnek a vadak, s bokrok rejtekéből parázsló szempárok lesik minden mozdulatukat.
- Figyelnek minket..- dörmögi Grór, s két társa meglepve fordul felé.
- Azt hittem törp uram, meg sem szólalsz..- kuncog halkan az elf, s Tarthalion sem állja mosoly nélkül..
- Érzem.. igen, én is magamon érzem égető tekintetüket..- a lovag alig ejti ki e szavakat, a föld alatti barlangjáratok rejtekéből, s a bokrokból fekete bőrű, nyúlánk lények egész hada zárja őket körbe.
- Vel’bol ph’ dos bauth? Vel’dos ph’ dos?* - szegezi nekik a kérdéseket a drow vezér, egy magas, izmos termetű hím.
- Mily kedves fogadtatás..- súgja oda Denelind Tartnak, mire az csak bólint.
A törzs vezére egyre türelmetlenebbül figyeli őket, s két kezében kéken feldereng a halálos ikerpenge egyike.
- Undossta.. öö.. kaas.. Tarthalion, Denelind lu’ Grór.*- próbál velük szót érteni a lovag. Igaz töri a nyelvet, s éppen ezért a vezér kérdőn vonja fel hófehér, dús szemöldökét, de arcán látszik, hogy értette.
- Ele dos doer dal ghil?*- érkezik a kérdés, mire a lovag homlokráncolva próbál megfelelő választ adni.
- P’wal d’*.. ööö..- itt aztán végképp elakadt, s az előtte álló sötételfet rázni kezdi a nevetés. A három útitárs kérdőn néz rá, mire az lenyugodva így szól, érthető, Közös Nyelven.
- Nahát, ti idióta felszíniek! Nem gondoltam volna, hogy ennyire jól megtudtok mulattatni..
- Te érted a Közös Nyelvet.. megállj csak..- rontana neki a hatalmas harci ménnel, de Den közbeszól.
- Tart! Nee!- hangja különös ezen a tájon, s ha nem lenne a sok drow, kik beárnyékolják az erdő minden szegletét, akkor a dallamos hangocska minden bizonnyal arany fénybe vonná a környéket.
- Áó! Kit látnak vörös szemeim.. Egy csinos elfecske, akit szívesen meg..
- Atharâl! – szakítja félbe egy mély, ám női hang.
- Ehh.. Sevir jalil! Alu ulu dosstan nou’hai!*- torkollja le fajtársát Atharâl.
- Kérem, ne most rendezzék ezeket..- mennydörgi a kelleténél is nyersebben Tarthalion, hogy legalább hangsúlyban megtorolja útitársnőjét ért atrocitást.
- Hát jó.. Tehát mit akartok tőlünk?

- Azt gondolom, érzitek, hogy romlik a birodalmunk.. Az egész föld felszín lepusztul, s kihalnak a fajok. Épp ezért, törzsekből harcosokat hívunk, hogy legyőzzük a Világnak Ártó Férgeket. - szavai hatására sok drow vörös szeme gyáván felcsillan, de nem mernek nyíltan ellenkezni.
- Hát jó.. Kiválasztom legjobb harcosomat.. Kilena! Doer ghil!*- azzal int a fák árnyéka felé.
Hamarosan halk léptek neszét vélik hallani, s a sötétből előtűnik egy drow nőstény.
- Íme Kilena.. Ő a legjobb harcosom.. no és persze egyben ágyasom is- vigyorog rútul, s vadul a nő nyakának esik.
- Vihetitek, már úgyis kezdtem unni.. – löki aztán feléjük, mire Kilena mordul egyet. Egyrészt fajtársa viselkedése miatt, másrészt, mert észrevette, hogy nem épp kellemes útitársat kapott Denelind személyében. A két nő egyforma undorral méregeti egymást, s ha nem lenne ott körülöttük senki, biztos egymásnak esnek.. Főként a harcias nőstény tűnik ádázabbnak.
- Tehát akkor indulhatunk is..- jelenti ki Tarthalion, de Kilena megragadja a köpenyét, jelezve, hogy várjon egy kicsit, majd elszalad.
- Na tessék.. most megfutamodik?- kérdi gúnyosan, csipkelődőn Den.

- Oh nem te kis felszíni ribanc.. Az én kis Kilenám sosem fut el senki elől sem..- a drow vezér szavaiból csöpög a maró gúny, és útálat szerény személyük iránt.
Hamarosan, amerre eltűnt a drow nő, arról egy hatalmas, szürke ló vágtat elő, de ez sem szokványos.. Szeme fehéren világít, orrlukaiból állandó párát prüszköl fel.. Sörénye szintén vakítóan hófehér, csakúgy, mint patája. A nő vet még egy megvető pillantást fajtársaira, majd így szól Tarthoz fordulva:
- Nos, most már indulhatunk..- szól, s Tarthalion megjegyzi magában, hogy igen kellemeset csalódott benne.. Azt hitte, hogy egy ronda, útálatosan viselkedő nőstényt kapnak, erre az első gyanúja nem igazolódott be.. Hiszen Kilena gyönyörű, - még talán elf mércével is- éjfekete bőrével, szépvágású ajkaival, vörösen izzó szemeivel, hófehér, dús hajával, telt kebleivel, karcsú derekával, formás lábaival.. falatnyi ruhában. Igen.. el kell ismernie magában, hogy igen kellemes vizuális élményt nyújt a hölgy.. Kár hogy olyan mély undorral néz három társára, hogy ha nem a küldetést végrehajtó csapat tagja lenne, Tart egész biztos rögtön levágná..
Nem épp kellemes hangulatban vágnak az út hátralevő részének.
Kilena egész álló nap drow szavakkal pocskondiázza társait, s azok Tart kivételével egy kukkot sem értenek belőle, így a nő olykor csak a férfi fülébe suttog, ilyenkor magára vonva a féltékeny Den tekintetét.. A nő jól tudja, hogy a férfival szövődött szerelmük esendő, s lehetetlen.. Hisz míg ő halhatatlan, addig a szeretett férfi idő előtt fog elhunyni, keserűséget hagyva Denelind szívében.. S most mégis.. Úgy lángol fel benne a féltékenység, hogy csak nehezen leplezi..

A harmadik nap delében viszont furcsa dologra lesznek figyelmesek.. Gyorsan harci állást vesznek fel: Grór a lovak elé áll, terpeszben, maga előtt tartva kétélű fejszéjét. Tart előhúzza hatalmas, kétkezes pallosát, s suhintásra készen tartja meg lova nyaka mögött. Den függőlegesen maga mellett tartja botját, s szemeit résnyire szűkítve figyeli az utat maguk előtt. Kilena viszont egy macska ügyességével felguggol a nyeregre, s onnan veszi először íjával célba az ismeretlen „veszélyt”. Derekán már harcra készen derengenek fel ikerpengéi, de azokat még nem használja..
Feszült várakozás percei peregnek le, s mikor már tennék el fegyvereiket, akkor tűnik fel a láthatáron egy mozgó alak.
- Leszedem, egy pillanat..- szól a drow nő, s máris felajzotta íját, lövésre készen.
- Ne! - dörren rá Tarthalion.- Még várjuk meg mi közeledik..
Kilena idegesen mordul egyet, de engedelmeskedik. Nincs más teendőjük, türelmesen várnak.
Hamarosan kiderül, ki is az illető „veszélyforrás”..
- De hiszen ez csak egy esendő, kis felszíni tolvaj..- mordul mérhetetlen undorral a lovag háta mögött Kilena. Az alak egész közel ért hozzájuk, s befékez a lovag lova faránál.
Nem kell sokat várakozni, be is futnak az üldözői, pár valószínűleg tisztes, s immár meglopott
gazda.

- Ohh.. jó uram.. Nem tudtam, hogy veled van..- nyögi döbbenten az egyik, s mielőtt Tarthalion megszólalhatna, a kotnyeles tolvaj közbepofátlankodik.
- Már megbocsáss jó gazduram.. De szerény személyem eme lovag védelme alatt áll.. Tehát jól kapisgáltad öreg.. Most pedig engedelmemmel visszavonulhattok mocskos kis tanyátokra.- szól pökhendien, s mikor a gazdák elmentek, Tar dühösen fordul felé.
- Na idefigyelj te kis tolvaj.. Hogy merészelted ezt?
- Ugyan már cimbi..- kezdene mentegetőzni, de a lovag grabancánál fogva maga elé emeli.
- Nem vagyok a cimbid.. mit akarsz, halljam.
- Jólvan na.. Bocsáss meg. Csak tudod nem volt kedvem idő előtt elhalálozni..
- Akkor talán ne lopj..- hallatszik az epés felelet Denelind szájából. Az édes hangocska egészen megrészegíti a ficsúrt, s nyájasan formálva a szavakat így szól.
- Ohh.. mily gyönyörű angyal szállt le közénk. Megtudhatnám kegyed becses nevét?
- Kegyem becses neve Denelind, és nem ajánlom mocskos szádra venni..- torkollja le, s ezen Tarthalion jót derül.. Ha így haladnak a dolgok, kedvese elnyisszantja a fiú torkát helyette is..
Sőt, a háttérből még Kilena is elismerően.. mordul.
- Inkább te mond meg a neved mocskos, kis felszíni korcs..- dörren rá, s ennyi elég, hogy figyelmét, s csodálatát most a drow nő birtokolja.
- Nahát haver..
- Khömm.. nem vagyok a haverod se..
- Mindegy.. akkor te.. lovag.. én nem is tudtam, hogy a kíséretedben ilyen jó nők vannak..
- Khömm..- a figyelem felkeltő köhintés Grór szájából hangzott el, s a tolvaj kénytelen lepillantani rá.
- Ja és majd kihagytam a nemes törpöket..- szól behízelgő hangon, mire a törp fáradtan morog egyet.
- Te meg letennél végre?!- csattan fel, mire Tart engedelmesen a földre ejti.
- Nah így mindjárt jobb is.. Merre megyünk?
- El vagy te tájolodva.. Nem jössz velünk..
- Na.. szépen kérlek.. cimbikém..
- Mondtam, hogy nem vagyok a cimbikéd…

- Akkor ó nemes lovag.. Szépen kérlek vigyetek magatokkal.. Ígérem, amit tudok, megteszem, és a tőrrel is jól bánok.. Szépen kérlek..
- Tar.. szerintem velünk jöhetne.. Elvégre minden népet összekötő küldetésben van részünk.. Kérlek.. a kedvemért..- veszi hirtelen védelmébe Den a fiút, de csak a férfi fülébe suttogva szavait.
- Rendben kedvesem.. érted.- szól a lovag, s immár a nyurga tolvaj fiút nézegeti.
- Rendben van.. Velünk jöhetsz.. De gyalogolnod kell..
- Bánom is én! Csak menjünk már!- rikkant boldogan, s immár öten folytatják útjukat, s közülük egy teljes tudatlanságban vág neki a félelmetes, halálos veszélyeket rejtegető útnak..
Öt rettenthetetlen „harcos”, kik megvédik világukat bármi áron.. Öt különböző személy: Egy lovag, ki páncéljában, hatalmas ménjén a legyőzhetetlen istenekre hasonlít. Egy bájos, sudár termetű, gyönyörű arcú, csengő hangú elf druida, kit már évezredek óta hű hátasa hordoz e széles földtekén. Egy törp, ki hol népe seregeiben küzdött szabadságukért, hol épp egy- egy bányaváros kialakításában segédkezett, most oly népekkel társul, miket faja alapból nem szívlel. Egy drow nőstény, kinek addigi élete csupa megaláztatásból, és gyilkolásból állt.. De most megváltja a világot, s különös lováról bárkit leszed 100 méteres távolságból is. S végezetül egy mindük közül kitűnő egyéniség, egy nyúlánk, fiatal tolvaj fiú, ki ha tőreivel bánna oly jól, mint nyelvével, akkor százszorta nagyobb harcos lehetne bármelyiküknél. Hogy a világ elbukik, vagy megmenekül? Az ezen az öt bátor önkéntesen múlik.

*Szabad fordításban a következőt jelenti: Mit akartok? Kik vagytok?
*Bemutatkozás: A mi nevünk…és Grór.
*Szabad fordításban a következőt jelenti: Minek jöttetek ide?
*Szabad fordításban a következőt jelenti: Azért mert
*Szabad fordításban a következőt jelenti: Hagyj békén, eredj a dolgodra!
*Szabad fordításban a következőt jelenti: Gyere ide!
Hasonló történetek
4208
Vajon ki ez az ember? Taktikai zseni, hős fegyverforgató, intrikus, a természet ismerője egyetlen személyben?
Azyert mindig körbelengte valamiféle titkot sejtető misztikum, ami még érdekesebbé tette az egyébként is jóképű fickót. Ráadásul a vándor rengeteg nyelven beszélt, olvasott, még az ó-jezykivel is elboldogult, ami köztudottan a nyelvtudósok átka. Egy közrangú ember nem lehet ilyen járatos egyszerre a művészetekben, nyelvekben, számtanban, orvoslásban, harcban, stratégiában...
3304
Ahogy a védelem kiépült, Dareth handorioi hódításait emiatt be is fejezte, és inkább északra, Rolenciába vezényelte szörnyű hadát. Rolencia nem volt egységes birodalom, nem volt összetartás, így nem is tudtak fennmaradni. Viszont érdekes módon, mintha megelégedett volna ennyivel, Mágusföld határán, a Benfini-hegységnél megállt. Nem tudni, hogy miért...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a történetről?

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha nem akarsz lemaradni: