Kaland az unokatesómmal 1. rész

20 éves egyetemista srác vagyok. Nem túl izgalmas az életem, általában mindig ugyanúgy telik el egy-egy napom. Felkelek, eszem egy kolbászos kenyeret, belövöm a séróm, összekapom magam és már megyek is a suliba tartó buszra.  Azt kell, hogy mondjam, ebben semmi szokatlan nincs. Egyszer-egyszer elmegyek pénteken iszogatni a haverokkal, de ez is úgy havonta, másfél havonta szokott előfordulni. Ilyenkor mindig úgy kicsípem magam, mintha divatbemutatóra mennék. Mit lehet tenni, a modern világ metroszexuálissá alakította át a fiúk elnyomó többségét. Amikor bulizni megyek, mindig beállok egy tükör elé és végigpásztázom a testem minden zugát. Ha jó napom van, akkor általában tetszik amit látok, ha rossz, akkor is, bár ilyenkor némi rágódás után fogadom el a szinte tökéletesség irányába haladó külsőmet.
Sportos alkatom van, szőkésbarna, rövid, divatos hajam, amit néha túlságosan is agyonzselézek. Világoskék szemeim tökéletesen illenek a kölyökképű arcomhoz. Füleim picit elállnak, habár nem annyira, mint mr. Bean-nek, és azt hiszem, hogy nekem ez is jól áll. Egy csepp zsír nincs rajtam, testem minden porcikája izmos, amit a rendszeres focizásnak köszönhetek.
Egyik este is hasonlóképpen indultam el a haverokkal bulizni. Mint mindenki más, mi is egy lepukkant kocsmába mentünk el alapozni. Mikor már azt mondtuk, hogy elég, mehetünk vadászni az egyik szórakozóhelyre, akkor kicsit billegve, de annál határozottabban indultunk közös célunk felé. Amikor odaértünk a Skorpióhoz, bosszankodtunk a borsos árú belépőjegyen, de a kicsípett lányok látványa rögtön elfeledtette velünk ezt a problémát. Mikor bementünk a Skorpióba és meghallottam a kedvenc számom, már rohantam is a zsúfolt táncparkettre. Annyira loholtam, hogy félrészeg testemmel belebotlottam egy fekete miniszoknyába. Szó szerint beleestem az egész fejemmel. Sűrű bocsánatkérések közepette, kissé botladozó beszéddel megpillantottam a fekete miniszoknyás arcát. Először nem hittem a szememnek, de aztán két-három pislantás után kitisztult a kép, és már biztos voltam benne, hogy az unokatesóm fenekébe fúródott bele az imént az arcom.
Másodunokatesóm most is nagyon jól nézett ki, szinte leírhatatlan az a hihetetlen vadmacska arca. Hosszú, világosbarna haja ki volt engedve és háta közepéig ért. Kékeszöld szemei csillogtak a kék szemfestéktől, halvány rózsaszín rúzsos ajkai pedig fülig érve mosolyogtak. Ahogy lejjebb tekintettem, talán kicsit feltűnően, de pár másodpercre bámulni kezdtem kirakott dekoltázsát, de aztán megráztam nyálcsorgató fejemet, és tovább vizsgáltam a 21 éves lányt. Vörös ruha volt rajta, ami tökéletesen passzolt sportos alkatához. Fekete miniszoknyája épphogy takarta a lényeget. Átlátszó harisnya feszült combjaihoz, amit lábujjánál egy rikítóan vörös magassarkú zárt. Ha mesében lettünk volna, akkor most fejem átváltozott volna kutyává, felugrottam volna a levegőbe, és lábaimmal, illetve kezeimmel egyszerre tapsikoltam volna, és torkom szakadtából vonyítottam volna a látványtól. De ez a valóság volt.
- Szia! - törte meg a "csendet" unokanővérem.
- Szia, ne haragudj az előbbiért, megbotlottam...valamiben. - válaszoltam elpirult arccal.
- Ugyan, akárkivel megeshet. - mondta komoly tekintettel, de pár pillanat múlva kicsattant belőle a nevetés, mire én is társultam az öröméhez.
- Nem iszunk meg valamit? - kérdeztem Rékától szemeimet törölgetve.
- Nekem nincs ellene kifogásom, bár neked lehet már megártana. - válaszolt pimasz módon Réka.
- Haha, na gyere, meghívlak egy whiskey-colára. - ajánlottam fel jószívűen.
- Csak egyre? - kérdezte színlelt szomorúsággal unokanővérem, majd gúnyos mosolyom hatására elfogadta a neki szánt mennyiséget.
Aznap éjszaka nem is láttam már a haverokat, mivel egész éjjel Rékával dumáltam. Elmesélte, hogy mennyi pasi lohol utána - amit nem csodáltam - és hogy az összes olyan bénán tudja lenyomni a csajozós szövegeket. Igazából végig csak ő csacsogott, én csak egyszer-egyszer tudtam közbeszólni valamit, ennek ellenére jó volt őt hallgatni. A buli végén megjegyezte, hogy én milyen jó beszélgetőpartner vagyok, és mennyire megértem őt. Hát mit is mondjak, más lehetőségem nem is lett volna, mint egyetérteni vele, mivel szinte rám erőszakolta az együttérző szavakat, bólogatásokat. Igazi domina mi? :)
Hajnali 4 óra körül aztán telefonon hívták a barátnői. Nem tudom miről beszéltek, de sajnos el kellett mennie. Megköszönte a társalgást, majd 3 puszi után nekiugrott a nyakamnak és szorosan átölelt.
- Köszönöm. - súgta a fülembe, majd még egy puszit adott az arcomra és integetve elviharzott.
Sajnos egyedül kellett hazagyalogolnom, mivel haverjaim már feladták az éjszakával való küzdelmet és otthon várták a másnapos másnapot. De legalább volt időm gondolkodni. Olyanokon járt az eszem, hogy Réka milyen jól nézett ki és bár a távoli rokonom, de kurvára megdugnám. Egész végig ezen filóztam, és fantáziálgattam a perverz aktusokról. Elmerengéseimet az ismerős kapu látványa zárta le. Hazaértem. Mihelyst beléptem a szobámba, máris az ágyamban találtam magam. Még fürödni sem volt erőm, annyira kifullasztott az éjszaka.
Reggel kissé másnaposan ébredtem. Szédelegve támolyogtam ki a szobámból és meglepetten vettem észre, hogy senki nincs otthon. Egy üzenet várt a hűtőszekrényen, melyben szüleim tájékoztatása állt, miszerint kaja a hűtőben van, ők meg a városban bolyongnak. Unottan vettem tudomásul a hírt és müzlivel a kezemben lehuppantam a TV elé. Kicsit fintorogva rágtam el a máskor finom étket, de ebben valószínű a másnap is közrejátszott. A délelőttöt a magam kúrálásával töltöttem el és közben folyton Rékára és a tegnap estére gondoltam. Ezek szerint nem csak az alkohol játszott közre az érzéseimben. Rohadtul bűnös vágy, kurvára perverz érzés, de egyszerűen nem tehetek róla. Hajt a vérem. Égek a vágytól, hogy összefonódjak Rékával. Ábrándozásaimat egy pittyegő hang szakította félbe. SMS-t kaptam. Idegesen húztam ki zsebemből telefonomat és annyira kapkodtam, hogy háromszor is elrontottam a billentyűzár kombinációját. Réka írt. Először az lepett meg, hogy honnan tudja a számomat és csak utána jutott el az agyamig, hogy nem akárkitől kaptam az üzenetet. Az SMS-ben a következő állt: "Nagyon jó volt a tegnap este. Nem is gondoltam volna, hogy te ilyen jó arc vagy. Nem tudom eddig hol voltál?! Pussz pussz, Réka ;)" Az üzenet elolvasása után percekig csak magam elé bámultam, majd határozottan megindultak az ujjaim. Elégedett mosollyal csaptam rá az elküld gombra, de pár másodperc múlva elbizonytalanodva olvastam vissza válaszomat: "Gyere át hozzánk! Egyedül vagyok." Kétségbeesve tettem le magam elé a telefont, és remegve vártam Réka reakcióját.