A szobába érve egyből elővettem szexi fekete kis bikinimet, lekentem magam a szokásos extra illatú testápolóval, és goooo, kalandra fel alapon a szállodai köntöst magamra csavarva elindultam felfedezni a wellness részleget. Mindenki megtalálta, amit szeretett volna, finn és infra szauna, jacuzzi, napozóágyak a kertben, minden, ami kell, mindez a világ végén.
Elégedett vagyok magammal, formás melleim, hosszú hajam, feszes popsim van, mindenhol kiskorúnak néznek, arcomat anyától örököltem, egy csobbanás után a hajamat igazítva éreztem a tekintetet a hátamon, de nem igazán törődtem vele, mert hátra fordulva egy nálamnál sokkal idősebb tekintetbe futottam.
Kifeküdtem napozni, sosem használtam napozó szereket, inkább testápolót, és így az egész kert ettől illatozott. Imádok napozni, csak akkor mentem be, mikor készülődni kellett vacsorához. Ahogy azt az imént is említettem, picinyke hely, mindenki ismer mindenkit, a szomszéd asztalnál ismerős szemekre bukkantam (innentől nevezzük az urat Gézának, sármos, bajszos, kb. 50-es). Bőszen vigyorgott a bajusza alól, hogy a felesége még véletlenül se vegye észre a kettőnk közötti kontaktot. Vacsi után ismét elindultam a jacuzzi felé, akkor láttam, hogy Géza és felesége bekapcsoltatják a szaunát. Ekkor figyeltem fel iszonyatosan nagy férfiasságára.
Beültem a jacuzziba, hátra hajtottam fejem, és gondolkodtam magamon, a hirtelen jött érzéseken és Gézán. Arra lettem figyelmes, hogy Géza neje rohan ki a szaunából, felfele a szobákhoz. Magamra kaptam a köntöst, és remegő kézzel, lábbal, ám de annál magabiztosabban lépkedtem a szauna irányába.
Bementem (innen már nincs menekvés, gondoltam), és leültem Géza mellé. Egymás mellett ültünk, mellbimbóim úgy dagadtak, hogy majdnem szétszakadt a vékony pántos bikini, csak ennyit mormoltam:
- Julcsi vagyok.
Ő is bemutatkozott, halkan suttogta a szobaszámát, testünk égett a vágytól, és gyöngyözött rajta a szauna jótékony hatása. Bámultuk egymás testét, de nem beszéltünk egymással. Egyszercsak megszólalt:
- Mennem kell, találkozzunk később... – Tudtam, hogy kíván, és én is tisztába voltam vágyaimmal, de Őt szólítja a kötelessége, így én is visszamentem a szobámba, és csak erre tudtam gondolni.
Egy kopogás kíséretében kaptam egy levelet, ez állt rajta:
"Lefoglaltam a 120-as szobát!"
A szívem majd kiugrott, egyik percben a józan eszemre, másik percben rá gondoltam.
Folyt. köv.