Gyülölet

Alex a huszonegy éves, sármos, jó testfelépítésű, kisportolt aranyifjú semmiben sem különbözött a többi fiataltól. Ugyanúgy járt a bandába verődött társakkal éjjelente kukákat borogatni, falakat firkálni, koncerteken tombolni, törni, zúzni. Tulajdonképpen semmire sem volt gondja a tanuláson kívül, azt meg elhanyagolta. Úgyhogy az egyetem első osztályát két halasztás után harmadszor kezdi el az őszön. Addig még szeretne a világgal szemben érzett gyűlöletétől megszabadulni. Egyik haverja adta neki a tippet, hogy menjen a híres mágushoz, aki reinkarnációs hipnózissal megszabadítja őt tőle.

Egy napon bejelentkezés után megjelent a középkorú, tekintélyt parancsoló arckifejezésű mágusnál. Az meghallgatta óhaját. Megegyeztek a kezelés árában, amit előre kifizettetett a pácienssel és elkezdték a hipnózist. A besötétített helységben reinkarnációs zene mellett egy masszírozó asztalra fektette Alexet. Kérte, hogy lazítsa el magát, hunyja le a szemeit és gondoljon arra a helyre, helyzetre, pillanatra, ahol a legjobban szeret időzni. Majd tűzforró energiát sugárzó tenyereit végighúzta testének vonalán, fejétől a lábáig. Alexet transzba ejtette. A mágus, mögé ülve elkezdte az auditálást. Alexből ömlött a szó.

Gyűlölöm az apámat, mert hét éves sem voltam, amikor elváltak. Ő újra megnősült, van egy féltestvérem. Gazdag, egy autószerelő műhely tuladonos. Anyagilag támogat, de én feléje sem nézek, mert gyűlölöm.
Miért?
Gyűlölöm, mert nem vitt magával, az anyámnál hagyott...
Mért baj ez?
Mert az anyám csak a karrierjével törődik, velem nem. Rám állitotta az öreget. A nagyapámat. Ó, mennyire gyűlölöm őt is. Tudja maga, milyen az, amikor a gyereknek egy perc nyugalma sem adódik? Állandó ellenőrzés alatt áll? Hazajöttem az iskolából. Az öreg már ott volt az ételhordóval. Hozta a kaját. Végignézte, amíg az utolsó falatot is le nem nyelem. Utána elterpeszkedett a kanapén és leste, hogy tanulok. Mikor az anyám megjött a munkából, hazament.

Az anyám tovább folytatta a dresszírozást. Kikérdezett, nyaggatott, mindenfélét kérdezgetett, hogy mi volt az iskolában, ne hazudjak, mondjak el mindent! Azért gyűlölöm máig is, mert amikor kéthetente akaratom ellenére apám elvitt hétvégén, ahogy hazaértem mindig azon faggatott, hogy mit mondtak róla? És ugye kisfiam, hogy gyűlölöd azt a gazembert? És addig szuggerálta belém, amíg elkezdtem gyűlölni az apámat, pedig rendes volt velem, amikor ott voltam nála. Addig vallatott, amíg sírva nem fakadtam. Ezért aztán meggyűlöltem az anyámat is.
Kit gyűlölsz még?
Gyűlölöm a barátaimat, mert csak addig vagyok számukra érdekes, amíg részegre nem isszák magukat az én pénzemen. Berúgatnak, rosszul vagyok, röhögnek rajtam...

Most miből élsz, ha nem dolgozol?
Az anyám havi apanázst ad, úgy harminc rongyot. Az apámtól annyit kapok amennyit kérek tőle...
Pumpolod őket?
Nem, csak büntetem őket, hagy vezekeljenek, azért, amit kiskoromban elkövettek ellenem! Megérdemlik... tudják, hogy bűnösök, ezért tejelnek...
Anyáddal élsz?
Nem, vett nekem egy garzont ugyanabban a lépcsőházban, ahol lakik. Ő a földszinten én az emeleten. Lejárok hozzá kajálni. A legutóbb annyira berágtam az öregre, hogy a húslevessel teli tál tartalmát a fejére borítottam. Azóta nem beszélek nagyapámmal, de kerüljön is, mert megölöm, ha meglátom! Ezt a tudtára is adtam.
Min kaptatok össze?

Elkezdett nekem magyarázni, hogy jó lenne, ha munka után néznék, nem ingyenélősödnék anyámékon...ettől ment fel a pumpám. Minek pofázik bele az életembe? Tele vagyok gyűlölettel! A végén magamat is elpusztítom, de előbb őket irtom ki mind: az egész családomat.
Ennyi volt a tényfeltárás. A mágus tette a dolgát. Hipnózisban megfordította a fiú gondolatait. Lelkébe végtelen szeretetet szuggerált be rokonai, barátai és a világ iránt.
Jó ideig nem hallott felőle. Gondolta, - sikerült a mágia. Hanem egy szép napon csengettek.

Ajtót nyitott és a fiú állt előtte. Fekete szemei gyűlölettől lobogtak. Bevezette, s hellyel kínálta. Várta, hadd szólaljon meg elsőre ő! Adja elő panaszát. Alex vészjósló tekintetét a mágusra emelve így vonta felelősségre.
Mondja, mit tett velem? Amióta itt jártam, azóta senkit sem tudok gyűlölni. Szeretem anyámat, apámat, kibékültem a nagypapával...ők is megváltoztak irányomban.Nyalnak,falnak...
Nocsak, akkor sínen vagyunk - vetette közbe a mágus. Alex kitört magából.
Csináljon vissza mindent! Maga elvette a gyűlöletemet! Gyűlölet nélkül nem lehet élni, mert ezt a rohadt világot gyűlölni kell! Adja vissza a gyűlöletemet!

Nem tehetem.-Tárta szét karjait a mágus-Tiltja az etika...
Miféle etikáról papol maga nekem, megfizetem! Mennyi kell, százezer, millió?
Nem tudod megfizetni, hogy megsértsem a mágia törvényét...
Nem-e?
Pattant fel fenyegetően és a mágus előtt termett. Torkon ragadta és minden gyűlöletét összeszedve megfojtotta a mágust. Miután a mágus élettelen teste a padlóra hullt, Alex rámeredt, hirtelen eleredtek a könnyei és zokogva a mágusra borult. A katarzis elmúltával felállt. Leporolta nadrágját és fütyörészve elindult a rendőrségre...feladni magát.

Megöltem egy embert, mert elvette tőlem a gyűlöletemet.
Ezért?-meredt rá a vizsgálótiszt.
Azért, mert nem akarta visszaadni! De most már visszavettem tőle... boldog vagyok...
Kiáltotta és a kitárt ablakhoz lépett, majd levetette magát a hetedik emelet magasából a mélybe.