Félrelépésem története 1. rész

Sziasztok!
Én egy 17éves lány vagyok és szeretnék nektek elmesélni egy történetet, ami megesett velem.

A barátommal már éppen a 9. hónap küszöbét tapostuk, amikor is elérkezett számomra a várva várt nap. A bécsi kirándulás napja! Reggel már korán felkeltem, hogy semmit ne felejtsek elpakolni, és hogy még véletlenül se késsek el. Mikor mindennel elkészültem a suli felé vettem az irányt, mivel ott volt a gyülekező. Tudni kell, hogy én iskolába két busszal járok, mivel a suli a város másik végén van. A városban persze mint minden reggel hatalmas volt a forgalom. Igyekeztem, nehogy lemaradjak a sulibuszról. Kb. 10perc múlva már ott is voltam. Osztályfőnököm és a többiek már nagyon vártak. A busz indulásáig talán 15perc volt hátra. Barátnőimmel úgy döntöttem, hogy elmegyünk a bolt mögé cigizni.

A várakozóhelyünkön sajnos nem lehetett, mert ha az igazgató nő meglátta volna, akkor abból elég nagy botrány kerekedett volna ki. Elmentünk tehát a bolt mögé. Mindegyikünk elszívta a maga cigijét, és közben persze arról diskuráltunk, vajon milyen lesz Bécs. Ezután visszaballagtunk a többiekhez. Megérkezett a buszunk. Nem éppen a legeslegújabb kényelmű, de nekünk megfelelt. Persze én elsőnek tolakodtam fel és leültem leghátul a kakasülőre, ahol 4 szék volt. Ide ült mindhárom igen jó barátnőm. Miután mindenki elfoglalta a helyét, a busz elindult. Én kb 35perc után már meg is kezdtem az egyik szendvicsemet, mert már irtóra éhes voltam. A többiek meg csipszet, cukrot falatoztak. A mellettem ülő Nikivel discman hallgatásába kezdtünk.

Szerintem mindkettőnk nagyon elvolt bambulva, mert egyikünk se vette észre, hogy megérkeztünk. A német tanárom szépen letessékelt minket a buszról. Iszonyú hideg volt, hiszen december közepe fele jártunk. Minden egyes tanuló-tanár felhúzta a sapkát, sálat kesztyűt. Ekkor láttam meg őt. Fekete feliratos sapka volt a fején. Kezén sötét kötött kesztyű díszelgett. Felül még egy kék kabátot és egy kék farmert viselt. Azt hittem elájulok a látványtól. rámnézett. Gyönyörű barna szemeiben elveszett a tekintetem. Én csak mosolyogtam mint vmi hülye. Ekkor eszméltem fel, hogy éppen a suli dj-ről van szó Daniról. Mindig is ő csinálta az összes sulibált, gólyabált, discot. Ajjaj, gondoltam magamban és egy gyors mozdulattal hátat fordítottam neki. Ezután egész nap másra sem tudtam gondolni, mint Dani elbűvölő barna szemeire.

Elérkezett a hazautazás pillanata. Mikor már mindenki elfoglalta a helyét, akkor vettem észre, hogy Dani velem srégen ül. Egész úton őt bámultam. Persze mikor ő odanézett én gyorsan elfordítottam a fejem. Valahogy mindig úgy éreztem, mintha csak azért bámulna, mert tetszek. De gondoltam ez hülyeség. Én előbb leszálltam, mint Dani, mert ő a suliig ment, én viszont csak a virágóráig. Leszálláskor is éreztem mintha csak engem nézne. Furcsa de jó érzés volt. Aznap este a barátomnál aludtam. Minden szép volt és jó, de mégsem olyan, mint szokott. Egész éjjel Dani járt az eszemben. Csak ő rá tudtam gondolni.

Vasárnap délután mentem haza a páromtól. Természetes volt nálam, hogy miután hazaértem a gép ülök. Szokásom szerint az e-mailjeim megnézésével kezdtem. Mikor megnyitottam a portámat egy ismeretlen nevű és email című üzenetet láttam meg. Kb. ennyit tartalmazott.

”Szia Barbi! A nevem Dani. A tevés adatlapok között akadtam rád. Amint megláttalak, egyből tudtam, hogy honnan ismerlek. Ha gondolod, nézd meg a tevémet melynek neve xxx. Remélem, hogy nem leszek ismeretlen a számodra! További szép napot! Puszi!”

Mivel a kíváncsiságom az e-mailtől a tetőfokig hágott egyből megnéztem a tevét. Amikor megláttam az ismeretlen fiú adatlapját egyből tudtam ki az. Az én elbájoló barna szemű Danim! A vérnyomásom egyből az égig szökött, a szívem hevesen. ”Te jó ég”-gondoltam magamban. ”Hogy lehet az, hogy egy ilyen srác, mint ő nekem ír levelet. ” Ezután némi kis habozás után úgy döntöttem válaszolok neki. Az üzenet tömör volt, de lényegretörő:

”Szia! Igen, tudom ki vagy. Az a fiú, aki nekem már a kirándulás óta nagyon tetszik! Puszi! Barbi”

Amikor elküldtem neki, kicsit megijedtem. Féltem attól mit fog erre reagálni. Nem is telt bele egy nap, már jött is a válasz email melyben hosszasan ecsetelte, hogy mennyire tetszek neki, és hogy szívesen megismerne közelebbről. Ezután hajnalig tartó messengerezés, e-mailváltás tömkelege következett. Mindent megtudtunk a másikról, amit csak szerettünk volna. Egyre jobban szimpatikusak voltunk egymásnak. Kiderült róla az is, hogy 19 éves és hivatalosan is Dj. Egyre több közös vonást fedeztünk fel egymásban.

Egy havas, hétfői délután ismét mély beszélgetésbe elegyedtünk. Szó szót követett és megegyeztünk, hogy 6órakor a Loyd mozi előtt találkozunk. Már alig vártam. öltözködtem, szépítkeztem. Közben persze arra nem is gondoltam, hogy nekem van egy barátom, akivel 9hónapja együtt vagyunk. Mikro odaértem a mozihoz, ő már ott volt. Vacogott, a szája egy iciri-picirit lila volt. Egy gyors puszi egyik majd másik oldalra és elindultunk a város fele. Útközben felajánlotta, hogy megihatnánk egy teát a közeli Mandalában. Egy nagyot sóhajtva rábólintottam, és a teázó felé vettem az irányt.

Ott benn meleg volt, és teli volt fiatalokkal. Ő egy fahéjas-mandulásat én egy pina-coladat kértem. A hangulat először elég feszélyezett volt köztünk. Meg is jegyeztem neki, hogy nagyon érdekes, mert a gép előtt felszabadultan tudunk beszélgetni. Erre ő elmosolyodott, de nem szólt semmit. A feszély „elég hamar” feloldódott és úgy beszélgettünk, mint máskor. Ahogy rá néztem, mindig valami furcsa érzés fogott el. Minden egyes pillanatban kerestem a lehetőséget hogy hozzá érjek. Ami elég sokszor sikerült is. Az idő hamar elröpült és mindkettőnknek mennie kellett. Elbúcsúztam tőle, és közöltem vele hogy ne haragudjon, de sietek, hogy elérjem a buszt. Erre ő egy félmosollyal az arcán így szólt. :”Elviszlek kocsival, ne buszozz egyedül ilyen későn”. Elfogadtam a felajánlást, és a kocsi felé indultunk.

Mire a házunk elé értünk, már teljesen hatalmába kerített az érzés, hogy meg kell hogy csókoljam. Megköszöntem neki a fuvart és már éppen a szájától néhány centiméterre voltam mikor valaki bekopogtatott a kocsiablakon. A barátom volt az. Meglepődtem, hisz tudtommal ő éppen az ország másik dolgozott. Daninak gyorsan az arcára nyomtam egy puszit és kiszálltam a kocsiból. Megrökönyödve néztem a barátomra, hogy mit keres itthon. Közölte velem hogy csak néhány napra utazott haza aztán visszamegy dolgozni. Ez egyáltalán nem várt esemény volt a számomra. Sajnos Danival se msn. -ni se e-mailezni nem tudtam abban a néhány napban.

Egyre jobban hiányzott. Teljesen meg voltam zavarodva. Nem tudtam, mit érzek Dani illetve Attila iránt. Amikor Attilával együtt voltunk úgy gondoltam, ő életem nagy szerelme, ő az akire nekem szükségem van. Amikor viszont Danival voltam Attila feledésbe merült. . valamit tennem kellet, de nem tudtam, hogy mit. Jó ideje gyötört már a gondolat hogy befejezem Danival, amikor egyik reggel az ajtóban véletlenül neki szaladtam. Ő nem szólt semmit, csak rám nézett és megcsókolt. Erre én visszacsókoltam. Hihetetlenül fantasztikus volt. Úgy éreztem, mintha ez lenne életem legelső csókja. A gyönyört egy szörnyű hang szakította félbe. Becsöngettek. Elköszöntünk egymástól és rohantunk órára.

Délután mikor hazaértem Attila közölte velem, hogy ma este utazik el. Rosszul esett, de valahol a szívem mélyén örültem neki. Kikisértem a vonatállomásra, és mikor elment hazamentem. hazafele azon gondolkoztam, most mi legyen. Úgy döntöttem beszélnem kell Danival és ezért felhívtam, hogy ráér-e. Megbeszéltem vele hogy olyan 8 körül átjön. Mikor belépett az ajtón a nyakába ugrottam és megcsókoltam. Ő visszacsókolt. Persze megint csodálatos volt. Beültünk a szobába és csendben néztünk egymásra. Mivel tudtam, hogy aznap este nem jönnek haza a szüleim, mert a barátaiknál vannak, boldog voltam. Egyszer csak Dani megint megcsókolt és gyengéden lefektetett az ágyamra. A testem remegett, a szívem hevesen vert. Lassan teljesen meztelenre vetkőztetett, ahogy én is őt. Tudtam, innen már nincs menekvés. Beteljesedik a vágyam. A vágy, hogy Danié lehessek.