Feladat elvégezve...

…Állt az erkélyen, az este fényeiben tündöklő városban gyönyörködött. Szeme elé emelte a már félig üres whiskys poharat, az üvegkristályon keresztül élvezte a színek játékát. Elégedett volt. Elégedettségére a háta mögött, egy kis asztalon álló számítógép képernyőjén látható számsor adott okot. A számsor 5 jegyű volt, és a legutóbbi, számára érkezett banki átutalás összege volt. Dollárban. Hátranézett, a kékes képernyőre pillantva halványan elmosolyodott. Tudta, egy időre megoldódtak anyagi gondjai. Elábrándozott azon, mit kezd majd a pénzzel, elsőnek egy Karib-szigeteki nyaralás jutott eszébe. Úgy döntött, meg is kezdi az előkészületeket, jegyet foglaltat magának a másnapi gépre. „Természetesen első osztályra” -gondolta kajánul. Belépett az erkélyajtón, egy pillanatra megállt a hatalmas szobatükör előtt. Nézegette magát, elégedett volt a látvánnyal.

Elegáns, fehér estélyi ruhában volt, ami remekült kiemelte sportos, de nagyon nőies formáit. Oldalra lépett, combja kivillant a ruha hasítékán. Fekete, hullámos haja a monitor fényében csillogó kékes árnyalatot kapott, ettől valahogy még feketébbé vált. Csinos, lágy arc, pisze orr, csábító ajkak kontúrjait látta magán. Gyönyörű, nagy szemeiben visszatükröződtek a nyitott erkélyajtón be-beszűrődő esti városfények. Tudta magáról, hogy szép. Nem volt elfogult, egész egyszerűen csak tisztában volt önmagával. Azon mélázott, vajon miért van az, hogy 27 éves kora ellenére alig voltak férfiak az életében. „Kezdek bepókhálósodni”- a gondolat fintort csalt az arcára. „Talán a munkám az oka”- tűnődött.

Halk, elektronikus dallamtól rezzent össze, a gép behívás érkezését jelezte. Odalépett a képernyő elé, egy kis zsámolyt húzott maga alá. A mosoly eltűnt az arcáról. „Ő” kereste. „Megint egy munka? Most végeztem az előzővel…”- morcogott magában.
- Üdvözlöm, Mirjuna. Hogy érzi magát?- udvariaskodó, álszent seggfej vagy, gondolta.
- Ne mondd, hogy komolyan érdekel.- gépelte.
- Megnézte a bankszámláját? Remélem, elégedett volt vele!
- Igen, megkaptam a pénzt. De meg is dolgoztam érte.
- Mik a jövőbeni tervei? – mi közöd hozzá, mondta a gépnek.
- Hagyjuk a mellédumálást, térjen a lényegre - billentyűzte.
- Ezt szeretem magában, Mirjuna, a határozottságát. Újabb megbízásom lenne a maga számára. Önnek való, mondhatni, TESTHEZ ÁLLÓ feladat - a képernyőn smile-k sora jelent meg.
- Miért vállalnám el ismét? – írta.

A képernyő egy ideig mozdulatlanul csillogott. Aztán egy 6 számjegyből álló számsor jelent meg. A számsor 5-össel kezdődött.
„Félmillió dollár???” - bámulta szájtátva a monitort. Még sohasem kínáltak neki ekkora összeget. Agya sebesen pergett. „Ennyi pénzből már lehet valamit hosszú távon kezdeni! Ha megkapom, végleg abbahagyhatom az egészet!” -mindezek nyomós érvekként hatottak önmagára. Fújt egy nagyot, kicsit lehiggadt.
- Küldd az anyagot, vállalom. - ujja lecsapott az Enter billentyűre.

Amíg az adatokra várt, kiment a whiskys poharáért, egy második adagot töltött magának. Mire a felét megitta, már újra tudott hideg fejjel gondolkodni. Közben a képernyőn megjelentek az adatok, a nyomtató pedig egy képet dobott ki magából. Lecsüccsent a gép elé, olvasni kezdett. „Mark Swenson. Svéd származású, de már jó ideje itt él. Floridai címe van. 34 éves, nőtlen, családja nincs. Jólszituált, jó anyagi körülmények között él. Törzshelyei a nívósabb éjszakai bárok.”- a többi adat most nem érdekelte, a nyomtató előtt pihenő laphoz nyúlt. Szőkésbarna hajú, kék szemű, sármos, fiatal férfiarc tekintett vissza rá a képről, kissé csúfondáros mosollyal. Első gondolata az volt, hogy talán nem is lesz ez a munka annyira kellemetlen. Elgondolkozva nézegette a képet, azon vette észre magát, hogy tetszik neki a férfi. Lerázta magáról ezt az érzést, letette a képet, és a telefonhoz lépve, helyet foglaltatott magának a másnapi Floridai gépre.

Floridában nyáron nyüzsgő éjszakai élet zajlik. 4 napba telt, mire rábukkant a férfira, nagyrészt a szerencsének köszönhetően. Megismerkedni vele egy olyan nőnek, mint ő, gyerekjáték volt. Egy tízdolláros bankjegy a pincérnek csodákat művelt, a srác pont a férfi orra előtt ment neki egy koktéllal a kezében. A pincérfiú kezében természetesen meglódult az italos tálca, a pohár tartalma az ő ruháján landolt, ő maga pedig a férfi ölében kötött ki. Innentől már minden ment a maga útján, mondhatni, forgatókönyv szerint. Mr. Swenson igen lovagiasnak és segítőkésznek bizonyult. A foltot némiképp sikerült eltüntetni a ruháról, közben beszélgetésbe elegyedtek. Szemlátomást tetszett a férfinak. Ez még nem lett volna meglepő, de ezúttal az érzés kölcsönös volt. Úgy döntött, még húzza a férfi előtt a mézesmadzagot, fáradtságra hivatkozva hamar elköszönt tőle, előtte azonban megbeszélték, hogy másnap ugyanitt találkoznak.

Másnap, indulás előtt hosszasan készülődött. Ezúttal fekete, nyárias ruhát vett fel. Szerette ezt a ruhát, jól állt neki. Nem túl mély, de azért kissé kihívó dekoltázs rejtette el formás kebleit. Karcsú derék, combközépig érő szoknya emelte ki izmos lábait, a hatást fekete, magas sarkú cipővel fokozta. Mark Swenson ott várt rá, ahol megbeszélték. A férfi, elegáns öltönyében mély benyomást tett rá. Tudta, ma este eléri, hogy a pasas meghívja magához. A beszélgetés témáját női furfanggal finoman terelgette az intimitás irányába. Ahogyan számított rá, Swenson meghívta egy italra magához. A férfi lakásában hozzálátott terve megvalósításához. Amíg Mark kitöltötte az italt, a fürdőszoba felé vette az irányt. Táskájából elővette a Browning-ot, a mosdókagyló alá rögzítette némi ragasztószalag segítségével. A pisztolyon már rajta volt a hangtompító. Miközben a tárat ellenőrizte, azon vette észre magát, hogy sajnálja, hogy meg kell ölnie a pasast. Eredetileg úgy tervezte, hogy végez vele, ahogy beérnek a lakásba. Aztán úgy döntött, belefér egy kis kaland…

A szobába lépve elvette az italt Marktól, letette az asztalra. Odalépett a férfihoz, és szenvedélyes mozdulattal simult hozzá, ajkával a férfi száját kereste. Finoman, majd egyre hevesebben kezdtek csókolózni. Mark nadrágja határozottan mutatta, hogy a hatás nem maradt el. Előbb a férfi zakója, majd inge landolt a padlón. Ekkor Mark keze elindult a hátán felfelé, megkereste a ruha zipzárját. Leeresztett karjain keresztül a nyári ruha bokáinál landolt. A férfi gyönyörködve nézte melleit, majd rájuk hajolva felváltva kezdte csókolgatni a kihívóan ágaskodó bimbókat. Mirjuna sóhajtozni kezdett az élvezettől, önkéntelen mozdulattal vonta magához Mark fejét. Kisvártatva kissé eltolta magától, kezei megindultak az izmos mellkason lefelé, a feszülő nadrághoz értek. Egyetlen mozdulattal húzta le Mark öltöny- és alsónadrágját. A merev hímvessző szinte arcul csapta, ahogyan előrobbant a fekete szövet alól. Mohó, szenvedélyes mozdulattal tapadt rá Mark péniszére, előbb kezével, majd ajkaival és nyelvével kezdte el kényeztetni. A férfi vágytól elsötétült pillantással tekintett le rá, láthatóan nagyon élvezte a látványt és az ajkak játékát.

Hirtelen Mark megragadta vállait, felemelte, megfordította. Végigcsókolta Mirjuna nyakát, hátát. Mikor a popsijához ért, a nő ősi mozdulattal hajolt előre. A merész csipkebugyi, mint a vágyak beteljesülésének utolsó akadálya, követte sorstársait, a földön. Mirjuna leeresztette csípőjét, vadul kívánta a férfi nyelvét. Halkan felsikoltott, amikor Mark szája célba ért a punciján, finoman támadva a csiklóját. A kéjnedv áramlott belőle, vékony csíkként folyt végig combja belső felén. Már nem bírta tovább. „Hatolj belém, a farkadat akarom!” kiáltotta. Mark egy pillanatra magához húzta: - Várj egy pillanatig, Édes. Ezzel a férfi egy pillanatra kiment a fürdőszobába. Amikor visszatért, egy óvszert tartott a kezében. Mirjuna elmosolyodott, ő egészen el is feledkezett a dologról. Elvette a férfitól az óvszert, feltépte, majd óvatosan ráhúzta a merev hímvesszőre. „Most pedig tégy a magadévá” búgta, Mark pedig engedelmeskedett. Ahogyan a kemény makkot követve az egész hímvessző belecsúszott lucskos puncijába, ráébredt, mennyire kívánta már ezt az érzést. Szenvedélyesen, heves mozdulatokkal szeretkeztek.

Mark egyre gyorsabban, egyre keményebben mozgott benne, ő pedig vonaglott a hímtag támadásaitól. Remegett az egész teste, rendkívül élvezte, ahogy a férfi a fenekét markolta. Ahogyan közeledett a beteljesülés, egyre hangosabbak voltak. Mirjuna felsikoltott, ahogy megérezte az orgazmus első hullámait. Puncija összes izma összerándult, édes csapdába ejtve a hímvesszőt. Mark megérezte ezt, meg sem kísérelte kivenni, felhördült, és minden magját Mirjunába lövellte… Kicsit később lecsillapodott zihálásuk, Mirjuna finoman felegyenesedett. Lassan elindult a fürdőszoba felé. Megeresztette a zuhanyt, a forró víz lenyugtatta, ismét tudott a feladatára koncentrálni. Elzárta a vizet, a mosdóhoz lépve elővette a fegyvert.

A háta mögött kinyílt az ajtó. A tükörben látta, ahogy Mark, fürdőköpenyében, belépett a fürdőszobába. Felé fordult, kezében a fegyverrel. Mark döbbent tekintetét látta. „Sajnálom, Édes, de tudod, a feladat, az feladat.” –mondta, és meghúzta a ravaszt. Kis kattanás hallatszott, de semmi sem történt. Újra és újra próbálta, sikertelenül. A döbbenet kiült az ő arcára is. Mark nézte egy pillanatig, aztán megszólalt. „Az a fegyver már üres. Ez ellenben töltve van.” Ezzel a fürdőköpeny zsebéből egy másik pisztolyt húzott elő. A helység csendjét két pukkanás törte meg. A golyók nem tévesztették el céljukat, pár másodperccel később Mirjuna már holtan feküdt a padlón.

Mark pár órával később felszállt a New-Yorkba tartó gépre. A gépen egy kis táskát nyitott ki, egy notebook monitora villant. Telefonját a gépre csatlakoztatta, tárcsázott. Amikor a kapcsolat létrejött, csak két szót gépelt be: „FELADAT ELVÉGEZVE…”