Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Legfrissebb történetek:
A nők bosszúja, 1. felvonás. történetnek a folytatása.
(Fantázia történet)
A történet a fantázia szüleménye, BDSM és Horror keveréke, de alapvetően a horrorba tartozik....
Lecsúsztam a fal mentén, és széttárt lábakkal csupasz fenekemmel a padlóra ültem. A fejem...
Sziasztok! Ez egy skicc, az első írásom. Szeretnék rá őszinte kritikát kapni! A történetet...
Friss hozzászólások
Dr. Stephen P. St.John: Sok gondolatom volt, de végül...
2024-03-28 20:01
Marthy: Mmm! Lányként os imádós történ...
2024-03-28 16:03
Marthy: Tökéletes ritmusú, nagyon jól...
2024-03-28 15:47
Marthy: Tökéletes ritmusú, nagyon jól...
2024-03-28 15:46
Materdoloroza: Pedig én is vártam a folytatás...
2024-03-27 22:41
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

Fájdalommal teli gyönyör

Nem tudom elfelejteni azokat a szemeket… ahogy nézett rám. A látvány beleégett az emlékezetembe. Mit művelsz velem Kevin…? Kikészítesz!
Soha nem felejtem el azt a délutánt. Aznap is fölmentem hozzá korrepetálásra, mint minden kedden. Szokás szerint fel voltam készülve a legrosszabbra, mert az ember soha nem lehet eléggé óvatos, ha erről a bogaras pasiról van szó.
Amint beléptem a lakásába, megcsapott az indiai füstölők erős illata. Mindig megjegyzéseket teszek rá, de igazából egész kellemesnek találom. Levettem a cipőmet, és elindultam a dolgozószoba felé, mivel őt mindig ott lehet megtalálni. Gyönyörű, tágas lakása van. A családi életre nem lenne túl alkalmas, de tökéletes, egy egyedülálló férfi számára. Habár még csak a nappalit és a dolgozószobát láttam, biztos vagyok benne, hogy a ház többi része is hasonló fényűzéssel van berendezve.

Megálltam a dolgozószoba ajtajában, mély levegőt vettem, és bekopogtam, de nem érkezett válasz ezért résnyire nyitottam az ajtót és belestem. Az az arrogáns balfasz ott ült az asztalánál, és a laptopján dolgozott. Beléptem a szobába, de még akkor sem volt hajlandó tudomást venni a jelenlétemről, pedig eléggé feltűnő, jól kifejlett srác vagyok. Ledobtam a táskámat, leültem egy székre, és körülbelül öt percet töltöttünk el így némán, a csendet pedig csak a laptop billentyűzetének kattogása törte meg. Rám nézett és kifejezéstelen arccal ennyit mondott: „Elkéstél...”. Több figyelmet nem is szentelt rám. Fölállt és kisétált a szobából.
Elegem volt… elegem volt abból, hogy minden kedden majdnem fél órán keresztül kellett vele veszekednem, mielőtt egyáltalán hajlandó volt tanítani. Aznap amúgy is nehéz napom volt, és amikor faképnél hagyott, betelt a pohár. Mintha nem lenne jobb dolgom annál, hogy itt üljek…
Fölpattantam és utánamentem. Olyan indulat volt bennem, amilyen azelőtt még soha. Föltéptem a szoba ajtaját, és készen álltam arra, hogy mint egy tomboló vihar, lesöpörjem a lábairól.
- Ezt nem játszod el velem újra! - ordítottam utána, de mintha ott sem lettem volna. – Jó lenne, ha nem kéne mindig ennyit szarakodni, mielőtt rátérünk a tanulásra!
Megállt, és lassan felém fordult. – Nem mindegy?- kérdezte a tőle telhető legnagyobb megvetéssel a hangjában. – Egyszerűen hülye vagy! Hidd el nekem, a korrepetálás nem fog segíteni! Spórold meg mindkettőnknek a szenvedést, és menj haza!
Szemét suttyó… Semmi több, csak egy szemét suttyó! De még ha az is… akkor is csak az járt a fejemben, hogy milyen gyönyörű. Eladnám a lelkemet, ha végigsimíthatnám a szőke haját. Úgy éreztem, ha most hozzámérne, azonnal meghalnék, de talán nem is bánnám.
Azelőtt még soha nem éreztem így férfi iránt, és soha nem gondoltam volna, hogy valaha is fogok. De ő más. Megőrülök, ha meglátom. Amikor csak a közelemben van, egyszerűen leszaggatnám a ruháit. De nem csak az választ el minket, hogy mindketten férfiak vagyunk, hanem a nagy korkülönbség is. Majdnem 10 évvel idősebb, de nem néz ki többnek, mint 22, habár a 16 évemhez képest, még az is sok lenne. Azonban bármennyire is vonzó, elviselhetetlen személyisége van. Rideg, cinikus, és nem hiszem, hogy valaha is képes volt magán kívül bárkit szeretni. Vagy ha igen, akkor nagyon jól leplezi.
De akkor ott álltam a nappalijában, és előttem volt a lehetőség. Most végre megmondhattam neki a magamét.
- Kikészítesz! – kiáltottam eszelős hangon, majd tettem felé egy lépést és folytattam. – Fogadok, hogy a felét sem érted annak, amit magyarázol! Nem is tudom, mért járok de. EGY REMÉNYTELEN IDIÓTA VAGY!
Egy hirtelen mozdulattal elkapta mindkét vállamat, és olyan erővel lökött a falnak, hogy az egész hátam lehorzsolódott. Annyira meglepődtem, hogy mozdulni sem tudtam. Egészen közel hajolt az arcomhoz, és szeme égett a dühtől, de a hangja nyugodt volt.
- Az én házamban nem ordítasz velem! – mondta, és úgy bámult, mintha a puszta tekintetével meg tudna gyilkolni.

Még soha nem volt ilyen közel hozzám… majd szétszakadt a mellkasom. A szívem úgy vert, biztos voltam benne, hogy ő is hallja a hangját. Éreztem, ahogy az arcom elvörösödik, és csak azt akartam, engedjen el, hogy ne láthassa.
Nevetett… kinevetett, mert pontosan tudta, mire gondolok. Még erősebben szorított a falhoz, majd megcsókolt. Meglepődtem, de egy percig se ellenkeztem. Rövid idő alatt feloldódtam, és olyan hevesen csókoltam vissza, mintha csak ezen múlna az egész világ sorsa. Talán ezen is múlt… legalábbis az én világom sorsa.
Éreztem, ahogy a kezével már az övemet csatolja ki, és tudtam, hogy többet akart, mint amire akkor készen álltam. Megpróbáltam ellökni, de erőben meg sem közelítettem. Csak annyit értem el, hogy újra a falhoz vágott.
Nem vacakolt sokáig. Mielőtt észrevettem volna, már le is szedte az övemet, és a keze a nadrágomban volt. Hidegnek tűnt… vagy csak az én bőröm volt forró az övéhez képest. De nem számított, mert őrülten jó érzés volt, ahogy finoman dörzsölte a merevedésemet.
Hihetetlen érzés volt, és tudtam, hogy ha így folytatjuk, akkor rövid időn belül a gatyámba élvezek. Szerintem ő is tudta, mert hátralépett és ugyanazzal az erővel, amivel a falhoz szögezett, lelökött a díványra.

A lelki szemeimmel már láttam, hogy most mi fog következni, és nem akartam… illetve… dehogynem akartam, de tudtam, hogy nem lenne helyes. Az is idegesített, hogy úgy bánt velem, mint egy tárggyal, plusz még bennem volt a veszekedés által gerjesztett feszültség. Összeszedtem az erőmet, és megpróbáltam neki behúzni egyet, de elkapta mindkét csuklómat és olyan erősen szorított, hogy attól féltem összetörök. Hamar rájöttem, hogy fölöslegesen erőlködök, mert nem tudom kiszabadítani magamat a markából.
Belenéztem az arcába, és azok a szemek… Általában olyanok voltak, mint két kék kristály, és semmit sem lehetett bennük látni. De most dühös volt… dühös volt, és ugyanakkor nagyon kívánt.

Az egyik kezével összeszorította a két csuklómat, a másikkal pedig elkezdte kigombolni az ingemet, majd félretolta azt, hogy hozzáférhessen a csupasz felsőtestemhez. Fölém térdelt, elkezdte csókolgatni a nyakamat, és egyre lejjebb haladt. Egy darabig eljátszadozott a mellbimbómmal, majd finoman megharapta, ezzel kellemes fájdalmat okozva. Elengedte a kezemet, és szabályosan leszaggatta rólam az ingemet, utána pedig nekiesett a nadrágom lehámozásának. Elkaptam a kezét. Nem akartam… nem álltam készen rá!
- Engedj el! – üvöltöttem, de ő rám se nézett. – Nem hallod?! HAGYD ABBA!
Egy gyors mozdulattal lekevert nekem egy hatalmas pofont.
- Hallgass, te kis idióta! – mondta, és zavartalanul folytatta, amit csinált.
Olyan erőszakos mozdulatokkal ráncigálta le rólam a nadrágot, hogy az két helyen is elszakadt. Hasonló lendülettel húzta le a boxeremet is, majd a hasamra fektetett, é a hátam mögé csavarta az egyik karomat. Nyöszörögtem a fájdalomtól, de minél többet mozgolódtam, annál erősebben szorított.

Végigsimította a combom belső oldalát, aztán elvette a kezét. Az egyik ujját bevette a szájába, benyálazta, aztán egy lassú mozdulattal feldugta nekem. Csak egy fájdalmas nyögést sikerült kiengednem magamból. Néhány másodpercig teljes mozdulatlanságban élvezte a kétségbeesettségemet, utána pedig először lassú, majd egyre gyorsabb ritmust felvéve megujjazott.
Abban a pillanatban egyszerűen gyűlöltem. Undorodtam attól, amit csinált velem, de valahol mégis élveztem.

Hosszú percek teltek el, miután végre abbahagyta, és kihúzta az ujját. Föllélegeztem, de az örömöm nem tartott sokáig, ugyanis a kétségbeesés akkor uralkodott el rajtam igazán, amikor észrevettem, hogy épp kigombolja a nadrágját.
Kicsit enyhült a szorítása a karomon, ezért hátranéztem egy pillanatra, de a látvány nem segített megnyugodni. Ott térdelt mögöttem, kőkemény farokkal. Szomorúan állapítottam meg, hogy nagy méretbeli különbségek vannak köztünk.
Tudtam, hogy most mi következik, és egész testemben remegtem, a lábaimat pedig összeszorítottam. Újra nagyot csavart a karomon, a másik kezével pedig szétfeszítette a combjaimat. Közelebb jött hozzám, és minden tapintat vagy gyengédség nélkül behatolt. Nem túlzok, ha azt mondom, hogy még soha nem éreztem hasonló fájdalmat. Könnyek szöktek a szemembe.
Lassan kihúzta, aztán betolta, újra és újra. Minden lökéssel egyre mélyebbre vájt belém, és folyamatosan gyorsított. Akkorra már zokogtam, de ő egy percre sem hagyta abba. Mind a ketten nyögtünk… ő az élvezettől, én a fájdalomtól.

Telt az idő. Én úgy éreztem, hogy már órák óta ott vagyunk, de biztos vagyok benne, hogy csak percek lehettek.
Hamarosan észrevettem, hogy a fájdalom mellé most már élvezet társul. Az a fájdalom… az a gyönyör… a kettő együtt émelyítően jó volt. Összeszorítottam a fogamat, mert nem akartam, hogy tudja. Nem akartam hogy hallja, ahogy nyöszörgök, most már sokkal inkább az élvezettől.
De ne tudtam visszatartani… hosszú kéjes sóhaj hagyta el a számat, és ő ismét csak nevetett.
Elengedte a karomat, mert tudta, hogy most már legalább annyira élvezem, mint ő és most már mind két kezével a csípőmet fogta.
Bennem minden a csúcspontjához érkezett. Már az elején is annyira föl voltam pörögve, csodálkoztam, hogy eddig bírtam.
Az összes izmom megfeszült, és egy hangos „Istenem…”-mel elélveztem. Bár nem odaillő gondolat, de abban a pillanatban örültem, hogy nem az én díványomon vagyunk.
Ő sem bírta sokkal tovább. Az ujjai a bőrömbe fúródtak, és éreztem, ahogy belém engedi a forró ondóját. Soha nem felejtem el azt az érzést… libabőrös lettem tőle.

Elengedett, én végignyúltam a díványon, ő pedig félig a hátamon, félig mellettem feküdt. Majdnem fél órán keresztül maradtunk így mozdulatlanul, némán.
Nem tudtam elhinni, hogy mindez tényleg megtörtént.
Nem tudtam elfogadni, és végig csak ez járt a fejemben. Haza kellett mennem, hogy békében végiggondolhassam az egészet.
- Használhatnám a zuhanyt? – mondtam már majdnem suttogva.
Megcsókolta a nyakamat és fölállt mellőlem.
– Használd csak. – vetette oda a szokásos monoton hangján, mintha mi sem történt volna. Visszavette a nadrágját, és elindult a konyha felé.

Én is összekapartam a ruháimat, bementem a fürdőszobába, és vettem egy gyors zuhanyt. Felöltöztem, és köszönés nélkül leléptem.
Hazafelé rohantam a szakadt nadrágomban, a sajgó karommal, és az összetört szívemmel. Mert nem csak akartam, de szerettem is, és nem tudtam elhinni, hogy ezt tette velem. Gyűlöltem, mert mindig is arról álmodtam, hogy közel lehessek hozzá, de nem így!
Amikor hazaértem, bezárkóztam a szobámba, és egész éjszaka sírtam. Sírtam, mert fájt mindenem, mert megalázott, és mert tudta hogy bánt, és mégsem hagyta abba. Mindez azonban fele annyira sem érdekelt, mint az, hogy sírtam egy olyan férfi után, aki gyakorlatilag megerőszakolt.

Azóta egy hét telt el, és most újra itt állok a dolgozószoba ajtajában, készen arra, hogy újra a falhoz vágjon, újra elszakítsa a nadrágomat, és újra olyan közel legyen hozzám.
Készen arra, hogy újra érezzem azt a fájdalommal teli gyönyört.
Hozzászólások
További hozzászólások »
Blankus ·
Sziaa!
Bocsi hogy ismeretlenül írok de ezt nem hagyhattam szó nélkül :)

Nagyon tetszik az, ahogy megfogalmaztad az egészet.

'olyan hevesen csókoltam vissza, mintha csak ezen múlna az egész világ sorsa. Talán ezen is múlt… legalábbis az én világom sorsa.'

Ezt nagyon szépen írtad le.
Ügyes vagy! :wink:

bemba100 ·
Hello,
How are you today? My name is Penda
I saw your profile on my search for a nice and trusted person so i decided to write to you, I will like you to write and tell me more about yourself direct to my email.( pendabemba) (@) (yahoo.com )
from there i will reply you with more of my details and pictures,
I will be waiting to receive your email,
Have a nice day.
miss Penda

thanks

aaaaa

Helló,
Hogy van ma? A nevem Penda
Láttam a profilt keresni egy szép és megbízható ember, így úgy döntöttem, hogy írok neked, én szeretném, ha írni és mesélj még magadról közvetlenül az e-mail címemet. (Pendabemba) (@) (yahoo.com)
Onnan fog válaszolni neked több az én részletek és képek,
Én is arra vár, hogy megkapja az e-mail,
Have a nice day.
miss Penda

köszönöm

AmandaAdmin ·
Kedves Felhasználók!A tortenetek csapata új oldalt nyitott a meleg emberek számára: WWW.BOYSXX.SITE Ezer erotikus történetet gyűjtenek össze ott, vannak ismeretségek és kommunikáció. Meghívjuk Önt, hogy csatlakozzon. Az ingyenes regisztráció továbbra is nyitva áll

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha nem akarsz lemaradni: