Én is így akartam...

Az én sztorim nem túl izgalmas, sőt... És az első is, így kérlek titeket, hogy nézzétek el nekem. Nem ez lesz a legjobb sztori, mert itt nálam csak jobbak vannak! De úgy gondoltam, megosztom veletek! Szóval...

Hol is kezdjem?! Tavaly nyáron, májusban, megkaptam az első telefonomat, amiben nincs is semmi különös. Ismerkedtem itt-ott, sokat beszélgettem fiúkkal. Kedvesek voltak és aranyosak. Egész júniusig beszélgettem velük. Aztán elfogytak a "hódolóim". Júliusban csörgettük egymást a barátnőmmel. Csak úgy unaloműzésként. Egyszer-teljesen véletlenül - mást csörgettem meg. És az a titokzatos valaki visszacsörgött. Egy hétre rá már majdnem mindent tudtunk egymásról. Egy hónap telhetett talán el - közben minden nap váltottunk csöriket - mikor forró smsezésbe kezdtünk. Izgató volt. Életemben először felizgultam, olyan igazian. Aztán úgy döntött, hogy felhív. Egy kis "pletyizésre". Nagyon örültem neki, hogy végre hallhatom a hangját.

Tíz óra múlt... Már azt hittem, hogy nem beszélgetünk, vagy nem lesz semmi. Tíz óra után 11perccel -így emlékszem, ennyire pontosan - megcsörrent a telóm. Ő volt az. Először csak általánosságokról beszéltünk, majd egyre forróbb lett a "vonal". Pont ott tartottam, hogy nem sok kell az orgazmusig, amikor megszakadtunk. Hát igen, ilyen az én szerencsém. Utána már szinte minden héten hívott. Persze nem csak egyszerűen beszélgettünk. Rengeteget éleztem, élveztünk el együtt. Egyszer nyolcszor is elrepített a felhőkig. Nagyon jó volt. Úgy volt, hogy karácsony és szilveszter között találkozunk. A taliból nem lett semmi, mert megkaptam róla a képet. Nem érdekelt a külseje, de elmondtam a véleményem, ami nagy hiba volt!!! Végül külön töltöttük a szilvesztert. Már nem bírtam tovább nélküle és írtam neki. Újra együtt voltunk, bár még mindig nem találkoztunk. De éreztem, hogy ő az aki kell nekem. Úgy volt, hogy február 14-én találkozunk. Valentin-nap éppen ideális lett volna. De ez sem jött össze! Dolgoznia kellett. Dühöngtem, hogy nem lehetek már vele, hogy ez is csak én lehetek, mérges voltam rá. Hiszen nem is tehetett róla szegényke. Míg végül 1 héttel elhalasztottuk a dolgot. Február 21-én találkoztunk!

Édes volt, nem olyan, mint vártam, de nagyon kedves, aranyos volt. Nem gondoltam volna, hogy komoly lesz. Már éppen a busz-állomáshoz értem. Már láttam őt, és éppen hívott, hogy merre vagyok. Végül megtaláltuk egymást. Két puszi társaságában felmértük egymást. Nem volt rossz pasi, rengeted önbizalommal megáldott emberke. Kedves volt. Este-miután letisztáztuk, hogy az én szobámba alszik-elmentünk sétálni. Kéz a kézben. Visszajöttünk és simiztük egymást az ágyamon. Olyan három körül járhatott, amikor elcsattant az első csók. Érzéki volt, gyengéd. Óvatosan csókolt. Majd megölelt és azt súgta a fülembe:
- Már nagyon szerettem volna!
És tovább simiztük egymást. Érzéki volt az érintése. És csodálatos. Hihetetlen volt, hogy engem akar! Csak izgattuk egymást. A fenekemmel hozzáértem a férfiasságához, aminek már nem kellett volna sok. De nem volt semmi szeretkezés. Végül külön aludtunk. Gyönyörű estét töltöttünk együtt. Csak ő meg én! Másnap indult haza.

Délután hazament. Nélkülem. Szörnyű érzés volt elválni. Mikor én is hazaértem az állomásról, befeküdtem az ágyamba. Éreztem az illatát. Kívántam az érintését. Még egy tali után - ahol már csak csókok voltak- szakítottunk. Pontosabban én szakítottam vele. Az okát nem tudtam, még a mai napig sem tudom. Március volt, amikor ez történt. Nem telt el úgy nap, hogy ne gondoljak arra az éjszakára. Amikor először a melleimhez ér. Amikor magához húz, mintha hátulról belém akarna hatolni. De vége! Három hónap és hét nap után jött egy sms. Ő írt!!! Hogy ’mizujs’ velem. És újra összejöttünk.
Azóta is egymáséi voltunk, bár még csak telefonon. Már várjuk a talit és azt is, hogy ismét összeérjen ajkunk. És hogy érezzem, hogy ismét, most már végleg az enyém!

Kicsit hosszú lett, de majdnem minden benne van. Igaz történet, hiszen a mai napig bennem él az érintése. És a csókját még mindig érzem az ajkaimon. Ma már együtt vagyunk, újra, hiszen én is így akartam...