Emlékezés Róla

Hallom, ahogy nyílik az ajtó. Lassan fordulok csak arra, tudom, hogy úgyis ő lépett be, és csak várom Kedvesem jelét, hogy "Szeretném, kezdhetjük". Ahogy láttam kecses járását, akaratlanul is összehasonlítottam a macskák könnyed járásával, és eszembe jutott milyen volt, amikor megismertem. Soha nem lehetett eltántorítani őt semmitől. Bátor, nagyszájú, kitartó volt, mellesleg mindig is rejlett benne valami vadság... valami, ami szerintem bárkit megfogott volna, akárcsak engem.
Számtalanszor kaptam magam azon, hogy csak bámulom őt, akár álmában is, és még ilyenkor is őrizte azt a vadmacskás jelleget, amit az egész kisugárzása közölt az emberrel. Egyszerűen csodálatos nő. Kezdetben én is olyan voltam, mint egy korombeli 16 éves srác. Csodáltam melleit, néztem a fenekétm és persze nem láttam túl azokon, de ahogy teltek az együtt töltött percek, órák, napok, és mélyült egyre jobban a kapcsolatunk, úgy azt is észrevettem, hogy megváltoztatott engem. Lehet, hogy ez lenne a felnőttes érettség, vagy csak valami hasonló, de mindenesetre már képes voltam megcsodálni az apró, finom részleteket is, mint a kezét, a kis vékony nyakát, azt az imádnivaló mosolyát, amiért nem egyszer égettem már le magam, csakhogy újra láthassam :).

Ahogy közeledett felém, egy kicsit megtorpant. Biztos látta rajtam, hogy nem vagyok teljesen jelen. Sejtette, hogy valahol messze-messze bóklásznak a gondolataim, de ezt most nem értékelte annyira. Vágyott az este egy igen kellemes részére és nem adta azt olyan könnyen fel.
Felemelte a takarót, én pedig vártam, hogy bebújjon mellém egy kis csókcsatára, de neki már készen volt a terve. Így utólag egyértelmű, hogy elhatározta, hogy ma olyan élményben részesít, amit nem sokszor tapasztalhat egy srác. Persze ott, akkor, még nem tudtam, hogy mit forgat a fejében.

Elkezdte ráncigálni a lábamat, húzott ki az ágyból. Elképzelni se tudtam, hogy mit akarhat.
- Ez most a te estéd lesz Kedvesem - szólt hozzám bársonyos hangján és most is, mint ahogy azt már oly sokszor megfigyeltem, egy pillanat alatt beindította a fantáziám, illetve egyéb opcióimat is startolásra késztette.
- Állj fel - mondta, majd már le is térdelt elém és megszabadított a rajtam feszülő boxertől, és lassan, lehelet finom puszikkal jutalmazott. Így már kezdtem érteni, hogy mire gondolt. Rengetegszer beszélgettünk az együttlétről és a fantáziáinkról, és most úgy látszott, hogy ezt ki is akarja használni. Tudta, hogy nagyon izgat, ha úgy kapok kényeztetést, hogy állok, míg a partnerem térdel előttem. Lehet, hogy azért kedvelem ezt a helyzetet, mert így kicsit mintha uralkodnék rajta, vagy csak egyszerűen a megszokott dolgoktól való eltérés, de valami varázsa mindenesetre volt. A Drága még arra is figyelt, hogy a szobájában lévő tükörből rálássak az eseményekre, hiszen ez volt a másik dolog, ami örökké piszkálta a fantáziámat, hogy vajon milyen lehet külső szemlélőként nézni a produkciót? Először csak puszikat adott rá, majd megjátszotta párszor, hogy a szájába vesz, de mindig figyelt rá, hogy még ne érkezzen el az ideje, hogy még ne érjen hozzám e nemes részemen. Szinte már őrjített a helyzet, hogy egy pár centire vagyok a mennyország egyik kapujától, és mégis oly sok választ még el tőle.

Valószínűleg láthatta az arcomon a "gyötrődést", mert egy gyors váltással már el is tüntette ékességem a szájában és mély, erős szívásokkal késztetett sóhajtozásra. Tudta, hogy nem szeretem a monoton dolgokat, még a szexben sem, ezért rövid időközönként mindig váltogatta a módszert. Végignyalta az aljától egészen a csúcsáig, majd egy pillanatra bekapta a makkom, de csak azért, hogy utána újabb célpontot vehessen kezelésbe.
Egyszerűen kikészít - gondoltam magamban és már szólni akartam, hogy cseréljünk, rajtam a sor, hisz hosszú még az este, és nekem is jár a lehetőség, hogy nézhessem a gyönyörben fürdő arcát, amikor picit behajlította a lábam és gyengéden meglökött, hogy az ágyra essek. A következő pillanatban már mellettem feküdt, kitárva nekem az édenkert kapuit.
Azt hiszi, csak úgy büntetlenül szórakozhat velem, de most megmutatom, hogy azért én is tudok valamit - gondoltam és nekiálltam, hogy őrjítő nyelvjátékban részesítsem, de igyekeztem új módszereket kipróbálni, hogy ő is valami különlegeset, valami teljesen újat éljen át.

Szédítő sebességgel kezdtem el nyalogatni a vágatát, de közben lassan, épp csak az ujjaim hegyével simogattam a combját és a hasát apró, körkörös mozdulatokkal. Tettem persze egyből kéjes sóhajokra ösztönözte, és látva sikerességem, igyekeztem még többet nyújtani neki. Egyszer mélyre dugtam a nyelvem és teljesen végighúztam, ameddig csak beértem, majd kihúzva rögtön oldalas csapásokkal ajándékoztam meg a csiklóját és ezt folyamatosan ismételgettem egyre nagyobb és nagyobb nyögésekre kényszerítve őt. Éreztem, ahogy megremeg, majd szinte félig felülve végigkarmolta a kezeimet. Hangja elakadt és kis szép teste teljesen megfeszült, én pedig ismerve már őt, lassítottam a tempón, hisz ő nem szereti ilyenkor gyorsan, és persze egy picit elnyújthattam ezzel a kéjét. Kis idő után aztán alább hagyott a remegése, és kezdett visszatérni hozzám, a jelenbe. Felmásztam mellé, a karjaimba zártam, majd óvatosan egy kis csókot nyomtam a szájára majd a homlokára. Vártam, hogy teljesen magához térjen...
Csak pihegett mellettem, de már nem volt benne erő. Óvatosan bocsánatot kért, mert már nem volt képes a folytatásra. Olyan aranyos volt, ahogy néztem pironkodását, hogy nem tudtam megállni nevetés nélkül. Elsőnek mérgesen nézett rám, de utána megértett és együtt nevetve bújtunk az ágy nyújtotta meleg kényelembe.