Csak állt ott. Talán fel sem fogta, mi történik. Csak állt ott, kezében virág, és siratta önmagát . Csak állt de érezte, nem vesztette el, hisz ő ott él benne. És nem veszíti el soha, mert egy emlékben mindig megmarad. De ez cseppet sem vigasztalta…
Hisz így zajlik minden temetés. Talán ismerős az érzés, hogy körülötted áll negyven ember, és mégis mintha egyedül álnál ott. Hát igen. Így állt ott Andi is apja temetésén. 10 éves volt. Fiatal, nagyon fiatal, és mégis bátran tűrte a fájdalmat. A felnőttek azt hitték nem érti. Ó pedig jobban értette, mint bárki más. Ott állt, a friss sír mellett, de gondolatban messze járt az emlékeiben eszébe jutott minden. Mikor télen az apjával szánkóztak. Arcán érezte a csípős hideget, pedig csak kora ősz volt. Érezte, hogyan siklik le a szánkó a domboldalon, és hallotta maga mellett apja mély, dörmögő hangját. Aztán másik kép… öt éves, önfeledten ugrál apja termetes pocakján, s vidáman kacag. Szerette ezt az emléket. Aztán hirtelen sötét felhő árnyékolta be a gyönyörű emléket. Látta ahogy, apja tántorog, az ajtófélfába kapaszkodik, és anyukája ráüvölt. Érezte a félelmet. Látta maga előtt az üres autót, és a kocsmát, amire rálátott belőle, s érezte a magányt, majd apja sörszagú leheletét. Végül egy nyári nap következett. Apja nevetett de furcsán, anyja mérges volt. Csattanás kinn vannak az utcán, és egy hatalmas kő röpült anyja elé. De nem, nem, nem! Szakadt félbe az emlék. Nem akart emlékezni, nem akarta újra látni, mit álmaiban ezerszer látott már. Nem akarta látni a anyja szakadt ruháját, és feldagadt orrát. Közben rádöbbent, hisz apját két éve nem látta már. Arcára szinte csak fényképről emlékezett. Mért van itt? Mit keres ott? Minek játssza azt hogy fáj ez az egész? Azért mert fáj… nagyon is fáj…
Csak ált, érezte nem veszítette el. Mert benne él, és ott marad örökre. Rádobta a sírra a virágot. Már nem sírt, szemei szárazak voltak a gyűlölettől.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-03-20
|
Horror
A nők bosszúja, 1. felvonás. történetnek a folytatása.
2024-02-18
|
Horror
A történet a fantázia szüleménye, BDSM és Horror keveréke, de alapvetően a horrorba tartozik....
2024-02-11
|
Horror
Lecsúsztam a fal mentén, és széttárt lábakkal csupasz fenekemmel a padlóra ültem. A fejem...
2024-02-05
|
Egyéb
Sziasztok! Ez egy skicc, az első írásom. Szeretnék rá őszinte kritikát kapni! A történetet...
Friss hozzászólások
Dr. Stephen P. St.John:
Sok gondolatom volt, de végül...
2024-03-28 20:01
Materdoloroza:
Pedig én is vártam a folytatás...
2024-03-27 22:41
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
A rózsaszín felleg viszont elkerülhetetlen, és manapság egyre több embert talál meg. Ez a rózsaszín felleg persze csak egy tünete a kóros szomorúságnak, vagy inkább kezdete. De ha ennek érzéseit sikerül leküzdeni, a kóros szomorúság már elkerülhető.
Legyőzni azonban nehéz, de vannak rá módszer...
Legyőzni azonban nehéz, de vannak rá módszer...
Ez a lány az egész életét maga irányította, olyan magabiztosnak tűnt, hogy azt bármelyik férfi elirigyelhette volna. Most mégis éreztem benne valami bizonytalanságot. Egy pillanatra megálltam és éreztem, hogy remeg alattam. Megsejtettem, hogy ez nem csak a szeretkezésünknek szól. Tartott valamitől. Elemeltem a fejem és az arcára néztem. Már csak egy fiatal lány volt, pont olyan, mint bármelyik...
Hozzászólások
Vegyétek már le a humor kategóriát errol a történetrol, mert így nem lehet rá szavazni.
Köszönöm.
Cica
Ennek ellenére egy hiba. Azt írod: amikor télen szánkóztak, aztán megcsapta az arcát a hideg, pedig még kora ősz volt. Na, most akkor tél vagy ősz?
Jó, ez mit sem von le a történet lényegéből.
Köszönhöm szépen, úgy tűnik azt csak én értettem amikor írtam.. Veled még nem volt olyan hogy mondjuk télen eszedbe jutott egy nyári napozás és meleged lett? Nos az is egy ilyen érzés volt...