Egymásnak rendelve 3. rész

Emily magabiztosan sétált fel a pódiumra. Az imént beszélő férfi arrébb állt, hogy Emily hozzáférjen a mikrofonhoz.

- Üdvözlök mindenkit! - szólt bele a mikrofonba. - Én fogom tartani az önvédelmi órákat. Remélem jól fogjátok magatokat érezni az óráimon.

Aztán ismét a férfi beszélt.

- Most már csak egy bejelentésem van hátra. Mint minden évben most is megtartjuk az Újoncok Bálját! Ezúton szeretnék minden újoncot meghívni. Természetesen nem kötelező a részvétel, de örülnénk ha minél többen eljönnétek. A bálat ugyanebben a teremben fogjuk tartani és a bál este 9-kor kezdődik. Nincs több bejelentenivalóm. További szép napot mindenkinek!

Ezután mindenki visszavonult a szálláshelyére. Mi is visszamentünk a szobánkba Jessicával.

- Nem is tudtam, hogy az újoncoknak szoktak bálat szervezni. - mondtam miután kinyitottam a szobánk ajtaját.

- Pedig minden évben szokott lenni. - felelte Jessica.

- Legalább van valami jó is ebben az egészben.

- Na igen. Te mit veszel fel?

- Nos, mivel nem számítottam rá, hogy itt bulizni fogok, ezért nem igazán pakoltam csinos ruhákat.

- Ha szeretnéd adhatok kölcsön. Én tudtam, hogy lesz bál, így több csinos ruhát is pakoltam, hogy majd tudjak miből válogatni. Biztosan akad neked is. - mondta mosolyogva Jessica.

- Köszönöm, ez kedves tőled.

- Ugyan, semmiség. Akkor melyiket szeretnéd?

Jessica kiterítette a magával hozott ruhákat az ágyára.

- Azt hiszem ez jó lesz. - mondtam majd rámutattam egy kék, testhez simuló csipkeruhára.

- Ó, az valóban nagyon szép. Jó választás, remek ízlésed van! - kacsintott rám Jessica.

- Köszi. Akkor felpróbálom. - mondtam mosolyogva.

- Persze, csak nyugodtan.

Bementem a fürdőszobába és magamra aggadtam a ruhát. Aztán kijöttem, hogy megmutassam Jessicának.

- Tyűha! Lélegzetelállítóan nézel ki!

- Komolyan így gondolod? - kérdeztem.

- Persze, gyönyörű vagy!

- Köszönöm. Te is nagyon csini vagy Jess!

Rajta egy szintén testhez simuló, fekete miniruha volt.

-Jól van, jól van, akkor most már indulhat a party! - kiabálta Jessica, amin nevettünk, majd kimentünk a szobából. Bezártuk az ajtót és én vigyáztam a szobánk kulcsára.
Jókedvűen indultunk a csarnok felé.

Amikor odaértünk már egy csomó ember ott volt és üvöltött a zene.

- Gyere, táncoljunk! - ordította a fülembe Jessica, aztán már rángatott is magával a táncparkettre.

Már körülbelül 20 perce táncoltunk, amikor 2 szintén újonc fiúkatona lépett oda hozzánk.

- Helló lányok! Csatlakozhatunk? - kérdezte az egyikük.

- Persze! - ordította Jessica.

Táncoltunk még 10-15 percet, majd azt üvöltettem Jessica fülébe hogy:

- Megyek, iszom valamit!

Jessica bólogatott. Odasétáltam a kiszolgáló pulthoz és kértem 1 üveg vodkát. Kifizettem, majd az üveggel a kezemben kisétáltam az udvarra. Az udvaron voltak asztalok és székek, így leültem. Letettem a vodkát az asztalra, kibontottam és elkezdtem inni.

- Leülhetek? - hallottam egy ismerős hangot a hátam mögül. Emily volt az.

- Ó, Emily! Persze, ülj csak le. - mondtam jókedvűen.

- Nem lesz kicsit sok ez a vodka? - kérdezte majd leült.

- Nem, ha az ember alaposan beakar rúgni. - mondtam huncut mosollyal.

- És miért akarsz berúgni?

- Ilyen kedvem van. - feleltem kissé félvállról. - Te nem kérsz?

- Elfogadom. De csak egy kicsit! - mondta nevetve. - Egyébként nagyon meglepődtem, mikor megláttalak.

- Miért? - kérdeztem majd kortyoltam egy nagyot a vodkás az üvegből. Átnyújtottam Emilynek és ő is húzott belőle.

- Hát mert ugyanazzal a vonattal utaztunk, ugyanabba a városba, sőt még az önvédelmi óráidat is én fogom tartani. Eddig azt hittem, hogy ilyen véletlenek csak a filmekben vannak.

- Hát úgy tűnik mégsem. Egyébként hány éves vagy?

- 24 vagyok. És te?

- 19, de már csak pár hónap és betöltöm a 20-at.

- Akkor nem vagy sokkal fiatalabb tőlem.

- Hát nem. - mondtam mosolyogva.

- És hogy állsz a fiúkkal?

- Még nem volt barátom. - feleltem.

- Hogy-hogy? - kérdezte Emily csodálkozva.

- Még nem volt szerencsém olyan fiúhoz, akivel kölcsönös lett volna a vonzalom. Vagy én tetszettem az illetőnek, de nekem nem jött be vagy aki nekem bejött az észre sem vett.

- Ó, értem.

- És te hogy állsz a fiúkkal? - érdeklődtem.

- Mi nem rég szakítottunk a barátommal.

- Ó, sajnálom! Nem kellett volna rákérdeznem.

- Semmi gond, nem tudhattad.

- Ne haragudj, hogy rákérdezek, de miért szakítottatok?

- Nagyon szerettük egymást, de nem működött. A személyiségünk valahogy nem illett össze. Hiába szerettük egymást, nem voltunk meg jól a hétköznapokban.

- Értem. Hát tényleg sajnálom.

- Mindegy, már túltettem magam rajta. Már a múlté.

- Örülök, hogy sikerült túltenned magad rajta.

- Elfogyott a vodka.

- Akkor most mi legyen?

- Menjünk táncolni! - nevetett Emily majd ő is berángatott a táncparkettre.

Jókedvűen táncoltunk egy disco számra. Aztán egyszer csak lesokkoltam. Emily közelebb hajolt és megcsókolt. Életem első csókját egy lánytól kaptam!