Egy különös álom

Forró augusztus végi nap volt. Már nem bírtam tovább, hogy ne lássam Rózsát. Jó indok volt a névnapja a találkozásra.
Vettem egy szál vörös rózsát és elmentem a boltba.
Egyedül volt, nem volt egy vevő sem. Kicsit meglepődött a köszöntésen már régen találkoztunk nem számított rá.
– Tudod mit Attila, ha ráérsz, gyere el hozzánk, mindjárt záróra, megiszunk valamit. András úgyis szabin van és vár rám – mondta.

Elsétáltunk a házukig. Rózsa előre ment, mutatta az utat. A fényárba úszó nappaliba vezetett.
A szoba közepén lévő asztalról felvett egy fehér lapot, majd dühösen visszadobta.
– A francba, ezek kimentek a strandra. Igazán megvárhattak volna. De azért mi még ünnepelhetünk. Nem igaz? –kérdezte.
– Hát persze- mondtam száraz szájjal. Alig tudtam leplezni csodálatomat e gyönyörű nő iránt.
– Mit iszol? Kérdezte.
– Nekem mindegy, ami te – válaszoltam.
Rózsa odament a bárszekrényhez, két poharat és egy üveg konyakot hozott. Töltött mindkettőnknek..
– Egészségedre, fenékig – és koccintásra nyújtotta poharát.
– Még egyszer boldog névnapot – mondtam és poharamat nekiütöttem az övének.
Újra öntött. Beszélgetünk, érdeklődtem, hogyan sikerült ilyen széppé varázsolni az új házukat.
Rákérdeztem a kisfiára.
– Már tizenkét éves. Megnőnek a gyerekek, mi meg megöregszünk.
– Rajtad egyáltalán nem látszik semmi. Te egy csodálatos ember vagy és egy ragyogó nő! – súgtam.
– Persze, te is csak mondod. Ilyenek vagytok ti férfiak! – válaszolta. – Inkább tölts még. Nekem már majdnem megártott. Túl gyorsan ittam.

Letérdelem az asztal elé és öntöttem a poharakba. Mikor végeztem nem ültem vissza, hanem Rózsát csodáltam.
– Mit nézel? Nem láttál még fehér embert?
– Rózsa te olyan csodálatos vagy! Én nagyon szeretlek téged! – mondtam elcsukló hangon
Váratlanuk tört ki belőlem a zokogás. Nem tudtam visszafojtani, arcomat Rózsa ölébe fúrtam.


Rózsa felemelte a fejem, letérdelt elém és szorosan átölelt. Fejemet a vállára vonta, a tarkómat simogatta.
– Te kis csacsi! Ne csináld ezt! Én is szeretlek, csak másképp. Megértelek, tudod én mást szeretek!
Lassan lecsillapodtam. Rózsa lazított az ölelésén, arcomról ujjaival letörölte a könnycseppeket.
– Na jól van. Megnyugodtál? Minden rendben? – és egy puszit adott a számra.
Én tenyereim közé fogtam gyönyörű arcát, amely olyan szép, hogy ilyen talán csak Murillo angyalkái voltak.

Szemei, mint két gyémánt ragyogtak, furcsa tűz lobogott bennük.
Lassan óvatosan közeledtem az arcához. Az ajkaira tapadtam a szájammal. Kezeivel el akart nyomni magától. Nem engedtem. Az ellenállása csökkent. Ajkai megnyíltak, hogy szabad utat engedjenek nyelvének. Visszahúzta. A nyelvemet most én toltam ajkai közé, és azok rövidesen játékos ismerkedő táncba kezdtek.
Rózsa kezei lecsúsztak a hátamon. Megfogta a pólómat és a fejemen keresztül lehúzta rólam.
Kezeimmel a ruhán keresztül végigsimítottam az imádott nő melleit és elkezdtem kigombolni a blúzát. Mikor végig értem letoltam a válláról. Ő a kezeit leengedve hagyta, hogy a könnyű kis ruhadarab lehulljon róla. Újra egymáshoz tapadtunk. Én kedvesem hátát simogatva megkerestem a melltartója kapcsát. Sikerült elsőre kikapcsolnom. Elengedtem Rózsát aki kibujt a melltartójából. Megcsókoltam az egyiket, másikkal a tenyerem ismerkedett. Újra a szájára tapadtam.
Rózsa keze lecsúszott a hátamon, körmével cirógatta bőrömet, kigombolta a farmerem és az alsónadrággal együtt letolta rólam. Végig csókolta a melleimet, hasamat és szájába vette a már félig kemény farkamat. Nyelvének izgató játékára az rövid idő múlva már kőkeményen került elő.

Újra szorosan átöleltük egymást, szájainkkal egymáshoz tapadva. Lehúztam miniszoknyája cipzárát, és vállánál fogva gyengéden lefektettem a mellettünk lévő szőrmére. Lehúztam a szoknyáját és az apró kis bugyiját. Ő a fenekét megemelve segített nekem. Szorosan átölelve melléje feküdtem. Folytattuk a csókolózást, kezem lecsúszott a testén egészen az öléig. Megkerestem a gyönyörök kelyhének a bejáratát. Végigsimítottam a csiklóját és feldugtam az egyik újam a már nedves hüvelybe, hogy megkeresem a G pontot. Nem kellet soká keresnem. Ujjam hegye megérezte a kis domborulatot. Gyengéden simogatni körkörösen masszírozni kezdtem. Nem maradt hatás nélkül az igyekezetem. Rózsa fejét dobálva elfojtott sikollyal élvezett el.

Feltérdeltem. Végigcsókoltam az egyik combját, lábát, talpát. A számba vetem a nagylábujját és elkezdtem szopni. Közben gyönyörű testét csodáltam. Nem tudtam két formás kemény mellének látványával betelni. Arányos, formás melleinek halmai lágyan ringtak karcsú dereka felett, mellbimbói hetykén ugrottak ki.
Vénuszdombjának alján megnyílt a gyönyörök kelyhe, megmutatván rózsaszínű kisajkakat, felette a rejtekéből előbujt csiklót amit szinte megkoronázott a fazonra igazított selymes szőrzet.

Újra végigcsókoltam a lábát. Puncijához érve nyelvemet mélyen a hüvelyébe dugtam, körbenyaltam a csiklóját. Egy ideig elidőztem e csodánál, majd lassan, a könyökömre támaszkodva felcsúsztam. Végigcsókoltam Rózsa gyönyörű testét, minden apró porcikáját, hosszan elidőzve csodás melleinél, majd a nyaka és újra a szája következett.
Közben férfiúi ékességem elérte a hamvas puncikát, ahová akadálytalanul, könnyedén csúszott be, amit Rózsa kéjes sóhajjal nyugtázott.
Rózsa lábait hatalmas terpeszbe nyitotta, kezeivel, hogy lökéseimnek ellenálljon, kitámasztotta magát a heverő oldalán. Egyik kezemmel a könyökömre támaszkodtam, a másikkal pedig újra meg újra bebarangoltam a gyönyörű testet.
Szerelmem hirtelen lerántotta magához a fejemet, körmeit a hátamba vájta, végigkarmolt, érhetetlen szavakat suttogott a fülembe.

Teste lassan ernyedt el. Gyengéden letolt magáról, majd oldalán fekve szorosan hozzám simult. Szeretkezésünk kezdete óta most először nyitotta ki a szemét. Mosolygott rám, szemében a kielégültség fényével. Kezeivel végig cirógatta testemet. Mikor a kőkemény ékességemhez ért, hirtelen felült.
– Te még egyszer sem mentél el? – kérdezte és lefektetett a hátamra.
Fölémguggolt, majd a jobb lábával térdre ereszkedett. Megfogta tövinél a farkamat és beleült.
Ringatódzó körkörös mozgásba kezdett. Testét megfeszítette, az ívbe hajlott. Mellén és hasán lévő izzadságcseppeket megvilágította az ablakon beszűrődő napfény. A megtörő fény aranykoszorúval borította be a varázslatos testet.
Hitelen egy csengő hangja hasított bele a csendbe.

Felültem. Hirtelen nem tudtam, hol vagyok. Az ébresztőóra kíméletlenül közölte velem fel kell kelni. Lenyomtam az órát. Visszahanyatlottam az ágyra. A csodás álmomra csak a fájdalmasan feszülő farkam emlékeztetett. Az oldalamon fekvő Erikára néztem. Mélyen aludt, nem ébredt fel a csörgésre. Nem akartam felkelteni, ezt aljasságnak tartottam. Ekkor olyat tettem, amit már nagyon-nagyon régen. Elkezdte onanizálni. Csak párat kellet húznom, hogy meginduljon az enyhülést adó lávafolyam.
Így végződött életem legcsodálatosabb álma.