Edzés után

Már napok teltek el, de még mindig tökéletes emlékszem mindenre. Csodás volt. De kezdjük az elején.
RG-re (ritmikus gimnasztikára) járunk egyik barátnőmmel. Minket, kettőnket választottak ki, hogy megmutathatjuk mit tudunk egy verseny keretében, tehát minden péntek délután 3-tól egy 2 órás edzésen veszünk részt, hogy még csiszolni tudjunk a mozdulatainkon. Miután el telt az edzés, ami igen csak izzasztó volt, megdicsért a tanárnő és visszamentünk az öltözőbe.
- Nem megyünk el zuhanyozni? Tökre leizzadtam. - Kérdezi barátnőm, mikor már levette a felsőjét.
- Felőlem mehetünk. Én is baromira leizzadtam.
- Én előre megyek, majd gyere.
- Okey. - Levette a többi ruhadarabját is és bement a zuhanyzókhoz. Én csak ekkor kezdtem el vetkőzni és pár perc múlva követtem.
- Vigyázz, nagyon hideg eleinte! - Figyelmeztet, de már túl késő volt. Aláálltam és mikor megnyitottam nyakon csapott a jég hideg víz, gyorsan kiugrottam alóla, de már késő volt. Barátnőm is megijedt és kinézett, hogy mi történt. Én előtte álltam csurom vizesen, reszkető lábbakkal.
- Gyorsan gyere be‼ - Állt kicsit arrébb, szorítva magam mellett egy kis helyet.
- Köszi, de inkább nem.
- Ugyan már, mindketten lányok vagyunk! Gyere! - Ekkor megfogta a karom és berántott magam mellé. Én a lendülettől neki estem. Pontosabban a melleinek.
- S-sajnálom...
- Ugyan... ne legyél már ilyen! - Rögtön miután ezt kimondta rámarkolt a melleimre. Én csak pár tized másodperc után tudtam reagálni. Hirtelen felnyikkantam és magam elé kaptam a kezem.
- Heeeee... kemények a bimbóid?! - Ördögi vigyor volt az arcán látható, amitől mindig kiráz a hideg.
- Csak a meleg víz miatt!!! - Kiáltottam rá, valószínűleg teljesen elvörösödve.
- De kis szégyenlős vagy.
- Hagyjál!
- Neeeem! - Ekkor megfogta a fenekemet és azt markolgatta.
- HAGYJÁL MÁR! - Löktem kicsit el magamtól, és rámarkoltam a mellére. Az övé kicsit nagyobb, mint az enyém. Valami versengésbe kezdhetett, hogy "ki mer többet" alapon és a kezével a szeméremdombomhoz nyúlt. Én kicsit hátrahőköltem, de nem tudtam mit csinálni.
- Ne csináld már! - Én is a szeméremajkaihoz nyúltam, hogy leálljon, de ő csak folytatta. Sőt, kicsit lejjebb csúszott a keze, a csiklómhoz és azt kezdte izgatta. Én csak kéjesen nyögdécseltem és azt kell, hogy mondjam, élveztem. Pár perc izgatás után, a középső ujját belém dugta. Én a vállaiba kapaszkodtam és nyögdöstem. Nem lehetett több egy percnél, mikor abba hagyta és kihúzta az ujját belőlem. Amin meglepődött, hogy az ujja véres volt.
- Szűz voltál még? - Kérdezte komoly hangnemmel. Én csak félre fordítottam a fejem és éreztem, hogy mindjárt meggyulladok, olyan melegem van. Vélhetőleg hót vörös voltam.
- I-igen.
- Sajnálom. - Lehetett látni rajta, hogy tényleg sajnálja. Az ágyékom tájékára nézett és láttam rajta, hogy mélységes bűntudata van. Követtem tekintetét és azt láttam, hogy a vérem folyik le a combjaimon.
- Figyelj csak! - Kezdtem bele, majd rám nézet, ekkor gyengéden megfogtam arcát és megcsókoltam. Több percen át csókolóztunk és nem is tudom mikor, de a kezem a mellére csúszott. Már csak azt vettem észre, hogy a bimbójával játszik a kezem. Mikor már nyelveink egymás szájában voltak, abba hagytam. Kisétáltam a zuhany alól és felültem a kézmosókra. Szét nyitottam lábaimat és ujjaimmal széthúztam nagyajkaimat.
- Nyalj ki! - Barátnőm egyből letérdelt elém és lekezdett nyalni. Folyamatosan nyögdécseltem és lihegtem. Csodás volt érezni a nyelvét magamban. Nem sok idő után elélveztem.
- H-hagyd abba. E-elélveztem! -  Ő nem szólt semmit csak tovább nyalt.

Sok ideig csinálhatta, mert beszólt a tanárnő.
- Héj, mit csináltok ennyi ideig? Nem akartok haza menni? Gyerünk, gyerünk!
- Má-máris! - Én minden erőmet összeszedve válaszoltam, kicsit lihegve, de tiszta hangon.
Ekkor már 3-szor elmentem és barátnőm is ujjazta magát miközbe nyalt. Pár másodperc múlva elmentem ismételten. Véletlenül kicsit össze is szorítottam a lábam, ami azt jelentette, hogy barátnőm fejét a lábaim közé szorítottam. Miután az élvezéstől újra elernyedtek az izmaim, a lábaimat szétnyitottam és barátnőm is elhúzta már a fejét. Ahogy felemelkedett, lehetett látni az élvezetem a szájától lefolyva. Én a kézmosóban ülve hátradőltem a falnak és lihegtem, mert máshoz nem volt erőm. Barátnőm arcán megint megjelent az az ördögi mosoly és mondta:
- Remélem élvezted... - És akkor megértettem. Azért nyalt ennyit, ilyen sokáig, hogy jóvá tegye azt, amit még a zuhany alatt csinált.
- Pe-persze. - Szuszogva válaszoltam neki. Erre ő csak elmosolyodott, megfogta mindkét kezem és talpra segített.
- Menjünk öltözni.
- Okés.

Miután felöltöztünk és elindultunk haza, egy ideig együtt mentünk és mikor el kellett válnunk mélyen egymás szemébe néztünk.
- Figyelj csak... ami ma történt~
- Arról ne beszéljünk senkinek. - Kezdtem én, de barátnőm tudta mi jár a fejemben és befejezte a mondatot.
- Hát akkor... most szi~ Köszöntem volna már el, de ekkor megcsókolt. És szenvedélyesen. Amikor abbahagyta én szólalni se tudtam, de nem is kellett. Ő csak mosolygott rám, majd megfordult és elsétált. Én még pár percig ott álltam és több okból sem hittem el a mai napot.

Otthon nem beszéltem erről senkinek, de hát miért is tettem volna? Egyébként a meleg vizes zuhany után, pucéran a viszonylag hideg levegőn lét és a hideg falnak dőlés nem tett jót az egészségemnek és lebetegedtem. Magas lázam van és itthon fekszek. Azóta nem beszéltem barátnőmmel. Nem tudom mi lesz ezután még, de majd kialakul.