Csodák vannak, születnek és meghalnak

Van, ami rossznak indul, van ami, rossz, és van, ami rosszul végződik, de mindenkinek vannak jó pillanatai az életben.
Ez egy igaz történet, ami bárkivel megtörténhet. Nincsenek benne tündérek, nincsenek benne gonosz élőlények, csupán az unalmas igazság.

Kármen egy egyszerű magyar lány volt, de valahogy mindig más arcát mutatta a többieknek, mint amilyen.
A történet kezdete egyhangú. Adott egy lány, aki új iskolába kerül és hiányzik neki az előző. Hamar barátságokat köt, de hiányzik neki egy fiú társasága. Hamar fel is méri a helyzetet az iskolában.
Mégis.
Volt egy pillanat, amikor az eddig csak néha látott srác egy pillanat alatt beleírta magát Kármen életébe, pedig nem csinált semmit, csak elsétált előtte, ahogy azt eddig is tette. Hogy ez az alkalom mitől volt olyan különös, azt ő talán szívesebben elmondaná, ha tudná.
A fiú különlegesnek bizonyult, visszafogott, elmés, befordult.
A lány félénk volt, nem kezdeményezett, amit hamar meg is bánt. A fiúnak barátnője akadt, és ez egy évig nem is változott.
Kármen átesett több mélyponton, szenvedéseken, mígnem eljött a ballagás ideje. A fiú érettségije.
A véletlen azonban eszelős dolgokra képes. Egy közös ismerősnél összeakadtak, és habár a fiúnak még mindig ott volt a barátnője, megtetszett neki a tetszetős lány, Kármen. Az öltözködése, stílusa, nevetése és humora szemet szúrt a fiúnak, és egész este gondoskodott róla, hogy együtt legyenek. Sok győzködés után, sikerült rávenni a lányt, egy extrém csocsóra. A csocsót követte egy "baráti ölelés", majd egy csók.
Kármen még fel sem fogta mi történt.
A fiú ígéretet tett, hogy szakít a barátnőjével, akit amúgy sem szeretett, és ők ott helyben kapcsolatot nyitottak.
Az éjszaka hosszúnak bizonyult..

1 hét telt el... talán több...
Találkoztak, és a fiú bejelentette, hogy habár nagyon szeretne vele lenni, nem teheti. A volt barátnőjének szüksége van rá.
Kármen eddig gyengének érezte magát, de ahogy a fiúra nézett, csak erősebb lett benne az érzés, hogy eddigi szerelme sokkalta gyengébb, mint ő.
Azóta találkoztak párszor, és nem tudni, hogy még mindig meg van-e az a vonzódás, ami azon az estén történt, amikor komoly kapcsolatot reméltek egymással.
A fiú még mindig az előző barátnőjével van... talán megszerette, talán nem.
Kármen új kiszemeltet talált magának, és reméli, ő majd feledteti vele azokat a csalódásokat, amiket eddig átélt.
Azt mondja:
" Feltárult előttem egy újabb ajtó, és rajtam múlik, hogy elég erős vagyok-e ahhoz, hogy átlépjek rajta... vagy másik utat választok, és még az sem elképzelhetetlen, hogy valaki rámcsukja az ajtót, mielőtt beléphetnék rajta."

A lánynak (akiről a történet szól):
Nem tudok neki mást mondani, mint hogy megihletett, és szeretnék róla több dolgot tudni. Hiszen összeesett, és talpra állt. Ez bizonyítja, hogy mennyivel erősebb, annál a fiúnál, aki a szerelmét áldozta fel, mert nem tudott nemet mondani.