Bűnre csábítás

Mellé húzodott. Tudta, hogy itt az idő, egymáséi lesznek.
Már nem volt mit tűrni, a vágy elhatalmaskodott rajta...
Itt volt ő, akit mindig is szeretett, a karjaiban volt, és élvezte gyengéd csókjait.
Érezte a férfi forró ajkait, a perzselő tekintetét, és koromfekete puha haját.
- Mylord... kérem ne.
Próbált tiltakozni, de tudta, hogy nincs mit tenni... a férfi is kívánja őt..
- Ne ellenkezz, Lucinda, elég sokáig vártunk, ne dobj el magadtól....
- Oh.. Garrett...
A lány megfogta két kezével a férfi arcát, és megcsókolta. Ez a csók nem csak a szenvedélyről szólt, itt már érzelmek alakultak ki, pedig mind ketten tudták hogy nem lehetséges ez a szerelem, Két nap múlva Lucinda házasságra kényszerül Lord Garrett apjával, Harry királlyal.
De nem érdekelte Lucinda ez, ebben a pillanatba mindent el akart felejteni. Csókolta, simítgatta a férfit… mintha az utolsó napja lenne ezen a földön.
Érezte, hogy az ablakon keresztül beáramlik a fény... az a csodálatos napsütés megégette bőrét, érezte a lágy szellő bejövetelét a szobába.

Istenem, ki tudta volna meg?! Bolondság! Hisz kiderült volna, ha 2 nap múlva Harry király rájön, hogy elvesztette ártatlanságát. De nem érdekelte.
Forró csókot nyomott a férfi mellkasára, majd a mellbimbójára, közben finoman cirógatta a férfi csípőjét.
- Gyere Lucinda, jöjj ágyamba.
A nő meghökkent, megijedt. Biztos helyes, amit tesz? Nem lesz elátkozott sorsa? Ha most lefekszik a férfival, akkor egész életét megpecsételi ez a botlás.
De mire már észbekapott volna, a férfi lassan megérintette hasát, és édes nyelvével puszilgatni kezdte.

Lucindát elöntötte a vágy, forróság járta át minden porcikáját, megremegett. Most először érintette meg egy férfi szűzies testét.
Emlékezett, mikor először meglátta szeretőjét. Épp el akart szökni, hisz egy kényszerházasságba akarták vezetni, de épp mikor a lépcsőn lerohant pont akadályba ütközött, egy férfi képében.
Azonnal elcsodálkozott, ilyen férfit ritkán lát az ember, feszes mellkas, fehér fogak, széles csípő, érzéki szemek.
Most ezek a szemek őt nézték, fürkészték minden egyes testrészét.
Érezte, ahogy a férfi keze finoman a mellbimbójára terelődtek. A Nő felsikított a gyönyörtől. Érezte, hogy a férfi ujjai gyengéden morzsolják merev bimbóját, másik keze lejjebb kalandozott, csípőjére, majd combja közé. Simogatni kezdte, ujjait érzékien a forró nektárba csúsztatta, lassan, majd egyre gyorsabban.
A nő érezte, hogy nem sokára a gyönyör fogja átjárni testét.

A férfi Lucindára nézett.
Itt van a szerelme, pár milliméterrel választja el őket. Egy célja volt, gyönyört szerezni szerelmének, és szabotálni a két nap múlva bekövetkező esküvőt.
Egyik keze a nő mellbimbónál játszadozott, másik keze viszont be- ki be- ki játékot játszott.
Finoman megnyalta a nő mellét, érezte finom, selymes bőrét..
Szájába vette, és szopogatni kezdte, Lucinda felnyögött..
Garrett tudta, hogy jól csinálja, amit csinál, ezért nem hátrált meg, inkább felbátorította a nő halk szenvedélyes nyögése.
Megfogta fenekét, és lágyan az ágyára tette a lányt.

Garrett visszaemlékezett, mikor először látta ezt a nőt. Épp ment be a kastélyba mikor gyors lépteket hallott. Nem tudta mire vélni a dolgot, ezért megállt egy helybe, és várta a fejleményeket. Mikor előbújt a kis "hangoskodó" meglepettség uralkodott el rajta.
Egy gyönyörű nő állt előre, vékony kéz, nagy duzzadt száj, kerekded csípő. Azonnal elöntötte a forróság az ágyékát,az ismeretlen idegen láttán.
Viszont nagyon bántotta az, mint később kiderült, hogy ez az ismeretlen tünemény, apja újabb áldozata.
De most elég a visszaemlékezésből! Gondolta Garrett.
Odabújt Lucinda mellé, belefúrta arcát a lány szöke hosszú göndör hajába, és egy mély lélegzettet vett.
Lehámozta a lány felső ruháját, és alsó ruháját. Elmosolyodott a férfi. Erre elpirult a lány.
- Mi az Garrett? Miért mosolyogsz? - kérdezte megszeppenve Lucinda.
- Most olyan érzésem támadt, mintha egy almát hámoznék.
A nő felnevetett.
- Nagy bolond vagy te.
Majd megcsókolta a férfit.

Lucinda nem bírta tovább türtőztetni a vágyat. Megfogta a férfi karját, és egy gyors mozdulattal, felsegítette vele magát, hogy a férfi hasán üljön.
- Mit csinálsz, szerelmem?
Kérdezte halkan a férfi.
- Csak figyelj, és tanulj Kedvesem, mert örömökben gazdag perceid lesznek.
Ekkor a lány minden gátlást feloldott magába, és megfogta egyik kezével a férfi merev férfiasságát. Finoman mozgatni kezdte, fel-le, fel-le, fel-le... , nyelve a férfi mellbimbójával játszadozott, majd másik keze saját magát kényeztette.
Perceg teltek el így, hogy a lány kényeztette a férfit.
Úgy érezte Lucinda, hogy itt az idő, mindketten eléggé égnek a vágytól, és biztosak abban, hogy szeretnének egymással szeretkezni.
Belenézett a férfi szemébe, majd lágy csókot nyomott rá. Tudta , hogy a férfi is úgyanazt gondolja mint ő.


Garrett tudta, itt az idő!
Finoman megfogja Lucindát, és lágyan a merev férfiasságára csúsztatta. Mindketten felnyögtek. A férfi először szép lassan játszadozott a lánnyal, majd egyre erősebben és erősebben...
Lucinda haja az arcába temetkezett, hangjának sóhajai a fülében csengtek.
Hogy állhatott volna meg pont most?
- Nagyon jó Mylord.. nagyon jó...
- Ne hívj így Lucinda, tudod, hogy nem szeretem. Úgy látom, kell a büntetés.
Mondta zihálva Garrett!
Kicsúsztatta magából a lányt. Lucinda értetlenül nézett a férfival.
- Garrett?
- Fordulj oldalra.
- Tessék?
- Csak csináld. Fordulj oldalra.
A lány nem kötegetett tovább, megfordult, és várta hogy mi fog történni.
Meghökkent a meglepődéstől.
A férfi lassan becsúsztatta kemény férfiasságát a nedves hajlatba.
_Úristen Garrett... ezt nem tudtam, hogy ily..
A férfi a kezére tette ujját.
- Csend szerelmem, ez a 73- as pozitúra.
Hangosan felnevetett a férfi.

Órákon át kényesztették, feltérképezték egymás testét, amíg teljesen el nem fáradtak.

Egy idő után Garrett felébredt, látta szerelmét maga mellett, elmosolyodott. Ez lenne az első és egyben utolsó alkalmuk, hogy szerethessék egymást?
Vagy talán rá tudja venni Lucindát, hogy elszökjenek együtt?
Nem tudta a választ, csak azt tudta, hogy nem akarja, hogy vége legyen.
Lucinda mozgolódni kezdett.
- Mylord.. ébred van?
kérdezte fáradt hangon.
- Szerelmem, gyere velem. Elmegyünk innen örökre. Beteljesül a szerelmünk, de nem itt..
- Garrett..
A nő észrevette hogy a férfi szeméből könnyek csordulnak le. Lucinda hirtelen átölelte a férfit, csókot lehelt a nyakára.
- Én drága szeretőm, téged senki sem tudna pótolni, te vagy nekem a fény, a kincs, a szerelem. Bármi legyen, nem hagylak el, szökjünk el, mindörökre. Nem érdekel, ha nem élek fényűzésbe, nem érdekel, ha megváltozik az életem. Csak egy dolog, ami számít, hogy te legyél velem.
Átölelték egymást,és tudták, hogy együtt , mindenre képesek lesznek.


Esküvő napja.


Késő délután a szolgák hallottak lovakat nyüszíteni.
- Hé, Hé, Sin! Ki megy ilyenkor lovagolni?
Son elmosolyodott.
- Lord Garrett és Myledi hagyták el a kastélyt.
- De hát nem ma lesz a Myledi és a Harry király esküvője?
kérdezte felháborottan egy szolga Sinntől.
- Ma lesz esküvő, de nem Harry herceggel, és nem ebben a kastélyban.

Sin látta, ahogy Garrett és Lucinda elhagyják a kastélyt, és tudta, hogy szerelmük örökké fog tartani.