Bizalmas barátnők

Linda a főiskola második évében került be ebbe a kollégiumba, és új lakótársát, Anitát látásból, barátokon keresztül már ismerte. Előző tanévben albérletben próbált lakni, de végül a barátjánál kötött ki. Viszont az új tanévvel a kollégiumba is sikerült beköltöznie. A lakótársának szintén volt ekkor még barátja, akivel nagyon sok vita zajlott a kollégium falai között. Ekkor Linda hálásan gondolt arra, hogy az ő barátja nem ilyen veszekedős, de sajnálta Anitát, akinek lelki szemetesévé lépett elő, és egyre közelebbi barátság szövődött közöttük. Linda kissé félénk lány volt, egyedül aludni kifejezetten utált, de sajnos nem aludhatott a barátjával mindig, ezért megkönnyebbült, mikor Anita felajánlotta, hogy tolják össze az ágyukat. No persze poénkodva megkérdezte előtte, hogy ugye nincs benne semmi leszbi hajlam? Ilyen kérdésre mást nem is válaszolhatott volna, minthogy persze, hogy nincs, holott barátjával rendszeresen fantáziáltak a hármasról, sőt, nem egyszer jutott el Linda a csúcsra azoktól a történetektől, melyekben a párja azt mesélte el részletesen, ahogy ő egy lánnyal érzékien szeretkezik.

Már túl voltak az első vizsgaidőszakon, amikor Linda szerelmi élete zátonyra futott. Elhagyta a barátja olyan hirtelenséggel, hogy szinte fel sem fogta. Magába roskadt, mi mást tehet egy lány, aki nagyon szeretett. Valahol szíve mélyén azt hitte, hogy ebben Anita meg fogja előzni, de nem is kellett sokáig várnia, mert néhány héttel később ő is követte barátnőjét, a veszekedésektől besokallva szakított párjával. Talán éppen Linda esete volt rá hatással. De ha valami, hát a dupla szingli-lét összekovácsolta őket még jobban. Együtt jártak el bulizni, mozizni, pasikkal flörtölni, és persze lelkük minden apró részletét megbeszélték. Már egész korán levetkőzték egymás előtt szégyenlősségüket, meztelen járkáltak a szobán belül. Linda mindig megcsodálta Anita formás, bár az övénél kisebb melleit, de sose mert eljátszani úgy a gondolattal, ahogy exe történeteiben szokott, hiszen tudtára adta a leszbik iránti ellenvetését, de amúgy sem érezte magát annak, csupán kíváncsinak.

Persze az elhagyott lányok hangulata elég hullámzó szokott lenni, egy ilyen mélyponton vetette fel Anita, hogy tolják inkább mégis szét az ágyat, hiszen volt ott egy barátnője, aki nagyon megrökönyödött a dolgon, és kínosnak érezte. Lindának ez nem esett jól, különösképpen, hogy egyedül van, nincs ki mellette legyen, már csak jelenlétével biztonságot adva neki. Eszébe jutottak azok az éjszakák, amikor matatást hallott barátnője felől - bár ritka esetek voltak -, és titkon élvezte is ezt a kukkolást. Arra gondolt, hogy talán erre vágyik kicsit biztonságosabb formában Ancsi. De akkor sem akarta, már-már sírósra fogta mondandóját, hogy miért olyan fontos, talán rosszul érzi magát Anita mellette?
- Nem, dehogy, nagyon jó veled, aludni, sőt!
- Sőőt? Mire gondolsz? Akkor még inkább nem értem.
Anita habozott, térdét bámulva kereste a szavakat, majd szeme fentebb vándorolt Linda mellkasára.
- Igazából kínosan érzem magam egy nő mellett... Manapság nagyon hiányzik a testi érintés, és a te közelséged is csak feszélyez...
Linda kicsit zavarba jött az őszinte választól, de fel is csillant a szeme, és várta a folytatást.
- Én... néha olyan jól esne egy kis gyengédség, meg hogy valakit ölelhessek, és olyan rossz, hogy van is mellettem valaki, de őt nem lehet.
- Jajj, ne beszélj butaságokat, gyere ide - ölelte magához a már hálóruhában lévő szobatársát - Hogyne lehetne, látod?
- De többre vágyom, szeretnék simogatni, cirógatni.
- Én is, ezzel nincs baj, megértem.
- Tessék?!
- Megértem, hogy kíváncsi vagy. Én is az vagyok, és bennem is tátong az üresség, mióta elhagytak...

Ekkor már egymás szemébe néztek, de Anita nem állta sokáig a nézést, és megint Linda melleire tekintett, aki ezt most észre is vette, majd nagyon lassan megfogta Anita kezét, és a mellére húzta. Az nem tartotta vissza kezét, sőt, kinyitotta tenyerét, hogy érezhesse kíváncsiságának tárgyát. A telt keblek érintése elvarázsolta, csak bambult a saját kezére, mely a vékony pólón át fogta barátnője mellét. Alig merte megmozdítani ujjait, de aztán kicsit megmarkolni, simogatni kezdte.
- Jó érzés?
Ancsi felocsúdott a kérdésre, és egy igent kicsikart az ajkain, majd ránézett barátnőjére. Nem látott rajta zavart, sőt, szinte tárgyilagosnak találta annak tekintetét. El is húzta a kezét, mert ettől zavarba jött.
- Én örülök, ha bizalmadba fogadsz. Bízhatsz bennem, én megértelek - ölelte át ismét Linda. - Akkor az ágyak maradhatnak?
Ancsi bólintott, de már nagyon zavarban volt, magával se tudott megbékélni, mert sose gondolta volna, hogy ez ilyen jól fog esni neki és fel fogja izgatni.

Alváshoz készülődtek amúgy is, így gyors fürdés után ágyba bújtak. Ancsi végzett később, addig Linda gondolatai messze elrepültek. Leomlott egy fal, ami gátat szabott annak, hogy eleressze fantáziáját a szobatársáról. Nem jutott túl messzire, mikor ő már mellette is feküdt, és jó éjt kívánt. De az álom nem jött a szemére, csak mozdulatlanul feküdt, és járt az agya, hogy most hogyan tovább, ő kezdeményezzen valamit, vagy tényleg csak hirtelen jött rá Ancsira a dolog, és holnapra meg is bánja? Sok ideig járt ezen az agya, mikor megint neszeket hallott a másik ágy felől. Ancsa elfordulva feküdt tőle, és nagyon aprókat mozgott a takarója, és szaporább lett a lélegzete. Elég idő telt már el, hogy azt hihesse, Linda alszik, így az események hatását kielégítheti.

Linda tudta, mit akar tenni, amit pár órája még leplezni akart, most erőt vett rajta, és félénk természetét meghazudtolva bátorságot öntött belé. Odacsúszott barátnője mögé, aki már az első mozdulatoktól megmerevedett. Egész közel ment hozzá Linda, és a vállára tette a kezét, mintha meg akarná ölelni. Keze Anita karján végigsimított, és észrevette, hogy az alkarja a lába közé tart. Utolsó csepp bizonytalansága is elszállt, és szorosan hozzá bújt. Anita már nem a lebukás veszélye miatt nem mozdult, hanem a megdöbbenés hatására. Érezte barátnője hozzá simuló mellét a hátán, de még jobban érezte kezét, mely a testét simogatja. Linda keze ölelésből simogatásba csapott át, néhány mozdulattal megsimította Ancsi csípőjét, combját, vissza a vállára, majd végig a karján, de most egészen a kézfejéig. Ujjait bebujtatta Ancsiéi mellé, a bugyi alá. Érezte rajtuk a nedvességet, melyet pár pillanattal ezelőtt még serényen csalogattak elő. Átfésülte ujjait az ujjakon, és szelíd simogatásba kezdett, szétkenve a nedvességet.

Közben arcát partnere nyakába fúrta, és mélyeket szippantott annak illatából. Még mindig a másik kezén keresztül megkereste a csiklót, megérintette néha, majd sűrűbben, végül megállapodott rajta ütemes körözéssel, épp úgy, mint ahogy magának szereti csinálni. Közben csípőjét is hozzá szorította Anita fenekéhez, mintegy megtámasztva őt. Áldozata már nem bírta mereven viselni az eseményeket, sóhajtozások, nyögések kíséretében kissé széttárta oldalvást tartott combjait, utat engedve a kényeztetésnek. Linda is bekapcsolódott a sóhajokba, arcát barátnője arcára fektetve. Serényen járt a keze, nagyon igyekezett hatalmas örömet okozni. Együtt mozgott, forgott a csípőjük, Ancsi keze csak pihent a másik mellett/között, és már minden kétely értelmét vesztette, átadta magát az élvezettnek, és azt akarta, hogy sose érjen véget. Minden bánata, csalódottsága a barátjában, kapcsolatában, magában elszállt, és csak arra gondolt, hogy bizalmasa, barátnője olyan területen teszi őt boldoggá, ahova eddig csak férfi nyert bebocsátást, akikben már nem mert megbízni.
És igen, érezte, hogy nagyon hamar, de annál határozottabban jön az érzés, mely tetőpontja minden élvezetének, melyet gyengéd női ujjak okoznak neki, ismerős, mégis izgalmas mozdulatok, meg nem állnak, abba ne hagyja, igen, jön...

Anitát rángások közepette érte el az orgazmus, újabb adag nedveket ajánlva Linda ujjainak, hogy kenjék szét szeméremdobján mindenfele. Linda mosolyogva élvezte a helyzetet, hogy mekkora örömet okozott, hogy nem lett elutasítva, hogy nincs egyedül vágyaival, és igen, most már minden területen bízhat barátnőjében. Még egy kis levezetést adott a csiklónak, majd mikor már csak pihegett Anita, kihúzta kezét a bugyijából, és elhaladtában nedvcsíkot húzott végig partnere karján. Visszafordult az ágyára, és mosolyogva aludt el. Anita szóhoz se jutott, egy pillanatra azt hitte, csak álmodta, de ezt gyorsan kiverte a fejéből - nem akarta, hogy csak álom legyen. Nem mert megfordulni, totál kínos lenne most elkezdeni beszélgetni róla, inkább így maradt, még a kezét se vette ki a bugyijából.

Az új élmények, és az aggodalom a másnap miatt álomba ringatták. Reggel már egyedül volt a szobában, Lindának hamarabb voltak órái. Egy fél órát még az ágyban töltött, felidézte az estét, aggódott egy gyorsat a következmények miatt, majd nagy levegőt vett, és mosolyogva vágott bele a napba. Izgalommal várta a következő estét.