Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Legfrissebb történetek:
A nők bosszúja, 1. felvonás. történetnek a folytatása.
(Fantázia történet)
A történet a fantázia szüleménye, BDSM és Horror keveréke, de alapvetően a horrorba tartozik....
Lecsúsztam a fal mentén, és széttárt lábakkal csupasz fenekemmel a padlóra ültem. A fejem...
Sziasztok! Ez egy skicc, az első írásom. Szeretnék rá őszinte kritikát kapni! A történetet...
Friss hozzászólások
Dr. Stephen P. St.John: Sok gondolatom volt, de végül...
2024-03-28 20:01
Marthy: Mmm! Lányként os imádós történ...
2024-03-28 16:03
Marthy: Tökéletes ritmusú, nagyon jól...
2024-03-28 15:47
Marthy: Tökéletes ritmusú, nagyon jól...
2024-03-28 15:46
Materdoloroza: Pedig én is vártam a folytatás...
2024-03-27 22:41
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

Becky

Késő este van, mindenhol már sötétség uralkodik. Egy két lámpa még ég, mint egy őrszemként jelzik hogy itt laknak emberek. Egyedül bolyongok az utcán, vagyis nem teljesen hisz velem van Ben a kutyám is. Megint sokáig dolgoztam így már csak későn jutott időm arra hogy a szokásos kis esti szeánszunkat megejtsem vele. Ilyenkor nagyon szeretem a várost hisz olyan mintha én uralnám a világot. Ilyenkor el tudok merülni a gondolataimban, el tudok szakadni a valóságtól, magam mögött tudom hagyni a gondjaimat. Ilyenkor már a madarak sem csiripelnek, a bogarak sem nyüzsögnek a fán, egyszerűen csak én vagyok és a legjobb barátom. Ezt az idillikus nyugalmat törte meg az az idegen aki később annyi mindent megváltoztatott az életemben. Mondhatni teljesen megbolygatta azt az állóvizet amit eddig a pillanatig az életemnek nevezhettem. Így visszagondolva mily sivár és unalmas volt.
Ez az idegen egy hölgy volt aki szintén ki tudja milyen okból kifolyólag de ezt a késő esti órát választotta arra hogy lehozza a kutyáját az esti sétára. Ki tudja, lehet Ő is épp a gondolataiban volt elmerülve, lehet Ő is épp azon tűnődött milyen szép és nyugodt is ez a kis város így éjszaka. Szembe találkoztunk a járdán. Az ő kutyája egyből rokonszenvet érzett az én kis Benemmel. Körbeugrálta és már hívta is játszani. Lehasalt a földre de a feneke égnek állt és pajkosan csaholva kérlelte az én öreg barátomat hogy kergesse már meg egy kicsit. Bezzeg az én öreg rókám csak hűvösen tűrte, hogy ez a kis kölyök körbeugrálja. Mikor álmosan ásított már én sem bírtam tovább és mosolyra húzódott a szám. Ekkor ránéztem erre a titokzatos idegenre, egymásba fúródott a tekintetünk és úgy éreztem mintha ezer éve ismerném őt. Hosszasan álltunk elmerülve egymás tekintetében, egyikünk sem merte megszakítani ezt a meghitt pillanatot amit így szinte éjfélkor értünk meg egy átlagosnak hitt késői kutyaséta alkalmával.
Nem tudom mennyi idő telhetett el, de végül csak elszakadtam azoktól az igéző szemektől és erőt vettem magamon hogy megszólítsam.
- Szia! Sarah vagyok! Nagyon aranyos a kutyád!
- Szia! Becky! Köszönöm! Látom a te kutyád már kissé öreges!
Itt felnevettem hisz ez finoman szólva is enyhe kifejezés volt az én öreg harcosomra, hisz már a 17. évét taposta mellettem. Mondhatni kisebb csoda volt az is hogy még él, hát még amit akkor láttam mikor a sötétben próbáltam megkeresni a tekintetemmel! Ben épp kergette ezt a fiatal kis kölyök kutyát, önfeledten játszott vele, hemperegtek a fűben és úgy tűnt mintha mindig is a legjobb barátok lettek volna!
- Hűha! – szaladt ki a számon – Ilyet sem látni minden nap! Amúgy igen, kissé öreges már a drágám hisz 17 éves is elmúlt már!
Felettébb vicces volt látni a reakcióját ahogyan elkerekedik a szeme hogy az a kutya aki épp a huszonharmadik körét rója körülöttünk és még csak nem is liheg már ilyen sokat megért.
- Szabad megsimogatni? – kérdezte, de közben már hajolt is le, hogy megsimogassa Bent, aki csak egy gyors levegővételre állt meg a játékban.
- Persze csak nyugodtan! Imádja ha a feje búbját simogatják! Nem zavar ha én is megdögönyözöm ezt a csöppséget? Imádom a kölyök kutyákat!
Persze gyorsan tanul az ember, én sem vártam meg a választ. Már le is guggoltam, hogy megdögönyözzem azt a kiskutyát, aki így elvette az én barátom eszét.
- Ez nem is kérdés! Minden embert és kutyát úgy imád!
- Hogy hívják? Ha nem vagyok indiszkrét?
- Lucky a neve!
- És mitől olyan szerencsés ez a kutya?
- Én vagyok szerencsés hogy a gazdája lehetek!
- Akkor nem téged kellene inkább Luckynak hívni?
Erre a kérdésemre csak kuncogást kaptam válaszul! De milyen kuncogást!
- És minek köszönhető hogy ilyen késői órán sétáltatod őt? – kérdeztem, mert féltem, hogy gyorsan tovább áll és talán soha többé nem látom.
- Sokáig dolgozom így csak ilyenkor tudom lehozni őt!
- És mit dolgozol?
- Egy kis ABC-ben vagyok eladó nem messze innen. És te?
- Én programozó vagyok.
- Egy női programozó? Eléggé férfiak által uralt szakma!
- Nekem mondod? – nevettem fel.
- Mi visz rá egy nőt arra, hogy ilyen szakmát válasszon?
- Hát a családom nagy része informatikus, így számítógépek között nőttem fel. Nem igazán volt kérdés, hogy mi legyek, ha nagy leszek.
Újra összefonódott a tekintetünk és én újra elvesztem azokban a gyönyörű kék szemekben.
- Sarah! Örülök hogy találkoztunk, de most már mennem kell! Reggel korán kelek és muszáj aludnom egy kicsit! Így is kevés lenne a világ összes kávéja is reggel, hogy ne úgy nézzek ki mint egy zombi.
- Persze – persze, menjél csak nyugodtan! Nem akarlak feltartani és valljuk be nekem sem árt egy kis alvás! Én is örülök a találkozásnak.
Rákattintotta a pórázt Luckyra, még rám mosolygott és elindult az ellenkező irányba, mint amerre nekem kellene mennem. Megmondom őszintén rég éreztem már ilyen melegséget belül, mint ami megszállta a gyomromat ennek a mosolynak a láttán. Néztem ahogy távolodik és próbáltam felidézni hogy láttam – e már ily gyönyörű nőt életemben, mint Becky.
Megcsóváltam a fejem, hisz tudtam, azért mert én így érzek az nem jelenti azt hogy benne akár egy kicsit is mély nyomot hagyott ez a találkozás. Hisz lássuk be oly kicsi az esély arra, hogy egy ilyen számomra csodálatos teremtés hasonlóan érezzem eme rövid találkozó után. Végül én is elindultam Bennel hazafele. De egész úton mosolyogtam, sőt meg dúdolni is kezdtem. Hűha! Ez aztán a kellemes meglepetés!
Mikor hazaértem eldöntöttem, hogy holnap is ilyen időben viszem ki a kutyámat hátha újra láthatom Beckyt. Mondom nem fűztem hozzá túl sok reményt, hogy akár halvány esélye is legyen annak, hogy ő is a lányokat szereti akárcsak én, de úgy éreztem hogy újra látnom kell őt!
Sokáig tartott míg elaludtam. Mikor becsuktam a szemem folyton csak őt láttam, a gyönyörű kék szemeit, a csodálatos mosolyát, és próbáltam felidézni azt a melegséget, amit akkor éreztem, amikor mégegyszer rám mosolygott. Végül nagy nehezen utolért engem is az álom, és persze vele álmodtam. Álmomban kézenfogva sétáltunk az éjszakában, a két kutya közben nagyokat játszott mellettünk és minden oly idilli és csodás volt.
Hozzászólások
Marokfegyver ·
Érdemes-e éjjel kutyát sétáltatni? A válasz a novellából kiolvasható. A közömbös, távolságtartó diskurzus egyetlen kifejezése sem jelezte a másik felé, hogy legalább az egyikük folytatásra számít, vagy mindkét szereplő. Ennyit hiányoltam: egy kis előremutató mélységet.

koczkamanci ·
Köszönöm a véleményedet, énis érzem hogy a párbeszédekkel van bajom bőven, igyekszem a folytatásokban ezen javítani!

AmandaAdmin ·
Kedves Felhasználók! A Tortenetek csapata új oldalt nyitott a lányokkal való szex randevúzáshoz: WWW.TEENSFK.SITE Ezer erotikus történetet gyűjtenek össze ott, vannak ismeretségek és kommunikáció. Meghívjuk Önt, hogy csatlakozzon. Az ingyenes regisztráció továbbra is nyitva áll.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha nem akarsz lemaradni: