Nyár van, az idő kellemes, épp gyaloglok a járdán. Tegnap megbeszéltünk egy időpont, hogy mikor találkozzunk a barátnőmmel. Most, pont oda tartok. Végre, újra látom, már nagyon hiányzik, pedig csak két napja nem láttuk egymást. Mégis olyan izgatottnak érzem magam. Már itt is vagyok, a szokásos helyen, megérkeztem. Ekkor közeledik felém valaki. Formás test, divatos ruha, barna szem, copfba kötött barna haj. (Pont, ahogy én szeretem) Ekkor elkezd gyorsabban verni a szívem, mint az első találkozáskor. Igen, ez a lány, ő a barátnőm, Linett . Ez az a név, amit soha nem felejtek el. Linett, Linett, már ez a név is olyan hatással van rám… Már csak egy lépés választott el minket, ekkor már láttam, hogy baj van. A lány mosolya, valami nem stimmel, tudtam. De nem foglalkoztam vele, átöleltem. Egy ölelés, olyan érzéki tud lenni és ez most valamiért, nagyon is az volt. Meg fogtuk egymás kezét és elkezdtünk sétálni. Ekkor Linett megszólalt, hogy üljünk le itt a parkban egy padra. (Furcsállottam a dolgot).
Leültünk, szorosan egymás mellé. Eltelt fél óra, mire én megkérdeztem, hogy holnap mikor találkozunk. Mire egy olyan válasz jött, amire nem voltam felkészülve. – Holnap mi nem fogunk találkozni, mi többet nem fogunk. - Egy világ omlott össze bennem, tudtam, hogy ezt már nem menthettem meg, hogy mindennek vége, mindennek. Eljött a búcsú pillanata, felálltunk és egymáshoz fordultunk. Megcsókolt! Ebben a csókban minden benne volt, minden. Érzelem, lágyság. Az utolsó csók, az utolsó csók. Amit az ember soha nem felejt és fáj visszagondolnod rá, amikor a lányt már nem is szereted, már nem szereted. Az utolsó csók, olyan mintha leperegne előtted az életed, csak itt nem magad látod. A lányt, a lányt, akiért mindent megtennél, aki mindennél és mindenkinél fontosabb nálad, aki életben tart, akiért érdemes élni, aki számodra ő maga az élet.
Az utolsó csók, az utolsó, amikor utoljára van veled az a lány, akit nagyon szeretsz, nagyon szeretsz. Megjelennek előtted a legszebb emlékek, amikor még minden szép volt, amikor még boldogok voltatok. Az utolsó csók, az utolsó csók, amit soha nem felejtesz el, mert olyan valakitől kapod, akit nem tudsz elfelejteni, nem is akarod. Ha igazán szereted, soha nem tudod, hiszen, hogy felejthetsz el úgy valakit, hogy jólesik a rá emlékezés, a rá emlékezés. Az utolsó csók, az a pillanat, amikor utoljára látod azt a lányt, akit többet soha. Megkérdeznéd tőle… hogy miért?? De nem teszed, hisz legbelül tudod, hogy már nincs visszaút. Amikor eltávolodtok egymástól, mégis, csak egy mondat jár a fejedben: ez volt az utolsó Csók!
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-04-18
|
Krimi
Fordítás …. Eredeti történet: THE COLD CASE OF THE PIERCED WOMAN .... Szerző: Ronde .... Literotica;...
2024-04-15
|
Fantasy
A mostani történetem az erotikustól a fantasy-ig terjed, benne bdsm és egyéb elemekkel. Jó...
2024-04-11
|
Horror
Korábbi két történetemmel párhuzamosan fut a történet.
2024-04-09
|
Krimi
Fordítás …. Eredeti történet: COLD CASES AND HOT NIGHTS …. Szerző: Ronde ... Literotica; 2023<br...
2024-04-01
|
Horror
Ketten különleges születésnapi ajándékot kapnak. Egy showműsor felejthetetlen zárószámmal...
Friss hozzászólások
vulipugi:
Igazán minőségi történet. Érze...
2024-04-17 17:56
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
- Beszélhetnénk négyszemközt? - kérdezte az orvos.
- Hát persze, természetesen. Egy csendesebb helyre vezetett. Várakozva néztem rá, ugyan mondjon már valamit, de ő nem mondott, hanem kérdezett...
- Mit jelent neked ez a fiú? - meglepődtem, hogy máris letegez. Valami oka lehetett ennek a bizalmaskodásnak, és most nem a korkülönbségre gondoltam, bár az volt bőven. Azért válaszoltam:
- Nekem... nekem mindent. Tudom, ez így elég sablonos, de én tényleg nagyon szeretem......
- Hát persze, természetesen. Egy csendesebb helyre vezetett. Várakozva néztem rá, ugyan mondjon már valamit, de ő nem mondott, hanem kérdezett...
- Mit jelent neked ez a fiú? - meglepődtem, hogy máris letegez. Valami oka lehetett ennek a bizalmaskodásnak, és most nem a korkülönbségre gondoltam, bár az volt bőven. Azért válaszoltam:
- Nekem... nekem mindent. Tudom, ez így elég sablonos, de én tényleg nagyon szeretem......
De amikor megfordulok egész közel érzem a száját a számhoz, és érzem a forró leheletét, ami átjárja minden porcikámat. Mélyen a szemébe nézek. Ő viszonozza a tekintetem. Érzem, már teljesen hozzám bújt, és az ölelése egyre szorosabb. Szinte már fáj ez az ölelés, mikor hirtelen megcsókol, és eltűnik minden fájdalom, és minden ami csak körülöttünk létezik...
Hozzászólások