Az egyezség

Sziasztok! Folyamatosan olvasva az oldalra beküldött történeteket, úgy gondoltam, próbálkozom én is eggyel. Várom az építő és nem építő jellegű kritikákat!

December volt, zord téli este, kinn hóvihar tombolt. Péter felkelt a fotelból, odasétált az ablakhoz és csodálattal nézte, ahogyan a fehér pelyhek mindent beborítanak. Az órájára nézett: még hat óra sincs, de már sötét van – gondolta. A találkozót hétre beszélték, meg addig még van egy órája. A kandallóhoz lépett, meggyújtotta az előre bekészített fahasábokat. Perceken belül vidáman lobogott a tűz, melegséget csempészve a hideg estébe. Készített egy teát, kevert bele pár korty sherryt, hogy kellemesebb íze legyen és elhelyezkedett kedvenc karosszékében. Miközben kortyolta a teáját az este további részén gondolkodott. Szüksége van erre egyáltalán? Miért teszi ezt? 31 évesen, sikeres karrierrel erre van szüksége? Hiszen mindene megvan ami az ő pozíciójában csak lehet. Nem értette saját magát, de nem is volt ideje végiggondolni ezt az egészet, mert csöngettek. Kényelmesen feltápászkodott a székből, időközben kiürült poharát az asztalra tette, még egy fahasábot lökött a tűzre és az ajtóhoz indult. Közben még egyszer, már-már türelmetlenül szólalt meg a csengő. Elfordította a kulcsot és szélesre tárta az ajtót. A szeme elé táruló látvány meglepte: kifejezetten csinos, 27 év körüli, vállig érő vörös hajú lány állt vele szemben.
- Szia, fáradj be! – invitálta vendégét Péter.
- Hello! – köszönt a lány és határozott mozdulattal előre lépett. – Marcsi vagyok, de ezt már tudod. Lesegítenéd a kabátomat? – kérdezte közvetlenül.

Miközben Péter a lány háta mögé lépett és a lány bokájáig érő hosszú kabátot fogta a kezében megfigyelte, hogy a kis drapp miniruha alatt, ami lány karcsú testét borította, nem domborodott fehérnemű körvonala.
- Egy italt? - kérdezte a fiú, miközben a sejtelmesen megvilágított nappaliba értek.
- Köszönöm, igen. Csak ne legyen túl erős, válaszolt Marcsi és a kényelmes bőr kanapéra huppant. Megvárta, míg a fiú is elhelyezkedik és folytatta:
- Térjünk a tárgyra! Amit nyújtok neked, az nem mindennapi élmény lesz, de nem is olcsó, ezt tudnod kell. Ha gondolod, itt maradhatok egész éjszakára is, viszont ez magasabb kategória. Egy feltételem van: nem csókolhatsz meg!
Péter gondolkodott egy keveset, majd így felelt: - Rendben van. Az éjszakát még meggondolom. Ha gondolod lezuhanyozhatsz. Megmutatom a fürdőszobát.
Marcsi már a zuhany alatt állt, hagyta magára engedni a vizet és közben azon gondolkodott, hogy miért teszi mindezt: kedvtelésből, vagy szüksége van a pénzre? Maga sem tudta a választ, de a lelek mélyén nem is szerette volna tudni. Hirtelen hideget érzett a hátán, valaki elhúzta a zuhanykabin ajtaját. Megfordult és Pétert látta maga előtt immár anyaszült meztelenül.

- Gondoltam elkezdhetnénk, ha úgyis én diktálok! – és ezzel hajolt is volna a lány vízcseppektől gyöngyöző ajkaihoz, hogy lecsókolja a pajkosan lefelé gördülő vízcseppeket, ám a lány hirtelen elfordította a fejét:
- Nem csókolhatsz meg! Így egyeztünk meg!
Péter megtorpant egy pillanatra, és ügyesen kikerülve a lány száját, annak nyakát kezdte el finoman csókolgatni. Bal kezével összefogta a vörös fürtöket, jobb kezével simogatta a lány nyakát és szájával követte a keze nyomvonalát. Percekig elidőzött a karcsú vállakon, kihasználva a lehetőséget, hogy minden egyes apró pontját csókokkal borítsa el. Ezután kezdett el csak a mellek irányába kalandozni. Kis, formás keblei voltak Marcsinak és Péter kezeinek és szájának áldozatos munkája révén szinte önálló életre keltek. A férfi először a mellek külső részét simította és csókolta és fokozatosan haladt befelé. A bimbó körüli kis világosbarna udvarnál hosszabban elidőzött, majd finoman megérintette nyelve hegyével a már ágaskodó bimbót. Hajtotta a felfedezés vágya, de szándékosan nem sietett, szeretett volna örömet okozni a lánynak, még ha megállapodás is volt kettejük között. Elérte célját, mert Marcsi halkan felsóhajtott, kezét Péter tarkójára tette, és simogatni kezdte kis erőkifejtéssel jelezve, hogy haladhat lefelé. A férfi értette a lány jelzését, a lány hasát kezdte puszilgatni, míg keze már a Marcsi csupasz nőiességét simogatta. Ujjait lágyan végighúzta a nagyajkakon, majd szétnyitotta őket.

Nedvességet érzett a kezén, de ez nem már nem zuhany nedvessége volt. Nyelvével lassan lenyalta az cseppeket, majd beljebb haladt. Először a kisajkakat csókolgatta, majd belenyalt azok közé. Marcsi kéjesen felnyögött, és szélesebb terpeszre nyitotta a lábait, nagyobb teret engedve Péter egyre merészebb nyelvének. Szabad utat kapva a férfi óvatosan bedugta nyelve hegyét a lány ajkai közé és élvezete a lány ízét. Ezután megkereste az apró kis csiklót és azt kezdte kényeztetni. A lány egyre hangosabb nyögéseiből hallotta, hogy számára nem lehet messze az a pont, melynél összemosódik álom és valóság, és az ember csak repül, repül. Ekkor hüvelykujjával behatolt a lány teljesen síkossá vált hüvelyébe és egyre gyorsuló mozgással, nyelvével még mindig a csiklót izgatva gyönyörhöz juttatta a lányt. A hangos nyögésekkel kísért orgazmus után erősen kellett tartania a lányt, hogy az össze ne essen. Pár percig így álltak összefonódva, majd Marcsi megszólalt:
- Szeretném nem csak az ujjad magamban érezni, kérlek vegyél fel! – közben a férfi nyakába kapaszkodott. Péter a megfogta Marcsi combjait és ágaskodó falloszához emelte a lány még nedve s nyílását. Először lassan, de ütemesen kezdtek mozogni, fokozatosam gyorsítva mozgásukat. A lány szerette volna visszaadni a férfinek az előző pár perc gyönyörét, és körkörösen mozgatva szorította csípőjét Péter köré. Mindketten közel jártak a véghez, Pétert előbb kerítette hatalmába a gyönyör, a lány hátát a csempének nyomva, nyögve elélvezett. Marcsi pár másodperccel később követte, ez az orgazmusa ha lehet még intenzívebb volt, mint az előző.

Miután kibontakoztak egymásból, lezuhanyoztak, és két, előre odakészített törölközővel szárazra törölköztek. A már derekára csavart fürdőlepedővel az ajtónak támaszkodva Péter – miközben a lányt nézte - így szólt:
- Jó lenne, ha maradnál éjszakára is.
Folyt. köv.