Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Legfrissebb történetek:
A nők bosszúja, 1. felvonás. történetnek a folytatása.
(Fantázia történet)
A történet a fantázia szüleménye, BDSM és Horror keveréke, de alapvetően a horrorba tartozik....
Lecsúsztam a fal mentén, és széttárt lábakkal csupasz fenekemmel a padlóra ültem. A fejem...
Sziasztok! Ez egy skicc, az első írásom. Szeretnék rá őszinte kritikát kapni! A történetet...
Friss hozzászólások
Dr. Stephen P. St.John: Sok gondolatom volt, de végül...
2024-03-28 20:01
Marthy: Mmm! Lányként os imádós történ...
2024-03-28 16:03
Marthy: Tökéletes ritmusú, nagyon jól...
2024-03-28 15:47
Marthy: Tökéletes ritmusú, nagyon jól...
2024-03-28 15:46
Materdoloroza: Pedig én is vártam a folytatás...
2024-03-27 22:41
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

Armít - egy szökött rabszolga emlékiratai

<!-- @page { margin: 2cm } P { margin-bottom: 0.21cm } A:link { so-language: zxx } -->

II. Hamid-bebe


Amikor kijöttünk a templom udvarából, apám mégegyszer meghagyta nekem erősen:
–Szeretett fiam, láthattad a csodát, megismerhetted a MAGASSÁGOS hatalmát! Hogy milyen ördög, angyal, szellem, szörny vagy nagyon jól kiképzett arabus bérgyilkos lehetett az alak aki nekem a csoda közeledtét jelentette: nem tudom és te se tudakozzad, ne is tégy említést róla senkinek, én nem akarom hogy tisztességes fiaként Ezra népének a papok haragját fejemre vegyem! – ezt a beszédet komoly, szigorú arccal mondta el. Végül elmosolyodott – Gyerünk vissza a fogadóba anyádhoz: ő is szívesen hall majd arról hogy a MAGASSÁGOS könyörülete ma egy embert meggyógyított!
Ahogyan a piacon (csak az Ezra fiai számára fenntartott területen) mentünk keresztül, apám megállt egy gyümölcsöt áruló lánynál, valamit ott alkudozni kezdtek. Én ezalatt körbenézelődtem. Állt a közelünkben valami hellén férfi a fiával, egy kismajom volt kötélen a fiúnál, figyelmetlenségében a kötelet valahogy elejtette, akkor futni kezdett a majom, ő is a majom után, én is őutána... nem tudom meddig kergethettem őket, azt sem, hogy-hogy nem tűnt apámnak fel akkor hamarosan hogy nincs meg a kis Armít, annyit tudok csak hogy a hellén városrészbe keveredtem – fogadónkhoz visszatalálni nem tudtam egyedül.
Kószálásom eredményeképpen láttam ott sok dolgot, mely dolgokat nem láthattam azelőtt soha. Hellén és latin kocsmákat, melyekben vörös ruhás katonák, meg fehérbe öltözött hellén férfiak iszogattak, némely helyen egyesek lengén öltözött, magukat kellető lányokat ölelgettek oldalukon. Láttam disznóölést is, ahogyan beleshettem egy ház udvarának nyitott kapuján. Nem latinok, nem hellének voltak, nem fehér tóga volt az öltözetük, egyébként is, apámtól tanulván már tudtam beszélni egy keveset e két nyelven; valami idegen nyelven beszélgettek... perzsák talán, türkök, avagy Yotru földjéről érkezett népek? Azóta sem tudom. Azt viszont tudván tudom hogy akkor kezdett el bennem valóságosan összeomlani az istenfélelem, melyet apám épített fel és erősített meg az én lelkemben, Elohénu isten irányában. Úgy vágták el a disznó nyakát is, akár a bárányét, úgy múlik ki az is a világból akár a bárány és különbség halálukban nincsen, kiválasztott népének Elohénu mégis megtiltja erős tiltással Mósze törvénykönyvében hogy a disznó húsát megegyék... nem tetszett nekem hogy ily meggondolatlan az isten.
Ekkor voltam életemben először hellén templomban, jelentéktelen kis épület volt Ezra fiainak templomához hasonlítva de tele emberi méretű istenszobrokkal. Későbben, életem folyásával megláthattam: vannak a helléneknek nagy, szép templomaik de nem ezen a földön, saját hazájukban. Bementem templomukba ahol, mint írtam: szobrok voltak körbeállítva, férfi és nőalakok. Megálltam egy istennőszerűség előtt, szépen volt faragva, gyönyörű meztelenre, álltam tehát és nem bírtam betelni látásával, ez volt az első nőalak amit valóságosan és igazán megszemlélhettem. Ezra fiainak vallásos előírásai szerint az embernek fia és leánya a következőképpen kell magát felruházza: feje fedett (de arca nem), felsőteste takart kell legyen, nyakától csuklójáig, lábai is le egészen bokájáig. Részben innen is megismerszik az utcán aki Ezra fia: szemérmesen öltözködik, ruhája pedig sötétebb barna avagy szürke általában, nem úgy a latinok és hellének ruházata: fejüket fedetlenül, karjukat, lábukat (térdük alatt) többnyire szabadon hagyják, tógájuk színe pedig fehér. Ezeket azért írom hogy akik utánunk járnak majd több száz évekkel, tudjanak arról milyen világban éltünk mi, hiszen csak árnyék vagyunk mi mind és hamu, eltűnünk majd mint por a szélben, remélhetem csupán hogy írásom fennmarad megőrizvén P'Hai Tlan és Skorpió emlékét (mert bizonyos vagyok abban, nem e világból valók voltak); saját nevem emlékét is szeretném hasonlatosképpen megőrizni, mert félelemmel teli az én szívem hogy úgy múlok ki ebből a világból mint minden más ember: nyomtalanul, teljesen elfeledve.
Ahogyan az istennő szobrát bámultam, megállt mellettem egy fiú aki a hellének lepedőszerű fehér ruházatát viselte, nálam öt-hat évvel idősebb gyerek. Valami ismeretlen nyelven szólt hozzám, majd azután megszólalt Ezra fiainak nyelvén.
–Mit keresel erre?
–Eltévedtem... – válaszoltam.
–Úgy gondoltam én is, hiszen Ezra fiai nem léphetnek ilyen helyre, tisztátalan az a törvényeik szerint. Mi a neved?
–Armít.
–Merre van lakásod?
–Apámmal, anyámmal élünk Béth Yabezben.
–Solomon templomába jöttetek, az éves zarándokútra?
–Igen.
–Én arabus vagyok, Perzsiatól délre él a családom, úgy hívnak: Hamid-bebe. Valójában Hamid a nevem, de anyám így kezdett el becézni s rámragadt a név, mint disznó hasára szokott a gané.
–Ha ez így van, hogyan beszélheted olyan jól a nyelvünket?
–Apámnak öccse kereskedő, folyton a puszták útjait járja Szinontól keletre, el akár Kashmirig is. Tehát apám akaratából az én életem folyása a következőképpen vagyon: úgy legtöbb esetben fél esztendőnként nagybátyám ide elhoz az ő szolgáival, tevéivel, árujával, engem itthagy az ő asszonyánál, folytatván az ő útját más irányba a karavánnal. Fél esztendő ismételt múlásával pedig megjő nagybátyám és akkor a fordulóval apámhoz visszavisz.
–Micsoda jó életed van! Nekem nem ilyen... – szétnéztem, közelebb léptem Hamid-bebehez, úgy suttogtam – apámmal Elohénut imádjuk, az is vétek hogy én most egy hellén templomba tévedtem...
–Na gyere mert én most megtanítalak téged vétkezni istened törvényei szerint! – felelte Hamid-bebe vigyorogva.
–De... nekem... apámhoz kellene visszamenni... a fogadóba... elvesztett Ezra fiainak piacán... azóta nagyon kereshet engem!
–Szeret-e téged apád?
–Szeret bizonnyal. – feleltem rá belső büszkeséggel, mely kívül is látszott.
–Keresni fog téged míg meg nem talál. Akkor most velem jársz alkonyatig, vétkezni megyünk – vigyorgott ravaszul – alkonyatkor pedig elviszlek a fogadódba. Megtaláljuk, én úgy ismerem a várost, mint a saját tenyeremet... megkötöttük az üzletet?
–Na jó. Menjünk. – mondtam ugyan, de az elhatározás az csak gyenge volt bennem, mint a ma született borjú lábai.
Hamid-bebe megfogta a kezem, elindultunk, így vitt valamerre a szűk utcákon.
–Éhes vagy-e? – kérdezte egy ház kapujában, ahonnan finom olajos sütemények szaga érződött.
–Igen. – válaszoltam bátortalanul.
–Befele! – kiáltotta vidáman ő.
Odabent a szűk, egyszerű deszkatetővel árnyékolt udvaron kis tűz fölött réztálban sült az aminek ilyen jó szaga volt. A tűz előtt szép tiszta, csiszolt kövekből kirakott lapos négyszögletű táblára voltak téve a gabonaliszt sütemények. Kis kövér, megkopaszodott hellén férfi ült a tűz átellenében, forgatta két favillával a sülteket a rézedényben. Mikor meglátott minket, mosolyogva szólított meg:
–Üdvözöllek, Hamid-bebe és kis barátja!
Hamid-bebe néhány filléren vásárolt két nagydarab süteményt, olyanok voltak ezek mintha valaki kendőszerűen hajtogatta volna össze őket, belül pedig lágyak és édesek mint a méz. Már odabent enni kezdtem mohón, de csak az utcán kérdeztem meg:
Ezekben mi van?
–Szétpréselt, datolya, kecsketejnek túrója, méz! – új barátom legalább olyan gyorsan tömte ezt magába, mint ahogyan tettem azt én. Megettük gyorsan az étket, majd azután egy kocsmába vitt be. Bort kért egy kis cserépkupában magának, nekem pedig feleannyi bort csak, feltöltve azt fahéjjal, kevés mézzel, sok vízzel. Hozták is hamarosan. Addig mi az olajos ujjainkat nyalogattuk.
–Ez remek lakoma volt. – mosolyogtam Hamid-bebere.
–Az vala bizonnyal. – felelte nekem vidám arccal, gúnyosan kérdezte azután – Tudod-e ha kósert ettél?
–Nem mertem megkérdezni. – válaszoltam szégyenkezve – Ily finom étket dobjak el, mert nem tiszta az?
–Bizony mondom néked: disznónak zsírjában sült! – jobb nyálas tenyerét bal alsókarjába törölte, bal nyálas tenyerét jobb alsókarjába. Nagyon elégedett képet vágva jelentette ki: – Egy szavad sem lehet, kölyök! Elohénu isten egy gonosz isten, ilyenek élvezetét tiltja meg népének. – felemelte az elébe helyezett kis boroskupát. – Igyunk!
–Vétkeztem! – mondtam félelemmel eltelt szívvel.
–Ne is törődj vele!
–Hamid-bebe, te melyik istent imádod? – kérdeztem, megragadva az én italomat.
–Odahaza az arabusok földjén a sivatag szellemeinek szoktak áldozatot bemutatni, imádkozni nem szokás. Amikor itt tartózkodom nagybátyám házában, a hellén Zeusz istent szoktam tisztelni... néha valamely szép istennőt. – ehhez nagyon komoly ábrázatot mutatott – A főistennel kell mindig békében lenni, ezt jól jegyezd meg!
Megiszogattuk a borainkat, mitől egyre jobb kedvünk kerekedett az idő múlásával. Azt javasolta egyszer Hamid-bebe, menjünk át egy hellén örömházba, őt ott már ismerik, ha még eddig nem láthattam kebeleket közelről, hát most láthatok! Azt is cselekedtük. Bevitt egyenesen egy lányhoz, akinek a haja valami festéktől tűzvörös volt, ajkai hasonlatosképpen, szemének vonalai pedig sötét feketére voltak színezve.
–Hamid-bebe, mit akarsz? – kérdezte a lány csendesen, de nem kedvesen.
–Kérnék valamit.
–Fizetsz? Nem kérhetsz, tartozol.
Társam a lányhoz lépett, aki erre felemelte maga elé kezeit.
–Ne nyúlj hozzám! Hol a pénzem?
–Egy ujjal sem érek hozzád. A kérésem: kis barátomat tanítsd szerelemre. Soha nem volt még nővel...
Az örömlány mosolyogni látszott.
–Így van-e?
–Így bizonnyal. – válaszoltam mélységesen szégyenkezve.
Ő eltolta maga elől Hamid-bebet, hozzám lépett, annyira közel hogy szinte hozzám ért testével. Lehúzta vállairól ruháját, hagyta nézegessem kedvemre meztelen melleit.
–Hamid-bebe, mennyit kapok?
–Tartozásom felét most, a többit napokon belül.
–Ide vele! – nyitott tenyerét a fiú fele nyújtotta. Hamid-bebe odaszámolta a pénzt, a lány megszorított öklét ruhája alá húzta – Fogd meg őket. – Nézett rám nevetéssel.
Nem mondattam kétszer vele, szégyennel, félelemmel, és egy eddig soha nem érzett kellemes érzéssel nyúltam keblei után, megfogdostam őket a “hatalmas” hozzáértésemmel egy kevéssé, akkor visszatakarta melleit, vállait.
–Ennyi volt.
–Miért? – kérdeztem nagyot nyelve.
–Mert még kicsi gyermek vagy. Nem mint ez a tizenöt esztendős nagy ló! – bökött Hamid-bebe felé. Ő erre sértődötten mondta:
–Két napja nem így mondtad nekem!
A lány huncutul kacagott:
–Hanem hogy?
–Csődör!
–Hány éves vagy? – kérdezte tőlem a lány.
–Majdnem tíz! – vágtam rá a mellemet feszítve.
–Három év múltán szívesen látlak... akár a combjaim között is.
Hamid-bebe megköszönte az örömlány kedvességét, majd távoztunk onnan. Mivel pedig már elkezdődött az alkonyat: kedves vezetőm érdeklődött mindenfele a városban Akiba apám és a szálláshelyünk után, jól ismerte a várost, hamarosan meg is találtuk a fogadót. Elbúcsúzott tőlem:
–Armít, lásd mi dolgoktól tilt el téged Elohénu... és lásd hogy az istenek nem sokat törődnek az emberekkel... Ha apád még elhoz a templomba, keress meg engem: ha éppen itt vagyok a városban, elmegyünk mulatni!
Bementem a vendégfogadóba. Anyám nagy örömmel fogadott, elmondva nekem hogy apám már régóta sokfelé keres engem, szüleim nem haragudtak rám, nem szidtak meg, nem büntettek meg, boldogok voltak hogy épségben tértem vissza hozzájuk.

Folytatások
2203
A fogadó gazdája elmondta nekem hogy két nappal azelőtt távoztak el onnan, maga a latin százados küldött hozzá húsz katonát ajándékokkal, meghagyván nekik hogy vigyék a kiválasztottat el hozzá. Csakhogy a katonák érkezésekor megjelent három ördög, olyanok mint amely a Babilon Városból érkezett csillagjósoknak hozta Elohénu üzenetét hetekkel ezelőtt, rátámadtak a latin katonákra, senkit meg nem öltek csak lefegyverezték valamennyit, azután pedig távoztak a fogadóból a kiválasztott családjával...
Előző részek
2505
Ez semmiképpen sem szentírás, és nem is csúfolkodás az ókori könyvekkel. Egyfajta átírás. Felmerült ugyanis számomra (és biztos vagyok abban hogy nem voltam ezzel egyedül): milyen is lehetett a legjobb ember. Milyen lehetett ő, aki legjobb volt mindannyiunk között? Milyen lehetett ő, aki tudta, felfogta, értette, élte is a Paulus apostol által megfogalmazott elvszerűséget: ”...mert az az Isten akarata hogy minden ember az igazság ismeretére eljusson”.
Én megengedtem magamnak azt...
Hasonló történetek
4807
A fehér mezes New Yorki csapat védvonala mögül előretört ez a viszonylag magas kb. 180 cm magas leomló barna hajú lány. Arcán néhány piros folt volt. A meze karja felszakadt és a térdét is lehorzsolta egy esés következtében...
4228
A repülőút kellemes volt és Cooper két óra múlva már a washingtoni lakásban volt. Ez nem volt olyan előkelő, mint a New Yorki, de azért nagyon otthonosan volt berendezve. Kapus sem volt, így Cooper simán bejutott. Gyorsan felmérte a terepet.
Hozzászólások
Pusheen ·
Ez a rész is le tudott kötni, tetszett! Azt viszont már az előző résznél is észrevettem,hogy néha belebonyolódsz nagyon hosszú körmondatokba, amiket vesszőkkel tagolsz, holott könnyebb lenne ha több mondatra szednéd őket szét.
Két dolog kicsit logikátlan nekem. Nem fejtetted ki,hogy Armít miért kezdett el szaladni a majom és a kereskedő után. Mi oka volt erre? Kíváncsiság? Végül is logikus,de nem írtad le!
A másik pedig,hogy egy 15 éves fiú miért akarna barátkozni és az élet rejtelmeibe, jó dolgokba beavatni egy 9 évest?
Persze ez már csak "kötekedés", apróságok, ettől eltekintve jól sikerült.
Dharmamestertanitvanya ·
Néhány rövidke magyarázó szó.
1.a hatalmas körmondatokkal csak a régies idők hangulatát akartam bemutatni. Ki olvasott javítatlan Heltai Gáspárt, Apáczai Csere-Jánost? Abban a korban nagyon sokan nem tudtak írni-olvasni, akik viszont tudtak, ilyen stílusban írtak - s meg tudták magukat értetni. Én csak hangulatot próbáltam ezzel teremteni.

2.Miért szaladt a majom után? Miért szalad bármilyen gyerek egy macska után? Mert a gyerek még játékos, kíváncsi, minden érdekesség után fut.

3.A történetemben NEM a történelmi pontosságot akartam követni; hanem a lélektani valóságot. Az ókori világban, de még ma is (az arab területeken) a kisfiúk olyan nagy urak a családban hogy szinte parancsolgathatnak az anyjuknak, ha az apjuk is engedi. Miért lenne hát csoda ha egy 9 éves férfi örömtanyába látogat?

Akinek tetszik lájkoljon.
Akinek pedig nem, azt arra biztatom hogy lépjen be a mindenféle álnicknevein is, és DISZLÁJKoljon, minél többet! Sértő hogy mindenki csak az erotikus írásokat olvassa és szidalmazza.
Pusheen ·
Dharma mester tanítványa!

Igen ellenséges vagy velem! Mi az oka?

Tudod én nem olyan régóta vagyok jelen ezen az oldalon, kb. 2 éve kisebb-nagyobb megszakításokkal.Jól tudom,hogy itt az erotikus téma a menő, azt olvassák a legtöbben,sőt, emiatt jön ide a legtöbb olvasó. Tetszik- nem tetszik, ez van, el kell fogadnunk, ugyanis a tortenetek.hu elsősorban erotikus írásokat tartalmazó oldal, tehát ez a profilja. Én sem írok ilyesmit, olvasni is csak azért, mert ha már itt vagyok kíváncsi leszek, értékelem, megjegyzek egy-két dolgot hátha az író hasznára válik stb.
Mostanában,1-2 hónapja én is küldöm be írásokat,de inkább verseket és azokat is kevesen olvassák, ill. ritka, ha sokan kommentelik,de mint már mondottam ez itt érthető is ebben a formában.

Más. Az, amit a történetedről írtam nem kötekedés volt. Nem vitázni akartam és nem is gúnyolódni,semmi ilyesmi nem állt szándékomban. Ha megnézed,/megnézted volna mindent elolvasok és véleményezek, ennek oka az,hogy a véleményemmel(ha tudok)segítsek az írónak.A legtöbben örülnek annak,hogy egyáltalán van visszajelzés is,az pedig amit én írok, ha negatív is nem rossz szándék vezérli, ha úgy érezted bocsáss meg, nem volt szándékos. Viszont:
- A túl hosszú és bonyolult mondatokat más is említette akinek nem haraptad le a fejét érte.
- Én is megpróbáltam erre utalni,hogy persze, gyermeki kíváncsiság,de te nem írtad ez le bele, persze lehet,hogy ez evidens és csak nekem volt fura.
-A történelmi pontosságodról én egy árva szót nem szóltam, nem tudom miért emlegeted,tisztában vagyok vele,hogy ez fikció, "mese". Azt sem értem miért mondod,hogy az arab kisfiúk parancsolnak a szüleiknek, mikor én teljesen másra utaltam, mégpedig arra,hogy egy 15 éves nem szokott barátkozni egy 9 évessel, mert ennyi idősen még ekkora korkülönbség sok.(Szerintem!! Ez csak egy vélemény.) Nem értem tehát, ennek mi köze ahhoz,hogy a gyerek hogyan viszonyul a szülejéhez? Pláne nem értem miért magyarázat ez a furcsa viszony arra,hogy egy 9 éves kisfiú (nem, nem férfi) bordélyba megy.

Megint más. Mikor én felbukkantam ezen az oldalon először, akkora klónharc, háború volt itt,hogy ihajj. Te még olyat itt nem tapasztaltál,de szerintem nem is fogsz és ez így van jól, nem is kívánom senkinek. Egy ostoba napló részletet kellett ide feltöltenem csak azért,hogy elhiggyék én egy önálló ember vagyok nem pedig valakinek a 2.3.4. stb. nickje. Akkoriban a legpocsékabb írástól elkezdve a közepesen át a legjobb is százával kapta a sokszoros pontokat. Most már nem, ez a helyzet nem áll fent,vagy pedig nem ilyen mértékben. Szerintem (!)ha fenn is állna nem a te művednél történne. Egyrészt mert első műves vagy az oldalon, másrészt mert akkor valószínűleg ennél kategóriákkal nívósabb írásokat támadnának versenyhelyzet miatt. Mivel a te írásoddal hasonló kategóriájú nincs itt (ilyen Biblia szerűség) ezrét ez senkinek nem áll az érdekében. Ha pedig azt gondoltad vagy arra célozgattál esetleg,hogy én voltam az több nickkel, elárulom ez az egy nickem van és nem szavazgatok senkit több néven . Téged pláne nem, ez az írás annyira nem érdekel, amúgy is etikátlan lenne. Jelezném, most is kemény 2 szavazatod van, egy tetszik és egy nem tetszik.

A tetsziket én adtam.(sajnos...) amit te elfelejtettél megköszönni most is, az előző résznél is. A kommentekre is akárki akármit írt ímmel-ámmal reagáltál, többnyire vagdalkozást.Nem baj, nem is azért van. A véleményünk sem azért van,hogy köszöngesd,de azért ez számomra kicsit fura. A viselkedésed roppant arrogáns ami nekem nagyon utálatosnak tűnik.Nos, őszinte leszek. Teljesen átlagosan írsz,sok borzadványt láttam már, annál jobban,de sok gyöngyszemet is,annál rosszabbul. Közepes, ha így jobban érted, az én egyszeri egyedüli véleményem szerint.

Azt viszont megígérhetem,hogy ezentúl többet sem nem olvasom, sem nem kommentelem,sem nem véleményezem,sem nem értékelem a munkáidat, mert a személyed (nem, nem az írásod) számomra nem szimaptikus és már nem tudnék elfogulatlan lenni. Szevasz!:)
Dharmamestertanitvanya ·
A magyar nyelv egyik legsikerültebb közmondása:
"...akinek nem inge, ne vegye magára..."
Én sajnálom ha a megfogalmazásom miatt úgy érezted hogy a kommentem téged támad; őszintén, nem akartam "támadó" lenni.
Örvendek ha nem tartják rossznak amit írok.

szerenella ·
A legtöbben csak a saját írásukat olvassák, csak a pozitív véleményekre kíváncsiak, elfelejtik megköszönni a visszajelzéseket. Ilyen vagy?
Különös a művi stílusod, de erőltetett, nem is hiteles. Pl."merre van lakásod?" névelő nélkül régies, de a lakás helyett a ház, az otthon, a hajlék... etc. jobban illene. Sok a vesszőhiány, pontok jobban tetszenének, de túlléptem a 8 szót, eddig tetszik, amit olvastam, gratula! :innocent: :heart:
Dharmamestertanitvanya ·
Igyekszem jól alkotni, s persze hogy megértem ha nem mindenkinek tetszik.
A világ legtehetségesebb embere (nálam ezerszer jobb) sem várná hogy a kitett írásától mindenki hanyatt esik.
Annak is örülök ha csak 2 embernek tetszik; a kommenteket elfogadom és a legszerényebben mondom: senkit nem akartam bántani.
szerenella ·
Azaz: igen. :innocent:
Dharmamestertanitvanya ·
A válasz a kérdésedre: nem, nem vagyok olyan. Csak éppen azt akartam elkerülni hogy mentegetőznöm kelljen, nem tudtam elkerülni mert nem fogalmaztam eléggé világosan.
Ha valakinek (bárkinek) az írása jó, vagy rossz; akkor az jó, vagy rossz. Teljesen függetlenül attól hogy az író ilyen meg ilyen, vagy olyan meg olyan. (Ezért gondoltan hogy nem fogom külön fejtegetni hogy milyen vagyok.)
A biztatásnak örvendek, a negatív kritikákból meg tanulni igyekszem.
És tényleg nem akartam senkit sem bántani. Sem Pusheen nevű felhasználót, sem téged.
:confounded: most erőlködöm azon hogy a következő hogyan legyen jobb mint az előzőek.

AmandaAdmin ·
Kedves Felhasználók! A tortenetek csapata új társkereső oldalt indított. Ismerkedés meleg férfiaknak: WWW.BOYSXX.SITE Ismerkedés heteroszexuálisoknak: WWW.TEENSFK.SITE Ezer erotikus történetet gyűjtenek össze ott, vannak ismeretségek és kommunikáció. Meghívjuk Önt, hogy csatlakozzon. Az ingyenes regisztráció továbbra is nyitva áll

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha nem akarsz lemaradni: