Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Legfrissebb történetek:
A nők bosszúja, 1. felvonás. történetnek a folytatása.
(Fantázia történet)
A történet a fantázia szüleménye, BDSM és Horror keveréke, de alapvetően a horrorba tartozik....
Lecsúsztam a fal mentén, és széttárt lábakkal csupasz fenekemmel a padlóra ültem. A fejem...
Sziasztok! Ez egy skicc, az első írásom. Szeretnék rá őszinte kritikát kapni! A történetet...
Friss hozzászólások
Dr. Stephen P. St.John: Sok gondolatom volt, de végül...
2024-03-28 20:01
Marthy: Mmm! Lányként os imádós történ...
2024-03-28 16:03
Marthy: Tökéletes ritmusú, nagyon jól...
2024-03-28 15:47
Marthy: Tökéletes ritmusú, nagyon jól...
2024-03-28 15:46
Materdoloroza: Pedig én is vártam a folytatás...
2024-03-27 22:41
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

Amikor a szarvasok bőgtek

Ősz volt. Nem hullottak a levelek és hideg sem volt. Valahogy teljesen olyan még, mint nyáron, mégis, ha az ember beleszagolt az avarszagú levegőbe, ha elbámészkodott a napsugarakon, amik még mindig erősen, de már fáradtabban világítottak be az erdő fái alá, akkor valahogy megérezte, hogy elérkezett az ősz.
A lány az erdőben várt a fiúra, ünnepélyes néma áhítattal. Már régóta állt ott, a szemlélő szinte azt hihette, hogy egy festett szobor, aminek kékre kenték a ruháját, de az idő már eltompította a színeit. Talán már töredezik le róla a kék máz. Igen, pont, mint egy Mária szobor a fák között. Kísértetiesen régi és magányos, lassan belepik a levelek és az ősz.
Hirtelen megpillantotta a fiút. Már egész közel volt, szinte megijedt. Némán lépkedett, hangtalanul, mint mindig. Valahogy volt egyfajta sompolygó alattomosság benne, ami angyali szépséggel keveredett. Kalapja a szemére húzva, csak arca fele látszott.
-              Jó napot leány! Régóta vársz reám? –lágy volt az a hang, finom, puha.
Bólintott, de nem figyelt oda a szavakra. Egy kikericset bámult a lába előtt.
Hirtelen valami végigbődült a dombokon. A hang erős volt, félelmetes és szemérmetlen. Újra, meg újra megismétlődött, mindig mély hörgésbe fúlva hömpölygött a fák között. A fiú mosolyogva hallgatta, pupillája kitágult.
-              Tudod mi ez?
-              Szarvasbőgés –felelt a lány, és megborzongott.
-              Úgy van. Szarvasbőgés.


Hirtelen közelebbről hallatszott, ütemes, kéjes morgással erőszakosan.
-              Tudod miért csinálják? –közelebb lépett a lányhoz, és az látta, hogy remeg a keze. Nem felelt, csak elvörösödve lehajtotta a fejét. A szarvasbika büszkén hirdette győzelmét.
-              Hadd halljam! –csattant fel hirtelen a fiú, és a hang ostorként csapott a levegőbe.
A lány, még mindig nem felelt, érezte, hogy a vér elönti az egész testét, remegve levegőért kapott. A fiú megragadta az arcát és erőszakosan felhúzta a fejét, hogy a szemébe nézzen. Szeme tüzelt, mint a sárgán izzó zsarátnok, mellkasa hullámzott. Kalapja lehullott a földre, hajának bronz sárga tincsei szeszélyesen az arcába csapódtak.
-              Mit csinálnak ilyenkor a szarvasok? –most már ordított, vad erővel rázta a lány vállát, orrcimpája kitágulva remegett, homlokán rángatózott egy ér, mintha külön életet élne a bőre alatt.
-              Tudom, hogy tudod. Akkor is tudnád, ha nem mondták volna el a falubeli suhancok. Érzed te is, mint mindenki más, mert ez a hang a húsodba hatol. A természet hangja és a véredbe kiáltja, hogy mit jelent. –Hirtelen megmarkolta a lány karját, de olyan erősen, hogy körme nyomán kiserkent a vér. A lány az ajkába harapott, de néma maradt, arca lángolt. A fiú lehajolt a sebhez, minden ízében remegett az izgatottságtól. Ujját a lány kibuggyant vérébe mártotta, majd a karmazsinpiros cseppeket lenyalta róla.
-              Milyen meleg. Forr a véred - mondta halkan és kedvesen. - De várj csak, megmutatom én mindjárt, hogy mit csinálnak ilyenkor a megvadult bikák – alattomos volt, végtelenül álnok.
-              Gyerünk, négykézlábra! –a lány, mintha álomban lenne, kábán meredt rá.
-              Nem hallottad mit mondtam? –édesen csepegett a hangja, mint a méz. –Négykézlábra! - Még mindig nem reagált. - Négykézlábra! –Bődült fel most már, és ajkát felhúzta az ínyéről. Tajtékzott.


Úgy dőlt el, mint egy kivágott jegenye, érezte, ahogy térde, majd a tenyere az avaron csattan. Hallotta, ahogy a fiú zihál, aztán megragadja a ruháját, majd ahogy egy penge vágja a vásznat, sőt még a fém érintését is érezte a gerincénél, és végigrázta a borzongás. Hirtelen meztelen volt. A fiú csak a nadrágja madzagját oldotta ki, majd olyan erővel hatolt belé hátulról, hogy elakadt a lélegzete. Sikítani szeretett volna, de visszatartotta magát. A fájdalom sziszegő-sípoló hanggal szakadt ki a tüdejéből, haja az arcába hullt, ahogy a fiú minden erejéből nekirontott újra és újra a csípőjét markolva fel-felhördülve, nyögve és kiáltva.


Nem bírta tovább, felsikított. Úgy égett az alteste, mint a tűz. A fájdalom szinte eszét vette, mégis benne volt a szenvedély, ahogy ebben az alávaló, állatias pózban ostromolta. Keveredett valami eszeveszett kéjjel, valami mocskos émelyítően vad örömmel. Végül teljes erőből esett neki, hörögve, nyögve, zihálva a fáradtságtól és izgalomtól. Élesen felröhögött. Barna testén, csak úgy csorgott a verejték, feszültek, vonaglottak az izmai, egy végsőt kiáltott és lenyomta a földre a lányt. Meztelen testük egyszerre égett és didergett, sebesen szedték a levegőt.
-              Na most már tudod mit csinálnak. Megtanultad egy életre.
Nem válaszolt, alig kapott levegőt, a rá nehezedő súlytól, végül kisiklott a fiú alól, felállt, kihúzta magát. Elképesztően meztelen volt, a fiú szeme felizzott, nyelve végigsimította a felső ajkát és habzsolta a tekintetével. A lány megrázta avarral teli rakoncátlan haját és hirtelen megdöbbentő pimaszsággal elmosolyodott.
-              És tudod, hogy a vadászok mit csinálnak a szarvasokkal?
A fiú érdeklődve és gyanakodva rántotta fel a szemöldökét, kis hallgatás után harsányan felkacagott. Megrázta borzas-arany tincseit és nevetett, nevetett. A lány felemelte a karját, mintha íjat feszítene a nevetőre, aztán egy hirtelen mozdulattal elengedte a képzeletbeli nyílvesszőt, mosolygott.


Legyintett egyet, hogy mit számít neki ez a kis megaláztatás, majd megfürdik, ledörzsöli a mocskot magáról, és végül így is úgy is ő győz. Furcsa tüzek égtek már a betyár szemében, ha őrá ránézett. Hiába is próbálja leplezni, észreveszi a nő azt a nézést...
Felkapta ruhái sárba taposott rongyait, és ringó csípővel, pimasz pucérsággal ellibegett. A friss lánytestet nemsokára elnyelték a sápadó lombok.

Hozzászólások
További hozzászólások »
hiperaktiv ·
Eszeveszetten jó stílus: Tetszett!

D.S. ·
Nagyon tetszett!

AmandaAdmin ·
Kedves Felhasználók! A Tortenetek csapata új oldalt nyitott a lányokkal való szex randevúzáshoz: WWW.TEENSFK.SITE Ezer erotikus történetet gyűjtenek össze ott, vannak ismeretségek és kommunikáció. Meghívjuk Önt, hogy csatlakozzon. Az ingyenes regisztráció továbbra is nyitva áll.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha nem akarsz lemaradni: