Alkalom szüli...

Akkoriban egy nálam jóval fiatalabb lánnyal jártam, már vagy két éve, a szüleivel is kiváló volt a kapcsolatom, főleg, hogy alig tizenegypár évvel voltak csak idősebbek nálam. Kulcsom volt a házhoz, így azon az estén is bejelentés nélkül érkeztem. Teca (a barátnőm) szobája üres volt, de a fürdő ajtaja alatt látszott, hogy ég bent a lámpa, így hangos "Helló!"-val be is nyitottam. Ám a kádban nem az én kedvesem ázott, hanem az anyja, akit én csak Babimamának szólítottam, bár a "mama" korhoz még volt vissza néhány éve.
- Teca?-kérdeztem kissé sután és nem nagyon meresztettem a szememet a kád felé, csak úgy illemből, de éreztem, hogy valahogy "természetesen" kellene viselkednem, hiszen Babimama nyakig a vízben, a víz tetején arasznyi vastag hab, szóval nem igazán vétünk az illem ellen, mégis...
- Nem telefonált?-csodálkozott Babimama, miközben picit kinyújtotta a nyakát, jelezve, hogy a szokásos puszik így is járnak, még ebben a fura helyzetben is.
- Nem voltam bent, lehet, hogy azért nem ért el.-mondtam, miközben odahajoltam az arcához, de közben ő is tovább mondta:
- Toncsiékhoz ment, van egy rakat kuncsaftja, valószínűleg későn jön, ha jön egyáltalán.
Toncsi a lány nagybátyja volt, vidéken lakott és Teca -aki kozmetikus volt- néhány hetente lejárt hozzájuk és a környékbelieket vakolta jó pénzért. Én viszont arra gondoltam, hogy Babimama elég korán elkezdte a hétvégi lazulást, mert konyakillatú volt a lehelete.
- Lehet, hogy hazaszól még -dőlt vissza a kádba Babimama- ha nem szabadul ma. Ülj le bent, mindjárt végzek, csak olyan jó itt ázni a forró vízben.
- Béla hogy van? -kérdeztem rá a férjére, aki azidőtájt már hetek óta szanatóriumban volt, szívműtét miatt igen hosszú lábadozásra ítélve, plusz megtetézve egy jó adag önsajnálattal, szóval beteg volt "nagyon".
- Tőle jövök, telenyöszörögte a fülemet, mert szerinte a gyógytornászt a pribék-képzőből szalajtották, de onnét is kirúgták kegyetlen bánásmód miatt.-mosolyodott el Babimama, miközben maga felé húzkodta a lassan megrokkanó habot a víz tetején.
Én kifelé indultam, de az ő szobájuk felé, mert ott volt a tévé.
- Igyál egyet!- szólt utánam, de nem válaszoltam, viszont két pohárba töltöttem és visszamentem a fürdőbe.
- Ne igyak egyedül!- mondtam és odanyújtottam neki a poharat.
Kissé meggondolatlanul mozdult, a fél melle kilátszott a habból ahogy elvette az italt, de mindjárt el is tűnt, ahogy visszadőlt és kortyolgatni kezdte, miközben megint a habbal vacakolt.
...és akkor nekem abban a pillanatban mintha gyengeáram szaladt volna végég a gerincemen: teljes terjedelmében bevillant az agyamba a helyzet teljes pornográf volta. Azért nem az erotika szót használom, mert ebben semmi szép és nemes dolog nem volt, mint ami egy erotikus helyzetben lett volna.
Ott volt tőlem fél méterre egy meztelen női test, történetesen a barátnőm anyjáé, alig pár liter vízzel borítva, egy vékony réteg hab választja el csak a pillantásomtól és én ettől kezdve csak azon munkálkodtam, hogy minél több élményt kihozzak ebből. Ha csak a látvány szintjén is, de birtokolni akartam, egy igazi kukkoló mentalitásával és "aljasságával". Fél seggel a kád szélére ültem és mindenféle közömbös témákat dobtam fel, hogy az időt húzzam, amikor majd csak történik valami, ami miatt az áramütést éreztem. Persze nyíltan bámulni sem nem mertem, sem nem akartam, ebben a helyzetben számomra a VÉLETLEN volt az elfogadható, amikor az "áldozat" tudtán és akaratán kívül lesz "áldozat".
Attól lesz CSAK AZ ENYÉM az élmény.
Ezt akkor nem kellett végig gondolnom, valószínűleg -több más állatsággal együtt- a génjeimbe van kódolva, vagy csak úgy az agyamba égetve...
Gondtalanul csevegtünk, miközben elszürcsöltük a konyakot és a vízen a hab is egyre jobban gyérült, így Babimama egyre gyakrabban legyezgette maga elé a maradékot, de szinte játszva, nehogy tudatosuljon bennünk, hogy ez nem helyes és nekem semmi keresni valóm a fürdőben. A nagy szövegelés közben -naná, hogy véletlenül- én is belenyúltam a vízbe, közben csak úgy fél szóval kérdezve, hogy:
- Nem hűlt ki?
(Ezzel a mozdulattal fel is szakítottam a habréteget és a látószögem peremén felragyogott a gyöngyházszerűen fehér női test és az ágyék sötét háromszöge.
Megvagy! Egy tizedmásodpercre, de megvagy! Ujjongtam magamban, miközben felálltam.)
Lesprickoltam az ujjaimról a vizet, miközben oda sem nézve mondtam:
- Kezd hűlni, hozzak még egyet?- a pohár felé intettem, ő a kezembe adta.
- Tölthetsz egyet, de ne hozd be, mindjárt jövök befelé.
Könnyedén vettem az elbocsátást, az én élményem már megvolt, úgy elraktároztam, hogy kőbe vésve sem tartósabb. (Ne kérdezzétek, hogy mire jó az ilyen, fogalmam sincs, de az, hogy láttam Babimama pinaszőrét, az nekem egy pornófilmmel felért.)
Bent a szobában hallottam, hogy feláll a kádban (az ajtót direkt nem csuktam be, hátha valami adódna még ráadásnak). A villanyt nem kapcsoltam fel, helyette benyomtam a tévét és töltöttem a poharakba, magamnak nem túl sokat, mert még haza is akartam menni és részegen utálok gyalogolni, így is éreztem már a nyomást a fejemben, persze ennek egy része az "élményemből" adódott. Az ő poharát viszont megborítottam rendesen, neki nem kell már csámborognia sehova.
Aztán kattant a kapcsoló a fürdőben és - a tévé-adta félhomályban eleinte botorkáló léptekkel - Babimama bejött a szobába. Egy vastag, fehér fürdőlepedő volt köréje csavarva a hóna alatt, leért a combja közepéig, a fején meg egy törölköző volt, az is fehér, olyan turbán formán csavarva, ahogy a nők szokták a vizes hajat.
Lecsüccsent az ágyra, én meg mindjárt a kezébe nyomtam a poharat, még mielőtt a szeme a félhomályhoz hozzászokna, ne is lássa, hogy csalok a mennyiséggel, odakoccintottam az enyémet:
- Egészségedre! -és húzóra ittam, így neki is illett így inni, nem csak úgy nyalogatni. Le is borította, ahogy kell és még levegőt is kapott utána, bár nem azonnal.
- De sietsz.-jegyezte meg, de nem tudtam rá válaszolni, mert megcsöndült a telefon.
Oldalra fordulva végignyúlt az ágyon, hogy a kisasztalon elérje a készüléket, aztán felvette a kagylót, közben kérdően nézett rám. Én magamra böktem az ujjammal és erősen nemet intettem, hogy nem vagyok itt.
A fene tudja, ha bentről keresnek, semmi kedvem két konyak után bármit is dolgozni. Ha meg Teca az, vele majd dumálok holnap, vagy ma, ha megjön.
- Halló!...Szia drágám, mizújs?...Egy fél órája volt, nem kapta meg az üzeneted... Dehogy volt mérges, kicsit fáradtnak láttam, egy perc után ment is...nem is jössz ma? Jól van, Toncsit puszilom, ügyes legyél!
Cuppantott a kagylóba, aztán ugyanazzal a félig heverő testhelyzettel rakta vissza a helyére, ahogy felvette, majd félkönyékre támaszkodva nézett rám:
- Már mész? -sem sürgetés, sem igazi kérdés nem volt ez, csak épp érteni akarta a helyzetet, gondolom.
- Annyira nem rohanok, csak ha bentről hívnak, akkor nem vagyok, mert már ittam, ha meg Tecával nekiállok telefonálni, hát be nem áll a szája. Majd elmondja holnap amit akar.
- Ja, csak holnap jön, valamikor délután.
Ezutá pár percig nem beszéltünk, bámultuk a tévét, de én speciel semmit nem láttam belőle, mert a szemem előtt a fürdőbeli kép ragyogott, az a gyönyörű sötét háromszög... Ami most egy méterre van tőlem egy törölközővel eltakarva, maximum egy bugyi még plusz.
Arról viszont már volt kép a "hardveremben", régebbről.
A nagy tévébámulás közben Babimama felült és felhúzva az egyik lábát az ölébe, lassan masszírozni kezdte a vádliját.
- Fáj? -kérdeztem.
- Mint a rosseb, mentem annyit ma, mint egy olimpiai gyalogló- fintorodott el.- Nem is fáj, hanem olyan fáradt-forma, nem tudom hova rakni ilyenkor.
- Megmasszírozzam? -kérdeztem akkor még hátsó szándék nélkül- Magadnak úgysem tudod úgy megnyomkodni, ahogy kellene.
- Jaj, édes vagy, tényleg...?
- Persze, mondtam, hogy annyira nem sietek. (és akkor megmozdult bennem a kisördög) - Legalább van okom maradni.-tettem hozzá kissé kajánul és a szemem sarkából pillantottam rá.
Fogalmam sincs, hogy vette-e az adást, hogy én most itten pajzán síkot érintettem a dumámmal, ezért hozzátettem:
- De akkor inni kell!
- Nem lesz egy kicsit sok? -kérdezte és mintha egy kis incselkedést éreztem volna a hangján, de lehet, hogy csak szerettem volna.
- Ugyan, nekem kell az erő a masszírozáshoz, neked meg jót tesz, ellazít!
A masszázshoz az is nagyon fontos!
Úgyhogy megint csak az előző szisztéma szerint töltöttem és még mielőtt a kezébe adtam volna, összeütöttem a két poharat, aztán nyújtottam neki:
- Hát, akkor a lazulásra!
- A lazulásra! -vette át a köszöntést mosolyogva és hozzátette: - Meg a masszázsra!
- A masszázsra, fenékig!- vigyorogtam én is.
- Huh! Ez most megmelegített hirtelen!-lehelte, miután felhajtotta. Lehet, hogy kezdek becsípni?
- Aztán ki nézi azt? -kérdeztem félvállról, miközben a fotelt, amiben addig ültem az ágyhoz húztam. - A fő, hogy jól esik, nem?
Aztán lenyúltam és a lábát az ölembe emeltem.
- Ha ülve maradsz, hanyatt fogsz esni, szerintem nyugodtan dőlj hátra, esetleg támaszd fel magad egy párnával, elaludni nem fogsz, mert fájni fog az elején!- mondtam, erre el akarta húzni a lábát.
- Ha fáj, akkor nem kell, magától is fáj!- mondta nevetve.
- Nem úgy fog fájni, hanem olyan "jaj de jó" fájás lesz, mintha nem tudnád!- kezdtem magyarázni, de feleslegesen, mert csak cinkelt.
- Na jó, azt lehet, de tényleg "jaj de jó" legyen ám!
Azzal hanyatt dőlt az ágyon és becsukta a szemét is.
Én meg szépen elkezdtem megdolgozni a vádliját, lassú, erős markolásokkal, majd kicsit finomabban, éreztem, hogy kezd lassan kilazulni az izom, bár néha rándul egyet-egyet, ha valami ideg közelébe érek. Egészen a térdhajlatáig megdolgoztam, aztán vissza, amikor meghallottam az első nyöszörgést:
- Jaj, ez állati finom...ez tényleg nagyon jó...Ott, ott! Ott nagyon...!
Éppen a vádlija tetejénél tartottam, éreztem, hogy erősen megrándul a lába, jól meg volt erőltetve tényleg.
- Kérem a másikat is, aztán majd mégegyszer újból, addig pihen- mondtam és leengedtem a lábát a földre, majd a másikat vettem az ölembe.
Gépiesen fogtam hozzá, bár a tudatom tisztában volt vele, hogy egy igen formás női lábat markolászok éppen, az agyam másfelé járt, szerettem volna csak úgy simogatni, végigcsókolni, játszani vele, MEG MINDENT...
Közben most már többször is megütötte a fülemet egy-egy elégedett sóhaj, vagy nyöszörgés Babimama szájából.
Mire a másik lábát is megdolgoztam, tényleg ellazult teljesen, úgy látszik, hogy a konyak megtette a hatását, de én csak azon törtem a fejem, hogy ez kevés, KELL MÉG VALAMI!!!
Szépen letettem a lábát az ölemből és kérdeztem, hogy merre tart valamiféle testápolót, mert azzal bekenném az össze-vissza dörzsölt bőrét, már csak úgy bőrápolási célzattal.
Az ágy melletti éjjeliszekrényből elő is halászott egy flakont, hogy az majd jó lesz.
- De,- tettem hozzá, még egy konyakhoz mit szólnál?
Ezt már rohadtul halkan és szinte remegő hangon kérdeztem meg, mert ha igent mond, akkor úgy is tudja, hogy mire megy ki a játék, vagy legalább is sejtheti, hogy valamit akarok.
- Hogy lazuljak?- kérdezte ugyanolyan halkan- még ennél is jobban?
Éreztem a hangján, hogy semmi ellenérzés nincsen benne, csak talán valamiféle kíváncsiság.
Az agyam zakatolt, mint az állat, alig bírtam felállni, megremegett a lábam is az adrenalin-lökettől, amit a VADÁSZAT hoz elő.
- Pohár kell?- kérdeztem viccelődve, de én voltam meglepődve, amikor felkönyökölt és azt mondta:
- Minek? - az nem kell a lazuláshoz, csak a konyak! - jót húzott az üvegből és hozzátette: - Meg a masszázs...-és újra ivott egyet, majd az üveget visszaadva visszadőlt és a fején levő törölközöt lazán a szemére terítette, mint aki aludni készül és bántja a fény még a csukott szemén keresztül is.
Visszaültem a fotelba és újra felvettem a lábát, krémes kézzel mostmár tényleg finoman kezdtem símogatni, mitegy bőrápolási célzattal és minden érzékszervem ki volt hegyezve a rezdüléseire.
Az első jel akkor jött, amikor elértem a térdhajlatához. Fél combja kilátszott a törölköző alól és én erre a szakaszra folyattam egy kis krémet. Megrezdült, ahogy megérezte, de semmivel nem jelezte, hogy: NE.
Közelebb csúsztam az ágyhoz és kezdtem szétkenni a combján a cuccot, egy-egy centire, vagy egy kicsit többre is talán be-becsúszott a kezem a törölköző alá is. Tűzforrónak éreztem a bőrét és simának, mint a fényezett márvány és elérkezett a pillanat, amikor szépen két kézzel egy-egy oldalról alányúltam a combjának, hogy megemeljem. Engedte. De arra ő sem számított, hogy én akkor már -lecsúszva a fotelből- térden álltam az ágy előtt és a vádliját a vállamra véve tartottam a lábát, míg a combját most már alulról is kezdtem bekenni. Kicsivel hangosabban lélegzett, majd megmozdult, az egyik karját egy nagyobb sóhaj kíséretében a szemén levő törölközőre fektette, míg a másik kezével végigsimított a hasán és lazán rátette a fürdőlepedőre, mintegy megakadályozva, hogy az túlságosan is felcsússzon...
Hiába, no, szemérem is van a világon, de ez akkor már nem tartott vissza semmitől. Gondoltam magamban: - Te csak védjed magad, én meg majd jól elhiszem, hogy minden a véletlen műve lesz, ami ezután történni fog. Sőt, még én is tehetek úgy, hogy tisztára véletlennek tűnjön...
...például az is, ahogyan szép finoman, lassú mozdulatokkal símogatom a combodat, a kezem azért csak-csak bekúszik az alá a fránya törölköző alá, egyre feljebb és feljebb, az egyik szinte már a csípődön, a másik pedig megérezte a combtő párás forróságát. Csak úgy... szinte mellékesen...hiszen ilyen ez a masszázs...
Aztán még mielőtt igazán egzotikus tájakra merészkedtem volna, lassan visszavonulót fújtam, kezeim kibotorkáltak a sötétből és a fotelbe visszacsúszva újra az ölembe tettem Babimama lábát, de most nem hagytam, hogy visszategye a földre, a fotelt egész közel húztam és odatettem a lábát magam mellé. Így amikor a másikat az ölembe vettem, gyakorlatilag Babimama lábai közt voltam, de ez természetesen csupa véletlen volt és észre sem vettük...
Újra kezdtem a krémezést és még csodálkoztam is rajta, hogy ennyire türelmes vagyok, de hát végül is minden egyes centijét kiélveztem, gyakorlatilag csak az idő húztam és az alkalmat vártam, hogy biztos lehessek a dolgomban.
Erre már nem kellett sokat várnom. Ez a láb is ugyanolyan simán a vállamra került, csak éppen a szitu abban különbözött az előzőtől, hogy Babimama nem cserélt kezet, így most az, amelyik eddig az ölében -pontosabban az ölén- feküdt ki lett szorítva a képből és nem is korrigált utána. Pedig "kellett volna", mert kezdtem nem fukarkodni a mozdulataimmal, a kezem itt is be-besiklott a fürdőlepedő alá, ami bizony lassan megadta magát a fizika törvényeinek és kezdett szétnyílni.
...de hát ezt mi "nem vettük észre", meg aztán ugye az a fránya masszázs produkál néha ilyeneket...
Már egészen a combja töve felé tendáltam, lassú, hosszú mozdulatokkal símogattam, amikor a másik kezem kívül a csípőjénél -tényleg véletlenül- belekapott a törölközőbe és az szét is nyílt. Nem hagytam abba a símogatást, de a kezem megrándult, amikor megpillantottam a félig-takart pinát... Semmin nem változtattam és egyre feljebb és feljebb nyúltam Babimama combján, milliméterről milliméterre a párás forróság felé. Amikor a kezemmel is megéreztem a selymes szőrt, azt még bírta valahogy, bár kezdett nehezülni a lélegzete, de amikor a combhajlatához értem és nem álltam meg, hanem tovább símogattam úgy, hogy a kezem többször is a pinájához nyomodott, azt már képtelen volt tolerálni és egy mélyről felszakadó zokogás-szerű sóhajjal rándult össze a teste, de a lábát nem vette el én pedig nem hagytam abba, hanem elkezdtem térdtől felfelé csókolgatni a combja belső felét, a kezem pedig egyértelműen a vénuszdombjára siklott.
Az agyam egyik fele ettől végképp elszállt: itt van előttem a NŐ, a NŐŐŐŐŐ, óriási betűkkel, félig kitárva, markolom a muffját, még pár másodperc és a hüvelykujjam benyomom tövig, mert megtehetem, mert az ENYÉM, ITT ÉS MOST AZ ENYÉÉÉÉÉM!
A másik felem viszont precíz "hidegséggel" kezelte a helyzetet.
A csókjaim lassan elérték a "frontvonalat", leheletemmel tovább forrósítva a bőrt és az ujjaim hegye szétválasztotta a dús szőrzetet.
Ekkor ráhajoltam a gyönyörű pinára és a másik combjának is alányúlva teljesen szabaddá tettem Babimama ölét.
Puszilgatni kezdtem, leheletemmel tovább fokozva a forróságát, aztán már én sem bírtam tovább, szétkotortam a számmal a szeméremajkakat és mélyen, szélesen, iszonyatos szenvedéllyel nyaltam bele a pinába. Gyakorlatilag lesmároltam. Amikor az első szenvedély-hullám átment rajtam, felnéztem.
Babimama két kézzel markolta a törölközőt ami eddig a szemén volt és harapta, hogy ne jöjjön ki hang a torkán, de csekély eredménnyel.
Én pedig azt élveztem, hogy hallom, hogy jó amit csinálok.
Teljesen széttoltam a lábait, alányúltam a seggének és mint egy serleget emeltem a számhoz a gyönyörű női ölet, ráhajoltam mint egy kútra és szoptam, nyaltam, harapdáltam amíg csak az első igazi hörgéseket meg nem hallottam. Akkor már rég nek kellett tartani Babimama lábait, úgy tolta az arcomba a pináját, hogy az államtól a homlokomig lucskos voltam én is.
Elkezdtem a csiklóját nyalogatni, közben két ujjammal benyomultam a forró hüvelybe. Abban az időben még "nem találták fel" a G-pontot, de egy-egy jóleső tapasztalat rávezette az érdeklődőket, hogy érdemes "tapogatózni".
Babimama az első három perc után hörögve élvezett el, állati jó érzés volt, de nem hagyhattam abba, egyszerűen azt élveztem, hogy neki jó.
Tovább nyaltam és keféltem az ujjaimmal, miközben szabaddá tettem magamat is. Igazából egészen az utolsó pillanatig nem tudtam eldönteni, hogy elégedjek-e meg annyival, hogy egy baromi élményben van részem, vagy menjek-e el a végsőkig és használjam-e a farkamat is?
Aztán győzött bennem az állat és amikor éreztem, hogy közeledik a következő csúcs, akkor egy mozdulattal kihúztam az ágy széléig Babimamát és tövig nyomtam beléje a farkam. Csak most jutottam el odáig, hogy a fürdőlepedőt lebontsam róla. Telt mellei voltak és érzékenyek, de én nem arra pályáztam. Kiszedtem a kezéből és a szájából a törölközőt és a pinájától lucskos arcomat-számat kínáltam helyette. hosszan és vadul csókoltuk egymást, lihegve hagytuk abba és kezdtük újra, míg csak azt nem éreztem, hogy mindjárt itt a csúcs.
Feltámasztottam magam és végig az arcát nézve élveztem el, a képet beégetve az agyamba, majd újból lecsúsztam a combok közé és moslék módon kinyaltam. Mikor elélvezett, olyan boldogság volt bennem, mintha nekem lett volna orgazmusom.
Percekig nem mozdultam, csak puszilgattam, hogy közel maradhassak a pinájához, míg végül megszólalt:
- Hűha...
- Az...