A taxis

- Akkor hová is? – A fiú vaskos szája elgörbült egy pillanatra, mintha nem tudna dönteni.
- Azt hiszem az apámhoz, anyámmal összevesztem. – gyerekes arc nézett rám, kissé nyúzott, kialvatlan fiatal. A pontos korát nem tudtam meghatározni, olyan tizenhét és húsz közötti  lehetett. Valamit morogtam, amikor végre benyögte a címet, a külvárosba tartottunk. Nem akartam belemenni beszélgetésbe, de mindig is jó hallgatónak bizonyultam.
- Az apám egy szemét. - Dörmögtem válaszul, az egyik piros lámpa alatt rágyújtottam, elkaptam a fiú vágyakozó tekintetét, felé nyújtottam a dobozt.
- Leszokóban - utasított vissza – de, ha ad egy-két slukkot megköszönöm. – A számat bámulta egy pillanatig, és már vette is ki a szálat az ujjaim közül, felparázslott háromszor a vége, majd visszaadta a szinte csikket. Olyan gyorsan történt, hogy megdöbbeni sem maradt időm, utoljára az egyik szeretőm tette ugyanezt.
Elkezdett mesélni a rossz körülményeiről, az iszákos apjáról, én meg az éjszakát figyeltem, ahogy nehéz, párás alakban kebelezi a várost, füstös szája szelet fúj, és elér az égig.
Amióta az eszemet tudom, taxizok, nem tartozok elszámolni senkinek, a szabadság lételemen. Már annyi arc és élet megfordult a hátsó ülésemen, három regényt is megírhatnék a kalandjaimból. Éjszaka szeretek legjobban dolgozni, a fények, a város illata, zajai a részemmé váltak. Az utas munkakellék, de néha előfordul, hogy megtalál a személyes hullámzás, mint azon a csípős, Októberi éjen is, amikor ott ült mellettem a fekete hajú alak. Vastag bőröv, csilingelő karperecek, szaggatott, lábra simuló farmer, nem igen néztem ki belőle, hogy van nála egy fuvarra való.
- Busszal akartam menni, de elment az utolsó – hallottam, amikor újra ráfigyeltem. - Remélem apám ad pénz fuvardíjra – nyögte - a pénzem anyámnál maradt. -  Nem izgultam, hogy nem adja meg, amivel tartozik – gondoltam, akkor tisztára mossa az autómat.
- Maga nős? - kérdezte hirtelen.
- Már nem.
- Gyereke van?
- Van egy lányom.
- Gyúrni jár? - esett a vastag nyakamra, majd a széles vállamra a tekintete.
- Régebben jártam konditerembe, ma már, csak otthon edzek.
- Majd én is szeretnék, de biztos nem leszek soha akkora nagydarab, mint mondjuk maga.
- Attól megerősödnél.
A háztömbök egyre szürkültek és kísérteties lett a környék, főként amióta bezárt a tejüzem és már csak néhány lepukkant magánműhely terpeszkedett arrafelé, az enyészet körüllengte a területet, kezdett elnéptelenedni a negyed, már senki nem akart odaköltözni, a szegényebb réteg, és az olcsó lakások jellemezték. Pedig emlékszem, pár éve még sűrűn lakottabb, és pezsgőbb volt minden, de változnak az idők…
- Ez lesz az - mutatott a srác az egyik sárga-mállott bérházra. Az ablakok legtöbbje mindhárom emeleten sötéten ásított, egynéhány üveg betörve, ki-be járt a szél a réseken. Járattam a motort, míg az utasom felszaladt pénzért. Már ahhoz a ponthoz értem, hogy hagyom a fenébe, és hazamegyek, de ott tartott valami, talán a kíváncsiság. Végül ki is szálltam,  minden kihaltnak tűnt. A fiú kullogva érkezett, a földet bámulta, sóhajtott egy hatalmasat mielőtt megszólalt.
- Nem akar adni, igazából fel sem tudom kelteni. A párnája alatt tartja a pénzt, talán, ha feljönne…
A lépcsőházban erős por és dohányfüst fogadott, hónapok ót nem takaríthattak.
- Nincs házmester?
- Meghalt pár hete.
Kovácsék. Teljesen átlagos névtábla a második emelet egyik ajtaján, erősen a nyolcvanas évekre jellemző berendezés.
- Jöjjön, kérje tőle maga, akkor biztos kifizeti. - A férfi egy tízessel lehetett idősebb nálam, ágyneműje nem túl tiszta, a szőnyeg szélén sörösüvegek, és erős borszag. A kopaszodó, ötvenes ember ruhástól aludt, hiába ráztam a vállát, delíriumos mélyalvásban feküdt.
- Ebből aztán nem sajtolunk ki semmit, teljesen részeg.
A fiatal elvörösödve bólogatott, az előszobában megálltunk.
- Anyádnál neked nem lenne jobb helyed? Tanulsz még, vagy dolgozol?
- Dolgozom, esztergályos vagyok, hol itt lakok, hol anyámnál. Talán lerendezném a fuvart másképp.
Pislantottam párat, nem értettem mire gondol, már éppen akartam ajánlani az autóm lemosását, amikor a fiatal megragadta a karom, és behúzott az egyik szobába.
- Levente vagyok - mutatkozott be közben. - Én meg Tamás. - morogtam. Kíváncsian és unott arccal vártam, hogy vajon miféle családi értéktárgyat próbál rám tukmálni fizetségül.
A szobában egy ócska dívány, asztal, két szék meg egy gardrób állt, és egy viseletes, valamikor bordó szőnyeg a rothadó padlón - alkotta a berendezést. A fiú egyszer csak áthúzta a fekete, hosszú ujjú pólóját a fején, kioldotta derékövét, majd megrökönyödve láttam, hogy anyaszült  meztelenre vetkőzik. Sápadt bőre sima és szőrtelen, ágyéka borotvált, hímvesszője átlagos méretű.
- Megbolondultál? - emeltem fel a hangomat.
- Láttam, hogy megnézted a hosszú combomat - simított végig magán csábosan - meg a lányosabb arcomat, és nézd - fordult nekem háttal – a seggem megirigyelhetné egy lány is. - Igaza volt…Bennem rekedtek a szavak, felismerte azt a pillanatnyi, mohó kíváncsiságot, amikor útközben felmerült bennem, milyen lehet meztelenül, és benne lenne-e fiús dolgokban, olyanokban, amit csak néha napján engedek meg magamnak. Azt hiszem a barna szemem csillogásából mindent kiolvasott az ő kékje, ami akkor lényeges volt.
Tetszett nekem meztelenül, arányos testalkatú, hamvas bőrű és szép arcú fiú. Ahogy néztem, egyre jobban elhatalmasodott rajtam a vágy, a kék szeme a haja feketéjével éles kontrasztot alkotott, mégis jól esett ránézni, őhozzá illett. Régen voltam utoljára férfival, csak esetenkénti biszex hajlamom van, amit általában vissza is fojtok, és a nők különben is sokkal jobban vonzanak. De egy ilyen alkalmat kihagyni nem akartam.
- Ugye tetszem? - már előttem állt közvetlenül, a pupillája a lehető legnagyobbra tágult.
- Tudod te azt - simítottam meg az arcát. - Akkor szolgálj ki, ha gondolod.
- Igen, szeretnék így fizetni, mert tetszel - válaszolta elmélyültebb hangon, és már vette is le a dzsekimet - az ágy szélére hajította – hosszú, finom ujjai a gombsoromon vándoroltak.
Levente lélegzete felgyorsult, ahogy meztelenedtem, a szőrős mellkasomnak neki esett, végigcsókolt mindenhol, nem is a fuvardíjért csinálta, hamar felfedeztem, mennyire élvezi. Én se vagyok fából, az éledező férfiasságom még inkább megtelt vérrel, ahogy lepillantva láttam Leventéé már dárdaként áll. Vonzott a heréje, muszáj volt megmogyoróznom azt az édes, csupasz duzzanatot. Levente felnyögött, nekem dőlve kicsit a mellkasomba lélegzett, kiélvezte a fogdosásomat. Aztán marokra fogtam a vesszőjét is, mozgattam  bőrt, de a fiú egyre húzott az ágyhoz, leültem a fal melletti sarokrészre, ő pedig mellém feküdt, fejjel az ágyékom felé, úgy bűvölte a farkamat,  lehelete megborzongatott.
Apró, égető puszik kerültek a combomra, a hasamra, majd a vesszőmre. Remegtem akkorra, a karcsú hátat becéztem, az izmos seggbe is belefogtam, jó kemény volt. Amikor a fiú maga felé fordított, a hátamat a falnak vetettem, egyik lábamat fel az ágyra, így csinálva Leventének helyet a szopáshoz, mert elkezdte nyalogatni a makkomat, ismerkedni az ízével. Se nem nagy, sem  kicsi, átlagos mérettel rendelkezem, talán vaskosabb a rudam, mint várná az ember. Én addig a feneke alatt, hátulról nyúltam be a lába közé, az ánusza és a heréje között kényeztettem, simogattam. Bámultam az arcát, néztem ahogy a makkom el-eltűnik  a szájában, tetszett amit csinál, ahogy hozzám ér, akkor döntöttem el, hogy lefektetem. Mindenképp akartam a nyögését hallani, amikor beteszem neki. Levit nemsokára felhúztam  magam mellé, pedig őrülten jó lett volna a szájába élvezni...
- Tudod mit szeretnék, hogy megdugjam a segged. Kapsz öt ingyen fuvart érte. Mit szólsz?
- Szeretem, ha megdugnak - vált fátyolosabbá a tekintete. Még inkább beizgultam, adtam egy puszit az arcára, és ledöntöttem magam alá. Belecsókoltam a vállgödrébe, az ujjaimat a szájába dugtam. Szopogatta édesen, a nyálát többször is levittem a hátsójához, bekenegettem alaposan, a mutató ujjam be-becsusszant a lyukába. Szűknek találtam, nem sokszor lehetett fiúval, és ezt megerősítette a látvány is, amikor megfordítottam, a hasa alá nyúlva pedig felhúztam az alfelét. Égnek meredt a formás segg, széthúztam kissé a félgömböket és olthatatlan vágy kapott el, hogy belenyaljak, pedig még nőnek sosem csináltam .
Előbb csókolgattam a feszes hátsót, majd nemsokára le-fel járt a nyelvem, jól esett nekem is. Levente pedig nem bírta abbahagyni a nyöszörgést, rettenetesen élvezte, nyomta magát a számnak. Hátra nyúlt, feldugta az ujjbegyét – ösztönözve, hogy ujjazzam, két ujjal is ki-be jártam benne, mielőtt mögé térdeltem, és remegő testtel hatoltam belé. Lassan nyomtam magam, nagyon jól esett, ahogy körülfogott a szűk hely.
Félig nyomtam be magam, csak kicsiket mozdultam, aztán majdnem egészen kihúztam a farkam, és nem sokára tövig belévágtam. A fiú felsikoltott és azt kiabálta: még így, még! Hát lehet ennek ellenállni? Magamra húztam a csípőjénél fogva,  majd majdnem kijöttem belőle, és újra magamra húztam, tövig benne volt a farkam. Élveztem nagyon dugni, végül az egész adagot a seggére vertem, nyögések közepette. Ő oda nyúlva mártotta a spermámba az ujjait, majd tisztára nyalogatta a kezét. Megfordítottam, én már kielégültem, de le akartam szopni, befeküdtem a lába közé, és addig bólogattam a hamvas farkán a mellbimbóját csippentve, még  el nem élvezett, rá a torkomra, én meg lenyeltem mindent. Isteni jó íze volt, kóstolnám órákig.
Megengedtem magamnak egy negyedórát mellette,  összebújva melegítettük egymást.
- Nekem nagyon jó volt veled, szeretném máskor is. - remegett meg a hangja.
- Meglátjuk - dörmögtem, és miért is ne. Három nap telt el az óta, de egyre jobban kívánom az ismétlést.

Vége

2013. 10. 23.