A szipus

Élményre vágytam és ilyen alkalmakkor szinte mindegy volt, hogy fiús, vagy lányos kalandot élek meg, az élmény volt a fő, mert hiszen "tilosban" jártam, mivel rendesen volt barátnőm. Mégis, néha nem bírtam magammal és muszáj volt elindulnom vadászni. Rendszerint ilyenkor a homo-pályán indultam el, mert a hetero-oldalamat jórészt kiélhettem a csajommal. Ráadásul azt tapasztaltam, hogy ezen a téren nagyobb a siker esélye. (Mivel nem szociológiai tanulmányt írok, nem boncolgatom, hogy miért, ezt tapasztaltam és kész.)
Ez alkalommal is arra a területre indultam, ahol a melegek placca volt, de mégsem jártam sikerrel, mert eléggé "pangott a piac", semmi normális nem nézett ki a felhozatalból. Kiterjesztettem a sétámat a környékre, hátha nagyobb sikerrel járok, mintha leragadnék egy helyen. Egy parkos rész melletti buszmegállónál észre is vettem két alakot, közelebb húzódtam. Egy fiatal csávó meg egy öregebb pasi beszélgetett, vagyis inkább az öreg magyarázott valamit kézzel-lábbal a srácnak, aki kissé bizonytalanul állt a lábán. Na ez biztos el akarja vinni a csávót egy körre, de az még kéreti magát. Még közelebb mentem, csak úgy, hogy ne érezzenek fenyegetést a közeledésemből és nekitámaszkodtam az egyik padtámlának, mintha csak a buszra várnék. A megálló melletti lámpa fényében láttam, hogy az idősebb van vagy hatvan éves, a srác korát nem nagyon tudtam behatárolni, mert mintha gumiálarcot viselt volna, totál bamba képpel nézett ki a fejéből, full tompa volt. Nem csoda, hogy a faszi hiába litániázott neki, valószínűleg a szövege nem jutott túl a hallócsontokon.
- Most mondd meg, miért csinálod?! A múltkor már beszélgettünk, hogy mi legyen, miért nem hallgatsz rám? -körülbelül ezt mantrázta a férfi és ennek variációit, de nem jöttem rá, hogy miről beszél, de valamit nagyon akart a csávótól, az kiérződött a hangján.
Gondoltam, hogy beszállok mint érdeklődő kívülálló, aztán ha a pasi tényleg el akarja kapni a srácot egy menetre, hát legfeljebb hárman leszünk, az még nem tömeg.
- Valami baj van? -kérdeztem az öreget, mintegy "látatlanban" is melléállva a témában.
- Most mondja, hát normális az ilyen? -kapott a segítségen a férfi- a múltkor már sikerült lebeszélnem erről az ökörségről, most meg megint ott a kezében az a rohadt zacskó és a fene tudja, hogy éppen mit rakott bele, csak szívja, csak szívja... Értsd már meg -fordult újra a fiú felé- csak mérgezed magad, bele fogsz rokkanni, vagy belehalsz a végén!
Na, -gondoltam- ez sem az, amire szükségem lenne, pedig már kezdtem beleélni magam, hogy valamelyiküknek csak a szájába nyomom a farkam még az éjjel. De a sors egy irgalmas szamaritánussal hozott össze úgy látszik, de ha lekopna, talán a sráccal lehetne valamit kezdeni...
- Hát, tényleg nem túl szerencsés -válaszoltam az öregnek ha már megszólított- mert rendszerint nagyon vacak anyagokat szívnak az ilyenek, mert másra nemigen van pénzük. Mit szívsz? -fordultam a sráchoz, de az nem válaszolt, csak maga elé emelte a kezét, amiben egy nejlonzacskó volt, benne valami lötyő. - Higítót? -léptem hozzá közelebb, mire ijedten félre fordult.
- Nyugi, nem veszem el, nekem nem kell. -nyugtattam meg- csak kíváncsi vagyok.
- Az. -morogta alig érthetően és a szájához szorítva kettőt-hármat slukkolt a zacsiból.
- Jaj, hát ne hagyja, látja, hogy már alig áll a lábán a szerencsétlen -háborgott az öreg- tedd már le azt a vackot és menj haza -felém fordult- felesége van, ilyen fiatalon, ez meg ezt műveli vele ez a nyomorult, orvoshoz persze nem hajlandó menni!
Megint elkezdte darálni a lélekmentő szöveget, de én nem figyeltem rá. A mellettük lévő padnak támaszkodtam és láttam, hogy a srác engem figyel -már amennyire tud az ő állapotában-, hogy el akarom-e venni tőle az anyagot. Gondoltam, hogy nincsen annyira beállva, mint ahogyan először látszott, néha-néha meglötyögtette a higítót a zacskóban, aztán beleszívott egyet kettőt. Mintha az öreg nem is neki beszélt volna, félig lehajtott fejjel állt és időnként rám sandított, mintha felőlem érezné a veszélyt, de én nem mozdultam, csak támaszkodtam a padnak. Aztán amikor kezdett kicsit megnyugodni, kivártam amíg rám pillant és lassan megmarkoltam az ágyékomat, jelezve, hogy nálam más az apropó.
Megrezzent amikor észrevette, de nem tett semmit.
Az öreg ekkorra már annyira beleélte magát a megmentő szerepbe, hogy -felbátorodva a jelenlétemen- odalépett hozzá és váratlanul kikapta a kezéből a zacskót és eldobta. A srác már mozdult, hogy utána megy a cuccnak, de az öreg a vállánál fogva tartotta és hadarva magyarázott neki, hogy nincsen arra szükség, hagyja ott, meg mit tudom én. Jóféle beszélőkéje volt, de feleslegesen koptatta a száját, még én sem értettem mindent, nemhogy szerencsétlen kölök.
- Nem akarlak így itthagyni, de mindjárt itt a buszom, fogadj szót és menjél haza, érted? -hadarta, aztán felém fordult- nekem mennem kell, ne hagyja, hogy felvegye azt a vackot, csak indítsa útnak, itt lakik két utcányira, hazatalál, csak ne szívjon többet!
Az utolsó szavai közben meg is érkezett a busz, az öreg felszállt és az ablakon keresztül is próbált támogatást adni a tekintetével, amíg csak el nem fordult a busz.
Ott maradtunk ketten a megállóban. Odamentem a félredobott zacskóhoz, -majdnem minden kifolyt belőle- és felvettem. A srác nem mozdult, de figyelt. Amikor oda akartam adni neki, akkor hátralépett és valamit hebegett.
- Mi van, nem kell? -kérdeztem csodálkozva.
- Nem, mert maga olyan...
- Mi van?
- Láttam az előbb, maga olyan, hogy a fiúkat izé...
- Aztán miből láttad?
- Hát mert azt csinálta!
- És akkor? Ha valaki azt csinálja, az már mindjárt a fiúkat szereti?
- Hát..
- No és miért baj, ha azokat? Nem akarlak bántani, itt a cuccod, bár nem túl sok maradt benne, de gondolom, hogy a flakont eldugtad a bozótosban, úgyhogy van utánpótlásod. Igaz?
- Ja.
- Na, látod. -Beleszagoltam a zacskóba, nitrohigító volt benne- Mit szoktál még szívni?
- Csavarlazítót, az sokkal jobb -elvette végre a nejlont- de most nem tudtam szerezni.
- Na indulj.
- Hová? -riadt meg.
- A higítóért hülyegyerek, amit eldugtál.
- De...
- Menjél már, mondtam, hogy tőlem szívhatod.
- Jó...-teljesen megnyugodott és megindult a megálló melletti bozótosba.
Pár méter után egy görbe fa mellett állt meg és előhalászott a sötétből egy higítós üveget. Öntött a zacskóba és a fának támaszkodva szívni kezdte a cuccot.
Három-négy levegővétel után "pihent", aztán újra.
Néztem egy darabig és amikor láttam rajta, hogy megint rendesen hatni kezd a szipu, egészen közel léptem hozzá.
- Na, milyen? -kérdeztem, csak hogy lássam a reakcióját, de csak valami nyögés volt a válasza a zacskóba bele.
- Jól van. -mondtam és a lába közé nyúltam.
Éreztem, hogy hátra rándul a csípője, de mögötte volt a fa, bonyolultabb manőverre meg már képtelen lett volna.
Kicsit gyorsabban kezdte szívni a cuccot én pedig félerővel markolásztam a farkát a nadrágon keresztül, hogy érezze mi történik, de azért ne fájjon neki.
_ Ne félj, nem bántalak, már mondtam, csak játszani akarok egy kicsit. -mondtam neki és a cipzárját lehúzva benyúltam a nadrágba. Lehet, hogy nem esett neki rosszul, mert olyan félkemény volt a farka. Kellemesen vastag volt, nekem is jólesett markolászni.
Nem szólt egy szót sem, akkor sem, amikor kigomboltam a nadrágját és az alsójával együtt letoltam a combja közepéig.
Kényelmesen rámarkoltam és lassan mozgattam a kezemet előre-hátra, majd megkérdeztem:
- Tényleg van feleséged?
Nem válaszolt, de elhúztam a zacskót a szájától és erősebben markoltam a farkát.
- Van feleséged?
- Igen. -nyögte.
- És ilyenkor otthon van?
- Igen.
Engedtem neki pár slukkot, aztán tovább vallattam.
- És ő is szipuzik?
- Néha, csak ritkán.
- De most ebből neki is adsz, nem?
- Hát...
Megint hagytam, hogy rábukjon a nejlonra, hadd szívja.
Letérdeltem eléje, ijedten pillantott rám, hogy mit akarok, de mondtam neki:
- Nyugi, csak meg akarom nézni a faszodat, nem kapom be, legalább is most nem...
Sötét szőrrel borított ágyéka volt, jól nézett ki és a farka is szép volt, egyenes és vastag.
Felálltam és azzal fel is húztam rá vissza a nadrágját.
- Még a farkad is higító szagú, most hazamegyünk és megfürdesz.
- De...
- Azt hiszed, hogy VELEM ellenkezhetsz? -mordultam rá.- ha jó leszel, kapsz csavarlazítót.
Azt mondanám, hogy erre felkapta a fejét, de ilyesmire már nemigen volt képes, viszont éreztem, hogy erre kicsit megélénkül.
- De előbb, -tettem hozzá- letérdelsz. -azzal térdre kényszerítettem és a sportgatyámat félrehúzva elővettem a farkamat.
A hajánál fogva felemeltem a fejét, nem hagyva, hogy szipuzzon a zacskóból, a szájához nyomtam a faszomat.
- Vedd be szépen. Nem kell szopnod most, csak vedd be, hogy tudjad, milyen.
Kicsit ellenkezett, de aztán hagyta, hogy benyomjam a szájába.
- Nem csináltál még ilyent? -kérdeztem és nemet intett a fejével.
- Nem baj, nem lesz semmi rossz, ne aggódj. -mondtam, mintha érdekelt volna, hogy aggódik-e.
Ő lett a zsákmány a vadászatomban, punktum.
Elraktam a farkamat és talpra állítottam.
Kivezettem a bozótosból és átmentünk az úton a parkolóba, ahová a kocsimat letettem.
Kinyitottam neki az ajtót és beültettem, aztán a csomagtartóból előhalásztam egy flakon csavarlazítót, ha ez kell, hát legyen.
Beülve meg is mutattam neki, hogy nem kamuztam. A zacskójából kiöntöttem a higítót és fújtam neki bele az új anyagból, hadd kapjon egy kis kóstolót. Közben kérdeztem, hogy hol lakik, még el is tudta mondani, nem volt messze. Két perc alatt odaértünk, addig egy szót sem szólt, szívta a preventet szinte szünet nélkül.
Ha lehet, még rendesebben elkészült ez alatt a két perc alatt, alig tudtam kicibálni a kocsiból, nyeklett mindenfelé.
Egy udvari lakáshoz manővereztünk, -jó sötét volt az udvaron- ahonnét alig szűrődött ki valami kis fény. Kopogás nélkül nyitottam be, mintha csak hazamennék és rendesen el is csodálkoztam. Egyáltalán nem számítottam normális kéglire, inkább valami lepusztult narkótanyára, de nem az volt.
Kicsi előtérbe érkeztünk, becsuktam az ajtót és félhangosan szóltam:
- Hé! -csak előkerül a párja.
Közben a falhoz támasztottam a srácot, hogy el ne essen.
Léptek hallatszottak és előjött egy csaj a homályból. Alacsony volt, fekete hajú és kicsit kreolos bőrű, ahogy láttam, de olyan jóféle, nem lepusztult, mint amit egy ilyen szipusról gondolna az ember. Egy piros köntös volt rajta.
Nagy fekete szemekkel kicsit álmosan, de riadtan nézett.
- Mi van vele? -nézett a srácra.
- Be van tépve rendesen. Te vagy a felesége?
- Igen. És hol volt? -kérdezte bizonytalanul, mint aki még érdeklődne, de idegentől ugyebár...
- Nem mindegy? Ne aggódj, nincs baja a szipun kívül. Ja, és neked is hoztunk, ha már ilyen szépen összejöttünk.
- Én nem is...-kezdte volna, de a szavába vágtam:
- Ja, csak néha, most például igen. Rakjuk már le valahova ezt a barmot, ne tartsam!
- Jó, igen, -indult a szoba felé, ahol egy kis tévé fénye világított csak meg egy rendes nagy franciaágyat.
Lehuppantottam a faszit, a lány eléje guggolt és beszélt hozzá:
- Kicsim, hallod, Ricsikém, jól vagy?
Aha, szóval Ricsinek hívják a szentemet -gondoltam és azt mondtam a lánynak:
- Persze, hogy jól van, meg még jobban is lesz. Hozzál magadnak is zacskót, te is kapsz finomságot!
- De nem tudom...
Felemeltem a karjánál fogva a guggolásból.
- Aranyom, ez itten a férjed ugyan, de az urad én leszek most. Ugyanis ő alkalmatlan erre per pillanat, úgyhogy szépen azt teszed, amit mondok, ugye?
Elé rendesen be lehetett idomítva a lány, mert egy szóval sem ellenkezett amikor rászóltam, hogy vetkőztesse le a srácot.
- Van fürdőszobátok? -kérdeztem, mire bólintott.- Na, akkor oda visszük Ricsikét!
Eléggé gyorsan lehúzkodta a ruháit, megállapítottam, hogy eléggé nyápic a szerencsétlen, de a farka az tényleg kívánatos volt.
Bevittük a fürdőszobába, ahol egy ülőkád volt, azt jól teleengedte melegvízzel és beleültettük Ricsit.
Amíg a lány ott bíbelődött, én bevittem a nejlont, amiból Ricsi szipuzott. Fújtam beje még a csvarlazítóból és odaadtam neki. Nem sok mindent érzékelhetett a körülötte levő világból, de a zacskót felismerte és már bukott is rá.
- Na, egyelőre hadd ázzon -mondtam és kimentünk a fürdőből, de közben a derekánál fogva magamhoz húztam a lányt. - no, hozol zacskót magadnak?
El akart szabadulni, de eléggé gyenge kísérlet volt, csak jobban magamhoz öleltem, már szemből.
A mellemig ért, onnét nézett fel rám, valószínűleg félt, hogy bántani fogom.
- Nyugi, -mondtam- Ricsi mondta, hogy néha te is anyagozol, azért kérdeztem csak. Meg aztán úgy lehet, hogy érdekesebb lesz, bár ezt csak te tudod.
- Mi lesz érdekesebb? -kérdezte, de szerintem sejtette a választ, körülbelül.
Én úgy döntöttem, hogy nem fogok köntörfalazni, úgyis az lesz amit én akarok, ráadásul mindig izgatónak találtam, ha vulgárisan fogalmazhatok.
- Hát az, hogy ma éjjel meg foglak baszni, pinába, seggbe, szájba, mindenhogyan!
- De hát Ricsi...
- A férjed már szopta a farkamat ma este és még fogja is, ha olyan kedvem lesz.
- Ő nem olyan, nem szokott...
- Hát, ha nem hiszed, gyere csak! Bár én a helyedben előbb innék egy kortyot, vagy szívnék valamit...
Visszavittem a fürdőbe, odaálltam a kád mellé és elővettem a farkamat, közben odahúztam a kád mellé.
- Na akkor nézd!
Odafordítottam Ricsi fejét és rászóltam:
- Vedd be szépen Ricsike!
Nem is gondoltam, hogy ennyi elég lesz, de elég volt. Ricsi engedelmesen kinyitotta a száját és hagyta, hogy benyomjam a farkamat.
- Szopjad is! -szóltam rá és éreztem, hogy tényleg meg is szívja egy kicsit.
- Látod? -kérdeztem- látod mit művel a férjed? Szopik! Faszt! Az enyémet!
Elhiszed most már? -közben egy kicsit rá is mozdultam, mert kezdett vastagodni a farkam és élveztem Ricsi száját.
- Igen...-hajtotta le a fejét a lány, mint aki a férje helyett szégyenkezik.
Én elhúzódtam Ricsitől, az pedig újra a zacskóra bukott.
A lány vállát átkarolva kivittem a fürdőből és a szobában leültem az ágyra és az ölembe húztam.
- Semmi baj, kicsim, most ez van, én szeretem, ha mindenfélét játszunk, úgyhogy döntsd el, hogy szipuzol, vagy nem, mert kezdem nagyon kívánni a dolgot.
- Nem baj, ha szívok én is? -kérdezte.
- Ha neked úgy jobb, engem nem zavar. -mondtam és amíg kiment zacskóért és le is dobtam magamról a ruhámat.
Tartotta a tasakot amíg fújtam bele, aztán visszahúztam az ölembe és átkaroltam a derekát.
- Csináld csak, én majd elfoglalom magam, ne félj.
Két-három mély lélegzet után látszott a szemén, hogy hat az anyag.
Kibontottam a derekán a köntöst és lesímogattam a válláról.
Melltartót nem viselt, szép formájú kicsi mellei nagyon tetszettek. Símogattam, csókolgattam, meg-megszopva a mellbimbóját, aztán amikor az első reakciót megéreztem, akkor elvettem tőle a sziput és az ágyra fektettem.
Szétnyitottam rajta a köntöst teljesen. Csak egy fehér bugyi volt rajta, a vénuszdombjánál kikandikáló szőrszálak. Puszilgatni kezdtem a bugyin keresztül, imádtam, hogy olyan klasszul domborodik, nagyon kívánatos volt. Lehúztam róla és az ujjaimmal kezdtem izgatni. Elég gyorsan nedvesedett, ez is tetszett. Élvezi, amit csinálok.
Feltérdeltem mellé az ágyra és a kezét a farkamhoz húztam, miközben tovább játszottam a puncijával.
Felkönyökölt, hogy bekapja, de nem hagytam neki.
- Majd később, előbb meg akarom mosni. Most gyere, szedjük ki Ricsit a vízből, aztán megfürdetlek.
Röviden szájon csókoltam, de csavarlazító illatú volt a lehelete, így nem ízlett, bár az ilyen szagokat egyébként kedvelem.
- Szívjál még, ha kell -mondtam nagylelkűen, de nemet intett.
- Nekem elég ennyi, pár slukknál sosem kell több, az már hat.
A fürdőben talpra állítottuk Ricsit a kádban és amíg lefolyt a víz, addig a leányzó elkezdte szappanozni. Ebbe én is beszálltam, az ember csak a saját kezemunkájában bízhat...
Jó vastagon habos volt, én a szappanos ujjaimmal a seggébe is benyúltam jó mélyen, de nem is reagált rá, aztán a farkát mostam meg alaposan.
Ez valahogy hatott rá, mert kezdett neki vastagodni, ahogy dolgoztam rajta. Iszonyú jó farka volt...
Amikor leöblítettük róla a habot, megkérdeztem a lányt:
- Gyakran szopod? -közben kicsit megemeltem Ricsi farkát.
- Hát, nem túl gyakran, de azért szoktam...
- Szopjad.
Szépen megmarkolta és kezdett cumizni, kibaszott erotikus látvány volt.
A háta mögött álltam és előre nyúlva izgattam közben a mellbimbóit és a punciját. Aztán nem bírtam tovább, félretoltam és rábuktam a faszra, ameddig csak tudtam begyömködtem a számba, már majdnem öklendeztem is, annyira a torkomra szoptam.
A lány kicsit csodálkozva nézett rám, de azt mondtam neki:
- Mondtam, hogy mindenféle játékot szeretek, hát ezt is...
Becipeltük Ricsit a szobába és az ágy egyik felére fektettük. Nem nagyon volt magánál, de lélegzett és mozgott, kit érdekel a többi?
A fürdőben aztán beraktam a kádba a lányt és melléje léptem én is, éppen elfértünk. Kellemes melegvízzel tusoltunk, aztán szappanos kézzel kezdtük egymást símogatni, fürdetés címszóval. Jó teste volt, formás segge -neki is mélyen benyúltam a szappanos ujjammal, de közben a pináját is izgattam, úgyhogy nemigen tiltakozott. Ő a farkammal volt elfoglalva, ami ekkorra már hatalmasra nőtt, alig érte körbe az ujjaival.
Nem engedtem, hogy lemossa a szappant, megfordítottam és hátulról a combjai közé nyomultam, miközben a melleit és a pináját izgattam.
- Na és a seggedet megbaszta-e már valaki? -kérdeztem a fülébe súgva.
Ha lett volna hely, hát lehet, hogy egy métert ugrik helyből, de nem volt és én erősen karoltam.
- Neee, azt ne - nyöszörögte, de szerintem ő is tudta, hogy hiába.
- Tudod, mit mondanak sok helyen? Hogy seggbe kell kúrni a lányt és akkor sohasem felejt el! Azt akarom, hogy te soha ne felejts el!!!
- De én nem...
Nem vártam meg, hogy mit akar mondani, a lapockái közé tettem a tenyeremet és - amíg a falig nem ért a feje - előredöntöttem. Két kézzel támaszkodott a feje mellett, míg én a makkommal végigdörgöltem a feneke vágását a pinájától az ánuszáig és kezdtem benyomni. Kicsit nyöszörgött, de nem volt vészes, én meg nem siettem sehová, így aztán szép komótosan tágítottam, néha kicsit visszavonulva, majd amikor már alig hiányzott pár milliméter akkor már csak előre toltam és egyszerre csak bent volt a makkom a seggében. Finoman mozgattam előre-hátra, hiszen a nehezén már túl voltunk, majd előrenyúltam és a csiklóját kezdtem izgatni és így a saját mozgását kihasználva nyomultam beljebb és beljebb. A fele farkam már bent volt és úgy éreztem, hogy kár tovább vacakolni, így aztán egy sima mozdulattal fel is nyársaltam végre azt a szép segget. Hörögve lélegzett és én olyan mélyre nyomultam amennyire csak fizikailag lehetett, majd a csiklójával tovább játszva addig basztam, míg elélvezett. (Úgy kellett megtartanom, mert össze akart menni, mint a colstok, de szívesen tartottam, édes teher volt.)
Leöblítettük egymást, aztán szárazra törölközve mentünk vissza a szobába. Közben a farkam kicsit lenyugodott, így aztán hanyatt dőltem az ágyon és hagytam, hogy szopjon. Nem kellett sokáig csinálnia, legszívesebben teleélveztem volna a száját, de megállítottam és mondtam neki, hogy forduljon meg, mert közben nyalni akarom a pináját.
Nagyon fincsi pinája volt, imádtam nyalni. Eléggé hamar lucskos lett ami nem is volt baj, mert ahogy szopott, már-már azon voltam, hogy teleélvezem a száját, de megállítottam, mondván, hogy most Ricsit szopja. Én pedig mögéje térdeltem és ráhúztam a punciját a farkamra. Állatira élveztem és kiderült, hogy ő is, mert simán elélvezett pár perc után.
Hagytam, hogy tovább szopja Ricsit, mert élmény volt nézni, de közben odatérdeltem Ricsi mellé, a lábát felvettem a vállamra és minden teketória nélkül a seggébe nyomtam a lucskos farkamat. Csak azért, mert egy barom. Bosszúból.
Keményen megdolgoztam az ánuszát, semmi reakciója nem volt rá, totál ki volt feküdve.
Pihenésképpen elmentem a fürdőbe és újból megmostam a farkamat, a végén hideg vízzel, mert már robbanni akart.
A lány kérdőn nézett rám amikor visszamentem.
- Gyere! -intettem neki és hanyatt fekve a szám fölé térdeltettem, hogy most istentelenül kinyalom. Zabáltam a pináját, eszméletlen jó volt nyalni, el is élvezett hamar, de nem hagytam abba, csak mikor közeledett a következő orgazmusa. Akkor hanyatt fektettem és azt mondtam neki:
- Most én jövök.
Szinte a válláig húzta fel a térdeit, hogy minél mélyebben benne lehessek, átkarolta a nyakamat és a számba suttogott:
- Nagyon...nagyon basszál meg, kérlek, még, még, basszál, kééééérleeeeek!!!
Ez az orgazmus hatalmas volt, vergődött, rángatózott, dobálta a seggét, a végén pedig kinyúlt mint egy rongy.
- Le akarlak szopni.
Először nem is értettem, hogy mit mond, de megismételte:
- Le akarlak szopni!
Megfordítottam magunkat, rajtam feküdt, de már csúszott is lefelé.
Megmarkolta a farkamat és amennyire csak tudta bevette. Nem szívta, csak tartotta a szájában és a kezével játszott vele. Folyt a nyála, tiszta lucsok voltam és jött a tetőpont. Megfogtam a vállát jelezve, hogy témánál vagyunk, de csak felnézett és még jobban rámarkolt.
Ömlött a szájába az anyag de egy csepp sem ment mellé, mindent lenyelt. Utána vagy két percig a combomon pihentette a fejét, majd halkan megszólalt:
- Hát..., ha nem is soha, de nagyon sokáig...

És én még a nevét sem tudom...