A PC doki II.

2. fejezet
IT help
George a gépe előtt ült, és izgatottan kalapálta be a szöveget az MSN ablakba. Ariellel beszélt…
Az emlékezetes discóban eltöltött este óta, felhasználva ismeretségeit könnyedén kiderítette új szerelmének elérhetőségét, azóta szinte csak MSN-en létezett. Még egy web kamerát is sikerült szereznie, hogy videó kapcsolatot létesíthessen a lánnyal.
- Te mennyire értesz az ilyen gépes dolgokhoz? – kérdezte Ariel.
- Eddig mindig megoldottam, ami épp kellett. Miért?
- A családi közös számítógépünk már az utolsókat nyögi, és valamit kezdeni kéne vele. Viszont nem akarnánk feltétlen egy újba beruházni.
- Ha újratelepíted az egészet, akkor a teljesítménye javul, igaz nem annyira mintha vennél egy erősebb gépet, de még így is jelentős lehet a különbség, főleg ha laikus emberek próbálkoztak a gép karbantartásával.
- Mi nem értünk ehhez… Nem tudnál segíteni? Akkor eljöhetnél hozzám, hogy… hogy megjavítsd a gépet. – web kamrán keresztül is látszott, hogy belepirult a gondolatba is.
Hősünk boldogan egyezett bele, hogy meglátogatja szíve csücskét az otthonában. Némi útvonal tervezés után összeszedte a szükséges programok fájljait, majd vidáman elindult a királylányt megmenteni a gonosz Windows hibaüzeneteitől.
Át kellett utaznia az egész várost, így közben el tudott merengeni, vajon milyen lesz újra találkozni vele. Vele, aki valamilyen érthetetlen okból le tudta kötni a mindig kalandvágyó lelkét, és el tudta érni, hogy ne is nézzen más lányra.
Földhözragadt elméje reménytelenül kutatta Ariel titkát, mit tud, amit mások nem. Azonban fel kellett hagynia az agyalással, mert közben megérkezett a megadott címre. Egy teljesen normális kétemeletes családi házhoz ért, körülötte macskák kóboroltak, és egy törpe méretű kiskutya rohangált nagy boldogan a kerten áthaladó emberek körül.
Ariel már kinn várta a kapubejáratnál mosolyogva egy könnyed nyári ruhában, amitől George levegőt is elfelejtett venni, így kissé elhaló volt a köszönése, amikor a lány szülei is megjelentek a kapualjban.
- Csókolom, jöttem megszeretni a számítógépet. Szerelni… Igen, így már értelme is van.
- Gyere csak be. A lányunk sokat mesélt már rólad, de most végre megismerhettük azt a személyt, aki miatt újra kivirult a kis virágszálunk. – invitálták be kedvesen PC dokinkat a házukba.
Ezt hallva Ariel újra elvörösödött, ezzel versenybe szállva hősünkkel a legpirosabb pofi címért, de legalább illettek egymáshoz a fiatalok.
Bevezették a második emeleten lévő nappaliba, ahol a számítógépük is helyet kapott. Ízlésesen berendezett tágas helyiség volt, bőr kanapéval és fotelekkel, amitől erősen elütött az ütött-kopott PC. Bekapcsolás után egy enyhe negyed óra alatt fel is állt, de ez is kész csoda volt a géptől. Interneten böngészni szinte lehetetlen volt, és a konfigurációt megnézve az alkatrészeket már a gyártók is letagadták, hogy valaha is alkottak ilyesmit. Egyszóval egy második világháborús veterán géppel ért fel, csak szenet nem lehetett bele sehol se lapátolni.
- Nos, akkor lássunk is neki, mert el fog tartani egy jó darabig mire mindent feltelepít ez a gép. Biztonsági mentést csináltak már?
- Mit?
- El fog veszni minden a gépről. Mentsük le az adatokat, és gondolják át, milyen programokat szeretnének használni a gépen.
Amíg az ősök a biztonsági mentéssel bíbelődtek, addig Ariel lehívta újdonsült rendszergazdájukat a szobájába, mert az ő laptopját is „meg kell nézni sürgősen”. Természetesen nem volt semmi gondja a laptopnak, de azért biztos, ami biztos bekapcsolta, hogy a látszat legalább meglegyen vészhelyzet esetén.
Odasétált egészen közel a fiúhoz, majd megállt előtte és lesütötte a szemét.
- Nem akarsz megcsókolni? – kérdezte nagy cicaszemekkel felpillantva a srácra.
George-t meglepte ez a gyors közeledés, de a következő pillanatban féloldalas mosoly tűnt fel az arcán.
Átpillantva álmai hölgyének vállán meglátta az ágyat, és ravasz ábrázattal a képén hirtelen nekiindul Arielnek, és tornádószerűen sodorta magával egyenesen az ágyba huppanva. Beesve a puha párnák közé azonnal ráfordult a lányra, és hevesen elkezdtek csókolózni. Megragadta egyik kezével Ariel derekát, majd miután éreztette, hogy most ő fog irányítani, elkezdte végig simítani a csodálatos test oldalát. Finom ívben suhant a keze, gyorsan és határozottan a vállig, onnan a mellkason át le a hasig, majd egy pillanatra megállt, hogy meg is szemlélhesse a tökéletes idomokat, ne csak tapintsa. Hirtelen mozdulattal a lány karjait leszorította az ágyhoz, majd közel hajolva a nyakhoz beszívta Ariel finom illatát.

Finoman beleharapott a selymes bőrbe, amitől a lányból felszakadt egy érzéki sóhaj, ettől csak még jobban beindult. Megcsókolta újra a nyakat, majd forró leheletével felrakva az i-re a pontot teljesen felcsigázta szerelmét.
Elengedve az egyik kezét a lánynak, elindult kezével alsóbb testtájakra. Leengedte kezét egészen térdig, majd körmeivel karistolva végighúzta ujjait a másik combjának belső részén, amitől annak izmai vad táncba kezdtek. Majd hirtelen belemarkolt, hogy erővel legyűrje a rángatózást, ezzel is a dominanciáját kifejezve az egész birtokba vett test felett. Ő uralkodott mindkettőjükön. Keze simogatva elindult újfent felfele, meg-megállva az érzékenyebb pontokon.
George ledöbbent…
Látott már nőt, érezte is testüket, sőt az internet se volt ismeretlen számára, de ilyenről még csak nem is hallott soha életében. Ugyanis amikor elért a finom kis tenyérbeillő mellhez, hiányérzete támadt. Izgatottság lett úrrá rajta és vadul letépte Arielről a ruháját, hogy felfedezze az ismeretlent.
Nagyra nyílt szemekkel konstatálta, hogy a mellbimbó hiányzik… pontosabban nem hiányzott, hanem befele nőtt. A kiálló kis pucuka helyett egy piciny mélyedés volt mind két mellén, amik furcsa mód vonzóak voltak, holott nem volt szebb látvány, mint egy egészséges bimbó.
Ennyi holt idő elég volt a „hiba” tulajdonosának, hogy mámorából kiszakadjon és a valóság keserű mivoltával szembesüljön. El is feledkezett testének különösségéről, de abban a pillanatban rászakadt a szégyenérzete.
Zavartan kimászott az ágyból és felkapkodta ruháinak maradványait, majd könnyezve elindult kifele a szobából, amikor érezte, hogy George karjai körbefonják, és nem engedik moccanni se.
- Nem engedlek el, csak ha tényleg el akarsz menni. – mondta nagy komolysággal hősünk.
- Van pár ötletem, hogy győzhetlek meg a melled iránti érzelmeimről. De ehhez te is kelleni fogsz! – kacsintott a lányra.
- Válassz a lassú, finom és a gyors, viszont extrémebb meggyőzési terveim közül!
- Mi neked az extrém?
- Mellbe du… mell szex. Nem a legromantikusabb kezdet egy kapcsolatban, ezért gondolom extrémnek a te szemszögedből. A szőke királyfi se ezzel kezd, miután lekászálódott a fehér pacijáról, nem?
Nevettek…
Időközben az öregebb korosztálynak sikerült kiszelektálni az adataikat és az összes szoftvert, amire csak szükségük lehet, így vidáman keresték fel a helyi IT osztályt a további lépések reményében.
Ezután George elkezdte a gép teljesen újratelepítését, közben elmagyarázva mit is csinál, melyik program mire való, mi szükséges a PC-n való tevékenységekhez. Nagy szerencséjére (és gyakorlottságának köszönhetően) hamar elindította a Windows installálását. Ez hosszabb ideig eltartott a rozoga konfigurációnak, így nyert egy újabb órát kettesben élete leendő párjával, hisz a laptop mindig újabb és újabb hibákkal tudta lekötni tulaját és önkéntes segítségét.
Végre újra kettesben lehettek. Ariel mosolya lassan túlnőtte csinos pofijának méreteit, hisz kitalálta már, mi fog történni a következő percekben.
Lehuppant a székébe a gépe elé, majd odahívta George-t is, hogy kirakjon neki egy parancsikont az asztalra. A srác kissé meglepődött, de beleegyezett, végül is csak pár kattintás lesz. Odahajolt a képernyő elé, keresztül a lányon, és elkezdte az egyszerű procedúrát.
Hirtelen egy finom kéz ölelte körbe hímtagját.
Miközben ő az indítóikonnal foglalkozott, a lány csendben kicsatolta az övét és belenyúlt a bokszer-alsójába. Innentől fogva iszonyatos lassúsággal húzta ki a mappából az asztalra a kért fájlt. Amikor végzett, felegyenesedett, és várta a folytatást.
Ariel finoman a nyelve hegyével körbenyalta a fitymáját, majd hosszában kezdte el szájával simogatni az érzékeny testrészt. Keze finoman tartotta George farkát, mindig a megfelelő pózba irányítva azt. A kellemes ingerek hatására a pénisz magától is megállt egy idő után. Ariel száját a makk végére helyezte, majd ajkainak segítségével a fitymát hátrahúzta a falloszon. Ebbe beleremegtek George lábai. Ez volt az egyik kedvenc része az orális szexben, amikor a legelső pillanatokban bekerül egy csodás világba, ilyenkor mintha egy pillanat alatt felkerült volna a mennyekbe.
A lány két kézzel kezdte el erotikus masszását hősünkön, megfűszerezve egy-egy nyelvcsapással. Amikor úgy vélte ideje váltani, bekapta az előtte meredő makkot a szájába, majd körkörösen végigjáratta a szájában, minden oldalról simogatva George farkát. Meglepetés szerűen mélyebbre engedte George farkát időnként, amiért cserébe elismerő nyögéseket kapott.
Kopp-kopp! – a törtüveges ajtó túl felén az anyuka állt, és várta bebocsájtását a szobába.
Egy pillanatra meredten meredtek egymásra a szerelmesek, majd a fiú sebesen leült az ágy szélére, pólójával eltakarva az árulkodó jeleket.
- Kész az ebéd gyerekek! Gyertek enni, amíg még ki nem hűl! – lépett be a kéretlen vendég.
- Anyaaaaaaaaaaa most az Age of akármit csinálja nekem, nem látod? – hisztizett Ariel.
- Nem tart sokáig, mindjárt megyünk, köszönjük. – zárta le a témát hősünk.
Mindenki megnyugodott, és az anyuka távozott is, hogy megterítsen az ebédlőben.
Amikor az ajtó becsukódott mögötte, a bennmaradtak alig bírták visszafojtani a nevetésüket. Majd miután ez sikerült, Ariel folytatta ott, ahol abbahagyta.
Már nem kellett sok a feszült pénisznek, és jött is a beteljesedés. A lány boldogan fogadta munkájának gyümölcsét. Jónak érezte magát… igazán jónak.
George nem lankadt le egy csöppet sem az elmenetel után, kitartóan ágaskodott férfiszerve Aphroditéja felé.
- Legtöbbször nincsenek kedvemre a bizonyítások, de a mostani helyzetben igen kellemes lesz szerintem. Szóval nem bánom, ha nem hiszed el egyből, és még sokáig kell majd bizonygatnom. – miközben beszélt, végig kedvese dekoltázsán legeltette szemeit és a világ legtermészetesebb dolgaként gombolgatta ki a ruha felső részét. Az elől-kapcsos melltartót fél kézzel nyitotta ki, ami lepattanva ráébresztette tulajdonosát, hogy többé már nem fedi a keblét semmi. Reflexszerűen rántotta fel a karját eltakarva magát, de George egy finoman határozott mozdulattal szimplán lesöpörte onnan. Letérdelt elé, belenézett a szemébe komoly tekintetével, majd megtartva hidegvérét lassan odahajolt a „hiányos” mellbimbóhoz és megcsókolta egyesével azokat. Újra a lány tekintetét kereste, de az lehunyva szemeit élvezte máris a kedves érintéseket. Megnyugodva folytatta hősünk tervét.
Kezével simogatva az íveket, a szájába emelte a szép melleket, majd gondosan odafigyelve végig haladt minden ponton megcsókolva azokat.
Ezt befejezvén újra felállt a lábára, majd a két dombocska közti völgybe helyezte hímvesszőjét. Ariel értette szavak nélkül is, mit szeretne a fiú. Nem ismerték egymást, még is összehangolt volt minden mozzanatuk. George megfogta Ariel vállát, majd elkezdte előre-hátra ringatni csípőjét.
Később lehajtotta a lány fejét, így makkjával behatolva ajkai közé, fokozva az eufórisztikus élményét. Másodszor is elélvezett.
- Csodálatos volt… Csodálatos vagy! Tényleg… csodálatos… minden csodálatos. – hősünk egyre csak ezt a kifejezést tudta hajtogatni, az agya már szinonimákat se volt hajlandó keresni, annyira elöntötte a boldogsághormon.
- Remélem most már elhiszed nekem, hogy így is tökéletes nőnek látlak. Vagyis ne, kérlek ne hidd el, mert akkor még sokszor meg kell csinálnom, hogy meggyőzzelek! Hű, ennyire elment már az idő? Sietnünk kell, különben anyukád morci lesz ránk, hogy kihűl az ebéd, amivel annyit dolgozott. Nem mellesleg a csupasz Windows sem elegendő nektek, a végén kiderülne, hogy elbasztuk az időt!
Ezek után a megszokott családi ebéd következett semmit mondó kedveskedésekkel és unalmas klisékkel. George rövid idő alatt befejezte a PC karbantartását és a társadalmi protokoll minden apró betűjét betartva, etikusan eltöltötte a délután maradék részét a családdal.
Ennek a napnak is vége lett, sok élménnyel gyarapodott, és egy újabb skalppal. De csak nem ment ki fejéből Ariel. Minden szembejövő lányban őt látta, állandóan azt várta, hogy Ariel száll fel a buszra, ő áll előtte a sorban, ő ül előtte a zárthelyi dolgozatnál.
„Levadászták a vadászt?”
Filozofálásából az MSN ablak villogva csipogása szakította ki:
Ariel: Szia PC doki! Valami Age of izét szeretnék játszani, de nem tudom elindítani a játékot, mert az írja, hogy nem látja az egeret, pedig én ide raktam a monitor elé. Átjössz megszerelni?