BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Legfrissebb történetek:
Két tinédzser lány ismerkedése az erotikus birkózás világával. FIGYELEM! A történetet, jobb híján,...
Van egy könyv, aminek ugyanez a címe: Stepbrother Dearest. Nem könyvajánlót írok, hanem egy...
(szex, erotikus kannibalizmus) -Bob! -Igen kicsim? -Mmm..nem érdekes. -Mi nem érdekes? -Gondoltál...
(Szex, halál) GYALOG ÜTI A FUTÓT, E5 Elda idegesen mosolyogva nézte ahogy William a négyzetének...
A vég kezdete - mint a legtöbb fontos dolog az életben - a szenvedély pillanatában hirtelen...
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves! A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor határoztam el,...
Legnépszerűbb szerzők:

A Les-hegy titka 01. A kávézóban

A férfi belépett a kávéházba. Még tíz perc lett volna a találkozóig, de nem szeretett késni. A sarokban egy sohasem látott ember ült, de megérezte, hogy az is ugyanarra vár.
- Elnézést… Ön is?
- Igen – válaszolt a másik.
- Még van pár percünk az indulásig. Leülhetek?
- Igen, parancsoljon. Igen, nemsokára indulunk. Bár nem hiszek benne, de ahhoz, hogy cáfolni tudjam, meg kell ismernem.
- Maga ezért akar elmenni, hogy ne lásson semmit sem? – csodálkozott a férfi.
- Igen… Ez a tudomány. Meg kell ismernünk a vizsgálat tárgyát, hogy cáfolni tudjunk. Miért? Maga elhiszi azt a sok butaságot, amit mesélnek arról a helyről?
- Nem is tudom… Nem. Én nem hiszem el. De a fiam talán igen.
- A fia? – csodálkozott el az idegen.
- Igen. Tudja, válunk. A gyerek az asszonnyal marad, tudja, mint mindig. De szeretnék adni valamit neki a hétvégéken. És gondoltam, ha megismerem a hegyet, akkor majd visszajövök vele.
- Ezzel akarja megvásárolni a szeretetét?
- Igen – válaszolta a férfi. – Mégiscsak jobb, mintha pénzért vett ajándékokkal akarnám, nem?
- Mitől lenne jobb? Mindennek meg van az ára. Minden megvásárolható. Minden üzlet. Az üzlet törvényszerűségei pedig állandóbbak, mint a természeté. Vagy maga nem tudta a felesége szeretetét megvásárolni, vagy ő a magáét. Az üzlet nem jött létre. Elválnak. Most a gyereke szeretetét akarja megvásárolni, egy olyan speciális szolgáltatással, mint az együtt töltött idő, miközben tudja, hogy előbb-utóbb őt is el fogja veszíteni.
- Maga mindent tud? Hogy képes így élni? – kérdezte kissé gunyorosan a férfi.
- Nehezen… - mosolyodott el a „tudó”. – Tudja, milyen rossz mindent előre látni? Nem hinni semmiben?
- Semmiben… Hiszen, aki mindent előre lát, az mindenről tudja, hogy elmúlik, hogy megbukik, hogy hamisnak bizonyul. Ugyanolyan unalmas, mint a maga házassága. Eltűnt az újdonság varázsa, utoljára kamasz koromban éreztem.
- Mint a házasságom? Talán igaza van. Tizennégy év után már nem tudunk semmi újat adni másiknak. Tudjuk, mikor mit fog mondani, hogyan fog reagálni. Régen egyszerűbb volt: az emberek harminc évig, ha éltek, akkor az „örökre” legfeljebb tizenöt évet jelentett. De ha mindent tud előre, akkor miért akar mégis felmenni a hegyre?
- Pont ezért. Nincs unalmasabb, mint a tudomány. Mindig ugyanazok a törvényszerűségek. Egy után mindig kettő jön. Néha egy pillanatra felbomlik egy rend, de akkor is előbb-utóbb kiderül, hogy csak egy másik unalmas törvényszerűség áll a háttérben. Aki ezt felfedezi, azt ünneplik, mint egy új világ felfedezőjét, aztán elfelejtik. Vagy ami még rosszabb lesz, őt is unalmasnak tartják. Mégis. Minden tudóst ez a remény éltet: hogy felfedez valamit, ami, ha egy rövid időre is, de megtöri az agyonszabályozott, unalmas világot. De ez is csak önáltatás.
- Akkor miért vállalkozik erre az útra?
- Szeretem magamat áltatni. Különben mi értelme lenne? De azt hiszem, itt az idő. A hegyjáró sohasem késik, azt mondják.
Folytatások
Apám sokat mesélt önről. Tudja, ő volt a harmadik azon az úton...
Annyi csapástól megtörve, meglátogatta őt a Szentlélek; és mert a csapásoktól nem lett keményebb, és nem küzdött önfejűen Isten jogos igazsága ellen, hanem amikor megérezte a nagy irgalommal büntető Isten kezét, vétkeit emlékezetébe idézve föl-jajdult, és - amennyire emberi ítélettel helyesen meg lehet ítélni - szívének töredel-mével és vezekléssel bánta meg vétkeit. Valóban boldog kényszerűség, mely a javulásra ösztönöz. Mert valójában szükségszerű dolog, hogy akit a világ gyűlöl, azt Isten...
Ha szakadékkal találkozik, akkor ne essen bele. Ha patakhoz ér, akkor forduljon jobbra. Ha úthoz, akkor balra. A világ valójában sokkal egyszerűbb, mint gondolnánk. Csak a mai korban próbáltuk meg barbár módon leegyszerűsíteni, megtisztítani minden feleslegesnek tűnő titoktól és mesétől, így viszont érthetetlenné válik a nagy leegyszerűsítésben.
Itt állunk ez előtt a valami előtt. Évtizedek óta járom a hegyet, mindennek kitaláltam már egy mesét, ami vagy igaz, vagy nem, ez már nem is izgatott. Volt, aki elhitte, volt, aki nem. Nem számít. De itt van ez a valami. Talán egy ajtó, talán csak egy véletlen sziklaalakzat, nem tudom. Én félek megbolygatni, mert lehet, hogy valóban van valami mögötte
Gondoljon Macbethre. Igaz, hogy ma a neveknek nincs jelentésük, de nem is bilincselik meg a sorsot. Macbethnek királyságot jósolnak, és ő beleőrül ebbe, a barátjának, már nem emlékszem a nevére, azt jósolják, hogy a fiai királyok lesznek, de ő csak nevet ezen, és persze nem is lesz király, se ő, se a gyerekei. Megmaradt az áldott középszerűségben. Nem jobb, ha szabadon éljük az életünket, nem vagyunk jóslatok foglyai.
Hasonló történetek
Pánti meglepetten hőkölt hátra, és a következő pillanatban azt hitte, azért kiabált vele az Isten, mert elbambult. Hebegve-habogva elmagyarázta, hogy énekelni szeretne. Az Isten feljegyezte őt a jelentkezők listájára, majd utasította, hogy válasszon magának egy dalt. Pánti azzal a szokatlan kéréssel hozakodott elő, hogy zene nélkül szeretne énekelni. Ugyanis ő nem ismerte a földi dalokat, se a földiek az ő bolygóján íródott szerzeményeket, így megpróbálkozott ezzel a módszerrel, hogy nem...
Ment is minden, mint a karikacsapás. Tényleg nem számítottak ránk, és tíz perccel a kezdés után már bent voltunk, a foglyokat bezártuk és elkezdtük az anyagok felpakolását. Ekkor csesződtek el a dolgok véglegesen. A levegő megremegett, és ahol eddig csak a puszta volt, most három céges csapat vette körül a bázist. Az egész bázis csak csali volt és tudták, hogy rá fogunk harapni...
Hozzászólások
Andreas69 ·
Végre megint itt vagy! Kíváncsi vagyok, mi sül ki ebből. Lehetne legközelebb kicsit több?

Petur ·
Köszönöm a kellemes perceket, az élményt, amit ez a kis írás adott!

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned