Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Legfrissebb történetek:
A nők bosszúja, 1. felvonás. történetnek a folytatása.
(Fantázia történet)
A történet a fantázia szüleménye, BDSM és Horror keveréke, de alapvetően a horrorba tartozik....
Lecsúsztam a fal mentén, és széttárt lábakkal csupasz fenekemmel a padlóra ültem. A fejem...
Sziasztok! Ez egy skicc, az első írásom. Szeretnék rá őszinte kritikát kapni! A történetet...
Friss hozzászólások
Dr. Stephen P. St.John: Sok gondolatom volt, de végül...
2024-03-28 20:01
Marthy: Mmm! Lányként os imádós történ...
2024-03-28 16:03
Marthy: Tökéletes ritmusú, nagyon jól...
2024-03-28 15:47
Marthy: Tökéletes ritmusú, nagyon jól...
2024-03-28 15:46
Materdoloroza: Pedig én is vártam a folytatás...
2024-03-27 22:41
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

A kis nyuszi

Kezdeném a legelején. Egy 18 éves szegedi srác vagyok. A tinédzserkoromat eddig leginkább csak olyan dolgokkal töltöttem el, amit sose gondoltam volna.. régen azt hittem ilyenkorra lesz melóm, barátnőm, aki még csodák csodájára szeretni is fog, no meg valami jóképű helyes srác leszek, kisportolt, minden a helyén… szóval egy kis édes álomkép, na.

De épp minden az ellenkezője lett, (ki hitte volna?) se barátnő, se munka, de még csak jóképű sem vagyok. Természetesen csak magamat hibáztathatom, a rinyálással már egy ideje felhagytam, mert tudtam, hogy nincs értelme hisztizni, mint egy 5 éves, aki nem kapja meg a csokiját. Magamnak kellett megtenni a lépéseket a céljaim felé, ezt senki sem teheti meg helyettem.

Nem olyan régen költöztünk be a városba, de ez a város mindig is tetszett, nem mint az a falu, ahol felnőttem, borzalmas volt. Gondolom ti is tudjátok, a tipikus pletykafészek, öregasszonyok akik élő kameraként szolgálnak, ez a való világ, amit ők játszanak a fejükben, nem az, ami a TV-ben megy.
Na szóval, a költözés szépen meg is volt, lassacskán be is illeszkedtünk az új közegbe.. jól van több a lehetőség is, mint egy hétköznapi faluban. Így hát volt is kedvem meló után nézni,  és egyebek.., sétálni, kicsit tornázni, csak kisebb dolgok, hogy lemenjen vagy fél tonna rólam. És igen, az utolsó gebasz, még kövér is vagyok. Persze annyiból örültem ennek, hogy az emberek java része el is került, a szemembe se mertek nézni, mert valahogy tényleg olyan sorozatgyilkos fejem van, és azt hiszik hogy valami Olasz maffiózó fia vagyok, vagy valami,  nevetséges, már-már a kézcsókokat és a kalapemelgetéseket várom. Ennyiből persze jó volt, amúgy sem vagyok egy nagyon beszédes típus idegenek felé, örültem, hogy kerülhettem a kontaktust. Persze félreértés ne essék, egyáltalán nem vagyok agresszív. Sőt…

Persze ennek az egésznek a hátulütője tényleg az volt, hogy így a lányok sem mertek közeledni felém, a legkisebb mértékig sem.. vagy ha meg is nézett 1-1 leányzó, azt annak tudtam be, hogy tuti csak hallucinálok, vagy undorból, vagy csak simán bátor ember.

Mindig is feketébe öltöztem, és csak a sötétben voltam elememben.. lehet, hogy már csak simán egy beidegződés, de valahogy a sötét megnyugtatott. Sötétebb farmer, Sötét ing, sötét acélbetétes bakancs. Nem vagyok rokker, vagy valami, bár furcsamód a hajam is növesztem… hmm… lényegtelen. Nappal ez a félelem kölcsönös volt, este, inkább csak elememben voltam, pörögtem, magabiztosan lépkedtem, olyankor jól éreztem magam.

Szóval.. lényegében csak teltek, teltek a napok. Legtöbbször csak gépeztem, már magamban inkább cölibátust kötöttem, inkább nem is foglalkozom a lányokkal, mert csak feleslegesen izgulok azon, hogy míg mások nagykanállal eszik az élvezeteket ilyen fiatalon mint én, nekem csak a mindig a szexbe beleegyező, és egy szót sem szóló, Marok Marcsi jutott naponta, bár egy idő után nagyon unalmassá, és sablonossá tud válni az egész.

Így teltek a napok, faszverés, gépezés, olvasás, zene, játék, tv, etc. Monoton, végtelenítve.
Így aztán egyik nap gondoltam elkezdek sétálni végig a sugárúton, napi 5km, csak nem tesz rosszat, meg próbálok egészségesebben enni, hátha… ha már csak a tökömet vakargatom naphosszat, tennem is kellene valamit.. telt is az idő, egy pár hét alatt le is ment 7-8kg, holott nem kínoztam magam fogyókúrákkal, mint amit a kis pipaszár leányzók művelnek a saját testükkel, egyszerűen undorító. Tuti hogy valamit nagyon rosszul csinálnak, ha állandóan fogyóznak, ott valami pszichikai okok is lehetnek, de ilyenkor valóban nem értem a logikát, hiszen tökéletes alakjuk van, szép kerek fenék, minden srác megnézi a legtöbbet, és mégis csak salátán élnek. Néha viccesen elgondolkodom, hogyha nem esznek húst sose, tuti ezek úgy cuppannának a dákóra mint az éhes ponty a kövér, szaftos kukacra.

Persze amúgy gondolkodtam ám prostituálton is… de… még a prosti is lekoptatott. Esküszöm. Felhívtak, egy 28 éves hölgy volt, nagyon szép, nagy mellekkel, kerek popóval, és az is fix, hogy fél perc után egy kisebb vízesést zúdítottam volna rá, ha kezelésbe vesz. Szóval, felhívtam, végülis megtudtam hogy ezen a sugárúton munkálkodik, ahol én is lakom, de csak hebegtem habogtam, egyszerűen még ehhez is kevés volt az önbizalmam, hát még a lányoknál.. röhej.. Szépen le is koptatott, persze kedvesen, de vettem a lapot. Életem legjobb élményeit is a piának köszönhetem. Nem kell semmi komolyabbra gondolni, egyszerű tapizások, és kész.. de ezeket az élményeket is egy külön kis szekcióba mentettem a fejemben, hogy még véletlenül se keveredjen össze semmivel.. olyan volt nekem mint a „drágasszááág”.

Volt egy komolyabb is, de nem lett végülis semmi.. tulajdonképpen csak az volt, hogy megbeszéltem egy leányzóval, egy kanos pillanatomban hogy 5 ezerért és egy doboz cigiért lepippant. Oké.. amikor olvastam az üzenetet, ahogy felajánlja, szó szerint remegtem, vacogtam. Aztán valahogy mentem a talira, bement a kollégiumba, gondolom a tusolás hatására tudomásul vette hogy kit is kéne lepippantania, hátrált inkább. De nekem meg már állt a farkam, persze ezt ő is látta, de de csak elküldött a fenébe, persze szépen, hogy ez ő neki nem menne, blablabla.. nagyon rosszul esett. Gondolom nem kell mondanom férfitársaimnak, milyen ez, ha felizgatnak, aztán meg otthagynak mint egy kivert kutyát. Nos.. tulajdonképpen csak én szoptam azon a napon, mert belementem hogy fizetek egy doboz cigit meg meghívom egy sörre. Csodás.. Nem tudom, lehet hogy azt képzeltem hogy belemegy… mindegy végülis már, nem ment bele.
Aztán fel is hagytam vele a kontaktust, ilyen ember se kell nekem..

Na és visszatérve.. egyik sétám alkalmával  láttam a falon egy úgymond felhívást, valamilyen Salsa tánctanfolyam vagy micsoda állt rajta, és hogy itt meg itt lesz egy bemutató, ingyenes az első alkalom, akit érdekel az menjen, aki nem az meg nem, pofonegyszerű. Jó.. téptem egy cetlit, és hazaindultam. Otthon aztán gépezés közben oda-oda pillantottam a cetlire, először gondoltam mi rosszat tehetne, nem? Aztán valami kis hang azt mondta hogy ááá.. nem nekem való, nem az én világom. Szokásos.

Aztán vacsi közben megemlítettem anyámnak. Mellesleg, anyámmal lakunk csak ketten ebben a kis albérletben, bátyám lelépett, apám nem ismertem.
Csak így félmondatban megemlítettem, hogy téptem egy cetlit, lehet hogy érdekel, de bizonytalan vagyok.
-    Most voltam sétálni, találtam a falon egy ilyen Salsa edzéses izét.. felhívást, téptem egy cetlit, gondoltam jó lesz plusz mozgásnak, vagy nem tudom… - mondtam.
-    Hát ha gondolod menj csak, úgyse árt neked, meg legalább vannak szép lányok is. – erre anyám.


Ó igen, anyám néha az idegeimre tudott menni az ilyen megjegyzéseivel… Nem tudom, végülis megértem annyiból, hisz én vagyok neki egyedül, felnövök lassan, ez gondolom valami természetes anyai ösztön hogy várja az unokát, vagy.. fogalmam sincs, de valahol mintha olvastam volna, de persze nem vettem halálosan komolyan ezeket a megjegyzéseket, de csak tudta hogy mi a helyzet velem, lehet hogy így akart egy kicsit bátorítani.. Mindegy.


Gondoltam belevágok a lecsóba, vagy a papirkásba, vagy ahogy mondják…

El is jött az idő, Péntek este, 7 órakor. 6 előtt kezdtem szedelőzködni, nem tudtam hogy most akkor lesz-e táncitánci, vagy csak simán elmagyarázzák hogy ez meg ez lesz.. gondoltam nem bízom a véletlenre, viszek valami kis szabadidőnadrágot tornacipővel, de ugyanúgy a szokásos megjelenésemet adtam.

El is indultam, a  „fiatalok” szokásukhoz híven már indultak is bulizni, csak nem tudtam hogy hová is, este 7-kor még mindenki a sminkjét igazgatja vagy a boxeralsóját. De hiszen ez Szeged, gondoltam.

Oda is értem, kicsit nehezen találtam meg, lépcsők mindenhol, sehol egy kiírás, csak épphogy a bejárati ajtó előtt, mármint a terem ajtaja előtt..
- Menj, találd meg egyedül, hülyegyerek.. –gondoltam.

Ahogy betérek, mindenki ott van, egy pillanatra meg is „fagyott” a levegő, vagy hogy mondják, mintha csak egy szigorú fizikatanár lépett volna oda be, és a kedves diákok tudnák, hogy egy kemény ZH-t fognak írni.

Persze egy pár másodperc csend után újra elkezdtek beszélgetni, ki-ki mással. Én kipécéztem magamnak egy székecskét, és lekuporogtam, kabát a támlára, dörzsölgettem a tenyerem, vagy babráltam vele, csak muszáj volt valamit kicsikarnom, mert izgultam, főleg az előbbi miatt, mert úgy megnéztek mintha maga az Ördög lépett volna be. Gondolom nem értették hogy egy ilyen srác mint én mit keres ott..

De tulajdonképpen le se tojtam, mert anno láttam már Salsa bemutatót a szabadtéri színpadon, volt ott bőven egy 200kilós állat is, ugyanúgy ropta a táncot mint a többiek, bár gondoltam, belőle csak úgy áradhatott a bűz.

Na vééééégre, elkezdődött ez az egész, mindenki megtalálta a kis helyét, egy nagy körben ültünk. Előttünk ott volt az oktatónő, szőke milf szépség, úgy 40-45 közé soroltam, mosolygós, cukker. Mondta, mondta a magáét, sokáig, már minden elképzelhetetlen pózt felvettem ülőhelyzetben, már szinte szégyelltem magam, mások meg csak itták a szavait.

Ezután meglepetésemre, mondta, mindjárt vége az egésznek (jó, nem így mondta, de próbálok egyszerűen fogalmazni)  megtanítja az újoncokat 1-2 lépésre. Azt gondoltam magamban, hogy mertem remélni, hogy lesz valami tánc vagy valami, mert ez az 1 óra első 50 percében csak duma volt, ha tovább folytatja örökre lemondtam volna a táncról, de még a közelébe sem mentem volna.

Szépen, mint egy nagyon vén, vénséges Yoda mester, feltápászkodtam, kicsit megráztam a végtagjaimat, hogy visszatérjen a vérkeringés.

Erre mondta, hogy válasszunk párt magunknak. Hát… marha jó, gondoltam.. tuti hogy nekem nem jut senki… csak húztam a számat, lebiggyesztett fejjel, mikor odalép.. Ő!
- Szia! Látom nincs párod.. nem bánod ha...? – mondta egy kedves lány hang, meg is csapta a fülemet rögtön, elsőre bele is szerettem ebbe a hangba.
- Nemnemnemnemnemnem! Nem bánom, szia! – mondtam, erre el is mosolyodott, én meg gondolom vérvörös lettem.

Első pillantásra nagyon szépnek találtam, úgy 16-7 évesre saccoltam, egyébként már egyáltalán nem voltam válogatós, már az is elég lett volna nekem ha van egyáltalán egy olyan lány féle/fajta valaki, aki elviselne akár rövidtávon is.
De ő tényleg szép volt, a fehér kis póló alatt szépen kerekedtek a kicsi, de szép mellei, a fenekét még nem tudtam megnézni de az alakjából ítélve nem lehetett rossz, az ilyen szép leányzókat is maximum félve hátrafordulva nézem meg, nem hogy még táncolni velük!
Nagyon szép, szőkésbarna haja volt, copfba kötve, gondolom nem is lehet táncolni enélkül…
Ééés ami nagyon megfogott, azok a gyönyörű, zöldeskék szemek. Gyönyörű! El is bambultam rendesen, mert arra „ébredtem” hogy fogja a kezemet és a hüvelykujjával dobol rajta.
- Hahó!? Itt vagy? – kérdezte, de eleresztett még egy mosolyt, én meg csak mint valami elvarázsolt pubi, néztem ki a fejemből, és egy szerény „Persze itt vagyok”-al letudtam, még jobb is volt nekem, hogy messzi volt a tükör, mert csak egy nagy vörösséget láttam volna az arcom helyett.

Éééés elkezdődött a tánc.  A tanárnő megmutatta az alaplépéseket, erre mutatta többször is, és mondta hogy most mi jövünk.. oké.. szóval… a derekára kell tennem a kezem? Hmm… félve odanyúltam, bár úgy foghattam szegénynek a derekát mintha forró krumplit akarnék kiszedni a tányérra, szinte csak az újbegyekkel fogtam. Gondolom ő is megérezhette hogy mégis mi a faszt csinálok, lenyúlt, és egy határozott mozdulattal rányomta a kezemet a derekára.
- Így! Nem vagyok én porcelánból, fogyj meg nyugodtan! – mondta.
-Jó, bocsi, csak.. a.. azt hittem még mutat valamit a tanárnő, ezért nem fogtam meg a derekad, csak bemelegítettem. – hebegtem.
- Ó, hát persze, én is ugyanerre gondoltam –  mondta, majd még egy mosoly… fúh… hogy fogom bírni ezt?

Nos, végülis nem ment rosszul az első pár lépés, bár szerintem még jót is tett hogy próbáltam ügyesen csinálni, egyrészt akartam egy kis magabiztosságot mutatni a lépteimben, másrészt ha ezek a paták rálépnek szegénynek a kis lábacskájára, tuti hogy nem mosolygott volna többet rám. Ahhoz képest hogy 10 perc volt az egész egy kisebb örökkévalóságnak éreztem, a folyamatos koncentrálásokkal. Azért félve, de gondoltam úgyse veszi észre, enyhén megmarkoltam a derekát, gondoltam kihasználom az alkalmat, úgyse fogtam még ilyen jót soha…

Aztán végre a tanárnő kimondta, amit nagyon szerettem volna már hallani.
Szépen összepakoltam, a ruhákra nem volt szükség, csak a cipőre, mégse táncolhattam acélbetétesben bakancsban…

Szépen felvettem, és körülnéztem, hol van az én partnerem. Meg is láttam ott volt a székénél, babrált valamivel. Hirtelen jött, de elszámoltam háromig, erőt vettem magamon, és odamentem, bár.. elég lassan, mintha odamennék egy áldozatomhoz egy gitárhúrral, és tennem kellene, amit tennem kellene.

- Segíthetek valamit? – kérdeztem
- Aaa… kabátomat feladod? Teli a kezem!

Azzal meg is fogtam a támlán heverő kis kabátot, és feladtam rá, amit egy ugyanolyan szép mosollyal, mint az előbbiek, és egy jól csengő köszi-vel, nyugtázott. Egy pillanatra megcsapott valami parfüm illata a kabátjából, gondolom ne érződjön hogy van valami illata, vagy valami, holott én egyáltalán nem éreztem rajta semmit, inkább én voltam az oroszlánszagú.
Azzal szépen el is indultunk a kijárat felé, majd le a lépcsőn, és végre a friss, hűvös levegő. Szinte csak nyeltem a levegőt, mint azokban az orrsprayes reklámokban az emberkék, hogy végre újra beleszagolhatnak a levegőbe. Élveztem.
Kinyitom a szemem és azt veszem észre, hogy figyel, Ő. Egy komisz mosoly az arcán, meg egy kis fejrázással nyugtázta a dolgot.

- Egyébként Laura vagyok, ha még nem mutatkoztam volna be. Szia! – egy mosoly mellett nyújtotta a kezét, de valami irreális módon megfogtam a kezét, és egy üdvözlőpuszit nyomtam rá.
- Én meg Martin vagyok. Szia! – mosolyogtam mint a tejbetök
- Óóó, milyen kis lovagias vagy! Ritka már a kézcsók!
- Én már csak ilyen úriember vagyok, tudod.. ha már a mai srácok fenékfogdosással és bunkó stílusban köpködve nyögnek ki egy „csá”-t a leányzóknak.
Erre elmosolyodott, (nem tudok betelni vele) majd mondta, hogy ő most irányzik haza, mert biztos hogy rossz illata van, meg fáradt is.
Erre viccesen, (vagy szánalmasan?) odahajolok hozzá, megszagolom, és kijelentettem póker arccal, hogy tényleg valami elképesztően borzalmas az illata. Bár ahogy kimondtam, elkezdtem gondolkodni, hogy.. lehet hogy nem vágja a poént.. De vágta! Hála a Jó Istennek!

Elmosolyodott megint, már inkább nem is számolom, de ha ott helyben meghalnék, boldogan halnék meg.

- Te merre laksz amúgy? –kérdezte
- Itt lakom egy fél köpésnyire, ha messzebb lett volna ez az egész, szerintem nem is    megyek. -mondtam

- Hát az nem lett volna jó... akkor nem lett volna párom! – lesütötte a szemét, de éreztem hogy játszik velem.. majd újra rám nézett és látta hogy újra vörös a fejem.
- Te amúgy veled minden rendben van? Folyton vörös az arcod.. –kérdezte
- Neeeeeem, semmi, ez csak a.. most a hűvös levegő, tudod.
- Na jólvan akkor. – mosolyra állt a szája, már a kicsilliomodjára, de még mindig tetszett!
- Nos.. kedves Martin..  ha olyan szagos vagyok ahogy mondtad, nem szállhatok fel a villamosra ilyen szaggal, nem gondolod? Ha itt laksz közel.. gondoltam... letusolhatnék nálad… - beleharapott az ajkába, gondolom a háta mögött még össze is kulcsolta az ujjait. Én egy kicsit kínoztam, úgy tettem mintha gondolkodtam volna, holott rávágtam volna azonnal egy igent, de nem akartam hogy… tulajdonképpen nem is gondolkodtam, csak nem akartam annyira elérhetőnek mutatni magam, mert mindig ebből volt a baj.
- Hát… jöhetsz nyugodtan.-mondtam
- Szuper! Köszi! – Azzal odajött, és gyorsan meg is ölelt, bár.. nem sikerült annyira jól a szélesség és a magasságkülönbség miatt, de azért nagyon jól esett ez a gesztus.. noha, nem mintha annyi lány ölelt volna már meg…
És elindultunk hozzám, egy sima 10 perces út volt.. odafelé elbeszélgettünk, de inkább ő beszélt, én nemigen tudtam megszólalni se.. csak járt az agyam, hogy most ez mi.. már arra is gondoltam hogy tuti valami nagyon rossz átverés az egész, és direkt az ilyen lúzereket mint én, kifogják maguknak, hogy jót mulassanak.. hát megtalálták az emberüket, ahogy mondtam nem vagyok agresszív, csak ha nagyon jó okom van rá. Nos ezzel lett volna egy igen jó indokom.

Újra a szokásos módon keltett, visszatértem, kérdezte, hogy itt merre, melyik a házszám. Én bennem meg tudatosult, hogy túl is mentünk bőven. Na vissza, gondoltam. Rendben oda is értünk, aztán belegondoltam jobban, hogy vajon anyám mit fog szólni, ha beállítok egy ilyen leányzóval. De gondoltam csak mondom neki, hogy egy barátom, és szüksége van a.. zuhanyra? Nem, ez nem jó… hmm.. majd kitalálok valamit.

Ahogy végeztem gondolataim böngészésével, (komolyan, szerintem a külvilág számára olyan lehettem mint egy droid akit gyakran elkap a kékhalál, állandóan lefagytam) nyitottam a kaput, majd fel a lépcsőn, a 3. emeletre, ahol lakom. Persze eközben.. sikerült megcsodálnom azt az isteni feneket, ami épp előttem egy fél méternyire volt, nagyon szép fenék volt, főleg ilyen lenge kis cicanadrágban, erre nem emlékszem jól, de szerintem még az öklömbe is beleharaptam. Persze (remélem) ebből Laura nem vett észre semmit.

Fel is értünk, finoman arrébbmozdítottam, a csípőjénél fogva, hogy azért én is elférjek. Félve nyitok be... Hát sehol senki…. Mmmmmmivan?

Sehol senki, de egy cetli vár az asztalon bent, hogy leugrott a boltba, majd jön egy óra múlva.
Belül kiugrottam örömömben, de kívül csak eleresztettem egy mosolyt, és közöltem Laurával, hogy nincs itthon jelenleg senki.

Volt egy pár szava a lakáshoz, azt mondta szép, hangulatos, szóval ezek az udvarias körök..
- Amúgy arra van a zuhanyzó, ha szeretnél letusolni.-és mutattam az irányba, mintha csak a gyerkőcöket akarnám elküldeni aludni.
- Oooké!
- Hmm, szerintem nem lesz gond, csak furcsa a kiosztás.. – mondta

Igen ám, mert úgy volt kiosztva a „fürdőszoba” hogy a konyha rész pont mellette volt, ilyen kis aranyos egybeépített, szóval evidens, hogy amíg tusolt valaki, nem lehetett tusolni/fürödni.. Persze volt zuhanyfüggöny, de hát na… azért az ember mégis szégyenlősebb, ha van ott valaki, szerintem.

- Jaaa, hát.. meg lehet szokni, nincs vele semmi baj. –mondtam, valami ártatlan mosollyal az arcomon.
Na jól van, de nem ér leskelődni! – mosolygott, de mintha ezt hívnák huncut mosolynak, nem tudom.. de remélem az volt.

- Neeem, nem fogok, amúgy is átöltözök addig, gondolom addig te meg tusolsz.

Bólogatással nyugtázta, majd bevetette magát a helyiségbe. Én addig felmentem a kis szobámba, amit anyámmal osztottam meg. (Tényleg kicsi lakás) Az ágyra leültem, halottam a víz csobogását odabenn, majd a tenyerembe temettem az arcomat, hogy mégis mi a fenét csinálok én… gondolom azon kevés barátom is hülyének nézett volna ebben a pillanatban.. az egyik tuti azt mondta volna, - szinte hallottam a hangjukat a fejemben – hogy ő már rég megdugta volna, csak én vagyok nyuszi, a másik azt mondta, menjek biztosra, de tuti akar valamit, és egy lánybarátom is van, ő meg tuti azt mondta volna, hogy még várjak. Tudjátok mint azok a jelenetek a filmekben hogy a kisördög meg az angyalka ülnek az ember vállán. Na, nekem két kisördögöm volt, és egy angyalka.. Kire hallgattam? Naná hogy az ördögökre! De gondoltam érdemes az utóbbit megfogadni, azaz, szépen, óvatosan kipuhatolózni, mi a helyzet.

- Maaaaaaaartin! – szakított ki ez a hang a gondolatmenetből.
- I-igen? Mondjad!
- Megmosod a hátamat? –kérdezte, de valami irtó aranyosan.
Összeszorultam. Én.. a hátát? Tuti hogy valami hallucinogén szer hatása alatt van, és biztos azt hiszi én egy Latin csődör vagyok..
-Halllod? Megmosod? – újra kérdezte, és a kis gondolkodásból vissza is tértem.
- Igen, persze! Megyek!

Azzal a kis helyiség felé vettem az irányt, minden egyes lépés kilómétereknek tűnt.
Egy Budapest-London távolság után sikerült odaérnem, és mondtam Laurának, hogy itt vagyok.
- Oké, gyere be, csak várj egy kicsit, leülök.
- Jó. – mormogtam
- Na akkor rajta! – még a hangja is mosolygott, bár ezt nem tudtam hova sorolni agyilag… hangja mosolygott.. csökkentenem kéne az adagomat, de még azt sem tudtam, mert egyáltalán nem éltem semmiféle droggal, maximum a kávéval.

Oké. Gondoltam, itt egy gyönyörű lány a zuhanyzómban, és épp arra kér, hogy mossam meg a hátát.. hmm.. nem aztán szoktak történni a jobbnál jobb dolgok? De elhessegettem ezt a gondolatot, tuti csak megmosom a hátát, aztán csak kiszáll az ablakon mint egy madár, és soha többet nem látom, maximum ha továbbra is járok a táncórákra.
De nem így lett, ahogy elképzeltem.. nagyon nem így, ha tudtam volna előre, biztos azt hittem volna hogy csak álmodom, és Morpheust kerestem volna a két pirulával a kezében.

Azzal szépen finoman elhúztam a függönyt, és látom Őt, ülve. Térdei felhúzva, és azokon pihentette a fejét, és várta a kényeztetést.

Ahogy megláttam még egy kicsit megcsodáltam, majd felkaptam a… sampont? Sampont minek, gondoltam, nem a haját mosom meg. Aztán sikerült megtalálnom a megfelelő testápolót.

Megfogtam, és a kezemre nyomtam egy nagy adagot, majd a hátára is, a szabad kezemmel. Letettem a tubust, majd szépen összedörzsöltem a kezem, és gondoltam… hajrá!
Azzal elkezdtem masszírozni a hátát, finoman, próbáltam minél jobban csinálni. A vállát is masszíroztam, de hogy minek.. gondoltam tudat alatt is el akartam lazítani. Majd egy pár perc után hallom, hogy egy nagyon jól zümmögő kis hümmögéssel nyugtázta a cselekedeteimet, mintha csak angyali hümmögés lett volna, mintha megmentetted volna a világot, vagy valami..
- Finoman csinálod! – mondta
- Hát.. ilyen nagy, húsos lapát kezekkel ne csodálkozz, az ujjaim olyanok mint a virsli.
- Tényleg? Mint a virsli? – elkacagta magát, amikor jobban belegondoltam, értettem hogy hogy értette, vagy legalábbis mertem következtetni arra, hogy így értette, vagy csak én voltam túl perverz.

Úgy gondoltam hogy elég, szépen lemostam a hátát a tussal, ahol csak tudtam, értem… aztán megláttam egy nagyon szép dolgot. Igen, a feneke kis „vágatát” persze csak az első negyedét, amennyit engedni lehetett. Gondoltam oda is tusolok egy kicsit, a kezemmel meg megkörnyékezem, de csak egy kicsit…így is tettem.

Aztán, mint aki jól végezte dolgát lemostam a kezem, és kijöttem a tusolórészből. Aztán visszafordulva látom ám a ruhákat… szépen oda voltak dobálva a dolgok a mosógép tetejére.. hmm… mi lenne ha.. ? Úgysem lát meg, már többször is leellenőriztem a függöny mögül nem lehet kilátni, még alakokat sem lehet kivenni, csak a fényt.

És elkezdtem óvatosan keresni a bugyit. Szépen levettem a felsőt s a pólót a nadrágról, szépen kiterítettem a nadrág felsejét, és meg is volt… húh… Szép! Egy kis falatnyi, fekete bugyit találtam, óvatosan, mintha valami több ezer éves relikviát vizsgálgatnék, megfogtam az anyagját, és elkezdtem dörzsölgetni a mutató és a hüvelykujjammal az anyagot, valami baromi finom anyagból lehetett, mintha selyem, bár kétségeim voltak, hogy selyemből csinálhatnak-e bugyit, nem értettem hozzá.. mindegy is volt, majd megtaláltam azon részét, ami a bejáratot védi, azt a bejáratot, ahova én tuti nem jutnék be, soha.

Szépen megfogtam az anyagot, és sikerült lassan az orromhoz emelnem, és beleszagoltam egy nagyon mélyet, mintha csak a levegőbe szagoltam volna bele..
Hát összefolytak bennem a gondolatok, mintha lement volna mind egy lefolyón.. nem tudom mi lehetett ez, de szabályosan megbabonázott ez az illat, el is felejtettem mindent, és csak arra a ruhaneműre koncentráltam, és bőszen szagolgattam, nem akartam betelni vele, az elmémbe akartam égetni ezt a finom illatot.

- Még itt vagy? –kérdezte.
Bassszameg… tuti hogy meglátott, basszus, basszus! Óvatos rohanásba kezdtem, a bugyival mit se törődve, ledobtam a földre, és lábujjhegyen rohantam ki az előtérbe. Ott szólaltam meg..
-Ööö, nem, itt vagyok, csak bekapcsoltam a gépet.- mondtam.

És ezzel a kijelentéssel tényleg be is kapcsoltam a gépet, holott ez lett volna az utolsó dolog, amit csinálok.. ilyenkor gépezni, amikor végre sikerült belekóstolnom egy nagyon kicsi kanállal az élvezetekbe? Áh…

Szépen leültem az asztalhoz az előtérben, a gépet meg úgy hagytam ahogy van.

Eközben még mindig benne volt az orromban az a mámorító illat.. legszívesebben megtartottam volna magamnak egy kis fiolában, ezt az illatot.

Aztán hallottam hogy záródik a tus, és csak a számítógép halk zörejeit lehetett csak hallani, meg a csepegő vizet, ami legördült azon a finom testen, amit pár perce masszíroztam.

- Törölközőt tudsz adni? Elfelejtettem! – kérdezte
Erre felkaptam a fejem.. törölköző? Húh… ez a lány tényleg játszhat velem, de ha igaz, akkor áldom azért, amiért türelmes.
Feltápászkodtam, a szobában kivettem az egyik törölközőt, és odavittem Laurához.
- Nyugi, nem fogok lesni! – Becsuktam szemem, és még a fejemet is elkaptam.
- Á, köszi! – és egy mozdulattal el is vette a törölközőt, én még mindig csukott szemmel kitapogattam merre van az ajtófélfa, és kimentem.

Szépen leültem a helyemre, hallok apró hangokat, öltözködés hangjai.. Aztán ott volt ő, újra felöltözve. Így is szép volt, de gondoltam túl sok rajta a textil.

- Megszáríthatom a hajam? Megtöröltem ahogy tudtam, nem csöpög vagy valami, csak nedves. Nem bánod? – Kérdezte, de most mintha a szemeit villogtatta volna meg, ugyan ki tudott volna ellenállni? Ha azt kérte volna hogy ugorjak ki az ablakon, még talán azt is megtettem volna.. Persze aztán a kisördög újra felébredt, nedves, mi? Hehe.. más is az, csillagom! – ha ezt ki is mondom, tuti nem látom többet.. vagy mégis? Mindegy most már, mert nem mondtam ki.

- Persze! – Azzal a mozdulattal rohantam a szobába, és kikotorásztam a hajszárítót, vissza is futottam, és a kezébe nyomtam a szárítót.
- Tessék parancsolni! – elégetett mosolyt dobtam be, de gondolom úgy tűnhettem mint aki citromba harap, egyáltalán nincs szép mosolyom.
- Köszi, aranyos vagy, hogy így siettél.- mondta, egy mosoly kíséretében. 

Aztán lekuporogtam a gép elé, nem akartam oda visszaülni ahol voltam. És valamit babráltam, közben hallottam a szárító hangját is.
Amint elhallgatott a hang, egy kisvártatva hallottam hogy idejön mögém, meg is fordultam a székkel.

- Köszi mégegyszer, hogy ilyen aranyos voltál, és megengedted hogy itt tusoljak! – Most bevetette a szemeit és a mosolyát is, és átölelte a nyakamat, és adott a szám mellé egy nagy cuppanós puszit.
- Aaaööö… nincs mit, szívesen máskor is! – Fogalmam sincs hogy voltam képes szavak alkotására.

Eközben visszafordultam a gép felé, és azt se tudtam mit csinálok, mert csak cikáztak a gondolataim, aztán sikerült valahogy megnyitnom a weblapot.

- Te! Mit szólnál ahhoz, ha én is megmasszíroználak? Valahogy meg kell hálálnom a masszírozásodat! – mondta elszántan, de bennem még az ütő is megállt egy fél pillanatra.
- O-oké, de nekem elég ha csak a vállamat masszírozod!
- Okés, ahogy szeretnéd. De szólj ha kell valami! – mondta ugyanazzal a kedves hanggal, mint amikor megszólított először.

És belekezdett a masszírozásomba. Nagyon jól esett, mert tényleg mintha lecsapolta volna a felesleges feszültségeimet, be is hunytam a szemem, és csak élveztem, a monitor fénye meg adta a mennyei megvilágosodás illúzióját.

A kis ujjaival masszírozott, hol keményebben, hogy gyengédebben, de legtöbbször csak simogatta a vállam.

- Jó kemény kötésű vagy, hallod! – elnevette magát.
- Hát… nem csak kövér vagyok, de ami izom van rajtam tuti megbújik valahol mélyen -Szinte hallottam a mosolyát.
- Nem vagy te kövér! Hidd el vannak nálad sokkal rosszabbak is, láttam már akkora hassal egy férfit mint te magad vagy, már azt vártam mikor durran ki. Na ők tényleg azok, te nem, szóval csak hallgass! – Mondta, közben egy puszit nyomott a fejem búbjára, ugyanúgy furcsa érzés volt, és az meg még furább volt, hogy nemigen szoktak nekem kedveset mondani a szép lányok...
- Aranyos vagy! Jól esnek a bókjaid! – mondtam
Gondoltam itt az idő, viszonzom a bókokat…
- Tudod.. ha már bókok… meg kell hogy mondjam, hogy valami eszméletlenül szépek a szemeid. De komolyan! Már ott a táncórán is beleszerettem… - Miii? Beleszerettem?? Hogy mondhattam ezt?
Egy nagyon édes mosollyal nyugtázta a dolgot, majd kérdezte:
- Ahha.. szóval beleszerettél.. és még mibe szerettél bele, rajtam?
- Hát a… mosolyod. Az is nagyon szép! Meg úgy ahogy vagy, összességében. Téged nem lehet nem szeretni, látod… még a legjegesebb szívű ember is beléd szeret.
- És te vagy a jegesszívű? Nem hiszem én… -mondta. 
- Szerintem egyáltalán nem vagy az, csak tudod.. egy picit nyuszi vagy.. – Elmosolyogta magát, tudta hogy nem fogok rá haragudni.
- Hát.. része voltam rengeteg elutasításnak.. és most se értem, hogy mit keresel egyáltalán itt, hisz rengeteg jobbnál jobb pasi volt ott az órán is, miért hozzám jöttél? –Kérdeztem, de magamon is meglepődtem, mert elég szókimondó lettem.
- Te jöttél hozzám, nem emlékszel? De ez nem számított volna, hisz amúgy is valahogy becserkésztelek volna. Ha nem ma, de a legközelebbi alkalommal. -mondta
- Becserkészni?  Ez.. ezt hogy érted? – kérdeztem nagy szemekkel
- Hát úgy, hogy már amikor beléptél, már akkor megtetszettél nekem. Szeretem a macikat, nem kellenek ezek a kis bájgúnárok, ők csak magukba szerelmesek, senki másba.. és.. így gondoltam, hátha… -mondta, de most az ő szavait ittam, de hogy, amikor köpni nyelni nem tudtam..
- Húúú… hát… örülök neki! De ez tényleg hihetetlen, ne haragudj.. soha nem jöttem be egy lánynak sem.. pont te neked hogy jöhetnék be? Gyönyörű vagy! Nem érdemelsz ilyen rosszat, mint én…
- Ha nem tetszenél nekem, fel se hívattam volna magamat ide, ha tényleg undorodnék tőled, ahogy te azt gondolod, akkor fel se kértelek volna páromnak már az elején, tökfej! – mondta, és egy picit megpaskolta a fejemet.
- És főleg nem csináltam volna ezt… -mondta
- Mit?
Ahogy kimondtam, megölelte a nyakamat, és csókolózni kezdtünk. Az első csók! Huhh.. először nem tudtam hogy mit is kellene igazából csinálnom,  csak belekapaszkodtam a hátába, öleltem ahogy tudtam és próbáltam úgy mozgatni az ajkaimat, ahogy ő tette. Közben többször meg is szívta az ajkaim, mintha szeretné, ha beljebb mennék.. Valami istenien finom érzés volt, az agyamat ellepte a köd, ösztönösen kezdtem el cselekedni. Aztán érzem, hogy a nyelve cikázik az ajkamon, próbált utat törni magának befelé. Ki is nyitottam, ő meg elkezdte masszírozni a nyelvével az enyémet. Közben elkezdtem simogatni a tarkóját, bár alig voltam tudatában annak amit csinálok. Ő sem volt rest, a tarkómat simogatta, a másikkal pedig a nyakamat. Majd kigombolta az ingemet, és elkezdte simogatni a mellkasom.. Erre elhúztam magam.

- Ne, ezt ne légyszi! -mondtam
- Mi a baj? – nézett rám meglepetten.
- Semmi, csak ez még furcsa nekem, lassabban egy kicsit.
- De azért a csók finom volt? –kérdezte
- Hátöhmöhm… ahhhha… finom volt, igen!
- Nyuszi! Na gyere, mutasd meg hol van az ágyad. – mondta
- Hát itt fenn, ott van a fal mellé tolva.
- Szép! – lehuppant rá, és egy kicsit ugrált rajta popóval 
- Jó puha is!- ugyanaz a huncut mosoly.
- Hát biztos már a rugók nem bírják a súlyomat..
- Ó, mert mi jót szoktál itt csinálni, amiért ennyire nem bírják már a strapát? – nézett rám, hát még én ő rá…
- Hát semmit.. csak alszom. De ha arra gondolsz, hogy tuti itt szoktam dugni, rossz úton jársz..
- Óóóó, szóval nem szoktad hazahozni a lányokat, mi? – tette az értetlent, holott szerintem tudta, hogy még nem is csókolóztam soha…
- Nem, tudod én az a fajta vagyok aki leitatja a lányokat és a szemközti bokorban csinálja meg őket.. ki tudja, lehet hogy már 10 gyerekem is van szanaszét…
- Ebben biztos vagyok.. büszke lehetsz a teljesítményedre, legalább működik, és egy darab „fát” is meg tudsz dugni.- mosolyogva beszélt, már kezdtem érdekesnek titulálni ezt.
- Hát igen, mindent a hölgyekért!
- Feküdj le! –parancsolta.
Erre ő felállt, megfordult, és azt a kis pólót amit hordott, levette, és elém tárultak a mellei, persze még csak melltartóban.
- Segítesz kikapcsolni? – kérdezte
- Persze! – Felültem, odajött hozzám, nekem elkezdtek remegni a kezeim, erre megfordult nekem háttal.. újra ott volt előttem a popója, de most már szinte az orrommal is hozzáérhettem volna.. eszméletlenül szép volt, csak sajnáltam hogy még rajta van a nadrág. Nem bírtam ki, kicsit elszántam magam, és adtam pár puszit a gerincére, felfelé.
- Hmm, ez jó! De.. melltartó, tudod… -mondta
- Ja igen, bocsi. Azzal sikerült egy kicsit ügyetlenkedve, de kikapcsolnom, ő el is engedte, és lehuppant a földre a finom anyag.
- Szólj, mikor forduljak meg, mondtad hogy lassítsak picit.
- Ó! Oké. -Én gyorsan elhelyezkedtem ülve, majd szóltam.
Erre ő megfordult, és…. Óóó anyám! Nem láttam magam, de tuti hogy úgy kikerekedhettek a szemeim, hogy azt elképzelni sem lehet, az államról meg nem is beszélek.. Nagyon szép, gyönyörű kis egytenyeres tinicici volt, aprócska, de meredező bimbókkal, úgy ahogy szeretem, vagy szerettem volna..
- Hát basszus egy gyönyörű! – mondtam
- Örülök hogy tetszik! Gondolom még nem láttál lányt félmeztelen, ugye? – kérdezte
- Nem, mert mindig ruhában voltak, akiket megdugtam a bokorban.
- Akkor most legalább elvettem ezt a szüzességedet, és láttál végre egy félmeztelen lányt. – mondta, és eközben rendesen kitolta a mellkasát, közben a derekára tette a kezeit.
- És akkor most? – kérdezte – Csak így tűröd hogy itt álljak félmeztelen? Tessék adni egy kis helyet, az ágyon, be akarok bújni a takaró alá.
- Gyere nyugodtan! – mondtam és felcsaptam a takarót, hellyel kínálva.

Ezzel odajött, és bebújt mellém, én ráhajottam a kis testére a takarót, és erősen hozzábújtam, majd elkezdtem simogatni a hátát, gondoltam.. lehet hogy nem viccel, és tényleg fázik, bár egyáltalán nem láttam rajta, de valahogy el kellett kezdeni, na…

Közben ugyanúgy nézett a szemivel, a karjai maga előtt, enyhén ökölbe szorítva, gondolom nem tudta volna hova tenni, átölelni meg főleg nemigazán tudott volna.
Erre most már én csókoltam meg, és minden egyes alkalommal finomabb volt. Így telt el vagy… sok perc, az időérzékemet teljesen elvesztettem..
- Örülök hogy egy kicsit bátrabb lettél, Martinka.
- Hát ha már egy félmeztelen lány van az ágyamban, felesleges nyuszinak lenni, nem gondolod? –kérdeztem
- Dede! Ééés… szeretnéd ha több is lekerülne rólam? – kérdezte de valami olyan emotikonos arccal ami ezt takarja „:3”
- Hát nem volna rossz, de tényleg meg ne fázz nekem! –mondtam
- Jaj, egyáltalán nem fázok, tökfej.. De meg kell ígérned, hogy akkor legalább a nadrágodat meg a gatyádat ugyanúgy le kell vetned mint nekem a bugyimat meg a nadrágom.
Amúgy észrevettem ám, hogy szagolgatod a bugyimat! – Mi??? Észrevette? Hogy?
- Mi? Ez nem is igaz!!
- Dede! Egy pillanatra kivettem az alakodat, és kikukucskáltam a függöny mellől. Láttam, hogy szinte csak szívod magadba az anyagát, nagyon örültem neki, tudtam hogy sínen vagyok. –mondta

Eközben a legerotikusabban vette le a nadrágot, és elémtárult az az isteni popsi, amit már látni akartam rég. Nagyon szép volt, tudvalevő, hogy enyhe fenékfétisem is van, szóval értékeltem, nagyon is. És igen, eljött a bugyi ideje is. Felém fordult, a két hüvelykujjával belecsípett az anyagba, és leguggolva vette le azt. Elállt a lélegzetem, mert cseles módon guggolás közben megfordult, és pucsítva állt fel, nagyon lassan… És megláttam azt a gyönyörűséget, ami ott volt, és aminek az illatától is már  extázisban voltam…

Eközben felém fordult, és nézte az arckifejezésem, amin gondolom mindenfajta érzelem lehetett olvasható rajta.
- Hmm, látom tetszik! –mosolygott
- Szavak nincsenek rá, hogy mennyire…
- Meg szeretnéd kóstolni? De csak egy kicsit, más terveim vannak veled.
- Hát ha nem bánod.. gyere ide. – mondtam.
Azzal odalépett hozzám, a bal lábát odatette a lábaim közé, és farkam alá egy pár centivel, és egy kicsit előre nyújtotta magát, hogy bátra csináljam.
Kinyújtottam a nyelvem, és egy erős, határozott mozdulattal belenyaltam a közepébe.. nagyon finom volt… olyan mint az illata, csak még érezhetem is az ajkamon, ízként.. Ahogy hozzáért a nyelvemhez az íze, elszálltak a maradék gátlásaim, két ujjammal széthúztam az ajkait, és fickándoztam rajta a nyelvemmel.. Hallottam odafenn a kisebb-nagyobb sóhajait, és éreztem a kezét a fejemen, és csak fogta, markolászta a hajamat, de legfőképp nyomta befelé.

Aztán eszembe jutott valami, amit hallottam. A csikló legérzékenyebb pontját kerestem, amit egy kis bőrredű takart, nyalás közben sikerült megtalálnom, egy kis gombocska szerű valami volt, de tűzpiros volt körülötte, gondoltam az lesz az. És rácuppantam az ajkammal, szívogattam ahogy csak tudtam, közben a számon belül játszottam vele a nyelvemmel.. Nem is maradt el a reakció, mert hallottam egy artikulálatlan nyögést, és szinte tartottam az egész testét a számmal, a lábai remegtek, a keze meg úgy nyomta a fejemet, mintha be akarná tolni egészen a méhéig.

Ezt folytattam, gondoltam nagyon jó helyen vagyok, és jól csinálom, de gondoltam egyet és a még száraz virsli ujjaimat odaadtam a szájába, és bőszen elkezdte szopogatni.. Ha az ujjak el tudnának élvezni, az a két ujjam boldogan élvezett volna bele a szájába. Majd amikor éreztem hogy jó lesz ez már, kihúztam, és határozottan beledugtam a puncijába, eközben az érzékeny pontját ugyanúgy, egyenletesen kényeztettem a számmal, ekkor éreztem valami furcsa ízt a számban, begyorsítottam az ujjammal, és éreztem hogy az egész teste elkezd remegni, tartottam ahogy tudtam, a kezemmel rá is segítettem, fogtam a popójánál, és csak remegett és remegett az egész teste, a számban mindenfajta íz lett úrrá, az ujjaim csak csúszkáltak benne, hallottam a nyögéseit és a sóhajait, majd hogy már fájdalmasan belemarkol a hajamba… ez volt egy fél percen át, szinte csak lüktetett a teste.. pulzált.

Majd engedett a szorításból, én még tiszteletkörként adtam pár puszit a puncijára, és bele is nyaltam óvatosan, majd lesegítettem ide az ágyra, leültettem, a fejét ráhajtotta a mellkasomra, és mosolygott, de most valami életidegen mód, vagyis.. én még sose láttam lányt így mosolyogni..

Aztán egy pár perc cirógatás után megszólalt:

- Húúú… hát ez mi volt? Valami istenien csináltad! – mondta.
- Hát tudod.. sokat olvasgattam a témával kapcsolatban, felkészülve akartam lenni, ha tudod… eljön az ideje. -feleltem.
- Hát nagyon jól tetted, őstehetség vagy! – mosolygott, és újra elkezdtünk csókolózni, most inkább a nyelvét használta, mert most szinte kinyalta a szám belsejét, gondolom érezte a saját ízét.

- Na akkor… most szeretnék neked hasonló élményt nyúltani, ha nem bánod, kedves… -mondta, és visszatért a huncut mosoly.
- Hátöhm… nem tusoltam le, nagy baj? –kérdeztem
- Nem baj, úgyis illatos lettem ettől a nyalástól- kacérkodott
- Hát rendben van, de majd szóljak ha… tudod… mennem kell.
- Ahogy gondolod.. úgyis megérzem mikor kell.
- Oké! –végre én is elmosolyodtam.

Újra csókolózni kezdtünk, de most benyúlt a takaró alá, és megtalálta a már szinte dárdaként ágaskodó farkamat. És elkezdte simogatni a makkom, a finom ujjbegyeivel, majd rámarkolt óvatosan a rudamra, és húzogatni kezdte a bőrt.
Megborzongtam. Ismerős érzés volt, hisz magamnak kismilliószor csináltam, de most mégis más volt, mert mégis csak egy idegen kéz..

-Egész vaskos darab! –jegyezte meg.
- Hát nem annyira nagy, de legalább legyen vastag, nem? – mondtam
- De! Mi csajok azt szeretjük, ha jobban kitöltenek minket, nem azt ha egy fél mozdulattal a méhszájunkat akarják döfködni a kis ceruzájaikkal…
- Na elég a beszédből, mert már annyira kívánlak hogy az már hihetetlen! Most már kussba leszek.
Mosolygott egy kicsit, majd lefejtette rólam a takarót, és meglátta a szerszámom.. Erre elkezdte verni egy kicsit, és közben a nyakamat puszilgatni. Isteni volt.
Azt hiszem belőlem is kezdek az apró sóhajok kiszakadni, végre valahára, ha eddig szinte sose volt szükség erre, maszturbálás közbe sose adtam ki semmilyen hangot, de most.. minden kisebb érintésre, és cirógatásra reagáltam.

Aztán kezdett lejjebb haladni, ugyanúgy kigombolta az ingem, rám nézett, látta hogy most már szabad, bólogattam, félrehajtotta az anyagot, és puszikat adott rá. Furcsa érzés volt, de jól esett ugyanúgy, mint az előbbiek.. persze közben ugyanúgy játszott a farkammal, és meg is jelent az első kis előnedv a hegyén, ami le is folyt Laura kezére. Megállt egy picit, és a szemembe nézve lenyalta a kezéről az izgalmam cseppjét.
- Nem rossz, de hadd kóstoljak még ebből.

Ezt kimondva megszeppentem egy kicsit, mert tudtam hogy itt az idő, egy újabb mérföldkőnek, ami külön mérföldkő volt, talán még annál is többre tartottam, hogy dugjak. A prostitól is csak franciát akartam volna kérni, mert kíváncsi voltam.

Szóval kinyújtotta a nyelvét, és lenyalta a tetejéről… Majd rám nézve újra eleresztett egy mosolyt,  és óvatosan, a szemembe nézve lassan bekapta a makkom.. erre megrándultam egy kicsit, mert valami isteni jó volt…de gondoltam, ez még nem minden, és behunyta a szemét, rámarkolt az ujjaival a rudamra, és elkezdte rajta járatni a száját.
Most már éreztem, ez mindennél jobb, amit átélhet az ember… ösztönösen beletúrtam a hajába. Ezt nem lehet szavakba önteni, hogy milyen is az, ha az embert leszopják. Ez olyan, mintha próbálnád elmagyarázni a mustár ízét, annak, aki még sose evett.. ezt át kell élni, lehet hogy nagyon szép a magyar nyelv, és választékos, ízes, de ezt sehogy se lehetne… Isteni volt, meleg, és én elkezdtem mélyeket sóhajtozni. Hiába fojtottam vissza az élvezésemet maszturbáció közben, ez az érzés többezerszer jobb volt, úgyhogy az önkontroll semmit sem ért… De mindent megtettem, hogy ne süljek el fél perc alatt. Így is lett, holott profi volt a technikája. Vagy legalábbis úgy gondoltam, mert ha nincs önkontrollom, már attól elsültem volna ha megnyalja a végét. A nyelve ugyanúgy cikázott, mint én rajta, a makkom alját kényeztette a nyelvével,  a fogaival finoman ráharapott, tesztelt, hogy mi esik jól, mi nem.. Bár nem csinált olyat ami ne tetszett volna.
Így teltek a percek, teljesen elfelejtettem minden gátlást, ami csak volt bennem, és csak élveztem ami történik velem. Volt hogy majdnem tövig be is kapott, egy ilyen akciónál majdnem elvesztettem a kontollt, és majdnem elélveztem, de gyorsan ki is vette, majd finoman visszaengedett, hogy még bírjam. Aztán látta rajtam, hogy elég lesz a kínzásomból. Gyorsan elkezdett járni a fejével a vesszőmön, gyorsabban, kapkodni kezdtem a levegőt, éreztem hogy közel van a vég.
- Lah.. Laurah! … M-mindjárt végem van! Jaaj! Vedd ki, vedd ki! - mondtam, de szinte csak hörögtem, sóhajtoztam
Ezt hallva begyorsított a kezével és a szájával, és egy pár másodperc múlva robbantam is, szinte ordítottam, nyögtem, az egész testem csak remegett, belemarkoltam az oldalába, a másik kezemmel meg fogtam a számat, hogy azért mégiscsak a szomszédok meg ne hallják a folyamatos nyögésem..

Egy fél percig csak élveztem, és élveztem, úgy éreztem most minden kijön belőlem odalenn, mintha még a tartalék is bekerült volna, amit sima maszturbálással nem lehet elérni…. Jaj, isteni volt! Aztán amikor alábbhagyott, felnevettem. És csak néztem Laurát.. Szegény tuti sokat kapott a szájába, mert egy hatalmas korttyal le is nyelte az adagomat inkább.

-Jaj te lány… Szeretlek! – mondtam, de egy pillanatig megijedtem hogy mit is mondtam, de nem érdekelt, csak megfogtam és átölelve magamra fektettem…
- Hmm, azért még remélem van kedved máshoz is, és nem fogsz elaludni! -mondta
- Hát elég fáradt vagyok, még az energiáimat is kiszívtad belőlem! –feleltem
- Na majd meglátod, hamarosan lesz kedved!
Ahogy kimondta, felült, most már le is vettem az ingemet, és mindketten anyaszült meztelen voltunk, már nem is szégyelltem magam, egyáltalán. Ő csak markolászta a húsomat a mellkasomon, közben a farkamat , -ami még félig merev volt- a hasamra fektette, és a puncijával kezdett el rajta csúszkálni, fel-le… bár most élveztem életemben először egy nagyon jó ízűt, fáradt voltam, de úgy éreztem újra akcióra készen állok, megbolondított ez a lány!
- Amúgy remélem tudod, hogy az a bokros mese csak hülyeség volt.. Még szűz vagyok. –mondtam.
- Persze hogy tudom! Jaj.. – és elnevette magát, újra hallgattam azt az édes nevetést.
- Na akkor jó! És ne félj, nem fogok elsülni 2 perc alatt, most ürítettél ki. De nem bánod, ha most csak te dolgozol rajtam? Hulla vagyok, tényleg nagyon leszívtál! – mondtam
- Nem, nem gond, én is fáradt vagyok, csináljuk azt mint a házasok, és aludjunk egy jót, dugás után, szinte azonnal.. rendben? – kérdezte, kicsit fel is csigázott.
- Persze aaaaaz jó lesz!

Erre gyorsabban elkezdett mozogni a farkamon, újra visszatért belé az élet, és dárdaként funkcionált, kész a csatára.
Ő is megérezte, és óvatosan lenyúlt, odaillesztette az édes bejárathoz, és kérdezte hogy
- Mehet?
Ezt csak egy sima bólogatással nyugtattam, de felültem, és csókolózni kezdtünk. Közben éreztem azt, ami az élet nem hivatalos értelme. A punci. Éreztem a lüktetését, a csúszósságát, még melegebb volt mint Laura szája, ez még sokkal jobb is volt, mint az orális, mert mintha odabenn valaki masszírozta volna a farkamat, minden oldalról, teljes egészében. Nagyon jó volt, vissza is borultam az ágyra, és újra erőt vett magán a sóhajtozások, a cirógatások…a kezeimmel a melleit cirógattam, ha volt is erőm felkelni a számba is vettem a bimbókat, és játszottam velük, közben átölelve puszilgatott ahol ért engem. De aztán végképp nem volt erőm már semmire, visszahuppantam, és csak fogtam a derekát, azt a finom derekát, amit a táncórán is fogtam, de most már sokkalta bátrabban, és gátlástalanul.

Kezdem odabenn nagyon jól érezni magam, gyorsítottam a tempón, én is lökdöstem befelé magam ahogy tudtam, ő is gyorsítani kezdett a tempón, csak úgy ömlött rólam a verejték, ő róla is,  a fejét felcsapta, hangosan sóhajtozott, fel-fel nyögött, és éreztem hogy még erősebb masszírozás éri a farkamat, mintha csak ki akarná préselni belőlem az élvezést, begyorsítottunk ahogy csak tudtunk, ő ívbe feszítette magát, a mellei a csillagok felé mutattak, én is megnyúltam ahogy csak tudtam, és éreztem ahogy pumpálom bele a puncijába a meleg ondómat. Egy kis idő múlva össze is rogytunk, főleg ő, mert egy kicsit keményen, szinte belecsapódott arccal a mellkasomba. Engem szinte azonnal el is ért az álom, és mélyen durmoltam, ahogy ő is.

Reggel, a nap fényére keltem, meg anyám hangjára, de Laura sehol…

-Szia! Jót aludtál? –kérdezte anyám.
- Jót aludtam.. de mintha kiütöttek volna úgy aludtam.
- Azt elhiszem! – mosolygott, de nem tudtam először mire vélni.. aztán tulajdonképpen rájöttem… hogy bírt volna kimenni Laura, kulcslopás nélkül, nélkülem? Hisz csak nem hagyhatta nyitva az ajtót, zárás nélkül.. Gondolom anyámmal összefutott… óóóó de jó! Ahogy ezt kigondoltam, anyám mondta is a magáét.
- Tegnap láttalak titeket hazafelé jövet, amúgy is csak egy pár cuccért voltam odalenn, inkább elmentem egy nagy bevásárlásra, hogy ne zavarjalak titeket, gondoltam nem lesz semmi gond.- mondta anyám.
- Aztán úgy 11 óra körül hazaértem, tényleg már csak bóklásztam szinte az utcán, és lassan jöttem, nehogy megzavarjak valamit, ahogy szépen sikerült felérnem, benyitottam, látom hogy az a lány ír valamit egy cetlire, köszön, és mondta hogy a barátod, de mennie kell mert várják otthon. Csak annyit láttam hogy ad egy puszit a homlokodra, közbe pakoltam, de már ment is.
Mosolyogva hallgattam, és elgondolkodtam.. anyám közbe kiment addigra… Végülis újra lejátszottam a fejemben hogy mit mondott… És eszembe jutott a cetli.. hol van a cetli?? Csak nem hagyott itt se szó se beszéd engem… Aztán éreztem valami furcsát odalenn, lehajtottam magamról a takarót, és látom hogy ott egy cetli becsíptetve a farkam, és a herezsacskó közé… fura megoldás volt, de azért tetszett!

A cetlire az volt írva,  -bár még homályosan láttam kicsit, de sikerült kiolvasnom az írást.- hogy ne haragudjak hogy csak így lelép, de haza kellett mennie, mert a tesója már nem tuti megveszett, hogy hol lehet.. a szülei meg ilyenkor hétvégén buliznak mint a fiatalok, de persze diszkrétebben, úgyhogy ők nem tudják. Persze a szívem csücske az volt az egészben, hogy le is írta a számát, és hogy hol lakik. Gondolom egyszerű invitálás volt arra, hogy valamikor nézzek át.. hmm… úgyhogy a cetlivel a kezemben elkezdtem nevetni mint egy ember aki valami értékeset nyert, és elhatároztam hogy valamikor még a hétvégén át is nézek az én Laurámhoz.. de ez egy másik történet…
Hozzászólások
További hozzászólások »
Salambard ·
Köszönöm mindenkinek! :)

carramba ·
Ne erőlködj.

AmandaAdmin ·
Kedves Felhasználók! A Tortenetek csapata új oldalt nyitott a lányokkal való szex randevúzáshoz: WWW.TEENSFK.SITE Ezer erotikus történetet gyűjtenek össze ott, vannak ismeretségek és kommunikáció. Meghívjuk Önt, hogy csatlakozzon. Az ingyenes regisztráció továbbra is nyitva áll.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha nem akarsz lemaradni: