A szöszke fiúcska nem volt több mint öt éves. Az óvodai szünidőt nagymamájánál töltötte, hol, igen nagy szabadság adatott számára. Városi gyermekként, csodálkozó tekintettel nézett, a fővárostól távoli élet szépségeire. A teret, itt a poros utca jelentette, - ez volt a játékuk színhelye -, s végében, a bevetett földek húzódtak. A ringó búzatáblák aranyló tengere, a kalászok között megbújó, égő pipacsokkal együtt ringtak, a szél lüktető ritmusára.
Hatalmas zsíros kenyérrel a kezében, a másikban egy termetes újhagymával, az utca porát csöppnyi lábával felkavarva futott. Élvezte a mezítlábas életet, örömmel ugrott bele egy-egy tehénke elpottyantott üzenetébe. Szaladt a barátaihoz, akik már várták, egy újabb csíntevés ötletével. Tetszett az ötlet a szöszkének, mert olyan huncutságokat eszeltek ki, mit a városi életben, nem lehetett elkövetni.
Voltak egy páran, de mind, nagyobbacska legénykék, és a szereposztás meg is történt.
Ő, a legkisebb, felnézett az idősebbekre, majd, vakon teljesítette kérésüket, nem mérlegelve, hogy mi lehet, a csíntevésnek a vége.
A terv az volt, hogy az egyik telek, kerítésének tövében, szépen, katonásan sorakozó újhagyma sorokat, kellene megdézsmálni. A ház gazdája, nem volt otthon, így hát, szabad volt a porta, csak egy baj volt, hogy a kerítés szövése nem engedte a nagyobbacska kezek behatolását. A rangidős, szereposztást módosított, eddig, a szöszkére, a megfigyelő szerepét osztották, de a helyzet úgy hozta, hogy főszerephez juttatták. Büszkén vállalta, mert úgy gondolta, hogy a kis csapat befogadja, ha bizonyít.
- Öcsi, a te kezed befér, húzzad sorba a hagymákat, majd mi őrködünk -, volt az utasítás.
Csöppnyi keze fürgén járt, pedig a lopást még sosem próbálta, apró kézfejét, a rozsdás drótkerítés, több helyen is felsebezte. Amint gyűlt a zsákmány, a többiek kaján vigyorral ették a frissen illatozó hagymát, csak úgy, minden nélkül. Sajnos a csínytevésnek vége is szakadt, mert a házigazda váratlanul megérkezett. A kis hagymatolvaj apró markában egy csokorra való hagyma, megakadályozta, hogy kihúzza kicsiny kezét a kerítés fonatán.
El nem engedte, úgy markolta, pedig látta a fenyegető veszélyt, és mégsem futott társai után. A többiek hangos kacagással elfutottak, porzott az út lábaik nyomán, de ő, ott maradt, hagymáival megszégyenülve, teljesítve a vezér parancsát. Szemlesütve várta a folytatást, homlokán az izgalomtól veríték kúszott poros arcán, ami különös csibészes arckifejezést kölcsönzött a szöszkének.
- Á, megvagy, kis hagymatolvaj! - kiabálta a kert ura, majd kemény, dorgáló szavakkal illette, és fülönfogva hazacipelte a nagyanyai házhoz.
Sokáig emlékeztek az utcabéliek a szöszke esetére, s mondta is mindenki, huncut mosollyal: „Kuluszka a kis hagymatolvaj”.
Teltek az évek, az utca az évek során szilárd burkolatot kapott, a régi por, az elpotyogtatott lepénykék, már csak a szöszke emlékeiben élnek. A ringó búzatáblák, a vörös pipacsokkal, a szívébe bevésődtek.
Kuluszka, a kis hagymatolvaj, meglett ember lett azóta, de a hagymát most is szereti.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-03-20
|
Horror
A nők bosszúja, 1. felvonás. történetnek a folytatása.
2024-02-18
|
Horror
A történet a fantázia szüleménye, BDSM és Horror keveréke, de alapvetően a horrorba tartozik....
2024-02-11
|
Horror
Lecsúsztam a fal mentén, és széttárt lábakkal csupasz fenekemmel a padlóra ültem. A fejem...
2024-02-05
|
Egyéb
Sziasztok! Ez egy skicc, az első írásom. Szeretnék rá őszinte kritikát kapni! A történetet...
Friss hozzászólások
Dr. Stephen P. St.John:
Sok gondolatom volt, de végül...
2024-03-28 20:01
Materdoloroza:
Pedig én is vártam a folytatás...
2024-03-27 22:41
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
Csöngettek!
Kinéztem az ablakon és látom, hogy a fényes nyúlványokkal érkező ismerősöm ott ácsorog az ajtó előtt gúnyos mosollyal a szája szegletén. Mit tehetnék, beengedem és hagyom, hogy megtegye, amiért jött. Az ajtó kinyílik és belép rajta Ő...
Kinéztem az ablakon és látom, hogy a fényes nyúlványokkal érkező ismerősöm ott ácsorog az ajtó előtt gúnyos mosollyal a szája szegletén. Mit tehetnék, beengedem és hagyom, hogy megtegye, amiért jött. Az ajtó kinyílik és belép rajta Ő...
Hjajj de szép, jujj de formás lanka. Se nem körte, nem is alma az alakja. Ott a kettő közt, kecses rádiuszok halma...
Hozzászólások