A kávé illata 3.

- Szia Évikém! Bejöhetek? - hallottam meg Anikó hangját az előszoba felől. Anyámmal épp a reggelihez és kávézáshoz készülődtünk. A legutóbbi alkalom óta, amikor Anikóval együtt voltam, eltelt 5 nap. Sok időnek tűnt. A jóhoz könnyen hozzászokik az ember. Máshogy tekintek azóta a világra, hiszen szeretőm van! Egy nő, aki ugyan idősebb nálam, de kielégít. A haverokkal ha a szex kerül szóba, már nem kell kussban maradnom, csendes büszkeséggel hallgatom őket. Észre is vettek valamit, a mosolyt az orrom alatt. Szóvá is tették, hogy biztos volt valami kalandom, de nem árultam el senkinek. Jobb is így. Mégiscsak az anyám lehetne Anikó. Nem tudom mit szólnának ha megtudnák. De nem is érdekel. Jó ez így. Csak anyám meg ne tudja. Arra kell nagyon vigyáznom.

- Szia Anikó Gyere csak be. Igyál egy kávét. -válaszolt anyám.
- Köszönöm Évikém. Mondd csak. Hétvégére van valami programotok? Szombaton leutazom vidékre anyámhoz, ilyenkor szüretelnek a kertben. Besegítenék, és hoznék haza pár láda gyümölcsöt. Viszont ehhez segítségre volna szükségem. Arra gondoltam, hogy Péter eljöhetne velem. Segítene a szüretben is, meg bepakolni is. Aztán nektek is jutna gyümölcs bőven. És vasárnap már haza is jönnénk. Anyám házában van hely. Ott tud aludni a fiad is.

Kezdett érdekes lenni számomra a dolog. Máris izgalommal töltött el, hogy Anikóval lehetek majd kettesben.
- Ha Peti akar, akkor részemről nincs akadálya - válaszolt anyám. - Legalább kimozdul egy kicsit. És egy kis fizikai munka sem árt a fiatalembernek.
- Petikém, te mit szólsz? - nézett rám Anikó.
- Oké, mehetünk. Segítek szívesen.

Nagyon nehezen teltek a napok szombatig. Tűkön ültem, hajtottam volna előre az időt, ha mód lett volna rá. Szombat reggel aztán hamar felöltöztem. Bepakoltam a hátizsákomba a váltóruhát ,melós ruhát, meg ami az éjszakához kellhet.  A korai időpont ellenére már erősen sütött a nap, lementem a ház elé, Anikó már indította az öreg Skodát. Bepattantam mellé előre, és elindultunk.  Anikó igazán jól nézett ki. Egy elölgombos blúz volt rajta, és egy combközépig érő szoknya, aminek én örültem. A város határában megálltunk tankolni. Mikor Anikó visszajött a pénztártól és beült az autóba, átöleltem, magamhoz húztam, és percekig csókolóztunk. Közben a melleit is gyúrtam, majd a combjára is rátévedt a kezem. Elakartam jutni a combja tövéhez, de összezárta a lábát, és eltolta a kezem. Elmosolyodott.
- Lesz időnk mindenre drága. Ne kapkodj - mondta, és adott egy gyors cuppanós csókot.

A Škoda szépen falta a kilométereket, sütött a nap, napszemüveg rajtunk, zene szólt. Kezem állandóan Anikó csupasz combján pihent. Ő néha rám mosolygott, jobb kezét incselkedően végig húzta álló farkamon, a nadrágon keresztül. Mi tagadás, eléggé kínban voltam a folyamatos merevedésem miatt.
-Petikém. Mire odaérünk jó lenne ha lehiggadnál, mert nem tudom a vidékiek mit szólnak majd az álló fütykösödhöz. -Majd ezen jót is derült. Gondolom elképzelte a helyzetet. Belegondoltam én is, kínos lenne.

- Könnyű azt mondani. De ha csak rád gondolok máris feláll. Nem tudok mit tenni.
- Én tudnék drága! -rám kacsintott. Hirtelen nem tudtam hogy most csak viccel, vagy komoly, de azt végkép nem, hogy ezzel mit akar mondani.
- Tudod! Csak kérned kell... -Ekkor leesett nálam is a tantusz.
- Anikó!
- Igen drága.
- Szopjál le kérlek! - mondtam örömittasan, és vártam a hatást. Anikó rám nézett, majd kitette az irányjelzőt, és bekanyarodott valami nagyon rossz földútra. Zötykölődtünk pár percet, alig vártam már hogy találjunk valami alkalmas helyet. Hamarosan egy bokros részre értünk. Anikó leállította a kocsit. Felém fordult, benyúlt a pólóm alá, megsimogatta mellkasom, majd a sliccem kezdte lehúzni. Segítenem kellett, mert egy kézzel nehezen ment. Majd elkezdte legyűrni a nadrágomat és a gatyámat. A farkam teljesen nedves volt a folyamatos izgalmi állapottól. Anikó kezelésbe vette gyorsan, majd ráhajolt, így újra a szájában lehettem. Csodálatos érzés. Feje le-fel járt, és újra szorítani kezdte nyelvével a makkom. Ekkor már sűrűn sóhajtoztam. Anikó hirtelen kiszállt a kocsiból, átjött az én oldalamra, kinyitotta az ajtóm, felállított az ülésből és letérdelt. Újból a szájába vett, és úgy szopott, ahogy csak ő tudott. Bár nem volt összehasonlítási alapom, ettől jobbat elképzelni sem tudtam. Éreztem hogy elönt az élvezet. Alig jött hang ki a torkomból, mikor szóltam neki hogy elélvezek. Nemigazán hatotta meg a figyelmeztetésem. Aztán nem volt visszaút... Telepumpáltam a száját a spermámmal. Percekig nem tudtam megszólalni. Anikó kicsit odébb ment, kiköpte az anyagot, elővett egy zsebkendőt, megtörölte a száját, majd vizet ivott. Én a kocsinak dőlve lihegtem. Gatyám letolva még. Ani odajött egyik kezével átölelt, a nyakamba csókolt. Közben a másik kezével a heréim simogatta.

- Menjünk drága. Már várnak. -mondta, így lassan bár de rendbe szedtem én is magam, elindultunk.
- Milyen volt kedvesem? -kérdezte.
- Ez valami állati jó volt Anikó. De nem volt viszolyogtató vagy undorító neked?
- Drága. Én elfogadlak téged szőröstül-bőröstül, tetőtől talpig. Ez is te vagy, hozzád tartozik. Akkor miért undorodnék? Te nem így gondolod?
- De....de igen. Csak megleptél.
- Nos, tudok még pár számodra meglepő dolgot... - Nézett rám sokatmondóan.

Ezen elgondolkodtam egy jó darabig. Biztos voltam benne, hogy igazat mond, és hogy az nekem jó lesz.

Odaértünk a szülői házhoz, a szüret már javában tartott. Mi is hamar beszálltunk a munkába, jó hangulatban szedtük a sárgabarackot, és a meggyet. A falusiak kitettek magukért, kaja és innivaló amennyi csak kell. Estére nagyon elfáradtunk, megmutatták a szobámat, egyedül lakhattam benne. Lezuhanyoztam, és kimentem a teraszra, ahol a többiek iszogattak. Anikó is pálinkázott, láttam rajta hogy már csillog a szeme. Megkínáltak engem is, bár nem nagyon ittam addig, elfogadtam. Aztán újra és újra, míg a végén teljesen elszédültem. Jobbnak láttam elköszönni, és lefeküdtem aludni. Éjjel felriadtam, mivel valami mozgolódást éreztem. Füleltem, az egész ház csendes volt. De valaki bebújt mellém a takaróm alá. Persze, Anikó volt az. Jó érzés ilyenre felkelni. Tudtam, most végre megtörténik a dolog, szeretkezhetek úgy ahogy meg van írva. Dughatok egy puncit. Mióta várok erre! A kevés ruhát nagy rohammal szedtük le egymásról, és nyaltuk faltuk egymást. Mindenem csupa nyál volt, de én sem maradtam adós. Anikó hanyatt fektetett, és megfordult. Lábát áttette a fejemen, és szinte ráült a számra. Puncijából rengeteg nedvesség folyt. Én pedig nyaltam ahol értem. Éreztem közben a szájába vesz, és újra elkezdett szopni. Eléggé sokáig csináltuk így, de talán az elfogyasztott piának köszönhetően, most nem éreztem hogy hamarosan elfogok menni. Anikó megfordult, a csípőmre ült. Farkam a puncija vágatába illesztette a kezével. És előre-hátra mozgott lassan.
- Gyere bébi - suttogta. - Dugjál meg!
Majd felemelkedett, egyik kezével széthúzta a punciját másikkal odaillesztette a farkam, majd lassan belecsúszott. Uramisten! Itthon vagyok! Ezt éreztem. A világ legjobb helyén. Végre. Anikó mozgott rajtam, néha megemelkedett, akkor én lökdöstem bele a farkam. Majd helyet cseréltünk, én kerültem felülre, ő pedig átkulcsolta a lábát a derekamon, és szinte magába húzott. Dugtam ahogy csak bírtam. Ő halkan, de vinnyogó hangot kezdett kiadni minden lökésemnél, majd ez folyamatos lett, újra megfeszült, lábával satuba szorított. Én nem hagytam magam, tovább löktem a csípőmmel, és én is elkezdtem élvezni. Pumpáltam spermámat a drága pinába. És igazán férfinak éreztem magam. Együtt aludtunk el, de reggel már nem találtam az ágyamban Anikót mikor felébredtem.

Másnap még szüreteltünk, de délután bepakoltunk a kocsiba pár láda gyümölcsöt, és elindultunk haza. Fáradt voltam, kissé másnapos, de boldog. Az ölébe hajtottam a fejem, néha megpusziltam a hasát, mire ő felkacagott.
- Mondd Anikó! Szedsz te fogamzásgátlót?
- Hú de felnőttes valaki. Ezt nevezem. De nem késő egy kicsit már ez a kérdés fiatalember?
- Lehet. De tegnap este máshol járt az eszem. Remélem nem okozok bajt.
- Ne aggódj. Spirálom van. Ez tartós dolog, és biztonságos.

Ebben maradtunk. Hazaértünk, kipakoltunk és elbúcsúztunk. Titokban loptunk egy rövid csókot is. Anyámnak el kellett meséljek mindent ami csak történt a hétvégén. Nehéz volt kitalálni mit mondjak, hogy ne az ivásról, és a dugásról beszéljek. Pedig legszívesebben mindenkinek tudtára adtam volna hogy már férfi vagyok.

Nem sokára megtörtént ez is, bár akaratomon kívül. Anikóval hetente kétszer, háromszor szeretkeztünk. Kipróbáltunk sok–sok pozitúrát. Sok mindenre megtanított. Én meg faltam a tudást amit nyújtott, vele együtt őt is. Ő pedig élvezte amit viszonzásul kapott. Leginkább nála szeretkeztünk mikor nem volt vendége, mikor anyám dolgozott akkor néha nálunk. Nagyon szerettem a kanapénkon dugni őt. Egy alkalommal már a konyhában lekerült rólam az alsó, és így mentünk a nagyszobába. Hanyatt feküdt a kanapén, a feje lelógott, így dughattam a száját, közben tökéletes rálátásom volt a melleire, égnek meredő lábai között a puncijára, és így azt kedvemre nyalhattam, csókolhattam. Aztán megfordítottam, feltérdelt a kanapéra, felkínálta punciját hogy hátulról dugjam meg. Megőrjített a látvány, ahogy tekert a fenekével a farkamon. Hamarosan elkezdtem élvezni, pumpáltam spermám bele, torkom hangos sóhaj hagyta el.

- Ti mi az Úristent csináltok itt? -reccsent anyám hangja a hátam mögött. Anikó sikkantott egyet, és leugrott a farkamról, összeszedte a ruháit, és elkezdett kapkodva öltözni. Kiviharzott, persze anyám kinn várta őt.
- Mit képzelsz te cafka! Megbaszatod magad a fiammal?! Még csak 17 éves lesz! Nem volt más aki megbasszon?! -hajtotta anyám síri hangon.
Az ő szájából sohasem hallottam ezt a szót. Tudtam nagy a baj. Anyám ezt nem emészti meg egyhamar. Soha nem beszélt csúnyán. A szex nála tabu téma volt, mintha nem is létezne olyan. Amint kicsit is megnőttem, már nem volt egymás előtt öltözködés, fürdés. Eléggé prűdnek tartottam. Most meg ő mond ilyet: baszni....

- Ugyan már Éva! Nagy fiú már. Szükségletei vannak, és nehéz kor az övé. A kamasz fiúknak nem árt ha valamit tudnak is a dolgokról, tapasztalatot szereznek. -védekezett Éva.
- Biztosan te csavartad az ujjad köré, te vetted el az eszét! Ő nem akarhatta ezt!
- Jaj dehogyis nem akarta. Jó volt neki. Tanult. Kérdezd meg majd őt is, jó volt-e neki vagy rossz.

Anyám és Anikó be is jöttek a szobába, ahol én még mozdulatlanul álltam. Anyám villogó szemmel rám ripakodott:
- Te hogy képzelted ezt Péter? Ő kezdett ki veled, vagy te vele?
- Nem kezdett ki senki senkivel - válaszoltam. - Egyszerűen megtörtént. És igenis jó volt. Nagy fiú vagyok már. Anya!

Ott álltunk háromszögben, egymással szemben. Ekkor jöttem rá, milyen fura is ez a helyzet. Hiszen én meztelen vagyok. Farkam még félig merev állapotban, rajta a csöpögő spermámmal, és anyám itt van a szobában...