A Játék

- Lépj ki minden programból, és dobd le a gatyád! – viharzott be a lakásba kedvesem.
- Neked is szia! – válaszoltam elmésen.
- Ja bocs, tényleg. Szia – és hasonló intenzitással berontott a szobába, kaptam egy gyors csókot, majd ugyanilyen hirtelenséggel el is hagyta a helységet.
- Elárulod, mit szívtál, vagy találjam ki? – érdeklődtem kedvesen, továbbra is a gép előtt ülve.
- Áááá, semmi, csak ma jött haza Bea a nyaralásból… - ajjaj, gondoltam magamban. Bea a párom legjobb barátnője, munkatársnője, kabalája, miegyebe. A legnagyobb őrültségeket tudják kitálalni (és megvalósítani) együtt, a munkahelyen is úgy ügyeskedtek, hogy egymás mellé kerüljenek, így egész nap mehet a dumálás. Megpróbálták szétültetni őket (tisztára, mint az oviban), de akkora ellenállásba ütköztek a két lány részéről, hogy inkább hagyták a dolgokat a maguk medrében folyni. Sosem felejtem el az első találkozásomat Beával: párom bemutatott minket, Bea meg pajkosan rám nézett, kacsintott, kézfogás helyett pedig a combomba csípett. Akkor nem értettem, mitől volt ilyen fura, később persze kiderült: ezek ketten annyira jóban vannak, hogy mindent megbeszélnek. Szó szerint mindent. Vagyis hálószobatitkokat is. Azóta megtanultam elfogadni egymás iránti őrjöngésüket, bár mindig kissé kínosan éreztem magam, ha mindketten a környéken voltak.

- Akkor gondolom, ma sem dolgoztátok túl magatokat… - jegyeztem meg.
- Nem bizony - válaszolta kedvesem, midőn ismét belibbent a szobába, ezúttal a szokásosan nyakában lógó mp3 lejátszó és a szandálja nélkül.
- Na halljam, miben mesterkedtek már megint?
- Hát… a Beáék kipróbáltak egy új játékot, és nagyon élvezték mindketten… esetleg mi is megpróbálhatnánk… - felelte kissé szemlesütve, szemernyi kétséget sem hagyva afelől, pontosan milyen típusú játékról is lenne szó.
- Rendben, mondd el a szabályokat – egyeztem bele.
- Ez olyan önuralmi, meg szexügyességi játék, – kezdett bele nagy hévvel, egyáltalán nem zavartatva magát attól az egyszerű ténytől, hogy nemigen létezik olyan szó, hogy „szexügyességi”. – Az a lényege, hogy el kell élveztetni a párod, neki pedig meg kell állnia, hogy egyáltalán ne mozogjon közben. De ha adsz neki utasítást, azt végre kell neki hajtania.
- Beszélni szabad? – kérdeztem vissza.
- Azt nem tudom… szerintem lehet – tűnődött el. Közben lassan az ölembe helyezkedett.
- És ki nyer?
- Hát, ha mondjuk anélkül mész el, hogy akár a legcsekélyebb mozdulatot is teszed engedély nélkül, akkor te. Aztán cserélünk. De úgyis 2- 0 lesz az eredmény – tette hozzá olyan hangsúllyal, hogy kétséget se hagyjon afelől, ki lesz a győztes. Bevallom, nagyon megtetszett az ötlet.
- És tudod már, mit akarsz tenni velem? – érdeklődtem a kívántnál kissé izgatottabb hangon, ebben annak is sok szerepe volt, hogy időnként nedves csókokat kaptam az arcomra.
- Persze, hisz egész délután ezt terveztük…
- Na várjál, most jött haza a Bea, és ti egész délután csak arról beszéltél vele, hogy ma este mit akarsz csinálni az ágyban velem?! – próbáltam egy kis felháborodást vinni a hangomba, bár inkább csak megszokásból.
- Nem… azt is megbeszéltük, ők miket csináltak… - válaszolt ártatlan képpel, mint aki nem érti, miért kell ezen fennakadni. Végülis igazat adtam neki, elvégre ez nem mindennapi szexnek ígérkezik, és hát Bea amúgy is tudomást szerzett volna róla előbb- utóbb.

- Rendben, ki kezdi? – kérdeztem, már hatalmas vigyorral az arcomon.
- Kezdheted te, de előbb meg kell kóstoljalak – szólt szerelmem, ledobta a topját, szorosan átölelt, és gyengéden megcsókolt. Először csak puhán, szinte csak ajakkal puszilgatott, aztán egyre mohóbban, nyelveink külön csatát jártak, közben lassan vetkőztetni kezdtük egymást. Helyzetünkből adódóan csak a pólómtól és a melltartójától tudtunk megszabadulni, mikor ágaskodó bimbói szinte végigkarcolták a bőröm, halkan felsóhajtottam; a számomra szeretkezés egyik kedvenc része volt ez. Lassan felálltunk, hogy lesegítsük egymásról a többi feleslegessé vált ruhadarabot is.

- Rendelkezz velem, uram és parancsolóm… - sóhajtotta párom, így adván tudtomra, hogy elkezdődött a Játék, és hogy innentől kezdve azt teszek vele, amit csak akarok. Az ágyhoz vezettem, és gyengéden lefektettem, egyelőre a hasára. Lovaglóülésben a combjai fölé helyezkedtem, és kezelésbe vettem az egyik gyenge pontját, a hátát. Szeretkezés előtt általában egy sima masszázzsal szoktam kezdeni ebből a pozícióból, és csak később váltok át erotikus masszázsba, de most mindketten túl izgatottak voltunk ehhez, így egyből izgató simogatásokkal kezdtem meg a támadást. Az ujjhegyeimmel szinte alig érintve a hátát, lassú köröket írtam le, aztán hosszában folytattam, végül többször végighaladtam a gerince mentén. Ezután egész testemmel ráfeküdtem, had érezze, hogy nemcsak ő szedi gyorsabban a levegőt, hanem az én vágyamnak is kézzelfogható bizonyítéka van.

Kedvesem mellé helyezkedtem, majd lassan őt is átfordítottam a hátára. Cirógatni kezdtem a nyakát, a mellkasát, ujjaim elvándoroltak a mellbimbói irányába, de valahogy a cél előtt mindig visszafordultak, vagy más irányt kerestek. Izgatottan figyeltem szerelmem arcát, hogy ilyen könnyen feladja- e a Játékot, és rászorítja- e kezeimet a melleire, de nem kellett csalódjak: ennél azért több uralma volt, bár látszott rajta, majd megőrül érte, hogy a mellbimbóit is kényeztessem. Úgy döntöttem, most még megkegyelmezek neki, ezért az egyik tenyerem teljesen rázártam a cicijére, a másikat pedig a nyelvemmel kezdtem izgatni. Hamarosan elérkezett az idő, hogy bevessem a nehéztüzérséget: úgy éreztem, ez az első olyan védelmi vonal, ahol a drágám elbukhat: mégpedig a belső comb.

Elképesztően bársonyos ott a bőre, és különösen érzékeny a simogatásra. Ezért aztán amíg a szám felváltva kalandozott a nyaka csókolgatása és mellbimbók izgatása között, addig az egyik kezemmel lassan szétnyitottam a combjait, és cirógatni kezdtem a megtámadandó felületet. Közben a fejem egyre lejjebb haladt, hol cuppantós, hol nedves csókokat adva a kebleire, a hasára, a köldökébe, a vénuszdombja fölé, szándékosan kihagyván a legvégső védelmi vonalakat, lassan elérkeztem a combjaihoz. Gyengéd harapásokkal és finom nyelvmozgással adtam tudtára, hogy itt bizony nincs mese, akár fel is adhatja a küzdelmet, ám akármennyire is latba vetettem minden tudásomat, egyszer sem sikerült szabálytalanságon kapnom. Azért az imponált, hogy még sosem láttam ennyire pirosnak az orcáját, vagy hallottam volna ennyire sóhajtozni a gyönyörtől. Kár, hogy ez nem számit, elvégre beszélni szabad…

„Végső kétségbeesésemben” úgy döntöttem, be kell vetnem a kínzások kínzását, amitől még Jack Bauer is idegenkedne: a csikló nyelvvel történő inzultálását, hogy aztán az orgazmusközeli pillanatokban abbahagyjam. Először csak a külső ajkakon vezettem végig a nyelvemet, majd bele is kóstoltam kedvesem kelyhébe. Ujjaimmal lazán széthúztam az ajkait, és a csiklót kezdtem kényeztetni. Előbb csak lassú, gyengéd nyelvcsapásokkal, aztán fokozatosan kapcsoltabb erőteljesebb és gyorsabb fokozatba. Közben végig figyeltem kedvesem reakcióit, egyrészt azért, hogyha mégis megmozdulna, egyből észrevegyem, másrészt pedig az orgazmusa előjeleit kutattam, hogy idejében le tudjak állni. Aztán hirtelen a kedvesem belemarkolt a hajamba, szinte rászorította a fejemet a puncijára, és erőteljesen rázkódni kezdett. Az orgazmusa hullámai után rájöttem, hol volt a számításomban a hiba: általában onnan szoktam tudni, hogy közeledik a csúcshoz, hogy a talpaival a hátamat kezdi simogatni, a kezeivel a hajamba túr, és emelgeti a csípőjét. Vagyis mozog. Amit most nem volt szabad. Be kellett ismerjem, az első menetet elvesztettem.

De akkor ez nem tűnt annyira érdekesnek, így adtam még pár puszit kedvesem puncijára, majd mellé feküdtem, és átöleltük egymást. Kis idő múlva megszólalt a drágám, csöppet incselkedve:
- Akkor most én következek?
- Nem lenne baj… - egyeztem bele nagylelkűen és önzetlenül. A Játékért mindent!
- Csak hát… kicsit rosszul érzem magam… - válaszolta.
- Mert? – lepődtem meg. – Mi a baj?
- Hát csak… ez nagyon finom volt… és jó… és hát én úgy… de úúúúúgy meg foglak kínozni… - felelte pajkosan.
- Csak látnám már… - könnyebbültem meg.
- Akkor mostantól kezdve az enyém vagy, Mr. Szájhős – jelentette ki, ellentmondást nem tűrő hangon.

A hátamra fektetett, és a pocakomra ült, szemében játékos, kacér fényekkel. Hozzám hajolt, és gyengéden csókolgatni kezdett. Nem tudtam, vajon szabad- e visszacsókolnom, így inkább nem kockáztattam meg, hogy mindjárt az elején csúfosan elbukjam a Játéknak a még hátralévő részét. Ezért aztán passzívan „tűrtem” kedvesem csóktámadásait. Természetesen ő is tudta, hogy ilyen könnyen nem nyeri meg a meccset, ezért szép lassan elindult lefelé a szájával, előbb csak a nyakamon és a mellkasomon érezhettem forró leheletét és nyelvjátékát, később már egyre célirányosabban haladt lüktető férfiasságom felé. A hasamat szándékosan kihagyta, ott ugyanis elég csiklandós vagyok, biztos nem akart ilyen olcsó trükkel nyerni, ki akarta élvezni a sikert.

Végre elérkezett a célhoz, de én sejtettem, hogy még jó pár perc el fog még telni addig, míg az ajkai közre nem zárnak. Nem is csalódtam, mélyen a szemembe nézett, és közben csókolgatni kezdte a péniszemet, nagyon ügyelve arra, hogy a makkomnak még a környékére se érjen. Időnként a nyelvét végighúzta a farkamon, alulról felfelé, majd ismét vissza le. Azonban ezt a játékot nem csak én viseltem nehezen, láttam rajta, hogy már ő is nagyon szeretné, ha a szájában lennék, így aztán egyszercsak végre a szájába vett. Mindketten élveztük a pillanatot, majd lassan mozogni kezdett. Szándékosan nem gyorsított, így kínozván, aztán ahelyett, hogy ezt a végtelenségig folytatta volna, inkább ismét elindult a testemen felfelé, ezúttal a pocakomat sem hagyván ki, út közben végigcsókolta a testem, ahol csak érte. Úgy helyezkedett, hogy a melle a szám elé kerüljön, és incselkedve megszólalt:
- Megcsókolhatod. De csak egyszer.

Ez nagyon meglepett, egyrészt, mert szex közben nem szokott beszélni, pedig tudja, hogy én azt nagyon szeretem, másrészt pedig nem hittem volna, hogy mégiscsak engedélyt fog adni a mozgásra, még ha az csak egy gyors csók is. Kissé felemelkedtem, már nyitottam volna a szám, amikor ismét utasított:
- Meggondoltam magam. Feküdj csak vissza.
El kellett magamban ismerni, az előbb tényleg nem hazudott, amikor azt mondta, kínozni fog. Pedig a java még csak most jött: a mellbimbóját a szám sarkához tette, és nagyon lassan, szinte milliméterenként haladt végig az ajkaimon. Alig bírtam ki, hogy ne kapjam karomba, és csókoljam végig a testét. Aztán ugyanezt megismételte a másik cicijével is, ezúttal tán még annyira se „sietett”, mint előbb.
- Látod, milyen szépek? – kérdezte. – Olyan jó lenne, ha megfognád őket… úgy szeretném… ha simogatnál picit… de sajnos nem lehet…

Teljesen kész voltam. Nőt így én még nem kívántam, mint ebben a pillanatban őt. Ennek ő is teljesen tudatában volt, így folytatta az ingerlésemet: szorosan a mellkasomhoz simult, majd köröket rajzolt rám a kebleivel. Eztán a puncijával hozzádörgölőzött a keményen álló farkamhoz, éreztem kelyhének forróságát és nedvességét. Megtámasztotta magát, majd lassan a bejárathoz igazította a férfiasságom. Finoman elkezdett rám ereszkedni, de csak a makkomat engedte magába. Aprókat mozgott, eleinte csak le- fel, alig lehetett több pár centinél, aztán körözni kezdett a csípőjével. Itt döntöttem el: a fenébe a Játékkal, akarom őt, mindennél jobban! Megfogtam a combjait, és óvatosan, de határozottan magamra húztam. Látszott rajta, hogy már ő is nagyon várta, hogy végre teljesen kitöltsem. Rám borult, csókoltuk egymást, és mozogni kezdtünk. Azonban nem volt eredménytelen a sokperces kínzás, éreztem, hogy nem fogom sokáig bírni. Kedvesem, mintha csak megérezte volna, ezt suttogta volna fülembe:
- Élvezz el nyugodtan… megérdemled… akarom érezni, ahogy elmész… ahogy lüktetsz bennem…

Nekem sem kellett több, gyorsabban és erősebben kezdtem felfele tolni a csípőmet, és hamarosan éreztem, ahogy rám tör az orgazmus. Utána még percekig összeölelkezve feküdtünk, ugyanabban a pozícióban, próbáltunk magukhoz térni. Kedvesemnek sikerült hamarabb, óvatosan mellém helyezkedett, fejét a vállamra hajtotta és átkarolt.
- Ez fantasztikus volt… - lihegtem, örülvén, hogy egyáltalán öntudatomnál vagyok.
- Akkor? 1- 1 az állás? – kérdezte boldogan.
- Hogyhogy? Nem 2- 0? – értetlenkedtem.
- Már miért lenne 2- 0? Megmozdultál, sőt...
- Az rendben van, hogy én igen, de akkor ezek szerint te is?
- Persze… amikor ott lenn puszilgattál, többször kénytelen voltam belemarkolni a lepedőbe… azt ne mondd, hogy nem vetted észre! – mondta hitetlenkedve.
- Pedig… ha nem szólsz, akkor 2- 0 lett volna az állás, mégpedig a javadra – cukkoltam.
Egymásra mosolyogtunk, és gyengéd csókokat váltottunk. De valami szöget ütött a fejembe:
- És egész délután ezt tervezgettétek?
- Hát… ez a 3- as verzió volt. Van még 1- es, 2- es és 4- es is… - felelte sokat sejtetően.
- És azok milyenek? – lelkesültem fel.
- Majd megtudod… - válaszolta huncut hangon…