artemyss adatai
Nick: artemyss
E-mail címe: artemyss@freemail.hu
Blogom címe:
Bemutatkozás
Betűk végtelen láncolata néha csak betű marad, de olykor varázslat történik és ismeretlen tájakra kalandozol. Van, hogy szavak elsuhannak a füled mellett, de néha örökre a szívedbe égnek..
Írásai
2014.05.23 | artemyss | Kategória: Történetek - Egyéb
Tűz vagyok és jég. Fény és sötétség. Álom és valóság. Erős és gyenge egyszerre. Kegyetlen és könyörtelen. Máskor könnyet hullatok és hagyom, hogy lásd. Hűségem talán törékeny. Illúzió. Játszom és engeded, hogy megtegyem. Olyan talány vagyok, amit sosem tudsz megfejteni. Más vagyok.

Pillanat

2014.05.12 | artemyss | Kategória: Idézetek - Egyéb
"Néha csak pillanatokat kapunk, hogy megtanuljuk értékelni az időt, hogy képesek legyünk gyönyört találni az elmúlásban."

Remény

2014.05.11 | artemyss | Kategória: Idézetek - Egyéb
"Meg akarsz ölni?... Ültess a szívembe reményt. Várd meg, hogy szirmot bontson, majd tépd ki tövestől..."
2014.05.10 | artemyss | Kategória: Történetek - Egyéb
Hát hallgass a szívedre. Mert hazugok a gondolatok, árnyékok mögé rejtőzik a szem, igaztalan szavakat súg a száj, a mozdulatok is hazudnak, de a szíved senki és semmi nem vezetheti félre. Ne törődj azzal, hogy mások mást gondolnak. A te életed. A te sorsod. A te döntésed. Ne legyenek írt és íratlan szabályok. Ne is legyenek szabályok. Mert láncra vernek, mert elhitetik veled, hogy lehetetlen. És ha mindent a nagykönyv szerint teszel, elszalaszthatsz valami fontosat. Hát kockáztass. Ha kell, tegyél fel mindent egy lapra és nem lesz mit megbánnod.
Mert, ha az álmaidért élsz, egyszer csak az álmaidat éled.

Hazugság

2014.05.10 | artemyss | Kategória: Idézetek - Egyéb
A hazugság nem létező biztonságérzetet ad. És mi szeretünk biztonságban lenni. Óvintézkedéseket tenni, hogy elkerüljük a fájdalomnak még az árnyékát is. (...) A hazugság tulajdonképpen menedék. Groteszk féligazság, ízléses csomagolásban. De néha mindenkinek lehet egy gyenge pillanata. Csak sose felejtsük, hogy minden hazugságnak megvan az ára. És ez, többnyire az a fájdalom, ami elől el akartunk rejtőzni.
2014.05.09 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
Nem maradt. Elhamvadt.
Eltörött, mert nincs örök.
Véget ért, a harc, a semmiért.
2014.05.06 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
Csókod mérge átjár türelmes, félszeg derűvel álmot int
2013.11.09 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
-
2013.11.05 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
Vágyba fulladt lélegzet,
tűzben égő láncon...

...

2013.11.02 | artemyss | Kategória: Idézetek - Egyéb
A hazugságból épített falak egyszer leomlanak. A hazugságokból álmodott életek összedőlnek. Nem tudod megállítani. Mert a lelked szabadulni vágyik a láncokból. Ki akar törni. Meg szeretne tisztulni. Lényegtelen a végeredményt tekintve, hogy te is elhitted-e. Beleélted-e magadat. A hazugság csak hazugság marad. Az élet mindig megteremti a maga egyensúlyát.
Ami nem igaz, az nem lehet örökkévaló.

...

2013.11.01 | artemyss | Kategória: Idézetek - Egyéb
Van egy álmom.
Egy szerelemről, ami sosem múlik el. Ami felülír minden létező szabályt. Ami megváltoztat, amitől több és gazdagabb leszek. Amihez nem kell semmi, ami önmagából táplálkozva virul. Ami próbára tesz, és nap-nap után tanít.
Hiszem, hogy egyszer rám talál. A szerelem, ahol önmagam lehetek, megalkuvás nélkül. Amiben szabad vagyok és szabadon szerethetek.
Ahol nincsenek hazugságok, falak és a ma pont olyan lélegzetelállítóan gyönyörű, mint a tegnap.

Ahol a lelkem eggyé válik a lelkeddel.
Mert álmodtunk. Egy szerelemről, ami sosem múlik el..

...

2013.10.30 | artemyss | Kategória: Idézetek - Egyéb
Nem tudatos. Nem megfogható. Nem irányitható. Leírhatatlan. Elmondhatatlan. Lélegzetelállító. Fájdalmas. Elveszett. Megtalált. Bonyolult. Egyszerű. Minden és semmi.
Álom és valóság sajátos elegye. Annyian probálták szavak börtönébe zárni. De kevés hozzá minden tudás, bármely hatalom. Misztikus. Minden létező érzés anyja. Romboló, építő, életet, halált hívó, megzabolázhatatlan, elbűvölő szörnyeteg.
Ez a szerelem. 
Várod, vágyod, kéred, hívod, de nem tudod meghatározni, hogy mikor jöjjön. Egyszer csak ott van, nem kérdezi akarod-e, csak felforgatja az életed. Beléd mar és nem ereszt. Érzéseid kifordítja, közszemlére teszi és végül nevet rajtad. Vagy magához ölel és az égbe repít. Ezerarcú istennő, aki mindig jobban tudja, mikor mire van szükséged.
Hát hagyd, hogy megtörténjen. És élj át minden percet, ne bánj semmit.

...

2013.10.28 | artemyss | Kategória: Idézetek - Egyéb
Hinni a lehetetlenben, néha az egyetlen esélyünk. Őrültnek néznek, pedig csak a szívedet követed. Egy víziót, egy àlomképet, amit senki sem lát rajtad kívül.
Nem tudod megmagyarázni, a lábad visz előre, ahogy a hullámok sodorják a hajót. Ez ösztönös. Mint a természet körforgása. Vonzás, aminek lehetetlen ellenállni. Egy küzdelem, amiben kérdéses, hogy nyerni fogsz-e. De részegítő. Olyan lécet átugrani, amit amúgy is kevesen tudnának. Nem azért, mert más nem képes rá, hanem mert megtorpant félúton, a mozdulat közben.
És ebben a reményvesztett dermedtségben el is veszített egy olyan csatát, amit akár győzelemre vihetett volna.
Mert ez a kulcs. Menni a szíved után, makacsul, sohasem feledve és feladva álmaid.

És így lesz a lehetetlenből lehetséges.
2013.10.22 | artemyss | Kategória: Versek - Egyéb
Hallgatom az idő múlását...
Várni valamire, ami talán sosem következik be, olyan, mintha álom és ébrenlét között ragadnál. A valóságot sem vagy képes megélni, de az álom is karnyújtásnyira van tőled megfoghatatlanul.

...

2013.09.15 | artemyss | Kategória: Idézetek - Egyéb
Ha kitéphetném a szívemet, hogy többé ne érezzek, néha megtenném... De szeretném hinni, hogy a rosszat a jó felül tudja írni. Hogy a fájdalom, ami olykor összetör, térdre kényszerít- idővel a feledés homályába merül. Mert ha nincs szívem, ami dobogjon, nem marad semmim. Nem leszek több, mint egy váza, amibe sosem kerül virág. Egy papírlap, amire senki sem ír...
Hát kénytelen vagyok vállalni a kockázatot. Szeretni tiszta szívből, álmokat álmodni s várni, hogy valósággá forrjanak össze. Mert élni,igazán élni, néha a legnehezebb dolog. De ég bennem a remény kiolthatatlanul, hogy minden napnak megvan a különlegessége. A maga kis csodája. Az üzenete. Hogy nap-nap után találkozok valakivel, aki megtanít valamire. Magamról.
Akkor is, ha ennek a tudásnak az ára könny és fájdalom.
2013.09.14 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
Tegnapban várva a holnapot,
álmodva álmokban életet,
hogy elfelejtsed ki vagyok-
megöltél. Mégis létezem.
2013.07.14 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
Nem volt egész, ami maradt
és sosem volt félig, a tele,
a remény fakóan szürke,
mégis harcoltam vele és ellene.
Az életért, amiben léteznünk
egymásért kellene.
2013.07.11 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
A szakadék szélén,
a penge élén
táncolunk.
2013.07.02 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
Egymás nélkül, egymás
lelkébe fonódva egészen,
Mégis félemberként
rohanva egy üres életen.
Egyedüllét az ára és veled fizetem.
2013.06.26 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
De ha jobban fájna, hogy elmúlt
nélkülünk, ha láncra verne
minden együtt töltött perc
árnyékával s nem engedne
felejteni. Tudni akarnám, megérte-e?
2013.06.24 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
Csak megyek előre, egy furcsa
halálba, merészen, álmodva,
s titkon remélem, amit látok
valóság, hogy vár ott ma
más, több mint illúzió.
2013.06.22 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
Ha rád gondolok, lelkem tükör- sima
vizén hullámot gerjeszt az érzés,
az akarás, a tudás, a vágy,
viharrá gyűjtve ezernyi kérdést,
belekényszerít egy egyenlőtlen harcba.
2013.06.17 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
Félek, hogy amit álmodtam
valósággá válik,
Félek, hogy megcsal a
képzeletem… játszik,
s én valahogy belehalok...
2013.06.12 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
Pillanat- egy bonyolult képlet.
Pillanat- elmúlt, mégis lelkembe égett.
Pillanat- egy megelevenedett kép lett...
2013.05.18 | artemyss | Kategória: Történetek - Egyéb
Elengedtelek. Odaadtam a szerelmünket. Odaadtam egy világért, amiben nem fáj többé, hogy létezel.
2012.11.01 | artemyss | Kategória: Történetek - Egyéb
Néha eljátszom a gondolattal, hogy meghalok. Megrémít.
2012.07.14 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
A pillanatunk elmúlt s lelkem
a hiányoddal született ujjá ezer halálból,
hogy meg egyszer megtanuljak nélküled élni,
s szerelmed mérgező csókjából
ne akarjak többet.

De ismerős helyeken, füstízű
érintésed árnyékát követem,
s közben beteggé tesz a félelem,
hogy semmi sem marad belőlem,
ha jégszínű emléked nem ölelem
forrón magamhoz.
2012.07.13 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
Érthetetlen számodra,
láttam szemedben,
a döbbenetet, a vágyat.
S szívemet kezedben.

Éreztem, hogy szorítod
s dobbanása hogy szűnik meg,
Lüktet egy utolsót,
egy pillanatra kezed is megremeg
2012.07.11 | artemyss | Kategória: Versek - Egyéb
A nyár perzselő forrósága
hol van már,
Körbenézel, s elszomorít
a haldokló táj
néma szenvedése.

Könnyek csillognak szemedben,
eldobták a szíved,
kacag a szél is- hiszen
minden kincsed
hűtlen ölébe szórtad.
2012.07.09 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
L appangó titkok
E rdejében jársz,
Sz íved elárul
T éged. Vársz?
Ű zve lettél.

Z avar a csend?
M ost te kérted,
Á tkokat szórtál
R idegen s összetépted,
feledted álmaink.
2012.07.07 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
Talán érezni akarom
milyen remélni,
milyen rólad álmodni,
s az emlékeddel felkelni.

Talán el akarom hinni
újra a sok hazugságot,
Egy másik világban élni
és nem venni észre a valóságot.
2012.06.27 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
Sírnék, de a
könnyek nem jönnek,
A múlt emlékeit
hordozom. Összetörtek
álmaim, csak ülök romjain.
2012.06.24 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
Mondd, hogy az
egészet csak képzeltem,
hogy ez csak
álom énbennem.
Hazudd, s felébredek.

Mondd, hogy sosem gyúlt
vágy irántam benned,
hogy egyszer sem hitted
velem kell lenned.
Hazudd, s tovább lépek.
2012.06.21 | artemyss | Kategória: Történetek - Egyéb
Magához láncolt megfoghatatlan ígéretekkel, s én boldogan hagytam szép szavai láthatatlan csókjának bélyegét ajkamon.

2012.06.18 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
Hogy űzzelek el gondolataimból,
hogy tépjem darabjaira a szavakat,
mondd, ha elüldözlek a mindennapok
közül, nekem mi marad,
ha nélküled csak önmagam árnyéka vagyok?

2012.06.15 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
Várom, hogy mint
rossz álom, csak múljon el az érzés,
múljon el, mint
meg nem válaszolt kérdés
hiányod árnyéka szívemből.
2012.06.14 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
Hiányzol, széttép
belülről valami,
mondanám,de úgysem
fogod meghallani
suttogásom, elnyeli a világ zaja.

Nehéz az önámítás,
de minden nappal könnyebb,
a valót nem takarják többé
ártatlan könnyek.
2012.06.07 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
Gúnyosan nevet rajtam az élet-
bár nevetnék én is,
Amiről azt hittem eltemettem
őrjöngve sikoltja:- Élek! – miért is
gondoltam, a hazugságok fátyla majd eltakar?..

Nem segít semmi,
mert nem hallja más,
hogy hiányod üvölt bennem.
A külvilágnak ez suttogás,
csak suttogás..
2012.06.06 | artemyss | Kategória: Versek - Egyéb
Törött lelkem rozsdás bilinccsel
magamhoz láncolom,
de ha kéred kulcsait, tudom
újra és újra neked adom,
pedig téged szeretni mindig csak fájdalom.
2012.06.01 | artemyss | Kategória: Versek - Egyéb
Lassan cseppenként
vérzik el a szívem,
lélegzetvételenként
hagy el a hitem.
Minden napom harc önmagammal. Ezer sebbôl vérzem ezer árulás után láthatatlan, örökké. Néha nehéz. Néha sírnék, de gyermek- lelkem gúnyosan nevet. Azt suttogja, nem érdemlik könnyeim. Sosem érdemelték. Sok minden fog kísérteni. Néha elfogadom, néha a haragtól megkeseredik a lelkem. De nem hagyom. Ennél jobb embernek kell lennem.
2012.05.30 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
Akartam a hazugságot,
elhittem valóság lehet.
Most miért fáj mégis,
hogy lehajtott fejjel megyek?..
Minden emléket eltemetek.
2012.05.28 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
Eltemettem, hiába fáj
belül. Kegyetlenül.
Az emlék néha kísért a sötétben.
Mellém ül, tőrként merül
védtelen valómba.
2012.05.27 | artemyss | Kategória: Történetek - Egyéb
Néha elképzelem, hogy kilépek testemből kicsit megpihenni. Távolról figyelni. Mérlegelni. Nem lélegezni. Bolyongni fájdalom és félelem nélkül. Szív nélkül. Üresen, áttetszőn.
2012.05.26 | artemyss | Kategória: Történetek - Egyéb
Próbálom megfogalmazni mindazt, ami a fejemben és a szívemben kavarog. Utoljára.Úgy, ahogy még sosem tettem. Elmondom az én igazságomat, akkor is, ha nem akarod hallani. Csak nem tudom honnan kéne kezdenem.
Azt mondtad elszalasztottam életem lehetőségeit. Tévedtél. Megragadtam az egyetlent, az utolsó pillanatban és sosem bántam meg.
Elmesélem, hogy mi vezetett idáig. Mit láttam, hogyan éltem meg- de nem bántani akarlak vele. Ez a gyermek bennem, aki nem ért.. A felnőtt, pedig magyarázatot keres, arra, amire nem lehet.
2012.05.26 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
Szemedben keresem,
de elmúlt a szerelem.
Minden érzelem
taposva, tépetten
hever előttem.
2012.05.24 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
Tiéd lettem,
pedig nem kellettem.
Nem kerestem,
ha veled lehettem
önmagam.
2012.05.22 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
Érzem lassún,
szaporán szíved lüktetését,
Érzem nélküled
létem ürességét-
örök kárhozatban az üdvösségért.
2010.12.24 | artemyss | Kategória: Történetek - Egyéb
Kicsit idősebb voltam, mint te, amikor találkoztam vele.
Ahogy megláttam, valami furcsa érzés kerített a hatalmába. Ismerős és egyszerre ismeretlen.
Ragyogott. Kívül- belül. Aranyszínűen. És nevetett, úgy, ahogy én sosem tudtam. Gondtalanul és boldogan…
2008.02.01 | artemyss | Kategória: Történetek - Egyéb
Most végleg eltört bennem valami, helyrehozhatatlanul. A felnőtt gúnyosan nevet naivságomon, a gyermek a sötétben sír, hogy ne lásd. Téged nem érdekelt és nem értetted soha a bánatot, amit okoztál. Azt a mélyről jövő fájdalmat, ami a szívemet szaggatja szét.
Annyira meg akartalak érteni...
2007.12.30 | artemyss | Kategória: Történetek - Egyéb
Mindenkinél más rendeltetett: lehet ez egy perc, egy óra, évek, évtizedek vagy egy pillanat- a hogyanon múlik az egész, hiszen sorsuk könyvének első és utolsó lapja van csupán megírva.
Minden nap egy újabb próbatétel- a jó és a rossz harca. A lelküké...
2007.07.05 | artemyss | Kategória: Történetek - Egyéb
Csak jóvátehetném…
Azt ígértem, hogy a tenyeremen hordozlak és a csillagokat egyenként az öledbe teszem nap- nap után. Azt ígértem soha nem adok rá okot, hogy megbánd, amiért az enyém lettél.
Most mégis…, mégis… a szemed azt üzeni, hogy elfelejtettem azokat a csillagokat…
Fáj a tudat - igazad van. Pedig nem hazudtam… Akartam…
A gondolatok ölnek.
Lassan, fájdalmasan. Kételyt ébresztenek, mely kígyóként tekergőzve alattomosan vájja méregfogát védtelen szívünkbe.
Az örökös bizonytalanság, a hiába súgott- üvöltött kérdések felemésztenek.
Valami változásra lenne szükség. De a változás a szemnek láthatatlan. Tündérhálóját szaggatják szét a mindennapok, a türelmetlenség...
2007.02.20 | artemyss | Kategória: Versek - Egyéb
Nem zúg a szél
csak bennem tombol
valami fékezhetetlen vad,
aki nem dorombol-
széttépni jött...
2007.01.28 | artemyss | Kategória: Versek - Egyéb
Nem jönnek a szavak,
csak ülök meredten,
mint megunt játék
félredobva, feledten..
A becéző érintések elmaradtak...
Vár
ezernyi új csoda,
Hív
a távol- induljak oda:
ahol az álmaimat őrzöm...
2007.01.26 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
Érzések kavarognak
bennem,
Egyre csak örvénylenek
szívemben.
Mégsem tudom elmondani...
2007.01.25 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
Nevetést várok,
mégis könnyeket látok.
Szerelmet remélek
s közben rettegek és félek
egy újabb csalódástól...
2007.01.20 | artemyss | Kategória: Történetek - Egyéb
A napok lassan telnek.
Az órák fáradt öregemberként vánszorognak - remegő kezükben remegő bottal. A percek minden lélegzetvétellel megpihennek egy kicsit, leülnek velem szemben, s kárörvendőn néznek. Tehetik, hiszen nem javamra múlnak…
Vádollak? Talán. De nem azért és nem úgy, ahogy hiszed. Nem úgy, ahogy hittem. Ha valaki megkérdezné mi fájt nekem a legjobban az eddigi életem során- csak azt tudnám mondani, hogy a magány. Az örökös bizonytalanság- mi lesz holnap? És a tudat, hogy soha nem akartál. Nem kellettem. Ilyen is volt az életünk. Terhes. Feszült. Örömtelen...
2006.12.31 | artemyss | Kategória: Történetek - Egyéb
A csodát őrizni kell. Dédelgetni. Osztozni rajta és megköszönni, amiért megadatott. Ezt felejtik el sokan. Amink van természetesnek hisszük, hogy holnap is meglesz. S itt követjük el a hibát. Semmi sem természetes. Nem a levegővétel, nem a megtett lépés, nem az erős szívdobbanás. Csak addig, amíg birtokoljuk. Addig, amíg balga módon úgy gondoljuk a miénk. A csodákat talán az látja, s éli meg igazán, aki járt a másik oldalon...
2006.12.29 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
Hallani
vélem a kósza szélben,
Hallani
vélem a suttogó éjben
Hallani
minden elhadart szóban,
Hallani
vélem tovatűnt mosolyokban-
Nevetésed...
2006.12.28 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
Nem merek már
hinni- miért reméljem,
hogy a csillagokra nézek
s egyszer elérem
kezembe zárva ragyogását...
2006.12.28 | artemyss | Kategória: Történetek - Egyéb
Fájdalmasan gyönyörű szerelmünk néz vissza rám a tükörből. Ott csillog a szememben, ott remeg minden elsuttogott szóban, minden mozdulatomban. Ujjaim régi ismerősként simítják arcodat, mégis újdonságként élem meg- ajándékként, hogy az enyém vagy...
2006.12.27 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
Feledésre vágyom,
de nincs esély,
A lelkemben tombol
még a szenvedély.

Az emlék- ültünk
a parton,
Minden szavad
simogatta arcom...
2006.12.26 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
Nem mondtad soha-
mégis tudtam,
hogy szívednek
kedves lakója voltam...
2006.12.25 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
Vágyat érzek
ha melléd lépek,
Ha távolban járok
akkor is rátalálok
a régi érzésre...
2006.12.24 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
Mindent adtam
te elfogadtad,
Ha én többet akartam-
megtagadtad
azóta sem értem miért...
Rómeóm a kanapét vizslatja sanda szemekkel. Hipnotikusan. (Hátha a kanapé ráugrik?)
Mikor családi állapota felől érdeklődöm, úgy csinál, mintha le akarna fordulnia fent említett tárgyról. Mégis válaszol:
- Te teremtettél, neked kéne tudnod…
- Én teremtettelek?
- Igen, a gondolataiddal...
2006.12.23 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
Te nem akarod, hát
én sem akarom már,
A szívedben nem ég
a tűz, s már nem fáj,
hogy hamuvá lett minden...
2006.12.22 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
Vágyódva suttogom
az éjszakába neved,
pedig tudom kiejtenem
többé nem lehet,
mert tiltott álmot őrzök...
2006.12.21 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
Szíved most lágy
dallamra dobban,
Lassú táncot lejtve
a vágy tüze lobban
egy csendes éjszakán...
2006.12.05 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
Minden szavad
már bennem él,
Hogy rám találj-
messziről jöhettél
nagyon.

Minden mozdulatod
bennem ég,
Érintésed felkavart,
most is kívánom még
nagyon...
2006.12.05 | artemyss | Kategória: Történetek - Egyéb
Az igaz szerelem ritka. Kevés, mint minden, amit nem sző át hazugság álnok, láthatatlan hálója. Szerencsés, ki belekóstol, de meg nem részegül bódító cseppjétől. Ki finoman kóstolja, ízleli a megérlelt nedűt, s nem akar többet, csak annyit, ami a poharába töltetett.
Hiszem, hogy egyszerre felhajtani a szerelem borát kár. A mohósággal elvész a várakozás sejlő gyönyöre. Az íz, az egyedi, ugyanolyan jelentéktelen lesz, mint a többi. Feledhető. Felismerhetetlen...
2006.12.04 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
Bánat,
ami körüllengi lényem
Bánat,
ami elűzi nevetésem.
Fájdalom,
ami szívemben ég,
Fájdalom,
ami nem múlt el még...
Elhamvadt a tűz
nem lobban újra,
mert a szerelmes szavakat
nem súgja fülembe senki sem.
Mondd, merre jársz kedvesem? ...
2006.12.02 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
Elvetted az álmom
mégis utánad vágyom.
Miért hagytam, hogy fájjon,
hiszen a percet is bánom,
mikor ajkunk egybeforrt...
2006.12.01 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
Csendben hallgatom
az eső kopogását,
Lassan tűnődöm-
az idő múlását
megállítanám, megállítanám...
2006.11.30 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
Lassan jött az este, az idő
mégis szinte szárnyal,
Azon tűnődöm lesz-e erőm
megkűzdeni a magánnyal
nélküled...
2006.11.29 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
Nem tudom elmondani
mi az, mi fogva tart,
csak azt tudom,
hogy felkavart,
mint nyugvó vizet tomboló vihar...
2006.11.28 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
Késő a vágy
mégis fáj,
a tovatűnt nyár
nem jön vissza már...
2006.11.27 | artemyss | Kategória: Versek - Egyéb
Várj még,
szállnék
a felhők között,
s elűzném a szürke ködöt,
mi a szívemre borult...
Hana minden egyes érintésre összerezzent - sok időbe telt, mire hozzászokott, és megértette, hogy a kéz nem csak fájdalmat közvetíthet. Zavarta, ha megsimogattam a vállát, mikor beszéltem hozzá, de az is, ha megfogtam a kezét...
2006.11.26 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
Szétfeszít a mérhetetlen
vágy utánad- érzem,
Akarok mindent,
amit adhatsz. Miért nem
lehetsz most itt? ...
Ha szeretsz valakit és csalódsz benne - jobban tud fájni. Az ellentétek kéz a kézben járnak. Nincsen öröm bánat nélkül, nincsen szeretet könnyek nélkül, de az éjszaka is más lenne, ha nem váltaná fel szikrázó napsütés...
2006.11.25 | artemyss | Kategória: Versek - Egyéb
Szeretetem börtönében-
rab vagyok, érzem
vasbilincse húsomba mélyed,
de én legbelül vérzem..
Sötétség áldott leple borulj reám! ...
Az, hogy szeretett valaki - új értelmet adott az életemnek… Nem volt több intő, látogatás az igazgatói irodában, veszekedések, kirohanások - megszelídültem, mint a kisherceg rókája. Gyúrható anyag voltam és jó kezekbe kerültem. Szerető ujjak formáltak - végtelen türelemmel.
Kívül- belül átalakultam. A gyom, amely lelkemben elburjánzott fogyatkozni látszott. Lényem kertje kivirult- minden virág szirmot bontott…
Csábító éjszaka volt ez,
szerelemre hívott,
Hallgattamsuttogását,
de nem értettem mit mond-
az ég zokogása elnyelte szavát...
2006.11.20 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
Az én szerelmem
törött szárnyú madár,
Nem repül többé,
hiszen csapodár
kezekbe került...
2006.11.19 | artemyss | Kategória: Versek - Egyéb
Megvan mindenem
amire vágytam?
Még emlékszem, az
ablakban ülve vártam
a Csodákra...
2006.11.19 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
Kell, hogy néha
titkon rám nevess,
s én kezemet nyújtom,
hogy el ne ess
az Élet nevű csatában...
2006.11.18 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
Ne kérj, ne félj,
ne várj, csak szállj
az álmok szárnyán.

Ne sírj, csak hívj
ha fáj, ha már
a magány körülölel...
2006.11.18 | artemyss | Kategória: Versek - Egyéb
Ha volna erőm s kérnéd
hegyeket mozgatnék,
Ha szeretnéd a csöndet
egy szót sem szólnék...
2006.11.18 | artemyss | Kategória: Történetek - Egyéb
. Azóta a pillanat óta, amikor kiléptem az ajtón fájdalmat és könnyeket hagyva magam után. Tönkretettünk valamit. Pedig nem akartuk. Még fülemben cseng a beszélgetés, ami édesanyád és közöttünk zajlott. A kétségbeesett igyekezet, hogy megpróbáljuk megváltoztatni a megváltozhatatlant. Eltávolodtunk...
2006.11.17 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
Nem látod- belül sírok
csak ne félj,
Nem miattad, az
elveszett álmokért
ejtettem gyémántkönnyet...
2006.11.16 | artemyss | Kategória: Versek - Egyéb
Mondd, kinek modjam el-
A fájdalom temet el.
Valami belül elszakadt,
Hamuvá lett, s elmaradt
a megnyugvást hozó ölelés...
2006.11.15 | artemyss | Kategória: Versek - Egyéb
Láttam a Bánatot.
Könnyesen jött felém,
Magányos óra volt
az ébredés éjjelén...
2006.11.14 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
Boldog képek
szép remények
amit érzek
legbelül vérzek
Mégsem láthatod...
2006.11.13 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
Hiábavaló remények
szárnyán szállva egy érzés
Rámtalál, magával ragad-
de a szelíd kétkedés
mindent romba dönt...
2006.11.12 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
L appangó titkok-
Á tkos vágyak,
T erhes magány
O tthontalan árnyak

M ost a könnyek
A karatlanul jönnek,
K éső már tudom-
Ö rökre tovatűntek.

N éma gyötrelem
Ny ilal szívembe,
E l nem múlik
T alán sohase...
2006.11.11 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
Sz áműzött lelkem bolyong
E ltűnt álmokon keseregve
G ondtalanságot színlelve
E lmennék mindent elfeledve
T alán egyszer sikerülhet...
2006.11.10 | artemyss | Kategória: Versek - Egyéb
Magányos vagyok nélküled-
a helyem nem lelem,
Amióta nem vagy itt-
nincs nappalom se éjjelem...
2006.11.09 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
Hazudd kérlek, hogy sosem ér
majd véget az álmunk,
Hogy mindig együtt leszünk
és el sosem válunk...

2006.10.08 | artemyss | Kategória: Idézetek - Egyéb
" Vajon mitől függ, hogy az ember kinek ajándékozza a szívét?"

2006.10.07 | artemyss | Kategória: Idézetek - Egyéb
"Szeretlek annyira, hogy szabadon eresszelek, és szeretlek annyira, hogy melletted maradjak, ha akarod."

2006.10.06 | artemyss | Kategória: Idézetek - Egyéb
" Néha nem kellenek szavak, mert beszél helyettünk a csend.. Egybekapcsolódó tekintetünk elmondja azt, amit érzünk.. Mégis van úgy, hogy fáj a szótlanság, hogy nem érzem már a varázslatot, hogy a csoda, amit ketten éltünk meg- hamissá válik.. Egy pillanatra lehunyom szemem, csak a szív szavára figyelek- azt súgja még szeretsz. Így a kétségeket holnapra hagyom..."
Aranyporral szórt napok - gyémántokkal kikövezett utak vártak rám. Kaland és kihívás. Nevetés. Ölelések, örömteli könnyek és barátok.
Mikor a tükörbe néztem, már nem fordultam gyorsan el. Kezdtem megszeretni az egykor gyűlölt vonásokat, elfogadni magamat a hibáimmal és értékelni a lényemben rejtőző jót...

2006.10.05 | artemyss | Kategória: Idézetek - Egyéb
"Nem tudhatom mit tartogat számunkra a jövő- lehet, csak a Holnap a miénk.. Ezért élek át minden pillanatot tiszta szívből- mintha az lenne az utolsó, amit együtt tölthetünk. Ha az örökkévalóságig fonódik is össze a sorsunk, akkor is csoda lesz minden veled töltött perc, és ugyanúgy megköszönöm nap- nap után, hogy részese lehetek az életednek."
2006.10.05 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
Álomvilágban élek-
lebegek súlytalanul,
Egy büszke férfit szeretek
kimondhatatlanul-
Nevetéssel és könnyekkel...
Azt gondolom még a mai napig is, hogy egy angyallal találkoztam. Legalábbis mindenképpen ilyennek képzelném el őket.
Évek óta nap, mint nap a házuk előtt mentem el reggelente és délutánonként, ha az iskolába mentem. Volt egy gyönyörű kislány dalmatájuk, akit kiengedett reggelente futkározni a harmatlepte fűbe, mint aznap is...

2006.10.04 | artemyss | Kategória: Idézetek - Egyéb
"Nem ígérhetem Neked az örökkévalóságot- mert mi az? Megfoghatatlan és bizonytalan. De tiéd minden Holnapom, ameddig szeretnéd, s ameddig én Neked akarom adni."

2006.10.03 | artemyss | Kategória: Idézetek - Egyéb
" A szív felismeri a párját, mert egy táncot járnak, a tekintet visszatükrözi az érzést, mert ugyanaz a szerelem lobog bennük. A test megremeg, mikor végtelen gyengédséggel érinti a szerető kéz, az értelem megszűnik, mikor egy birtokló száj elvenni s odaadni mindent kész."
2006.10.03 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
Elillan a vágy-
elmúlik a szerelem,
Jajj, akkor meg
mi marad nekem,
ha nem kap lángra a régi tűz? ...
Gyűlölte őt. Gyűlölte, ha egy újabb forgatásról jött haza részegen és beszívva, akkor is, mikor partiról- partira ráncigálta csakhogy dicsekedjen vele az aktuális barátainak. Mert a barátok ugye mindig változtak. Gyűlölte azokat az estéket is, amikor egyedül volt a hatalmas házukban vagy garzonlakásban, ha éppen rosszul mentek a dolgok és Judith nem kapott újabb felkérést...
Tulajdonképpen, ha őszinte akarok lenni, mi két család vagyunk. Az egyik körbe tartozik Andrea, Sandra, Lisa, apu és Andrea szülei. A másik körbe Hana, apu és én.
Ez mindig is így volt, bár sokszor inkább csak ketten maradtunk Hanaval. A gyakorlat is ezt igazolja...
Benne sosem élt a vágy, hogy megváltoztassa a dolgokat, vagy ha élt is, olyan mélyre űzte ezt az apró reménysugarat, hogy azt már régen beborítottaa titokzatos és magányos sötét. Az ő sötétsége. Az a birtokló és bitorló feketeség, amely megvéd a csalódásoktól és a fájdalomtól. Amely rejti az el nem sírt könnyeket..
Szóval Mr. Kőgazdag féltékeny. Rá. Itt még lesz valami. Micsoda szikrák cikáztak közöttük.. Jack kipipálva.- gondolta elégedetten.
Soha nem volt szimpatikus neki. Utálta azt a fennsőbbrendűséget, ami áradt belőle. Minden mozdulatával, szavával éreztette, hogy hozzá képest…
Hana talán gyorsabban beilleszkedett, mint én. Nekem négy év kellett hozzá. Megkésve érkeztem, mert kórházba kerültem a bepisilésem miatt. Az orvosok úgy okoskodtak, hogy esetleg vizeletvisszatartási problémáim vannak. Ezen feltételezésük bizonygatása két hetet elvett az életemből. Azután négyet...
Olyan célokat tűztem ki magam elé, amik elérhetetlennek bizonyultak. De soha nem adtam fel őket. A Tündérálmaimat. Most sem teszem.
Ekkor még nem volt erőm küzdeni, mert én is gyenge voltam. Nem mertem senkit szeretni és engem sem szeretett senki igazán. Ördögi kör ez, mert ahhoz, hogy mások megszeressenek, előbb magadat kell megszeretned- tiszta szívből. Ne hitetlenkedj - így igaz...
Együtt nőttek fel, együtt vették végül nyakukba a világot. Három éves volt, amikor az otthonba került, Kenneth pedig hét. Ott találkoztak. Nem sokra emlékezett, a szüleire sem. A múlt attól a pillanattól fogva kezdődött, hogy belépett a lelencház kapuján.
Shannon sóhajtva megadta magát a sorsnak és lehunyta a szemét. Érezte, ahogy a lágy, puhatolózó ajak birtokba veszi az övét. Lassú, édes kínzás volt ez.
Maga sem tudta mikor indult felfedezőútra a keze a férfi hátán, mikor túrt bele selymes, erős szálú hajába, hogy még közelebb húzza magához. A nevét suttogta követelőzve és egyre többet akart. Egyre többet, mint akkor azon a nyáron...
Magányos- volt az első gondolata. Körbenézett. A nappalit egy fekete bőrkanapé uralta, előtte üvegasztal állt, azon pedig hegyikristályszobor pegazust formázva, mellette kulcscsomó hanyagul ledobva. Az ágy mögött hatalmas könyvespolc húzódott. Vele szemben tévé és hifitorony, mellettük virágálványon minipálma. Ahogy közelebb lépett lába belesüppedt a puha hófehér szőnyegbe...
2006.08.07 | artemyss | Kategória: Versek - Egyéb
Számtalan szikrája
szigorú szavadnak,
szeretnélek szeretni
szólj szabadna...
Ránézett a nőre, aki láthatóan kellemetlenül érezte magát, talán a tétlenségtől, de inkább remélte, hogy miatta. Persze jó értelemben. Szerette volna hinni, hogy a lányban is megmagyarázhatatlan érzések kavarognak, azt, hogy ő is érzi ezt a megfoghatatlan, de igenis valóságos szikrát. Nem tudja a nevét - döbbent rá hirtelen...
Az apró termetű, nádszálkarcsú, lángvörös hajú, zavarba ejtően tiszta zöld szemű nő dühös volt.
- Eltévedt? - kérdezte Daniel végül, hogy mondjon valamit, de magában azon tűnődött, vajon mit csinálhatott, hogy a lány haragszik rá.
- Nem, magához jöttem, de úgy tűnik elfelejtkezett a megbeszélésünkről - pillantott végig Shannon a férfin...
Kitántorodott az ajtón, a látvány letaglózta.
Üvöltött szinte, hogy ez szerelem. Mély, őszinte szerelem. Vajon hogy nem vette észre? Mikor szerettek egymásba? Miért nem mondták el neki?.. Csak úgy özönlöttek a kimondatlan kérdések a fejében, majd eltemették végül. Nem akarta megzavarni őket, úgy gondolta szépen, csendben kihátrál, mintha nem történt volna semmi, nem látott volna semmit. ..
2006.08.04 | artemyss | Kategória: Versek - Egyéb
Márványtest a piedesztálon
csodáló szemek tüzében,
Hideg ajkán kőmosoly-
tél szívében...
- Mi lehet vele? Ez élete egyik legfontosabb megbízása! Úristen! Hiszen egy egész szállodát kell berendeznie! El sem hiszi igazán. Még nem. Vett egy mély lélegzetet és eldöntötte: ha törik, ha szakad, megszerzi a cége számára az üzletet...
2006.08.03 | artemyss | Kategória: Versek - Egyéb
Búcsúzom-
végleg elengedlek.
De ne félj,
nem feledlek
Igaz barátom, Fraunisz...
Jack szülei és azok szülei is, egészen a gyökerekig visszamenően mind ügyvédek voltak. Mr. és Mrs. "Karótnyelt" - magában csak így nevezte őket - majdnem szívrohamot kaptak, amikor egyetlen, pici fiúk bejelentette, hogy feleségül veszi. De persze ezt nem mutatták a "nagyközönségnek". Karen még pár könnycseppet is kipréselt magából a színjáték kedvéért, bár az is megeshet, hogy igaziak voltak, csak nem az örömé, hanem a rémületé...
2006.08.02 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
Ha látlak miért
dobban meg a szívem,
miért repül hozzád a lelkem-
ki mondja meg nekem? ...
Most viszont élvezte a pénz adta előnyöket, persze csak módjával. Nem felejtette honnan jött. A szegénység úgy ölelte körül, mint mást a parfüm, csak ez lemoshatatlannak bizonyult. Bár minden nyáron keményen dolgozott - hol pincérnőként, hol eladóként, esetleg virágüzletben - tulajdonképpen akárhol - mégis bántották őt. A gyerekek kegyetlenül őszinték tudnak lenni, és miért pont most ne lettek volna azok? ...
2006.08.01 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
Szeret a szív
egyre hív.
Lobban a tűz,
mely összefűz
talán...
- Nem! - suttogta, csak úgy magának. - El kell jönnie!
De maga sem hitte már igazán. A felismeréstől vigasztalhatatlanul zokogni kezdett. Könnye összemosódott a hirtelen megeredő esővel. Jéghideg cseppek gördültek az arcán, ő pedig hagyta. A hold már magasan járt, a partot rég elhagyták az andalgó párok is, csak ő volt kint egyedül. Siratta a magányát, könnyezte hűtlen szerelmesét, sírt az elveszett percekért, azért, mert tudta - többé már semmi sem lesz ugyanolyan...
Le akarta tépni a férfi ingét, hogy a bőréhez érhessen. Ezt nem lehet kibírni! - gondolta.
Egyszerre rogytak a földre, a meleg homokban hemperegtek. A víz nyaldosta meztelen talpukat, miközben szaggatták egymás ruháit és mohón csókolták a felbukkanó helyeket. Végül a férfi fölé került. Az övé lesz... Az övé akart lenni.. Az éjsötét szempár belefúródott smaragdzöld szemébe...
Nem tudta megállni, hogy rá ne nézzen. Vonzotta a tekintetét sötétkék szeme, kicsit féloldalas, huncut mosolya és az ajka. Rugalmas és érzéki száj.. De az alakja is lenyűgözte. Magas volt és karcsú. Tisztán ki tudta venni az izmai játékát a könnyű ing alatt.
Szinte érezte, ahogy megérinti…
2006.07.29 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
Nem hittem, hogy létezik,
hogy egyszer majd rabul ejt,
nem, hogy a szívem
majd örömtáncot lejt,
ha meglátlak közeledni...
A nő ezt meglátta, hátravetette fejét, barna haja végigomlott meztelen hátán, érzéki, csábító nevetése kellemesen megbizsergette a tarkóját. De ez mind semmi volt, mert ahogy közeledett, az aranyszínű szemek rabul ejtették és fogva tartották a lelkét. Azon az éjszakán csak úgy szikrázott a levegő közöttük... Ez azóta elmúlt, ahogy a hirtelen fellobbant szerelem is, ha az volt egyáltalán...
Vajon ezt hívják első szerelemnek? Úgy hallottam.., de az biztos, hogy őt nem felejtettem el. Másodikos voltam, amikor egy új fiú jött az osztályba. Ericnek hívták. Fekete hajú, nagy barna szemű, magas srác volt. Rögtön bele is bolondultam, már amennyire ez elképzelhető egy hét éves kislánytól. Egész jól tudtam már írni, így hát elhatároztam, hogy a szívemet megdobogtató fiatalembert szerelmes levéllel veszem le a lábáról...
Apunak van még egy húga is, Anette. Ő együtt lakik a mamáékkal így, ha hozzájuk mentünk Hanaval- mindannyiukhoz mentünk.
Ott szabadok voltunk. És fontosak. Mama minden mozdulatából végtelen szeretet és türelem érződött. Azt hiszem kicsit el is kényeztetett minket. Nem is emlékszem olyan ebédre, hogy ne lett volna sütemény az asztalon. A kedvenc süteményeink.
Mindig fordulhattunk hozzá, bármi problémánk volt. Szabadon, félelem nélkül beszélhettünk a kétségeinkről, vágyainkról és az álmainkról...
2006.07.22 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
Amíg a fal túloldaláról
átjössz értem,
amig fájon
hiányom érzed,
amig üres
az ágyad nélkülem,
s fázol egyedül egy éjjelen-
tudom, hogy szeretsz...
Mai napig nem tudnám megmondani ki ütött először. Utána már nem volt megállás. Nem lehetett. Csattanó öklök tompa hangja jutott el hozzám és anyu könyörgése.
- Hagyjátok már abba! - kiabálta végül. De ők meg sem hallották.
Anyu pedig gyengének bizonyult a két erős férfihez képest. Mikor megpróbálta szétválasztani őket félrelökték...
- Nemsokára Mark hazaér.
Kérdőn néztem rá.
- Ő lesz a papád. Az új apukád, jó?
Ezernyi kérdés kavargott bennem. Milyen lesz? Bántani fog? Neki is van szíja? Vagy kedves lesz? Megszeretem? Ő szeretni fog? ...
Apu szerint túl naiv vagyok, de mindenkit megillet az ártatlanság vélelme. Azóta persze nem találkoztunk, hogy, hogy megkérdezzem miért mondta apunak - adjon intézetbe.
Ő megkönyörült rajtam és inkább anyuhoz küldött...
2006.07.12 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
Üres a szív és üres az ágy,
üres a pillanat és üres a vágy.
Üres a szó és üres a suttogás,
üres a csend és nincs feloldozás...
2006.07.11 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
Tested árnyéka testemen,
kezed megpihen kezemben.
Csókod ajkamra ég,
egyre azt súgom:- Még, nem elég! ...
2006.07.10 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
Kavarog a hó
az éjszaka csendjében,
léptem zaját elnyeli-
nem hallja senki sem,
Hogy hozzád indulok...
2006.07.09 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
Nincs szerelem
végtelen gyötrelem
így szemedbe nézni.

Nem éget a tűz,
így mindig űz
a kétkedés...
2006.07.08 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
Még arcod nem láttam
és a hangod sem hallottam,
mégis a mindennapok része lettél...
2006.07.07 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
Indulok,
ha tudom- vársz, mikor az út véget ér,
Indulok,
ha tudom szívem szívedhez ér
az éjszakában...
2006.07.06 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
Hogy megszólaljon
a telefon egyre várom,
Vánszorognak az órák-
hinném, csak álom,
hogy nem szeretsz...
2006.07.05 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
Mikor újra egymásra
találtunk- féltem,
Más és több leszel.
Ó, nem hittem,
hogy végül beléd szeretek...
2006.07.04 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
Elmúlt. A tűz
kialudt lassan,
s a tündérálom
szertefoszlott halkan.
Örökre...
Éreztél már félelmet?
Olyan félelmet, ami a csontodig hatol?
Amitől nem tudsz aludni éjszakánként, és hideg veríték lep el?..
Az én félelmem is ilyen volt.
Ha meghallottam apu lépteit- a gyomrom görcsbe rándult és remegni kezdtem.
Ha csak rá gondoltam, akkor is...
2006.06.26 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
Sz ív dobbant
E gy téli éjen,
R emegett a kéz
E gy remegő kézben...
2006.06.25 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
Üvölteném és mégsem
mondanék semmit sem...
A világba ordítanám
máskor a füledbe súgnám
boldog- boldogtalanságomat...
2006.06.24 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
Hosszú az éjszaka,
hangod bársonya
körülölel.

Forró a vágy,
hideg az ágy
nélküled...
Gondolom mégis visszajött, bár nem tudom, hogyan tűntek el a házból a ruhái és egyéb dolgai.
De egyszer csak eltűntek, mintha soha nem is lett volna ott.
Az életemben.
Később értettem csak meg, de akkor már késő volt...
2006.06.23 | artemyss | Kategória: Versek - Egyéb
A szerelem és a félelem
kéz a kézben jár,
A boldogság mellett
a bánat is rámtalál,
mikor tudom van vesztenivalóm...
Szavak-
örvénylenek, kavarognak bennem.
Szavak,
melyeket nem tudok kimondani neked
talán soha...
Régen, de néha, mikor leomlanak lelkem védőbástyái, ugyanaz a rémült kisgyerek néz vissza rám a sötétben...
Szinte hallom a fejemben azt az apró, erőtlen kis hangot, ahogyan könyörög, hogy legyen már vége.
Vége.
Az egésznek...
2006.06.21 | artemyss | Kategória: Versek - Egyéb
Suhanó tájak,
amit már láttak
mások is.

Elmosódó képek,
amit néztek
már mások is...
2006.06.20 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
Szó-
csöndes és mély.
Szó-
amiben vibrál a szenvedély...
2006.06.18 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
...Van amikor
azt hiszem
az angyalok
küldtek el nekem,
hogy boldoggá tegyél...
2006.06.18 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
Esti sétámra indulok
A csillagok ragyognak.
Mellettem szerelmes
párok lassan andalognak
Csak én vagyok egyedül...
Megint
nézem az arcodat,
Megint hallom a hangodat
talán most igazabb...
2006.06.17 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
Várom, hogy szemed
tüze elemésszen,
Várom, hogy a láng
perzseljen- égjen
mindörökké...
2006.06.16 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
Nézem
arcodon hogy játszik a fény,
Nézem
szemed miről mesél
s mit rejt makacsul...
2006.06.16 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
-Szeretsz?- kérdezem.
Most lenne itt az alkalom.
-De csitt!Várj,
hagyj még álmodnom...
Ne ébressz fel! ...
2006.06.15 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
Fújd el szél-
vidd el a bánatom.
Vidd el neki, ha
úgysem láthatom:
Vidd neki aranyos szárnyakon...
Ó, ha el tudnám mondani, ha szavakba tudnám önteni a hirtelen felvillanó kép okozta félelmemet, hogy egyszer talán más fogja ugyanúgy ismerni tested minden zegzugát, s másvalaki szíve ver hevesebben, ha meghallja léptedet...
Lehunyom szemem és azt képzelem, rám nézel, szemedben a karácsonyfaégők fényének függönyén át meglátom a bizonyosságot - van remény.
Remény, hogy újra kezdjük, és most mindent jól csináljunk... ha akarjuk és hiszünk benne azzal a hittel, ami a tiszta szív ajándéka.
A szívé, mely ledönti a falakat és kitárja kapuját a lehetőségeknek.
Amely igent mond a szeretetre..
Mint most én...
2006.06.08 | artemyss | Kategória: Versek - Szerelmes
Melletted, ha felkel a Nap
és melletted majd Holnap.
Melletted, mikor leszáll az éj,
és akkor is ha már nem úgy ég
a tűz...
Ajánlott oldalak